Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-06 / 131. szám

UJ KELET A szabolcsi tudósok itt akarnak dolgozni Közelkép 1995. június 7., szerda Az elmúlt közgyűlés előtt osztották ki a Nyíregyházi Tu­dományos Alapítvány beszá­molóját a megyeszékhelyi ön­­kormányzati képviselők szá­mára. Dr. Lenti István, a kura­tórium elnöke a következőket mondta az alapítvány műkö­déséről az Új Kelet olvasói számára. — A rendszerváltás után kezdeményeztük, hogy Nyír­egyháza hozza létre tudomá­nyos alapítványát. Széleskörű konszenzus után 2,1 millió fo­rinttal kezdte meg az alapít­vány a működését, amiből 1,8 millió forintot törzstőkeként lekötöttünk. Kétszer pályáz­tunk a nyíregyházi önkor­mányzathoz támogatásért, ala­pítónk 500-500 ezer forintot adott. Ezt szintén lekötöttük alaptőkének, és ennek kama­taiból tudunk támogatást nyúj­tani. A tízfős kuratórium tag­jai a különféle szakmák neves képviselőiből jött létre. Példá­ul tagjaink között tudhatjuk Pethő Ferenc professzort, a debreceni Agrártudományi Egyetem nyugalmazott pro­fesszorát, Sinóros-Szabó Bo­­tondot a Mezőgazdasági Főis­kola főigazgatóját, a tudomány nagydoktorát, Szabó Péter bőrgyógyász főorvost, az or­vostudomány kandidátusát, az amerikai bőrgyógyászati aka­démia külső tagját, és még so­rolhatnám a neveket, akik a saját tudományáguk területén elismert szakemberek. Vala­mennyien társadalmi munká­ban, nagy odaadással végzik feladatukat. A hozzánk be­nyújtott pályázatokat három alkalommal bíráltuk el, és kö­zel egymillió forint támogatást tudtunk adni. — A szabolcsi tudósok akar­nak, itt akarnak tenni a megyé­ért és a tudományért. Persze, vannak köztünk is olyanok, akik a könnyebb ellenállást választják és elhagyják a me­gyét. Nekünk csak egy célunk lehet, hogy próbáljuk itt tarta­ni és segíteni a tevékenységü­ket. Ezek a tudósok nem a fényre várnak, hanem eredmé­nyesen akarnak dolgozni. Nagydoktorok élnek a megyé­be, az első Juhász Lajos fő­orvos úr, az orvostudomány nagydoktora, utána következik Bubán Tamás professzor úr, a mezőgazdaság nagydoktora, Sinóros-Szabó Botond. aki szintén a mezőgazdaság nagy­doktora. Tudományos értéket képvisel a borsó- (Westsik Vil­mos Kutatóintézet munkatár­sai), napraforgófajták (Vág­­völgyi Sándor), illetve a csil­lagfürt nemesítője Borbély Ferenc. Az orvostudományban ugyanígy megtalálhatók a szakma neves képviselői, gon­doljunk csak Noviczky doktor úrra és replantációs műtétjei­re, amit Magyarországon alig, de Európában is csak kevés he­lyen csinálnak. — Igyekeztünk úgy meg­szervezni tevékenységünket, hogy kapcsolatban vagyunk a megye más tudományos alapít­ványának kuratóriumával, il­letve a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár- Bereg Megye Tudományos Testületével szinkronban va­gyunk. Egymás munkáját se­gítjük. Mi elsősorban kiadvá­nyokat támogatunk, külföldi tanulmányutakhoz járulunk hozzá, a megyei — elsősorban a megye jellegének megfe­lelően mezőgazdasági — szak­­dolgozatokat próbáljuk szeré­nyen díjazni. Egy-két olyan munka is volt, amikor célfel­adatot tűztünk ki, ilyen volt, amikor azt vizsgáltuk, hogy a megyeszékhely forgalmasabb utjain milyen a nehézfém­terhelés. — A májusi nyílt kuratóriu­mi ülésünkön, tanácskozásun­kon részt vett Csabai Lászlóné polgármester asszony, és Fel­­bermann Endre alpolgármes­ter. Valamennyien úgy érez­zük, hogy Csabai Lászlóné odafigyel a tudományos tevé­kenységre, erejéhez méltóan támogatja is. Hosszú távon a tudomány biztos befektetés. Mi felajánlottuk neki — amennyiben igényt tart rá — a segítségünket — mondta tájé­koztatójának végén dr. Lenti István. Száraz Attila Vén István szabadlábon Folytatás az 1. oldalról Elsőként egy befektetési ta­nácsadót hallgatott meg a bí­róság, aki több mint negyven évig külföldön élt, és 1992 ok­tóberében ismerkedett Vén Ist­vánnal. Elmondta, Vén kérte fel, hogy befektetőket keressen a vállalkozásának megvalósí­tásához. Ennek érdekében itt Magyarországon több tárgya­láson is részt vett. Többek kö­zött, amikor a Pénzügyminisz­térium államtitkárával tárgyalt Vén István. Szerinte az alapvető gond az volt, hogy az erőművel kapcso­latosan Vén nem tudott (vagy nem akart) konkrét dokumen­tumokat mutatni. Nem volt például hivatalos cégbejegy­zés, részvényesek névsora, részletes megvalósítási terv, telekkönyvi bejegyzések és a legfontosabb, a Nemzeti Bank garanciája is hiányzott. Hiába ígérte a minisztérium illetéke­se az állami garanciát, nem lett belőle semmi. Ugyanis állami garancia ese­tén 48 órán belül tudtam vol­na több millió dollárt szerez­ni a befektetőktől — folytatta a tanú. — Sőt, már 1992-ben megvolt a kiszemelt befektető, de mint említettem nem vol­tak meg az alapvető garanci­ák. Arról is szólt, hogy furcsáll­ta a tőkeszerzésnek azt a mód­ját, hogy kárpótlási jegyeket vásárolt fel Vén István, aggá­lyát fejezte ki a 90 napos kifi­zetési határidő betartásával kapcsolatosan és amiatt is, hogy ilyen magas 120 száza­lékot ígért érte. Erre akkor Vén azt válaszolta, hogy ezzel a magas felvásárlási árral a volt bajtársainak akart segíteni, meg ez az ő dolga és ő ne szól­jon bele. A tanú kifejtette azt a véle­ményét, hogy az üzleti életben nincsennek érzelmek, a szabá­lyokat be kell tartani, mert kü­lönben bukás van belőle. Az eddigi szakértői vélemények­kel ellentétben a befektetési tanácsadó azt mondta, hogy még most is reális lehetőségét látja a Vén István által elkép­zelt geotermikus erőmű meg­valósításának, és ő továbbra is hajlandó befektetőket szerez­ni, mert van benne fantázia. De hozzátette: feltétlenül kell az állami garancia, mert az na­gyon felgyorsítaná a megvaló­sítást. Kijelentette, hogy mint pénzügyi igazgató — ha foly­tatódna az ügy — azonnal a kárpótoltaknak járó összeget fizetné vissza. Ezt követően egy közgaz­dászt hallgatott meg a bíróság, aki egy brókerirodában dolgo­zott, ahol Vén irodát bérelt, és időnként tolmácsolt is neki. El­mondta, hogy ő is megvalósít­hatónak tartja az elképzelését. Fel sem merült benne a gya­nú, hogy Vén István bárkit is be akar csapni. Szerinte is van esély az erőmű létrehozására, de egyelőre csak külföldi hi­tellel, hazai hitelezőkre nem lehet számítani. A tárgyalás végén Vén Ist­ván védője kérte a vádlott sza­badlábra helyezését, aki már 412 napja van előzetes letar­tóztatásban. Elmondta, hogy kérelme a tárgyalás jelenlegi szakaszában megalapozott. Az indokok alapján a városi bíró­ság elrendelte a vádlott szabad­lábra helyezését, azt a védő és a vádlott tudomásul vette, míg az ügyész fellebbezést nyújtott be. A tárgyalás szeptember 4-én folytatódik. (fullajtár) Csepűrágók Budapesten a vár­ban tartották a hazai színészek szokásos nyár eleji bolondos napját, a Csepűrágó ünnepet a hét végén. A Nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Szín­ház társulata a kö­vetkező tábla fölött lépett színpadra: „Ez a társulat egész évadban a belét dol­gozta ki! Hosszú idő után ez a harminc perc adó­dik, hogy lazítsunk. Itt látható, hogy mi­lyen az, amikor nincs kedvünk bemutatni bármit is a színpa­don. Aki kíváncsi ránk, ősztől több produkciónk kerül műsorra a Móricz Zsigmond Színház­ban.” Cím: 4400 Nyír­egyháza, Bessenyei tér 13. Pályázattal nyert út Ovisok a Szafariparkban A közelmúltban a nyíregy­házi 12. számú, Stadion úti óvodások a Bécs melletti Szafariparkban jártak, némi képzavarral szólva nézhettek farkasszemet a félelmetes oroszlánnal. Az állatok kirá­lya mellett számtalan látniva­ló, csoda tárult a gyermekek szeme elé — tudtuk meg Jaczina Ferencné és Kévés Éva óvónőktől, akik a szer­vezői voltak e nem minden­napi kirándulásnak. Óriási si­kere volt az „egyenruhájuk­nak”, az úgynevezett „hun­­cutkás” pólónak. Az utat számtalan fénykép és video­film őrzi. Az ausztriai látogatást a nagycsoportos ovisok pályá­zat útján nyerték a Staféta együttes általi lehetőségként: a gyermekek maguk készítet­te állatfigurákkal, rajzokkal érdemelték ki a „nagy uta­zást”. A gyerekek jól bírták a strapás buszozást, pihenőt csak Gyöngyösnél és a szál­láshelyen, Győrött tartottak. Óriási élménnyel telve tértek haza, a Szafaripark csodája a csoportszobákban folytató­dott, folytatódik: az óvó­néniknek „rettenthetetlen” oroszlán- és tigrisvadászokat kell időnként némi fegyelem­re inteni. Schlanger András paprikáskrumplival kínálta a publiku­mot A csepűrágók egyik produkciója ti A TASSUL AT t€til mí»A* A Stift OCk&XU. Mi 1 hossiu »0 t'TAV i? a mm mm*», HOCY uur.m*#, »TT LATHA?« WK» ki AM»«» »mc% «crvÖNK **WF*m *$£M& iS A SSINWköQ# **i *»**%€* RAM*, ÚA/m. TÖ88 PROOiHCtOlS Ktftt*. Mk$d*R* a Momc/ zwMxm) sgmtimm cw. MSS WnWCTHM* «MMMI ttt «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents