Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-27 / 148. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. június 27., kedd5 A cél: Minden magyarnak egyforma életszínvonalat Az újjászületett Magyarok Világszövetsége — A Magyarok Világszövetségét a trianoni béke utáni felerősödő nemzeti összetartozás érzése keltette életre 1938- ban — mondta Antal Ist\’án, a szervezet sajtóreferense. — A szövetséget Rákosi megszüntette, de a Kádár-konszolidáció első éveiben újjászervezték kül- és időnként belügyi irányítás alatt, ugyanis ekkor szinte kizárólagosan a nyugat-európai emigrációval foglalkozott a szervezet. A Kárpát-medencében élő határon túli magyarság sorsát nem követte figyelemmel, mivel ez az uralkodó politikai környezetben ez lehetetlen volt. 1989-ben a világszövetség újjá-, a volt politikai szervezetből társadalmi szövetséggé alakult. Ekkor hazatérő nagyon sok volt, '56-nak a Magyarok Világszövetsége lett a legfontosabb szervezete. Ezenkívül az átalakuló Magyarországon létrejövő több civil mozgalomnak, mint például a Széchenyi Társaságnak, a Rákóczi Szövetségnek vagy a Politikai Foglyok Országos Szövetségének országos és gyakorlatilag egyetlen intézményévé vált. Ezért is vélekedhettek a szervezet jóakarói, illetve ellenzői úgy, hogy a magyar társadalom konzervatív erőinek gyűjtőhelyévé vált. Az újjáalakult szervezet első összejövetelén megválasztotta Csoóri Sándort elnökének, illetve meghatározta a nyitás elvének alapgondolatát. Ez nem volt más, mint a magyarság fogalmának területi definiálása, ami egyben a tagság által vallott — most már szabad, független — politikai nézeteket, a szövetségi működési elképzeléseket és irányokat is tükrözte. Az első létrehozott csoportot a határainkon belül élő magyarság alkotja a maga közel 10,5 milliós lélekszámával. A következő csoportot az elszakított területeken élő, több mint 2,5 milliós magyarság alkotja, a harmadik kategóriába pedig a szintén 2,5 milliós lélekszámú, úgynevezett szórványmagyarság tartozik. Az első ülésen meghatározásra kerültek a szervezeti szabályzat alapjai is, például az, hogy mindhárom érdekcsoport egyenlő számú — 30- 30 — régióképviselőt delegálhat a szövetség vezetőségébe. Ez a számot azóta 40 fős képviseletre módosította a közgyűlés. Sokan feltették nekem azokat a kérdéseket, hogy miért van szükség azonos létszámú képviseletre, vagy mire jó a határainkon kívül eső területeken élőkkel foglalkozni. Erre csak az lehet a válasz, hogy mi a magyar állam területén politikai biztonságban vagyunk, de a határainkon kívül rekedtek nem, ezért érdekképviseletre szorulnak jogilag, egészségügyileg, oktatásügyileg, illetve kulturális területen. Őket így képviseli a Magyarok Világszövetsége. Negyven évig agyonhallgatták ezt a témát, mert az az elv érvényesült, hogy amiről nem beszélünk, az nem is létezik. Sajnos ez az előítélet a mai napig megmaradt, így a másokkal is törődőkre hamar ráragasztják a nacionalista jelzőt! A Magyarok Világszövetségének elvi és anyagi segítséget kell nyújtania a határainkon kívül élők autonómiájának megteremtéséért. Mára a szövetség mintegy 850 ezer tagot számlál, s olyan a politikai álláspontja, amilyenné a tagjai formálják. Nagyon sok egyéni és szervezeti belépő kopogtat az ajtónkon, mint például az RMDSZ, a CSEMADOK vagy akár a Svéd Magyarok Művelődési Köre. A rendszerváltás előtt a világszövetség ellenőrizhetetlen központi költségvetésből élt. 1989 után ez az állami támogatás nyilvánossá vált, és sokan megdöbbentek a szervezet költségvetésén, például a Magyarok Világtalálkozójának végső egyenlegén. Ez egy háromnapos konferencia volt, ami 28 millió forintba került összesen. Ezen a rendezvényen több mint 10 ezer magyar ember fordult meg, rengeteg olyan szakmai konferencia volt a programban, amit még sohasem lehetett megrendezni. Ilyen volt például a magyar filozófusok, a magyar orvosok vagy a magyar tudósok első nagyszabású összejövetele. Az első olyan rendezvény volt, ahol a magyarság színe-java összegyűlt. ami az összetartozást legreprezentatívabban szimbolizálta. Ezen a rendezvényen választották meg Dobos Lászlót a kárpát-medencei magyarok. Jakabfi Ernőt a szórványmagyarság és Fónai Jenőt, a hazai magyarság régiójának alelnökévé. A tavalyi mintegy 60 millió forintos megtakarításunkat sok támadás érte. mert a szemünkre vetették, hogy ennek ellenére a 150 millió forintos ez évi támogatást megkapta a szövetség. Nem titok, a takarékoskodásaink eredményét megfialtatjuk, hogy a karitatív akcióinkhoz meglegyen a megfelelő fedezet. Persze, erről nem lehet sokat hallani, pedig jelentősek. Például egy nyugat-európai volt amerikai kórház leszerelt berendezéseit Makó és Szeged kórházai kapták meg. Kárpátaljára szállítottunk több kamionnyi életmentő gyógyszert, amit nemzetiségtől függetlenül szétosztottunk. Ezeket a gondolatokat az vezérli, hogy Magyarország soha nem lehet olyan rossz helyzetben, hogy a környező országok ne lennének még rosszabban. Ők belekerültek a helyzetükbe, nem önszántukból választották sorsukat. A működésünk hazánk és Nyugat-Európa érdekeit szolgálja. Ugyanis a célunk, hogy a határainkon túl élő magyarok életszínvonala, autonómiája elérje a mienket, hogy saját városaikban úgy élhessenek, mint mi itthon. Hogy ne vándoroljanak el a hazájukból, hogy méltó otthont teremthessenek maguknak nem önszántukból választott hazájukban. Ez elemi érdek. s minden anyagi és erkölcsi erőfeszítésünk ez irányba tart. Mivel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének speciális, három határos a fekvése, itt ezek a problémák fokozottan kiéleződnek. A megyei aktivisták létre szeretnék hozni itt a Magyarok Világszövetsége megyei szervezetét, a szervezet céljainak eléréséért dolgoznának. Június 29-én lesz az alakuló közgyűlésük a tanárképző főiskolán. Másnap már utaznánk is tovább Ungvárra. a második, külföldön megrendezésre kerülő elnökségi ülésre. Ennek és a jövő évi millecentenárium alkalmából Verecken. a honfoglalás tiszteletére emelendő emlékműnek teszszük le az alapkövét. A megyéhez kapcsolódó további elképzelések között szerepel egy őszi rendezvényünk — a tervek szerint a Külhoni Magyar Média Társaság — Nyíregyházára hozása, mert a Zrínyi Gimnázium új kollégiuma nagyon megtetszett mindenkinek, és alkalmas egy nagyobb szabású összejövetel lebonyolítására. Ekkor egy nagy fórumot rendezünk majd a megyei médiák aktív részvételével. —vip— Az élet evangéliuma Vasárnap megalakult a Szent György Lovagrend Kelet- Magyarországi Priorátusa. Délelőtt a római katolikus templomban ökumenikus szertartás keretében tartották az alapító ceremóniát. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén működő lovagrendi priorátus főpriorjának Géczy István nyugalmazott mérnök-ezredest választották, míg a tiszteletbeli elnöki tisztséggel Lukács György nyugalmazott honvéd ezredest bízták meg. — A Szent-György Lovagrendet Károly Róbert alapította 1326-ban — tudtuk meg C. Tóth László rendi tanácsnok rek elé tárni — egészítette ki a tanácsnok szavait dr. Pusztaszeri László, a lovagrend kormányzója. — A mohácsi beszámolójából. — A lovagrend feladata volt a hatalom és a Korona őrzése, a kereszténység és a hit védelme. A tagok felelősséget vállaltak önmagukért és társaikért. Kezdetben 50 tagja volt a rendnek, amely minden évben egy fővel gyarapodott. A lovag| rend hosszú évekig zavartalanul működött, megszűnésével kapcsolatban nincs dokumentum. Öt éve újra felelevenítettük a lovagrend magyarországi tevékenységét. A mai lovagok feladatai különböznek a több évszázaddal ezelőtt élőkétől. Mi, a mai rend tagjai az emberek egymás iránti szeretetének és együttérzésének erősítéséért tevékenykedünk. Továbbá fontosnak tartjuk a hagyományőrzést, a tudományok ápolását, fejlődésük pártolását. — Megfontolásra kész gondolatokat szeretnénk az embecsata ide jén a pápai követ azt írta egyik levelében a pápának, ha Magyarországot három forintért meg lehetne menteni, nem akadna három olyan ember, aki összeadná azt a pénzt. Mi azt szeretnénk elérni, hogy ezt többé ne mondhassák el rólunk! — Mi a feladata a nyíregyházi priornak?— kérdeztük Lukács Györgyöt. — Képviselem a társaságot a megye egész területén, munkámmal a lovagrendben megfogalmazott magatartásformának igyekszem megfelelni. A térségben élő belépésre váró tagokat pedig felvételhez segítem. Szeretnénk a tagok létszámát növelni, a szervezetet megerősíteni. Ez most az elsődleges feladatunk. Jó lenne, ha minél több tizennyolc éven felüli fiatal jelentkezne a rend soraiba. Kozma Ibolya Kábelfektetés Tiszátok keleti szélén optikai kábelt fektetnek, ami a digitális telefonrendszert fogja szolgálni. A modern rendszer a jövő évben fog elkészülni. Ezáltal több olyan környező település is telefonhoz jut majd, ahol eddig régi, elavult telefonközpont volt. A korszerű berendezéssel a telefonvonalak száma eléri majd az ezerkétszázat Veszélyben az olvasótábor Lesz-e „szomszédoló”? Keserű ember mostanában Tóth László, a megyei Móricz Zsigmond Könyvtár vidéki hálózatának módszertani előadója. Nemcsak a megyében egyremásra bezáró, kölcsönzésüket szüneteltetni kényszerülő, ellehetetleneden önkormányzati fenntartású vidéki könyvtárak fájdítják a fejét. Újabb problémája az, hogy lesz-e az idén olvasótábor. A megyei könyvtár ugyanis évek óta szervezi a „szomszédoló” nemzetközi olvasótábort, melyet az idén is szeretnének megrendezni a határokon túli gyerekek bevonásával. Ennek azonban egyre több az akadálya. Erről kérdeztük Tóth Lászlót. — Könyvtárunk szervezésében a kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek részére közel húsz esztendeje szervezünk olvasótábort. Az utóbbi években ez nemzetközi lett, hiszen Erdélyből és Kárpátaljáról is hívtunk meg szintén nehéz körülmények között élő, hetedik osztályt már végzett gyerekeket. Tennünk kellett ezt, mivel a megyénk három ország határon túli magyarságával szomszédos. Ezért tartottuk fontosnak, hogy onnan is jöhessenek (ez egyetlen ilyen lehetőségük) tehetséges, rászoruló gyerekek az olvasótáborunkba. Megyénk megismertetése mellett (történelme, irodalma, néprajza) a tovább tanulást, a felnőtté válást elősegítő, az anyanyelvi kultúra, a magyarságtudat és a haza szeretetre nevelés a fontos célunk. — Konkrétabban? —A meghívott gyerekek mindannyian hetedik osztályt végeztek, így a felnőtté válás lelki, érzelmi-egészségügyi és viselkedési problémái is bekerültek a programba. A vers, a próza, az ének-zene mind az érzelmi-lelki gazdagodást, a szemelvények, a cikk-ki vágatok, az önálló szereplések pedig a tájékozódást, az önbizalomszerzést szolgálják. Ugyancsak megtanulják a könyvtárhasználatot, az információ- és az önálló ismeretszerzést. Igen sok természetjárást, gyalogtúrát, táborozást és sütéstfőzést biztosítanak ezek a programok. Hiszen a bensőséges együttlétek, a meghitt beszélgetések a barátság és a kölcsönös megismerés alapvető kellékei. A programot jól képzett, évek óta együtt táboroztató könyvtáros és pedagógus dolgozta ki, figyelembe véve a lehetőségek beszűkülését is. —- Az idei tábor megrendezése mégis bizonytalan... — A tervezett tábor helyszíne: Ibrány, a Tisza-part, a természetvédelmi terület mellett— immár évek óta. Közel vagyunk irodalmi emlékhelyekhez, múzeumokhoz, a szabolcsi földvárhoz és az államalapítás korából származó műemlékekhez. A hely hagyományosan jó, azonban az infláció miatt a megnövekedett árakkal, így a szállás- és étkezési, utaztatási költségekkel nem tudunk lépést tartani. Megnövekedett a múzeumi belépő ára, az olvasótábori ajándékkönyveket is drágábban tudjuk beszerezni. Ugyanakkor az elvonások miatt nem kaptunk megfelelő anyagi támogatást. Pedig a határon túli gyerekek csak ingyenes részvétellel tudnak eljönni, a halmozottan hátrányos helyzetű tehetséges itteni gyerekektől sem kérhetjük a táborozás teljes összegét. Ha így lenne, az olvasótábor a legfontosabb kitűzött célját adná fel. Közel ötvenezer forint hiányzik ahhoz, hogy a tábort megszervezhessük. Az idő sürget, hiszen augusztus 1—11. között várnánk a gyerekeket. A határon túliakat már most meg kellene hívni, ám nem tehetjük, amíg nem tudjuk, hogy lesz-e elegendő pénzünk. Hogy lehessen tábor, minden felajánlást, támogatást, segít séget elfogad a megyei könyvtár. B.l.
