Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
2 1995. július 1., szombat Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi A pápa Szlovákiába érkezett Pénteken, egy órával a déli harangszó előtt szállt le a pozsonyi repülőtéren II. János Pál pápa különrepülőgépe. A római katolikus egyház fejét a Szlovák Püspöki Kar, Michal Kovác köztársasági elnök és Vladimír Meciar miniszterelnök fogadta. Jelen voltak a Pozsonyban akkreditált diplomáciai testületek vezetői is. A pápa 1990. évi csehszlovákiai útján már járt Szlovákia területén, az önálló Szlovák Köztársaságba azonban most látogat el először. II. János Pál négynapos látogatása során több városban szentmisét mutat be, és Kassán három vértanút szentté avat. II. János Pál a repülőgépből kilépve megáldotta, majd megcsókolta a földet. Michal Kovác szlovák államfő hivatalos köszöntőjének elhangzása után a pápa a repülőtérről a Szent Márton székesegyházba, az egykori koronázótemplomba hajtatott. Találat érte az ENSZ-központot A boszniai szerbek két tüzérségi gránáttal eltalálták az ENSZ szarajevói székhelyét—jelentette be pénteken Gary Coward, az UNPROFOR szarajevói szóvivője. A támadásban senki sem sebesült meg. Coward elmondta, hogy a szerb tüzérség valószínűleg azért vette tűz alá a késksisakosok központját, mert a muzulmán erők tüzérsége az épületet használta fedezékül a szerbek elleni támadások idején. Palotás-levél Jelentős erkölcsi, szakmai, politikai és anyagi kárt okoztak Palotás Jánosnak, s az általa vezetett társadalmi szervezeteknek (VOSZ, Köztársaság Párt) apolitikus-víjllal- kozóval kapcsolatosan megjelent közlések. Egyebek között ezt tartalmazza Palotás Jánosnak a miniszterelnökhöz küldött levele, amelyben arra kéri Horn Gyulát, hogy utasítsa pénzügyminiszterét a vele szemben elkövetett törvénysértések azonnali megszüntetésére, s e tekintetben személyi felelősség megállapítására. A levelet pénteken a Magyar Távirati Irodához is eljuttatta az ismert vállalkozó. Palotás János a levélben a többi között kifogásolja, hogy az adóhivatal a vizsgálati szakaszban több országos lapnak átadott információkat. Törvénysértőnek ítéli azt is, hogy a vizsgálatokat végzőkön túl gyakorlatilag teljes körűen tájékoztatták a hivatal valamennyi munkatársát. A sorozatos törvénysértésekre hivatkozva Palotás János büntetőfeljelentést tett a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Palotás véleménye szerint ezek után az elfogulatlan és törvényes vizsgálat lehetősége teljesen kizárttá vált. így az adóhivatalon belüli törvényes eljárás helyre- állításáig, a tárgyilagos vizsgálat végzésére képtelen személyek kizárásáig mind a személyét, mind a cégeit tekintve elzárkózik a további vizsgálattól, ha siekrül az ehhez szükséges jogi hátteret megteremtenie. Tb-reagálás A társadalombiztosítási ön- kormányzatok vezetői kedvezően fogadták az Alkotmány- bíróság pénteki döntését, miszerint az alaptörvénnyel ellentétes a honoráriumokra kivetett 44 százalékos tb-járu- lék, illetve a betegszabadság kiterjesztésének július 1-jei hatályba léptetése. A honoráriumok járulékkötelessé tételéről hozott döntés megerősítette a tb-önkormányzatok mindvégig hangoztatott véleményét, mely szerint az ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség sérti a biztosítási elvet és logikát — mondta az MTI-nek Szeremi Lász- lóné, a Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat alelnöke. A betegszabadság kiterjesztésének kérdésében ugyancsak a tb álláspontját alátámasztó határozat született, igaz, csak részben. Mert — amint azt Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke rámutatott — a biztosító nemcsak júliusban, de később sem tartja elfogadhatónak a munkáltatók ilyen jellegű megterhelését. Ez a megoldás ugyanis közgazdaságilag megalapozatlan. Az Alkotmánybíróság kimondta azt is, hogy a személyi számot legkésőbb ez év december 31-ig lehet használni. Ez a határozat a társadalombiztosítást alapvetően érinti, hiszen nyilvántartási rendszere a személyi számra épül. Szeremi Lászlóné szerint a nyugdíjbiztosítónál bizonyos ideig elkerülhetetlen lesz a személyi szám használata, de természetesen a döntés nyomán szükség lesz egy újfajta azonosító rendszer kidolgozására és bevezetésére. Marad a gyes és a gyed... egyelőre A Miniszterelnöki Kabinet nyilatkozatot adott ki pénteken délután az Alkotmánybíróságnak a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényekkel foglalkozó határozataival kapcsolatosan. „A miniszterelnökség tudomást szerezve az Alkotmánybíróság 1995. június 30- ai határozatairól — amelyek a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényekkel és végrehajtási rendeleteikkel foglalkoznak — megelégedéssel fogadta, hogy a testület a törvénycsomag egészét alkotmányosnak ítélte. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a határozatok a törvények néhány rendelkezését megsemmisítették, és indoklásaik szerteágazó jogi és társadalompolitikai kérdéseket érintenek, kellő időre van szükség ahhoz, hogy a kormány azokat alaposan elemezze. A miniszterelnök döntésének megfelelően a kormány július 6-ai ülésén áttekinti az előállott helyzetet és megteszi azokat a lépéseket, amelyek az ország pénzügyigazdasági stabilizációjának biztosítása és az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében szükségesek. A kormányfő utasította az illetékes minisztereket, hogy haladéktalanul tájékoztassák az állampolgárokat az Alkotmánybíróság határozataival összefüggő, őket érintő konkrét kérdésekről. mény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben úgy megismerjék, hogy a jövőbeni kockázatokkal számolhassanak, és fedezésükről gondoskodhassanak. A testület a határozat indoklásában egyebek mellett hangsúlyozta: a biztosítói szerepnek a munkáltatóra, illetőleg bizonyos körben a biztosítottra való áthárítása — ha annak arányossága még elfogadható lesz is — alkotmányosan csak fokozatosan, előreláthatóan, kiszámíthatóan történhet meg. Ezt kívánja meg az alkotmányban deklarált jogállamiság lényegi elemét adójogbiztonság szempontja is. A testület az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a 44 százalékos tb-járulék kiterjesztését a szerzői honoráriumokra. Az indoklás többek között kimondja: a törvény egyes bekezdéseiben a biztosítási elem részben vagy teljesen hiányzik. Ezekben az esetekben a társadalombiztosítási járulék címén előírt kötelezettség tehát a társadalombiztosításon kívül esik, ahhoz nem kapcsolódik a munkáltató érdekeltsége, és nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. A törvény egyes részei tehát nem a biztosítottsághoz, és ezen keresztül az ellátottság elvi lehetőségéhez, hanem „valamely szerződés- és szolgáltatástípushoz köt törvényben elrendelt, a fizetésre kötelezett vagyoni jogait terhelő egyoldalú, bár a társadalombiztosítás javára szóló, de érdekeltség, ellenszolgáltatás és értékgarancia érvényesülése nélküli fizetési kötelezettséget.” Az ilyen fizetési kötelezettség a tulajdonhoz való jogot aránytalanul és anélkül korlátozza, hogy az más alapvető jog vagy kötelesség érvényesülése érdekében történnék. Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a bíróság azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31- ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. december 31-ig meghosszabbítja. A testület a határozat indoklásában emlékeztet arra, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosítójel ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ezért alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a személyazonosító jel használatának időbeli kiterjesztése, további négy évvel történő meghosszabbítása nem elkerülhetetlenül szükséges. A gazdasági egyensúlyi helyzet javítása nem elegendő indok a személyi szám használatának meghosszabbításához. A határozat hangsúlyozza: a gazdasági stabilizációs program végrehajtása csak alkotmányos keretek között történhet meg, alkotmányos alapjogok lényeges tartalmának sérelméhez a célzott vagy ígért gazdasági növekedés nem vezethet. Elutasította a testület azokat az indítványokat, amelyek a gazdasági stabilizációt szolgáló törvény szerkesztésének és előkészítésének fogyatékosságai miatt a törvénycsomag egészének a megsemmisítését kérték. A határozat szerint: az a jogtechnikai megoldás, hogy á stabilizációs törvény törvénymódosítások laza halmazából áll, bár nem kívánatos, de nem ellentétes az alaptörvénnyel. Az alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozta: a szóban forgó törvénycsomag a tör1 vényalkotásban ritkán ^előfor1 dúló kényszerszülte kivétel lehet csupán, nem pedig a törvényalkotás körében szélesebb körben alkalmazott „modell”. Csomagbukta Az Alkotmánybíróság több ponton az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a gazdasági stabilizációs törvényt, az úgynevezett Bokros-csomagot. Azokat az indítványokat viszont, amelyek a törvény teljes egészésben való megsemmisítését kérték, a testület elutasította. Az idő rövidsége miatt az Alkotmánybíróság pénteken csak azon indítványokról döntött, amelyek széles rétegeket érintenek, jelentős változásokkal járnak, és azonnal hatályba lépnek. A testület megállapította: a jogbiztonság a szerzett jogok védelme érdekében megköveteli, hogy az anyasági és a gyermektámogatási rendszer keretei között a viszonylag rövid idejű támogatásokat — a várandósági pótlékot, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási-segélyt, a gyermekgondozási-díjat és a gyermeknevelési támogatást — a már megszületett és 1995. június 15-től számított háromszáz napon belül megszületendő gyermekek esetében a hatályosnál nem kedvezőtlenebb feltételekkel és időtartamra biztosítsák. A határozat kimondja: a hosszú időtartamra szóló támogatási forma esetében a törvényalkotó jogosult a támogatás egész jogi szabályozását a jogosultság jogalapjára és előfeltételeire is kiható módon megváltoztatni úgy, hogy a változtatás azokra is kihasson, akik a támogatásra már jogot szereztek. Ilyenkor azonban felkészülési időt kell biztosítani az érintettek számára, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott rendelkezésekhez. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság alkotmány- ellenesnek minősítette és megsemmisítette az anyasági juttatásokról szóló rendeleteket. A határozat szerint tehát nem lehet eltörölni a gyedet, illetve a gyest, és egyelőre a családi pótlék új rendszere sem léphet hatályba. Az indoklás szerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, feltéve, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítanak. Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor — az ország gazdasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett — figyelembe kell vennie az alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycsomag azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalmazó szabályait 1995. július 1-jével léptette hatályba, e követelményeknek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes az a rendelkezés is, hogy a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség 20. napját követően jogosult a táppénzre. A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás működőképességének megnehezüléséből adódó terhek részbeni — arányos és alkotmányos indokok melletti — áthárítása a biztosítottakra, illetve a munkáltatókra önmagában nem szükségképpen alkotmányellenes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követelKabinet-nyilatkozat A Népjóléti Minisztérium közleménye Az Alkotmánybíróság pénteki, a stabilizációs csomaggal kapcsolatos döntéséről a Népjóléti Minisztérium az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez. A Népjóléti Minisztérium természetesen tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését. Tanulmányozzuk a stabilizációs törvénycsomaggal kapcsolatos határozatokat, és azok indoklását. Arról azonban már most szeretnénk tájékoztatni a lakosságot, hogy az Alkotmánybíróság döntése értelmében a már megszületett és az 1995. június 15-től számított 300 napon belül megszülető gyermekek esetében — a gyermekgondozási segélyt, — a gyermekgondozási díjat, — a gyermekgondozási támogatást, — a várandóssági pótlékot — és a terhességi-gyermekágyi segélyt úgy kell biztosítani, hogy azok sem felételeikben, sem időtartamukban nem lehetnek kedvezőtlenebbek a jelenlegieknél, azaz az érintettek változatlanul hozzájutnak az említett ellátásokhoz. Mindazok, akik eddig részesültek a terhességi vagy az anyasági támogatások különböző formáiban, és akik eddig kaptak családi pótlékot, ezután is a megszokott rendben folyamatosan megkapják. A július 15-ei családi pótlék igénylési határidő érvénytelen, az igénylőlapokat nem kell benyújtani. Ez utóbbival kapcsolatban azonban azt ajánljuk, hogy akik már beszerezték és esetleg kitöltötték az igénylőlapokat, őrizzék meg azokat. Ugyanis az Alkotmánybíróság mai döntése a családi pótlék új rendszere bevezetésének csak az időpontját találta alkotmányellenesnek. Surányi véleménye Az érvényes jogi keretek között meg kell találni a kormánynak azokat az intézkedési lehetőségeket, amelyek révén — alkotmányossági szempontból is megfelelően — biztosítható, hogy a központi költségvetés ez évi hiánya a tervezett keretek között maradjon. Ezt hangsúlyozta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken, reagálva az Alkotmánybíróság stabilizációs csomagtervvel kapcsolatos döntésére. Elmondta, hogy részletes véleményét csak azt követően fejti ki, ahogy az alkotmánybírósági döntést követően megismeri az indoklást is. Azt azonban mindenképpen fontosnak tartja, hogy a kormány stabilizációs programcsomagjának legfontosabb céljai érvényesüljenek, ugyanis csak így lehet megállítani az ország eladósodását és fenntartani a fizetőképességet.
