Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-30 / 151. szám
Kismama oldal UJ KELET a várandósági pótlék Megszűnt Rohan a világ, s mire egy baba megszületik, a kilenc hónap alatt intézkedések jönnek, törvények mennek. De vajon a terhesgondozást érinthetik-e a megváltozott rendeletek? Erről és még sok egyébről kérdeztük Dr. Hajnal Attila nőgyógyászt. — A szóban forgó rendeletek az új magzatvédelmi törvény megszületésével úgy próbálták a terheseket ösztökélni a gondozáson való megjelenésre, hogy részükre várandósági pótlékot folyósítottak. A kismama akkor kaphatta meg ezt a pótlékot, ha a szakorvostól igazolást vitt a társadalombiztosításnak, mely szerint terhességének 12. hetétől eljár a terhesgondozásra. Az új törvény azonban eltörölte a várandósági pótlék folyósítását. Helyette a kismamák szülés után egyszeri, tízezer forintos támogatást kapnak. így aztán érthetően fennmarad a kérdés: minden terhes nő el fog ezentúl is járni a gondozásra? — Kötelezi valamilyen szabályzat a várandós aszszonyt a szakrendelőben való megjelenésre? — A terhesnek semmilyen kötelezettsége nincs, így nem köteles terhesgondozásra sem eljárni. Ám én úgy gondolom, hogy mindenkinek saját jól felfogott érdeke a nőgyógyászt felkeresni. —Mit takar maga a terhesgondozás? — A gondozás két részből áll, a védőnő és az orvos feladataiból. A terhestanácsadás és a -gondozás sem ugyanazon fogalmakat fedi. Érdemes elmenni a gondozásra, mert ott az ellátás komplexebb, az általános és speciális vizsgálatokra egyaránt kiterjed. — Mikor érdemes először felkeresni a nőgyógyászt? — Ha a gyerek fogantatását nem a véletlenre bízzuk, akkor a leghelyesebb az, ha a hölgy még a gyermek tervezése előtt felkeresi az orvost. Ekkor elvégeznek egy rákszűrést, és megnézik azt is, hogy nincs-e valamilyen fertőzés, gyulladás a hüvelyben. Ennek ellenőrzése a későbbiekben a kismamát sok kellemetlenségtől és komoly problémáktól kímélheti meg. Az egészséges asszonyoknak a terhesség felmerülésekor legokosabb megvárniuk két menstruáció kimaradását, és csak aztán elmenni az orvoshoz. Más alapbetegségekben szenvedőknél (cukorbetegség, vesebaj, magas vérnyomás...) nem kell kivárni ezt a két hónapot, hanem a másállapot első jelei után azonnal nőgyógyászhoz kell fordulni. Feltétlenül szükség van ilyenkor a kezelőorvosok konzultációjára, hiszen a terhesség ideje alatt teljesen megváltozik, átalakul az egész szervezet, megváltozik a működése. — Sok asszony viszolyog a rendszeres orvoshoz járástól. A terhesség alatt milyen időközönként célszerű mégis feltétlenül felkeresni az orvost? — Az első három hónap azért fontos, mert ilyenkor állapítható meg, hogy hány baba fejlődik a méhben. Az ikerterhességek esetében ugyanis sok mindent másként kell alakítania a mamának, és az orvosoktól is több figyelmet igényel két gyerek. A félidőben való ellenőrzés szintén fontos, mert ekkor jön el az ideje az úgynevezett genetikai tanácsadásnak, ahol az ultrahang segítségével ki tudják mutatni a durva fejlődési rendellenességeket. Itt elsősorban olyan problémákra gondolok, melyek összeegyeztethetetlenek az élettel. Ez szükségessé teheti a terhesség megszakítását. Ám a dolog nem mindig ilyen súlyos, hisz a problémák között is vannak olyanok, melyek csak fokozott orvosi felügyeletet igényelnek. Ilyenek például a vesefejlődési rendellenességek. A 27—30 hét táján megint csak jó, ha a kismama felkeresi orvosát. Ebben az időszakban ismerhető fel a koraszülés veszélye, melyet időben észlelve a megfelelő tanácsokkal és gyógymóddal ki lehet védeni. (A beszélgetést a következő kismamaoldalon terhességi tanácsokkal folytatjuk. Természetesen várjuk olvasóink kérdéseit is, melyeket szerkesztőségünk címére küldhetnek el. A borítékra írják rá: Kismama) Jár a baba, jár... Az újszülöttkortól az első életév végéig a csecsemő egyre több időt tölt ébren. Érzékszervei egyre több információt vesznek fel a külvilágból. Hihetetlenül gyorsan tanul, szemünk láttára cseperedik, okosodik. A csecsemő mozgás- és értelmi fejlődésében nagy egyéni különbségek vannak. A fejlődés üteme egyszer gyorsabb, máskor kissé lassúbb. Az egyik gyermek hamarabb tanul meg beszélni, a másik előbb kezd el járni. A hathetes csecsemő hason fekve néhány másodpercig megtartja a fejecskéjét. A keze még gyakran ökölbe szorított, mint újszülött korában. Még a mozgása is rendezetlen, a felső és az alsó végtagok egyszerre mozognak. Ülésbe húzva fejét csak néhány másodpercre tartja meg. Élénken figyel, a közelében mozgó tárgyakat szemével élénken követi és mosolyog. Két hónapos korában megkezdődik a felső végtagok önállóbb mozgása. Ha kezénél fogva ülésbe húzzuk fel a babát, a feje ugyan még hátracsuklik, de már néhány másodperccel tovább bírja tartani. Három hónapos kortól a legtöbb kisember átalussza az éjszakát, s ha ébren van, vidáman gügyög. Hasra fektetve fejét, vállát megemeli, gerince ív alakban meghajlik. Az újszülöttkori automatikus járás- és fogóreflex kialszik. A négy hónapos kisbaba már az oldalára fordul. Játszik a kezével, próbálja megfogni a tárgyakat. Megtámasztva 10— 15 percet már ülni is képes. Rövid ideig már ülni is tud... Az öt hónapos baba fogása már egyre biztosabb. Hátára fektetve szívesen játszogat a lábujjaival. Sőt, már kisebb helyzetváltoztatásokra is képes. Féléves korában már négykézlábra állva löki magát, kúszik a kicsi. Felülni magától ugyan még nem tud, de rövidebb ideig támaszték nélkül megül. Egyre többet gőgicsél, gagyog, lábra állítva ugrál. Az önálló felülés 8-9 hónapos korban következik be. Támaszték nélkül biztosan, egyenes háttal ül a kicsi gyermek. Tíz hónapos korára feláll (legalábbis a többség), állásból ülésbe ereszkedik. Néhány szótagot már „beszélgetni” is képes. Egyéves kora körül önállóan megáll, kapaszkodva járni kezd. Evéskor használja a kanalat, a poharat. Felismeri a szavak jelentését, de beszéde még túlnyomóan „halandzsa”. Együttműködésre nem mindig hajlandó. Néha makacs, akaratos, olykor kicsit raplizik is, számunkra mégis őa világ legnagyobb csodája. A cumisüveg Ha a csecsemő már nem szopik vagy éppen az a cél, hogy elválasszuk, leszoktassuk a szopásról, használható a cumisüveg, féléves koron túl azonban célszerűbb pohárból itatni a babát. A széles választékot látva, gondolom, sokakban felmerül a kérdés: milyen a jó cumisüveg? A legfontosabb kritérium, hogy jól mosható, tisztítható legyen, és lehetőleg üvegből készüljön. Cumiból a keményebb anyagú, rugalmas darabot válasszuk. Lényeges, hogy a rajta lévő nyílás pontosan megfeleljen a csecsemő igényeinek. A kis lyukú cumiból, ha azt lefelé fordítjuk, csak cseppekben, nyomásra ürül a beletöltött víz, a nagyméretű lyukon viszont sugárban folyik. Ha a nyílás túl nagy, gyorsan ömlik a baba szájába az üveg tartalma, s így a pici könnyen félrenyelhet. Ha viszont a nyílás túl pici, a csecsemő nagyon elfárad, mire jóllakik. A cumisüveg tisztán tartása külön gondot igényel. Használat után üvegmosó kefével azonnal ki kell mosni, és az első időkben ajánlatos naponta egyszer ki is főzni. A cumisüvegből történő etetéssel a szoptatást helyettesítjük. Még inkább ölbe kell venni a gyermeket ahhoz, hogy a szoptatásnál automatikus közelséget biztosítsunk. Az üveget úgy keli tartani, hogy a pici szájára kerülő cumiban ne legyen levegő. 1995. június 30., péntek Az anyatej pótolhatatlan A tehéntej és a mesterségesen előállított tápszerek különböznek az anyatejtől. Sőt, az egyes szoptató nők teje között is van némi különbség, és a szoptatás különböző fázisaiban is változik a tej összetétele. Az időben bekövetkezett változások megfelelnek a csecsemő igényeinek mennyiségileg és minőségileg egyaránt. Bár minden női tej alkalmasabb az újszülöttek és csecsemők táplálására, mint a tápszer vagy a hígított tehéntej, mégis világos, hogy a legideálisabb a saját anyja által elválasztott tej. Az anyatej biokémiai összetételét tekintve egyedülálló, több mint száz alkotórészét fedezték fel. Legfontosabb jellemzője, hogy élő anyag, élő, biológiailag aktív ellenanyagokkal és sejtekkel. Ez a tulajdonság már akkor is sérül, ha a baba táplálékát cumisüvegből kapja. Maga a tejképződés az előtej elválasztásával kezdődik. Ez a tejféleség már a szülés előtt megtalálható az emlőben, sárgás, sűrű folyadék formájában. Az előtej telített zsírsav, fehérje és eszenciális, nélkülözhetetlen aminosavtartalma magasabb, legfőbb értéke azonban az immunológia. Az anyatejbe a fejéskor tároláskor belekerülhetnek kórokozók, amit hőkezeléssel, pasztőrözéssel szokás elpusztítani. Az eljárás során az ellenanyagok részben károsodnak. A szoptatáskor a tej egyenesen a csecsemő szájába, tápcsatornájába kerül, nincs idő és mód a fertőződésre. Az előtej képződését az átmeneti tej elválasztása követi a szülés utáni harmadik, ötödik napon. Az eredetileg sűrű, sárgás tej hígabb és fehérebb színű lesz. Az átmeneti tej szintén nagyon gazdag fehérjében és immunanyagokban. Az érett anyatej elválasztása a szülés utáni első hét végére tehető. Ez a legmegfelelőbb tápanyag a picibaba részére. Nézzük meg, miben különbözik a női tej a tápszerek és a tejhígítások összetételétől. A tehéntej kétszer annyi fehérjét tartalmaz, mint az anyatej, ezért hígítani kell, ha csecsemőnek adjuk. A tehéntejben található fehérje főleg kazein, az anya tejének viszont csak egyharmada ilyen jellegű anyag, a többi könnyen emészthető. Igen nagy részben tartalmaz olyan esszenciális aminosavakat, melyeket a csecsemő könnyen fel tud használni. Különösen az előtej gazdag nélkülözhetetlen aminosavakban. A női tej fehérjéit a fiatal baba teljes mértékig be tudja építeni a szervezetébe, míg a tehéntejnek csak mintegy felét. A rossz hatékonysággal működő tehéntej felbomlása dupla annyi fehérjét, következésképpen nagyobb tejmennyiséget követel, mint a szoptatott csecsemő által elfogyasztott adag, aminek minden cseppjét hasznosítja a szervezet. A nagyobb tejmennyiség több energiabevitellel jár, ezért a tehéntejjel táplált babák gyakran túlsúlyosak. A szoptatott csecsemő súlyfejlődése mindig alatta marad a mesterségesen táplált babáénak. Az így táplált gyerekek súlyfejlődése azonban egészségtelenebb. A női és a tehéntej vitamintartalmát összehasonlítva is az anyatej javára billen a mérleg. Az anyatej vízben oldódó vitamintartalma függ attól, hogy a szoptató nő hogyan táplálkozik, milyen szervezetének vitaminellátottsága. A megfelelően szopó csecsemőnek négy hónapos koránál hamarabb nem szükséges főzeléket adni. Ezzel szemben a mesterségesen táplált baba korábbi táplálékkiegészítésre szorul. A szoptatott csecsemő hat hónapos kora körül kezd megérni az elválasztásra. Gyümölcslé és főzelék a kisgyermeknek A hozzátáplálás első lépcsője a gyümölcslé. Új íz, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, kis energiatartalmú étel, növeli az étvágyat. Az első lé készülhet citromból, narancsból, almából, répából. A citromot teába lehet tenni (8—10 csepp), de hígítatlanul nem adható. A csuklást is citromlével szokták elállítani. A gyümölcsléből kezdetben csak 1-2 kiskanálnyit adjunk, majd fokozatosan növelhetjük az adagot. A gyümölcsöt a délelőtti és délutáni szoptatás után lehet kínálni. A citrom és narancs után az első gyümölcs az almaié, majd később pép formájában. Őszibarack két hónapos, paradicsom és meggylé pedig 2-3 hónapos kortól adható. Sárgabarack, szilva egyáltalán nem, az aprómagvas gyümölcsök pedig csak a baba egyéves korától adhatók. Hogyan kell elkészíteni a gyümölcsleveket? Csecsemőnek csak hibátlan, szép, érett gyümölcsöt válogassunk, és mossuk meg alaposan. A héját vékonyan hámozzuk le. A puha húsú gyümölcsöt át lehet tömi szűrőn, a keményebbet célszerűbb lereszelni vagy turmixolni. A pépet ezután tiszta szűrőn leszűrjük, és a kicsinek csak a levet kínáljuk. Ha a baba már megszokta a leveket, kevés pépet is keverhetünk bele. Szoptatott csecsemőnek 4 hónapos korban, mesterségesen tápláltnak hamarabb adjunk főzeléket. Az első főzelék igen egyszerűen elkészíthető burgonyáiul Wjd sárgarépából. A későbbiekben borsó, sütőtök, paradicsom bővítheti az étrendet. Öt hónapos korban kelbimbó, karfiol, spenót, sóska is adható. A megtisztított zöldségeket, burgonyát csipetnyi sóval annyi forró vízbe tegyük fel főni, hogy az éppen ne lepje el. Amikor megfőtt, szitán át kell törni, és kezdetben a főzőlével, majd később forralt tehéntejjel hígítsuk. Az ételt mindig kóstoljuk meg, mielőtt a babát etetni kezdenénk. Ellenőrizzük a hőmérsékletet úgy, hogy alkarunk belső részére cseppentsünk az ételből. Öt és fél, hat hónapos kortól a baba, főleg, ha dundi, este is főzeléket kapjon. Hat hónapos kortól egy kávéskanál margarint is keverhetünk a főzelékbe. Ugyancsak ekkor dúsítható az étel kávéskanálnyi sajtreszelékkel majd fokozatosan tojássárgával, baromfimájjal, főtt, darált marhahússal. Jó elüldögélni itt, a karosszékben. A kisfiút Soltész Józsikának hívják