Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-27 / 148. szám
2 Belföld-külföld 1995. június 27., kedd Merénylet Mubarak egyiptomi elnök ellen Hoszni Mubarak egyiptomi elnök „nagyon valószínűnek” mondta, hogy az ellene Addisz-Abebában hétfőn megkísérelt merénylet tettesei Szudánból érkeztek. Az államfő a kairói repülőtéren nyilatkozott, miután — mint az egyiptomi televízió közölte — épen és egészségesen megérkezett az etiópjai fővárosból. — Szudán közeledni próbál Egyiptomhoz, de Hasszán el- Turabi (a kartúmi katonai rezsim erős embere) másképp cselekszik — fejtette ki Mubarak, hozzátéve, hogy a merénylők nemzetiségét egyelőre nem lehet tudni. — Akiket láttam, nem etiópiaiak voltak — mondta az elnök sajtókonferenciáján, amelynek hangját az egyiptomi televízió egyenes adásban közölte, de élő képet az elnöki gép visszaérkezéséről és a reptéren tartott sajtóértekezletről csak később mutatott. — Fegyveres támadás történt, a merénylők több irányból támadtak, egyesek a háztetőkön helyezkedtek el. Egy lövedék az autó ablaküvegéről vágódott le — mondta az elnök, akinek autókonvoját nem sokkal azután támadták meg, hogy megérkezett az etiópiai fővárosba, és elindult az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozójának otthont adó épület felé. Az etiópiai hírügynökség szerint két támadó és két etióp rendőr lelte halálát a lövöldözésben. A merénylők arab férfiak, szám szerint kilencen voltak, s a lövöldözést túlélő támadók elmenekültek. Az etiópiai biztonsági szolgálat egyik ügynöke a merénylet helyszínén az újságíróknak két nagy méretű táskát mutatott, melyekben RPG típusú rakétavetőket találtak. Úgy vélte, hogy a merénylőknek nem maradt idejük használni e fegyvereket. Egyes nyugati források jelezték, hogy a tűzpárbajban heten lelték halálukat, ezt azonban Egyiptom addisz-abebai nagykövetsége cáfolt. Zavargások Kijevben Zavargásokba torkollott vasárnap este két krími tatár vezető temetése: a gyásznép minden útjába kerülő éttermet és üzletet felgyújtott. A gyászolók szerint ugyanis az üzletek tulajdonosai is felelősek rokonaik haláláért. A kivezényelt ukrán rendőrség és a tatárok összecsapásában négy rendbontó halt meg. Vlagyimir Radcsenko ukrán belügyminiszter azonnal a Krímbe utazott, ugyanis a tatárok túszul ejtették a helyi rendőrség egyik vezetőjét. Még szombaton két tatár halálosan megbesült, amikor társaikkal összecsaptak az egyik helyi maffiózó bandájával, amely éppen a szokásos védelmi pénzt készült behajtani. Orosz—kínai tárgyalások A Kína és Oroszország együttműködésében rejlő lehetőségek teljesebb kihasználása mellett foglalt állást Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő kínai kollégájával, Li Penggel folytatott tárgyalásai után, amelyek eredményeként hétfőn nyolc kormányközi megállapodást írtak alá Moszkvában. A gazdasági egyezmények közül Csernomirgyin a Blagoves-csenszk és a kínai Anhuj közötti Amur-híd közös építésére vonatkozó szerződést emelte ki, amely megkönnyíti a határ menti együttműködést. Ezenkívül megállapodás született egy vízierőmű, illetve egy orosz technológiával működő kínai atomerőmű építéséről, az informatikai, a gépipari együttműködésről, a határmenti erdők tűzvédelméről és karanténegyezményt valamint kiadatási megállapodást is kötöttek. Li Peng megemlítette, hogy a kétoldalú kapcsolatok mellett nemzetközi kérdésekről is szó volt a tárgyalásokon. Földrengés Los Angelesben Erős földrengés rázta meg hétfő hajnalban Los Angeles környékét. A helyszíni jelentések szerint a mozgások több millió embert riasztottak fel álmukból, de komolyabb sérülések vagy anyagi károk nem keletkeztek. A Kaliforniai Technológiai Intézet közölte, hogy a rengés erőssége elérte a Richterskála 4,9-es fokozatát. A mozgások tíz-húsz másodpercig tartottak, és epicentrumuk Los Angelestől ötven kilométerre északra, Castaic város körzetére esett, gyakorlatilag ugyanarra a térségre, ahol tavaly januárban hatalmas erejű földrengés pusztított. (Az akkori, northridge-i természeti katasztrófában hatvan ember meghalt, és az anyagi kár meghaladta a húszmilliárd dollárt.) Újra lőttek A francia kéksisakosok hétfőn ismét figyelmeztető lövéseket adtak le egy szarajevói szerb tüzérségi állásra, ahonnan a szerb erők folytatták a boszniai fővárosba tartó segélyszállítmányok támadását. A világszervezet szarajevói illetékesei szerint a szerbek hétfő reggel egy 30 milliméteres lövegből nyitottak tüzet egy ENSZ-járműre, s ezt követően a francia kéksisakosok két ködgránátot lőttek ki a szerb állások felé. UJ KELET Horn Gyula lezárta az ügyet A visszavont nyilatkozat Az Országgyűlés hétfő délután 3 órakor megkezdte nyári rendkívüli ülésszakának negyedik munkanapját. Napirend előtt elsőként Horn Gyula miniszterelnök szólalt fel. Bejelentette: ígéretének megfelelően visszavonta a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatának azon részét, amelyben szélsőséges mozgalmakkal hozta összefüggésbe a parlamenti ellenzéki pártokat. A lap június 23-i számában közzétette a helyreigazítást, s ezzel a miniszterelnök a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. Horn elmondta azt is: a magyar parlamentarizmus szellemisége, a kormány és a koalíció által vállalt eszmeiség miatt rendkívül kényes kérdésnek tekinti a politikai erők és a szélsőségek viszonyát. Emlékezteit arra, hogy az Európai Parlament két évvel ezelőtti határozatában a parlamentek és a kormányok kötelességévé tette a szélsőséges jelenségek elleni fellépést, s annak tudatosítását, hogy ilyen mozgalmaknak nincs helyük a közéletben. Ez volt a lapnak adott interjú üzenetének lényege — szögezte le a miniszterelnök. Horn Gyula ezután felolvasta a Süddeutsche Zeitunghoz eljuttatott nyilatkozatát, amelyben az ellenzék által kifogásolt részek törlését kérte a szövegből. Mint mondta, azért döntött így, mert az ellenzék múlt heti vitában elhangzott kijelentéseit a szélsőséges mozgalmaktól való elhatárolódásként értékeli. A miniszterelnök ezzel a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet, s bízik abban, hogy a jövőben az ellenzékkel együtt a korábbinál jobban képviselhetik az ország és a nemzet közös érdekeit. A kormányfő felszólalására két percben reagáló lsépy Tamás (KDNP) visszavonta korábban jelzett napirend előtti felszólalását, de megjegyezte: az ellenzéknek nem kellett volna elhatárolódnia olyan mozgalmaktól, amelyekkel eddig sem volt kapcsolata. Ugyanakkor reményét fejezte.ki, hogy elfelejtik a múlt heti vitát, s egészséges poltikai kultúra alakul ki. Végezetül Eötvös József egy mondatát ajánlotta Horn Gyula figyelmébe: „Semmi sem fejleszti ki gyengeségeinket inkább, mint ha hatalomhoz jutunk”. Szabó Iván (MDF) frakcióvezető ugyancsak visszavonta napirend előtti felszólalását, s a miniszterelnök által elmondottakat előrelépésként értékelte az egy héttel korábbi hangulathoz képest. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: Trianon nemzeti tragédiaként való megélése nem tekinthető szélsőségnek, ahogyan az ellenzéki pártok alapszerződésekkel kapcsolatos nyilatkozata sem. Különbséget kell tenni a nemzeti politizálás és a szélsőségek között — tette hozzá Szabó Iván. Száj er József frakcióvezető kijelentette: a Fidesz a miniszterelnök nyilatkozatával befejezettnek tekinti az ügyet. Megjegyezte viszont, hogy pártjának nincs oka elhatárolódni a szélsőséges mozgalmaktól, mert azokkal sem most, sem korábban nem volt kapcsolatuk. Szájer József az egész konfliktus tanulságaként azt emelte ki: a szélsőségekkel való fenyegetőzés nem segíti a politikai vitákat, ráadásul kétélű fegyver, amely rombolhatja az ország tekintélyét is. Torgyán Józsefi FKgP) kijelentette: az FKgP nem szélsőséges, így elhatárolódni sincs oka. A frakcióvezető szerint a kisgazdák oly sokat szenvedtek a bal- és a jobboldali szélsőségektől, hogy lényükből adódóan nem lehet velük kapcsolatuk. Emlékeztetett arra, hogy a debreceni ügy nyomán gyorsan intézkedtek (mint ismeretes, a bőrfejűekkel kapcsolatba hozható hajdú-bihar megyei elnököt kizárták a frakcióból); végül tisztelettel megkérte a miniszterelnököt: a jövőben tartózkodjék a megalapozatlan nyilatkozatoktól. A kormány nevében ezután Kovács László szólalt fel. A külügyminiszter Horn Gyula amerikai útját, illetve az azzal kapcsolatban, még a látogatás befejezése előtt elhangzott ellenzéki véleményeket értékelte. A miniszter szerint a két héttel ezelőtti parlamenti vita méltatlan volt a magyar kormányfő látogatásának jelentőségéhez és egy euro-atlanti integrációra törekvő ország politikai kultúrájához is. Az, hogy Horn hivatalos munkalátogatásának külsőségeit Antall József más minősítésű útjához hasonlították, megkérdőjelezhetővé tette az ellenzék tájékozottságát és objektivitását — szögezte le Kovács László. A lényeglátás hiányának tartotta, hogy a képviselők a díszlövések számán óhajtották lemérni az út eredményességét. A miniszter ezután beszámolt a tárgyalásokkal kapcsolatos amerikai megnyilatkozásokról, amelyek kivétel nélkül sikeresnek ítélték a magyar kormányfő látogatását. Kiemelték a program gazdagságát, és hasznosnak minősítették a véleménycserét. Az amerikai elemzők megállapították, hogy a magyar kormány megoldás-orientáltan kezeli a gazdasági problémákat, valamint elismerték hazánk külpolitikai törekvéseit, különös tekintettel a szomszédainkkal való kapcsolat rendezésére irányuló törekvésekre. Kovács László végezetül kijelentette: a látogatás sikere tekinthető a kabinet vagy Horn Gyula sikerének, de a kormány számára nem ez a fontos, hanem az, hogy az út eredményessége egyben az egész ország eredménye is. A napirend előtti felszólalásokat követően Kosa Lajos (Fidesz) indokolta az állami tulajdonú vállalatok veztetőinek jövedelmével kapcsolatos kormányzati teendőkről szóló képviselői önálló indítványát. Cannes-i csúcs Az Európai Parlament elnökének, valamint az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek hagyományos találkozójával hétfő délután megkezdődött az Európai Unió cannes- i csúcstalálkozója. A dél-franciaországi üdülőhely főutcáján várakozó tömeg nagy örömére Jacques Chirac francia államfő, a csúcs vendéglátója személyesen, a tanácskozás színhelyéül szolgáló fesztiválpalota lépcsőinél fogadta a csúcsértekezleten részt vevő többi köztársasági elnököt, illetve a kormányfőket. A hétfő délutáni első munkaülést a résztvevők a gazdasági témáknak szentelik. Ezen kellene döntést hozni az esseni csúcson már eldöntött (de azóta is zsákutcában veszteglő) „nagy infrastrukturális munkák” egy részének beindításáról, illetve megvitatni az egységes pénz létrehozásának technikai kérdéseiről szóló „Zöld könyv” felvetéseit. A hétfő délutáni ülés határozatai mindenképpen döntőek lesznek a csúcs eredményességének megítélésénél. Az előzetes tájékoztatás szerint még hétfőn szóba kerülnek az EU belső együttműködésének (így a rendőrségi információcserét szolgáló Europol létrehozásának), illetve a szervezet külpolitikájának kérdései. Ez utóbbi legfontosabb eleme a külső térségeknek szánt segélyezés egyelőre lezáratlan témája, illetve Bosznia. Párizsban hétfőn nyilvánosságra hozták, hogy a francia vezetés új akciótervet javasol majd partnereinek. Erről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a boszniai válság kapcsán képviselt „kemény” francia irányvonalba illeszkedik. Az esti vacsorán kerül szóba a EU intézményi reformjairól döntő jövő évi konferencia előkészítése. Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök hétfői, már Cannes-ban tartott sajtóértekezletén jelezte: esetleg felveti a francia kísérleti atomrobbantások témáját is. A kedd délelőtti második munkaülésen kellene végleges megállapodásra jutni, azaz lezárni az előző nap esetleg megoldatlan maradt problémákat. Kedden fél kettőkor kezdődik az EU állam- és kormányfőinek, illetve a meghívott kelet- és dél-európai vezetőknek a közös ebédje (ezen már részt vesz Horn Gyula magyar miniszterelnök is, aki ezt megelőzően külön megbeszélést föl y tat/w? Iliescu román államfővel), majd közös munkamegbeszélést tartanak. Az előzetes tervek szerint a cannes-i csúcstalálkozó kedden este fél hat körül, Jacques Chirac francia államfő, illetve Jacques Sanier brüsszeli EU- bizottsági elnök közös sajtóértekezletével zárni. Horn és Kovács Cannes-ba utazik Horn Gyula miniszterelnök Jacques Chiracnak, az Európai Tanács soros elnökének meghívására kedden egynapos látogatásra Cannes-ba utazik, hogy részt vegyen az Európai Tanács, valamint a közép- és kelet-európai társult országok vezetőinek találkozóján. Cannes-ban áttekintik e térség európai integrációjának legfontosabb kérdéseit, a tavaly december 10-ei esseni csúcstalálkozó óta eltelt időszak eredményeit, valamint a nemzetközi politika időszerű kérdéseit. A kormányfőt elkíséri útjára Kovács László külügyminiszter is, aki Cannes-ból szerdán Strasbourgba utazik tovább az Európa Tanács Emberi Jogi Palotájának ünnepélyes megnyitójára. A magyar kormányfő kedden délelőtt érkezik Cannes-ba, ahol részt vesz az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfőinek, valamint a tizenegy társult ország és a meghívott államok vezetőinek közös ebédjén. Azután Jacques Chirac, valamint Jacques Sanier, az Európai Unió brüsszeli bizottságának elnöke munkamegbeszélésen ad tájékoztatást az egybegyűlteknek a csúcstalálkozó addigi eredményeiről. Minden bizonnyal mód nyílik arra, hogy a meghívottak is véleményt nyilvánítsanak a szóba kerülő kérdésekben. Hóm Gyula a nap folyamán kétoldalú találkozókat is lebonyolít. Közös kezdeményezésre 45 percesre tervezett megbeszélést folytat Ion Iliescu román álllamfővel. Az eszmecserén részt vesznek a két ország külügyminiszterei is. A magyar kormányfő a tervek szerint találkozik a litván elnökkel, valamint a lett államfővel is, a külföldi politikusok kezdeményezésére. Hóm Gyula nemzetközi sajtóértekezlettel zárja cannes-i programját, s az esti órákban érkezik vissza Budapestre. Küldöttség Szlovákiában A szlovák partnerbizottság meghívására hétfőtől háromnapos munkalátogatást tesz Szlovákiában a Magyar Országgyűlés emberi jogi,, kisebbségi és vallásügyi bizottságának Gellért Kis Gábor bizottsági elnök vezette hatpárti küldöttsége. A magyar honatyák a szlovák kormány több tárcájánál folytatnak megbeszéléseket és találkoznak Jozef Kalman miniszterelenök-helyettessel, a kormány Nemzetiségi Tanácsának elnökével, valamint Ivan Gasparovic parlamenti házelnökkel, és szlovák vallási vezetőkkel is.
