Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-10 / 159. szám
4 1995. július 10., hétfő A kormány nyomában UJ KELET A művelődési tárcától nem jönnek szakmai koncepciók Valóságos nagyüzem volt Püspökladányban. A falunap alkalmával idelátogatott Kovács Pál népjóléti miniszter. Jánosi György, az MSZP alenöke és Szűrös Mátyás, a választókerület országgyűlési képviselője. Délelőtt Kovács Pál megtekintette a szakorvosi rendelőt, felkereste a szociális otthont, és a privatizálás előtt álló helyi gyógyszertárat. Ez idő alatt Szűrös Mátyás a Zöld Mező Termelőszövetkezetben tizenöt szövetkezeti elnökkel konzultált, Jánosi György dr. Molnár Zoltán polgármester úrral közösen a polgármesteri hivatalban kulturális fórumon vett részt. Egy kérdésre válaszolva Jánosi György elmondta: — Nagyon nagy baj. hogy jelenleg csak a közoktatási törvény tol- dozgatása és foltozgatása történik. A pénzügyi tárcát szorítják bizonyos korlátok, de ha egyes szakminisztériumok nem mennek elébe a pénzügyi elgondolásoknak, nem terjesztenek elő szakmai alternatívákat, akkorjön a „fűnyírás”, mert egyszerűen nem tud mást csinálni a pénzügyi tárca. Bokros Lajost lehet szeretni és nem szeretni, de ő nem tud mást csinálni. Ha nincs szakmai koncepció egy-egy minisztérium mögött, akkor a pénzügyminiszter onnan veszi el a pénzt, ahonnan tudja. Ezért tragikus például, hogy a félsőoktatási törvény módosítása még nem került a parlament elé. Azt egyébként lehetett tudni, hogy a felsőoktatásra egyenletesen ráterülő 15 százalékos elvonás alkotmányellenes, mert az 1992-es felsőoktatási törvényben az autonómia az egyik döntő szempont volt. Segíteni kellene az intézményi integráció elindítását, mert a jelenlegi struktúra nem tartható fenn. Ha az integráció megvalósulna, akkor lenne olyan intézmény, ahonnan nem venne el senki egy százalékot sem, de lenne olyan is, ahonnan 25-30 százalék kerülne elvonásra. Sajnos, a művelődési tárcától egyszerűen nem jönnek szakmai koncepciók, és mint kormányzati, koalíciós partnernek, el kell ismernem, hogy ez a mi felelősségünk is. Nagy szükség lenne-a szakmai koncepcióra, mert enélkül a pénzügy kényszerhelyzetben nem tud mást csinálni, mint érvényesíteni a fűnyíróelvet, aminek következtében például bezár majd néhány intézmény, de egyáltalán nem biztos, hogy az kerül majd bezárásra, amelyiket be kellett volna zárni, és itt a baj. Persze, ha igazságosak akarunk lenni, akkor el kell ismerni, hogy a közoktatás területén volt szakmai koncepció a Nemzeti Alaptantervvel és az új iskola- szerkezettel kapcsolatban, de ezek tragikusan rosszak. Hosz- szú távon elképzelhető, hogy jók, ám most ebben a pénztelenségben, a jelenlegi finanszírozás közepette, ha valaki tovább akarja lehetetleníteni a 8+4-es, jelenleg még domináns iskolaszerkezetet, az nagyon súlyos bajt okoz az oktatás egész rendszerében. Egy felvetés kapcsán az MSZP alelnöke is úgy látja, hogy a mai szűkös körülmények között is van pénz az oktatásban, de azt racionálisabban kell felhasználni. Ennek egyik eszköze az intézményi struktúra átalakítása. Kis településeken, ahol nincs gyerek, nincsenek meg a szükséges feltételek éppen a tanulók érdekében nem szabad fenntartani az iskolákat. Inkább koncentrálni kell az erőforrásokat arra, hogy az iskolabezárás miatti utazás, napközi otthonos foglalkoztatás ne jelentsen további anyagi terhet, gondot a szülőknek. Ehhez kellene koncepció, törvény... Iszonyatos erőfeszítéssel helyre kell majd tenni egy-két gondolatot -— jegyezte meg az MSZP alelnöke —, mint például a Csatlakozzunk Európához című tételt, amit mindenki úgy fog fel, hogy az csak pozitív lehet minden vonatkozásában, és hajrá, előre. Az igaz, hogy bizonyos kérdésekben valóban nekünk kell csatlakozni Európához, de bizonyos kérdésekben Európa csatlakozhatna hozzánk. Szembe kellene nézni végre azzal, hogy miért jártak Magyarországra a világ szinte minden tájáról a szakemberek tanulmányozni például az óvodarendszert? Az ide látogatók hamar rájöttek arra, hogy ennek nem a szociális ellátószerepe a fontos, hanem a korai esélyegyenlőtlenség kezelése. Ma a magyar diákok sorozatban nyerik a tudományos területeken, különösen a szaktárgyi diákolimpiákon a helyezéseket. Ezen a területen lehet, hogy Európának kellene csatlakozni hozzánk. Egyáltalán nem biztos, hogy az a jó, ami ma nyugat- Európában történik közoktatás címén, még akkor sem, ha annak vannak olyan elemei is amelyek tőlünk lettek átvéve. Ez elmúlt négy esztendőben a rendszerváltást megelőző sikerekről nem volt célszerű beszélni, pedig az értékeinkről igenis el kell gondolkodni. Biztos vagyok abban, hogy a mai magyar közoktatásnak vannak olyan jegyei, amelyek értékesebbek a nyugat-európainál. Nem kellene ezeket feladnunk, oda kelle- I ne figyelni rá — szögezte le Jánosi György. Ebéd után Kovács Pál. Jánosi György és Szűrös Mátyás Nádudvarra látogatott, ahol megtekintették a Fazekas Emlékházat, majd folytatták útjukat Balmazújvárosba. (sz. a.) Van piaca a mezőgazdaságnak A várakozásnak megfelelően nagy érdeklődés kísérte a Városháza nagytermében a falunap utolsó előtti programját, a balmazújvárosi mezőgazdasági fórümot, melyet Lakos László földművelésügyi miniszter és Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter tartott. Ebből az alkalomból idesereglett a környék és a megye szinte valamennyi agrárszakembere, de volt néhány érdeklődő Borsod, Csongrád, Szabolcs, Szolnok és Heves megyéből is. Az agrárfórumra kíváncsi volt Vladlen I. Puntun, a Debrecenben székelő orosz főkonzul is . Lakos László arra hívta fel a figyelmet, hogy a tulajdonviszonyok átalakítását mielőbb be kell fejezni, aminek azt kell eredményeznie, hogy versenyképes mezőgazdaság jöjjön létre, miközben azok, akik amézőgazdaságból élnek, tisztes megélhetéshez jussanak. A kérdés az. hogy hatékony, versenyképes lesz-e a magyar mezőgazdaság, vagy le kell mondani róla, mint ahogy azt az előző kormány tette. A földművelésügyi miniszter szerint adottságaink és lehetőségeink — a jó termőföld, a kedvező éghajlat, valamint az évszázados hagyományok és a gazdaság más területeinek rossz állapota, a külkereskedelem hiánya — mind exportképes mezőgazdaság kialakítására ösztönöznek. Lakos László úgy vélte, hogy a Bokros-csomag intézkedései különösebben nem érintik a mezőgazdaságot, a stabilizációs program miatt az ágazat, ha jobb helyzetbe nem is, de rosszabbá sem került. A miniszter megismételte korábbi bejelentését: a kormány hatmilliárd forintos külföldi hitellel támogatja a mezőgazdasági termelők hitelhez jutásának esélyeit, s további négymilliárdos keret áll rendelkezésre — miután remélhetőleg a pótköltségvetést egy héten belül aláírja a köztársasági elnök — export-árualapok bővítésére. Éppen ezért a szarvasmarha-állomány növelésére az üsző beállításhoz 45 ezer forint, a koca létszámnöveléséhez 19 ezer, míg a jerke beállításhoz több mint hatezer forint támogatást adunk. A baromfi élő férőhelyek növelését négyzetméterenként ezer forinttal támogatjuk. Lakos László végezetül közölte: a kormány a második félévben két, az ágazat tevékenységét segítő törvénycsomagot terjeszt a parlament elé; ezek sorában lesz a földről, a vadászatról, az erdőgazdálkodásról, a szövetkezetekről és az agrárrendtartásról szóló törvény. A fórumon résztvevők nehezményezték, hogy a mezőgazdaság átalakítása lassan halad, a földek ügyintézése nehézkes. A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy a bankok által nyújtott pénzügyi segítség valójában nem jelent segítséget, mert azok igen mágas kamatát egyszerűen képtelenség az ágazatból kitermelni. Egy idős etyeki gazda visszaemlékezése szerint a „kommunista rendszer hajnalán”, ha valaki 5 százaléknál nagyobb kamatra adott kölcsönt, akkor az uzsorakamatnak számított. Jobb lenne, ha a bankok az államé lennének. Az agrárfórum résztvevői öt órakor csatlakoztak a politikai fórumra érkezőkhöz. Száraz A. Bokros Lajos elszántsága Mintegy félórás késéssel kezdődött meg Bokros Lajos pénzügyminiszter részvételével Berettyóújfaluban az a lakossági és szakmai fórum, melyen a környék gazdasági és önkormányzati szakemberei vettek részt. Azért volt a csúszás, mert a pénzügyminisztertől megérkezése után a választókerület és a helyi polgármester kért szűk körben tanácsokat. A bevezetőben elhangzott, hogy a pénzügyminiszter is tudja milyen viták, felhangok kísérik a gazdasági stabilizációs programot, amelyet néhány hónapja elkezdett a kormány. Nem csitulnak azok a vélemények, amelyek azt firtatják, hogy szükség van-e ilyen szigorításokra, egyes esetekben „kegyetlenségekre”. Nem én. hanem a helyzet nagyon kegyetlen és kemény, amely azt a felelősséget rója ránk, hogy mindazokat a mulasztásokat, amelyeket az elmúlt évek gazdaságpolitikája nem valósított meg a történelmileg nagyon rövid idő alatt mintegy összesűrítve a feladatokat a jövő nemzet érdekében elvégezzük — állapította meg Bokros Lajos. Bokros Lajos szerint 1996. január 1-jén el kell kezdeni az államháztartási reformot, vagyis meg kell változtatni a jelenlegi finanszírozási rendszert mind az oktatásban, mind az egészség- ügyi ellátásban, mind a nyugdíj- rendszerben, valamint az önkormányzatoknál, a központi kormányzati szervezeteknél és az adórendszerben. Bokros szerint az ország olyan állapotban van, hogy a stabilizációs lépések ütemét nem lehet visszafogni: elértük a külső és belső adósság- növekedés határát. Ez 31-32 milliárd dollár, amivel toronymagasan a vezető helyet foglaljuk el Közép-kelet-Európában — mondta. Makro gazdasági mutatóink rosszabbak, mint Mexikóé, aki mint ismeretes, év elején csődbe ment. Két út áll előttünk: vagy a szigorú gazdálkodás vagy a fizetésképtelenség. A pénzügyi csőd lehet, hogy azt jelentené számunkra: felére csökkene az életszínvonalunk, a fogyasztásban áruhiány lenne, mert az importot csak exportbevételekkel tudnánk megfizetni. Bokros Lajos hangsúlyozta: ebben az országban soha nem tudtuk megvalósítani a belső ellátás egyensúlyát, vagyis azt, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. „Én elszánt vagyok, hogy ezt megcsináljam” — fogalmazott a pénzügyminiszter. A jövő évi költségvetésről szólva azt mondta: nincs közgazdasági szempontból optimális költségvetés. O maga ősszel „bedobja a köztudatba” a keretszámokat, s a politikusoknak kell „kiizzadniuk”, hogy hogyan osszák el a bevételt a különböző területek között, melyik szférát kinek a rovására finanszírozzák. És akkor nem a „Bokros mondja meg”. Komoly megtakarítási lehetőségek nem a bevételi, hanem a kiadási oldalon vannak. Az önkormányzatokkal kapcsolatban Bokros Lajos elmondta: csupán átcsoportosításokra lesz lehetőség az önkormányzati szférán belül, vagyis elvenni vagy adni csak egymás rovására lehet. Az nem megoldás, hogy az intézményeket feladjuk megyei szintre, miközben a megyének sincs finanszírozási forrása. „Azt majd az okos nép okos mentben el kell dönteni, hogy változtatni kell-e a személyi jövedelemadó 35-65 százalékos megoszlásán vagy sem. Vannak érvek az 50-50, a 35-65, és amit a kormány is támogat, 15-85 százalék mellett is. Az 50-50 százalék pártfogói szerint mindenki a saját bevételével gazdálkodhatna, és a helyben megtermelt jövedelmet helyben lehet fölhasználni. Egyúttal ez ösztönöz felelősebb gazdálkodásra. A 15-85, azaz az „újraelosztók” szerint Magyarországon olyan nagyok a területi egyenlőtlenségek, hogy ezeket csak átcsoportosítással lehet kiegyenlíteni. A nyugati és a keleti jövedelem termelő lehetőségei gyökeresen különböznek egymástól, így az alkotmányban garantált szolgáltatásbeli színvonalkülönbséget másként nem lehet megszüntetni, csak átcsoportosítással. Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter elmondta: javasolni fogja a nullakulcsos személyi jövedelemadósáv eltörlését, s a szellemi munka után járó adókedvezmények megszüntetését. Az utóbbi nem hangulat- keltés, hanem közteherviselés kérdése —fogalmazott. Megismételte: a jövőben „fogakat adnak” az adóhatóságnak. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy megszűntetik az önbevallás-készítés alkotmányos jogát, vagyis az APEH nem csupán az önbevallásokra támaszkodhat majd, hanem lesz lehetősége úgymond keresztbeel lenőrizni a vagyont. Ezen túlmenően a jövőben nem az adóhatóságnak, hanem az egyénnek kell majd bizonyítania, honnan származik dehhez alkotmánymódosításra lesz szükség. A pénzügyminiszter végezetül kijelentette: ameny- nyiben következetesen végrehajtják a megszorító intézkedéseket, már az ezredforduló előtt négy-öt-hat százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani. Bokros Lajos a fórum után Zsákára látogatott, majd ő is Balmazújvárosban zárta a programját. Száraz Attila Jánosi válaszol Nemcsak miniszterek, hanem más vezetők is részt vettek a rendezvényeken. Jánosi György, az MSZP alelnöke, a Művelődési Minisztérium volt államtitkára is találkozott a választókkal. Részletes beszámolót olvashatnak ezen az oldalon mindarról, ami a püspökladányi kulturális fórumon elhangzott. Balmazújvárosban a debreceni orosz főkonzul is ott volt a jövedelem — közölte. Min
