Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-03 / 129. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. június 3., szombat 5 A beregi szórvány húszéves Két évtizede annak, hogy Vásárosnaményban és a konok kuruc földön, a Beregben néhány lelkes fiatal valami újat kezdeményezett. Bár eredetileg is többségében protestánsok laktak e tájon, mégis valami mást akartak: hitükben is megújulni. Olvasottságuk, műveltségük pedig elvezetett egészen odáig, amikor már beláttak a reformált vallás megmerevedésének okaiba, s a dogmakereszténység helyett maguknak, s a közeli baráti körüknek is az értékkereszténységet tekintették elfogadhatónak. Unitárius írásokat szereztek Erdélyből, megismerkedtek az erdélyi nagy gondolkodók eszméivel, munkásságukkal. Ebből aztán egyenesen következett az, hogy ez a maroknyi értelmiségi nemcsak az önmegvalósításban erősödött meg, hanem a közösségi munkából is kivette a részét. Szórványként jelentkeztek, s Kocsordon rendszeresen vettek részt istentiszteleteken, nagyobb unitárius rendezvényeken. Hírt adtak magukról, az UNEL-ben is gyakran olvashattunk róluk. A maghoz fiatal diákok is csatlakoztak, akik szintén részt vettek a szórvány tevékenységében. Ez a hősi korszaka volt a szórványnak, amit már a kezdetétől fogva gyanakodva figyeltek a hatóságok. A diákság vallásos életre való nevelése miatt Felhős Szabolcsot nemcsak kikezdték, hanem el is távolították vásárosnaményi gimnáziumi tanári állásából. Bár ő maga egzisztenciálisan a perifériára szorult, a szórvány szinte egyöntetűleg megmaradt, s fölsorakozott mögötte. Ekkor már látták a tagok, hogy csak a közös munkálkodás mentheti meg a szórványt. Hitükben, elhatározásukban megerősödve még szorosabb kapcsolatot építettek ki, amit a Kolozsvári Barát Kör kapcsán sikerült elmélyíteni. Ezt a munkát sem tudták folyamatosan végezni, hiszen a vallásos könyvek átvitele és -hozatala nem volt gyerekjáték a román határon. így aztán egyre több útlevél bevonására került sor, kitiltás Romániából könyvcsempészésért, s tiltott szervezkedésért. Bár az erdélyi kapcsolatokat nehéz volt ápolni, a helyi unitárius szórvány talán ekkor erősödött meg igazán. Olyan tehetséges, a művészeti ágak valamelyikét művelő fiatalok csatlakoztak a szórványhoz, akik azóta is meghatározó tagjai, hiszen közöttük találunk nem egy lakitelki alapító tagot! Ekkor alakult meg a Szabadelvű Protestáns Kör, jött létre az MDF beregi szervezete. A rendszerváltást követően pedig a Balázs Ferenc Beregi Népfőiskola, majd a Mátészalkai Pedagóguskórus előadásában immár harmadik éve rendszeresen bemutatásra kerül nagypénteken a Passió. Ezekenkívül még gondot fordítottak a szórvány tagjai a cserkészmozgalom építésére, a Szabadelvű Napok keretében vallástörténeti előadók látogatnak el Vásárosnaményba, ahol 1990-től az unitárius hitéletet is rendszeressé tették az úgynevezett gyülekezeti teremben. Itt az istentiszteletek mellett kiállítások, költészet napi, ünnepi könyvheti rendezvényeken is jelen van ez az értékkereszténységet hirdető, magáénak valló beregi unitárius szórvány. Budaházi István Királyválasztás A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep a niceai zsinat határozata óta, a húsvétot követő ötvenedik napon tartjuk. Az ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló ősi európai szokásainak tovább élésére. A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások az ügyességi próbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a lányok, legények falujáró köszöntése. Szendrey a Magyarság Néprajza című kötetében a pünkösdi királyt bizonyos mértékig a legénybíróval azonosítja, aki egy évig igazi királyuk volt a legényeknek. „Deres, kaloda nem fenyegette, borát az elöljáróság fizette, hivatalos volt minden lakodalomba, házi és kocsmai összejövetelre.” Később a legénybírói hatalomból csak a táncrendezés és a borbíróság maradt meg. A pünkösdi királynéjárás a kislányok termékenységvarázzsal összekötött köszöntője. Elnevezései: pünkösdölés, pünkösdjárás, pünkösdköszöntés. Négy kislány vezet egy ötödiket, a legkisebbet, a legszebbet, a pünkösdi királynét, akinek a kezében kosár van rózsaszirmokkal. Egy házhoz érve az udvaron a kiskirályné fejére fátylat borítanak. Ének közben körbejárják a királynét, s a termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a királynét. Kozma Ibolya Az élő pünkösd „... lángnyelvek lobbantak és szétoszolva leereszkedtek mindegyikünkre. Mindannyiunkat eltöltötte a Szentlélek és különböző nyelveken kezdtek beszélni...” (Apostolok cselekedetei) Az elmúlt évtizedek ünnepei között mintha mostohagyerekként bujkált volna a pünkösd, és közel sem kapott annyi publikációt, mint a karácsony, vagy a húsvét. Mi a pünkösdi ünnep lényege? Mire emlékezünk? Hogyan él tovább szelleme az emberek lelkékben? Kérdéseinkkel megkerestük Pintér Bélát az Evangéliumi Pünkösdi Közösség hajdúsámsoni „Élet” gyülekezetének tagját. — Közel kétezer évvel ezelőtt történt, hogy az apostolok (haláláig Jézus tanítványai) nagyon sokféle nép előtt beszéltek az evangéliumról. A Biblia megemlít többek között egyiptomiakat, médeket, perzsákat, mezopotámiaiakat, líbiaiakat és több ázsiai országból való népet. Ekkor tüzes nyelvek formájában megjelent a Szentlélek, és minden hallgatóra ráereszkedett. Ekkor történt a csoda: az apostolok héber nyelven hirdették az igét, viszont minden résztvevő a saját nyelvén értette. Aki nem hitt, az valószínűleg „halandzsanyelvet” hallott, mert ez volt a tömör véleménye: — „Édes bortól részegedtek meg!” — Az Önök egyházában az átlagosnál nagyobb hangsújt kap a pünkösd szelleme és a Szentlélek. — A többi egyházhoz hasonlóan mi is a teljes evangéliumot valljuk, de a Szentlélek munkájára legalább akkora hangsúlyt helyezünk, mint az Atyára és a Fiúra. Kellőképpen odafigyelünk a lélek ajándékaira. Ilyen a gyógyítás, a szellemi és lelki nyomástól való megszabadítás, a prófétálás (jövendőmondás) és a nyelveken szólás képességének birtoklása.-—Mit jelent egy modern ember számára a nyelveken szólás képessége? — Ilyenkor az ember saját szelleme beszél az Istennel, miközben mások számára érthetetlen szavak jönnek elő a szájából. Egyes nyelveken szólók meg is tudják magyarázni mások számára, de van, aki csak önmagát építi ezzel. A nyelveken szólásnak három fajtája van: a nem saját nyelvén, de valamilyen érthető nyelven történő beszéd, a mások füle számára halandzsabeszéd és a nyelveken éneklés. — Egyházi szertartásuk kissé kaotikusnak tűnik a kívülállók számára. — Azért érzik így, mert mi nem előre programozott forgatókönyv szerint tartjuk összejöveteleinket. hanem a Szentlélek irányításával történik minden. Isten és az ő Szentlelke logikáját csak azok értik, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek vele. —Néhány szó a gyógyításról... — Nem lehet mindenkit meggyógyítani. A siker két dologtól függ: az egyik, hogy Isten akarja-e (például Pál apostol élete végéig beteg volt, de hiába imádkozott a gyógyulásért, mert Isten nem akarta meggyógyítani), a másik, hogy a beteg hisz-e saját gyógyulásában és akarja-e a gyógyulást. A hit nagyon fontos. Jézus szaA Szent Szellem gyümölcse pedig: Az ilyenek ellen nincs törvény Galaták 5,22 vai szerint egy mustármagnyi hittel hegyeket lehet megmozgatni. — Tegyünk rendet a Szentlélek ajándékai és gyümölcsei között! — Az ajándékokról már beszéltünk, de hozzátehetjük még a bölcsességnek és a tudományos ismeretének képességét, a hitet, a csodatévő erők birtoklását és a lelkek ismeretének tudományát. A Szentlélek, vagy ahogy mi mondjuk, a Szent Szellem gyümölcsei a szeretet, az öröm, a békesség, a hosszútűrés, a szívesség, a jóság, a hűség, a szelídség és az önuralom. Ha az ember, mint egy fa, megtenni ezeket a gyümölcsöket, az önmagában (a hitetlenek számára is) jó dolog, de tapasztalatom szerint Isten nélkül nem rendelkezhetünk ezekkel a tulajdonságokkal. Végezetül megjegyzem, nemcsak a pünkösdi közösségek rendelkeznek ezekkel az úgynevezett karizmatikus ajándékokkal. Több olyan gyülekezetét ismerek, melyekben ugyanígy munkálkodik a Szentlélek. F. Sipos József Művészeti napok Nyírbátorban Második alkalommal került sor június 1-2-án Nyírbátorban a 4. Számú Általános Iskolában a Művészeti Napok elnevezésű rendezvénysorozat megszervezésére. A kötelező tananyag feldolgozásán túl mindenekelőtt a művészeti jellegű oktatásra, képzésre specializálódó iskola tevékenységébe és programjaiba bekapcsolódott a megye több oktatási és kulturális intézménye, művészeti együttese is. Barna Gábor, az iskola igazgatója szerint a művészeti oktatás az intézmény számára a jövőt jelenti: — Eredetileg zenetagozatos profillal működött ez az iskola, de két évvel ezelőtt elindítottuk az egyéb művészeti ágakban történő képzést is, mint a festés- és rajzoktatást, a néptánctanítást, az elmúlt év szeptemberétől kezdve pedig a drámapedagógiát. Mindezt az a meggyőződés motiválta, hogy az alapozóiskolának nyújtania kell valamiféle tudásbeli többletet, lelki, szellemi értéket a tananyag mellett, amit a tanuló magával vihet és megőrizhet egész életére. így, amikor 1993. szeptemberében megkaptam az igazgatói posztra szóló kinevezésemet, több pályázatot nyújtottam be az önkormányzathoz, illetve több művelődési és kulturális intézményhez az oktatási program átalakítására, kibővítésre vonatkozóan. A viszonylag szűkös anyagi lehetőségek ellenére is nagyrészt sikerült a terveket a gyakorlatba átültetni, amelyhez nem csekély mértékben járult hozzá a tantestület áldozatos munkája, valamint az újonnan jött — a különböző művészeti ágakban alkotó és az ehhez kapcsolódó képzési rendszerben jártas — kollégák szakértelme is. Az a célunk, hogy egy komplex — minden művészeti ágra kiterjedő — képzési rendszer alakuljon ki. — Hogyan realizálódik mindez a gyakorlatban? A művészi képzés része a tantárgyi rendszernek, vagy tanításon kívüli plusz elfoglaltságot jelent? — A foglalkozások egy része beépíthető az órarendbe, így a néptánc része a testnevelésóráknak, a zeneoktatás az énekóráknak, a drámapedagógia az irodalomtanításnak, a művészettörténeti oktatás pedig a rajzórák keretében történik. Ezenfelül viszont számos szakkör, fakultáció, művészeti csoport is működik az iskolában. — Minden tanuló részese mindegyik képzési formának vagy tagozatos rendszerrel működnek? — Természetesen a képességük és a beállítódás szerint differenciálunk, de egy bizonyos szinten minden gyerek szerez alapműveltséget, és vannak általános tantervű osztályaink is. — Milyen eredményeket sikerült eddig elérniük? — Mivel a legfőbb törekvésünk a kultúra iránt érdeklődő, a művészetekre fogékony emberek nevelése, a legnagyobb örömünk az, ha a gyerekek lelkesen és készséggel vesznek részt a városi és az iskolai kulturális rendezvényeken. Ezenkívül persze sok a tehetséges tanuló is. A közelmúltban például a víz világnapja alkalmából kiírt pályázaton harmadik, illetve negyedik helyezést értünk el. Egyébként a kultúra szeretetére nevelés és a tehetséggondozás része a mostani, kétnapos rendezvényünk is. * —A Művészeti Napokon nagyon sok intézmény, együttes és vendégművész vesz részt. Említene közülük néhányat? — A képzőművészeti kiállítást a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola végzős rajzszakos hallgatóinak alkotásaiból, valamint a nagykállói óvodások számára meghirdetett rajzpályázat legjobb darabjaiból állítottuk össze, Szepessy Béla főiskolai tanár segítségével, aki meg is nyitotta a tárlatot. A bábszínházban a mi bábcsoportunk, valamint a nagykállói Éltes Mátyás Általános Iskola együttese szórakoztatja a gyerekeket. Nagyon sikeresnek ígérkezik a Belinszky József által rendezett Pázmán lovag című vígballada előadása, amelyet a Korányi Frigyes Gimnázium színjátszócsoportja mutat majd be nekünk. Ezenkívül gazdag zenei programmal várjuk a gyerekeket és az érdeklődőket a városi fúvószenekar és iskolánk kórusának koncertjeire is. A programokat este magyar táncház zárja. —Az egyre nehezedő gazdasági helyzetben a jövőben is lesz elég anyagi és szellemi kapacitás arra, hogy ez az újszerű és rendkívül hasznos nevelési-oktatási-képzési program létezhessen, fennmaradhasson? — Sajnos nekünk is szembe kell nézni a problémákkal, a közelmúltban például az egyik drámapedagógiát tanító szakembertől kellett megválnunk, akinek fizetését a jövőben már nem tudnánk biztosítani. Mivel új embereket nem fogunk tudni egy ideig alkalmazni, a továbbiakban sajnos csak a tantestületi tagjainak anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett többletmunkája és öntevékeny szakmai továbbképzése fogja biztosítani a zavartalan oktató-nevelő munkát. M. Z.s.
