Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-23 / 145. szám

41995. június 23., péntek Külföld UJ KELET Képek Csapról Templomépítés Turisták a vasúti váróban Bejegyzik a beregszászi magyar főiskolát Jól halad a Beregszászi Ma­gyar Pedagógiai Főiskola hi­vatalos bejegyeztetésének ügye. A nemrég létesített taninté­zet működési feltételeinek megvizsgálása végett Bereg­szászon és Ungváron járt az ukrán közoktatási minisztéri­um tényfeltáró bizottsága, és kielégítőnek találta a főiskola eddigi munkáját s annak anya­gi-műszaki bázisát. A kijevi küldöttség jelentése alapján a bejegyzésben illetékes Főis­kolai Akkreditációs Bizottság úgy döntött, hogy hivatalos bejegyzésre javasolja a Kárpá­taljai Magyar Pedagógus Szö­vetség (KMPSZ) és a Kárpá­taljai Magyar Kulturális Szö­vetség (KMKSZ) közreműkö­désével alapított magyar főis­kolát. A hivatalos bejegyzést az Akkreditációs Minősítő Bi­zottság rövidesen sorra kerülő ülésén ejtik meg. Csecsen-orosz megállapodás Az orosz és a csecsen fél a békés rendezés keretében meg­állapodás-tervezetet fogadott el Groznijban. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviseletének épületében alá­írt dokumentum értelmében teljesen lefegyvereznék a cse­csen erőket, és fokozatosan megkezdenék az orosz egysé­gek kivonását Csecsenföldről. A megállapodás érmeimében a felek tűzszünetet hirdetnek meg Csecsenföld egész terüle­tére. A tárgyalások csütörtökön Csecsenföld jogi állásával összefüggő kérdések megvita­tásával folytatódnak. A tét annak eldöntése, vajon Csecsenföld az Orosz Föderá­ció keretein belül maradjon-e, vagy különleges státust kap­jon. Az egyezséget értékelve az orosz küldöttség vezetője, Vjacseszlav Mihajlov nemze­tiségügyi miniszterhelyettes úgy vélekedett, hogy ezentúl az összes vitás kérdést békés úton rendezik majd, ami lehe­tővé teszi a szabad választások megtartását is. Előzőleg a csecsen küldött­ség nyilatkozatban ítélte el a terrorizmust és megígérte, hogy segítséget nyújt a bu­­gyonnovszki terrortámadás tet­teseinek kézre kerítéséhez. A politikai kérdésekről folyta­tott csütörtöki tárgyalásokról elégedetten nyilatkozott a cse­csen küldöttséget vezető Usz­­man Imajev, volt főügyész, aki közölte: mindkét fél engedmé­nyeket tesz. Részletek nem is­mertek. Kérdőjelekkel ért véget a japán géprablás Tizenöt órán át tartó drá­mai feszültség után szeren­csés véget értek az ANA ja­pán légitársaság szerdán dél­ben elrabolt gépén tartózko­dó 350 utas és 15 főnyi sze­mélyzet megpróbáltatásai. A rohamrendőrség 20 fős különítménye csütörtökre virradó éjszaka megroha­mozta a hakodatei repülőtér kifutópályáján veszteglő gé­pet, és letartóztatta a légi­kalózt, akinek a jelek szerint - állításaival ellentétben - mégsem voltak társai a fedél­zeten. Az akció során senki nem sebesült meg, előzőleg egy női utas szenvedett könnyebb sérüléseket. Igara­­si Kodzo kormányszóvivő tá­jékoztatása szerint a kormány válságstábja hajnali egy óra körül hozott döntést a gép megrohamozásáról, miután értesült az utas megsebe­süléséről, és úgy ítélte meg, hogy az akció további halo­gatása esetén súlyosabb inci­densek is történhetnek a fe­délzeten. A rohamrendőrök nem sokkal hajnali négj; előtt hatoltak be a gépbe, s néhány perc múlva letartóztatták a terroristát. Az illető kilétéről és indí­tékairól gyakorlatilag sem­mit nem lehet tudni. A rend­őrség és a légitársaság ille­tékesei még szerdán azt kö­zölték, hogy a férfi az AUM Sinrikjo tagja, és hogy a szekta letartóztatásban lévő vezetője, Aszahara Soko sza­badon bocsátását is követe­li. Később azonban kiderült, hogy ezeket az értesüléseket semmi nem támasztja alá, s állítólag maga a géprabló is tagadta, hogy a szektához tartozna. Letartóztatása után még a nevét sem volt hajlan- | dó elárulni (korábban Kobajasi Szaburóként azo- ! nosította magát), s eddig j mindössze annyi derült ki róla, hogy 30-as vagy 40-es éveiben jár. Indítékai ugyan­csak ismeretlenek. Japánban 16 év óta most történt meg először, hogy egy belföldi légitársaság gé­pét rabolták el, a csütörtök hajnalihoz hasonló men- ! tőakcióra pedig még egyál- ' talán nem volt példa. Karadzic tévedése A boszniai szerbek vezetője a BBC televíziónak nyilatkoz­va szerdán éjjel elismerte, hogy hiba volt túszokat szedni az ENSZ-békefenntartók sora­iból. Radovan Karadzic ugyanakkor kijelentette, hogy a túszejtés drasztikus válasz volt egy korábbi, hasonlóan drasztikus lépésre, a NATO szerb állások ellen intézett légicsapása ugyanis éppolyan hibás döntés volt, mint a kék­sisakosok elfogása. Karadzic a boszniai szerbek fővárosában, Palában felvett ri­portban mindezzel együtt tel­jes felelősséget vállalt a túsz­szedésért. Kijelentette, hogy lévén az önálló államként működő boszniai szerbek ve­zetője, egyúttal katonai fő­­parancsnok is, ezért minden­ben .támogatja a hadsereg ak­cióit, és személyesen vállal felelősséget értük. Karadzic el­utasította azokat a találgatáso­kat, hogy a szerbek egyre in­kább vesztes pozícióba kerül­nek a boszniai háborúban. Úgy vélte, a bosnyák kormányhad­sereg hegyvidéki sikereinek legfeljebb taktikai jelentő­ségük van, stratégiailag viszont a szerbek máris megnyerték a háborút. A gyors bevethetőségű erők ügyére kitérve Radovan Kara­dzic leszögezte, hogy mindad­dig nem tekinti fenyegető tényezőnek őket, amíg pártat­lanul viselkednek. Ha viszont ellenséges magatartást tanúsí­tanak - mondta -, akkor csú­nya háború lesz. Határozottan leszögezte, hogy a boszniai szerbek a saját területükön so­hasem fogják engedélyezni külföldi fegyveres erők jelen­létét - számolt be az interjúról a Reuter és az AP. Muzulmán előretörés Bosznia legtöbb frontján csütörtökre virradó éjszaka változatlan hevességgel dúltak a harcok. A szarajevói rádió reggeli jelentése szerint külö­nösen az ország északi és ke­leti részén került sor véres összecsapásokra a szerb erők és a muzulmán kormánycsa­patok között. A szarajevói rádió azt állí­totta, hogy Tűzi a ipari központ körzetében a kormánycsapatok több frontszakaszon folytatták előnyomulásukat a szerb ellen­őrzés alatt álló területeken. A szerbek viszont újult erővel támadták az ENSZ által védett övezetnek nyilvánított két ke­let-boszniai muzulmán terüle­ti beékelődést, Srebrenicát és Gorazdét. A szerb tüzérség belövései következtében Srebrenicában három polgári személy életét vesztette, tizenegyen pedig súlyos sérülést szenvedtek. Gorazdéban a szerb gránátok három embert sebeztek meg - jelentette a dpa. Nigériai levelek A levél hangneme bizal­mas. írója mérlegelés után döntött úgy: előnyös javasla­tával a címzetthez fordul, mivelhogy megbízható sze­mélyt keres, és az illetőről a ! legjobb referenciákat kapta, j Olyasvalakit keres, aki segí- i tene lebonyolítani egy tranz­­j akciót. Harmincnyolc és fél j millió dollár átutalásáról len- i ne szó... A milliókat egy bi­zonyos nigériai minisztérium j fizette ki egy állami megren­delésért, de az érvényes í előírások szerint Nigériában magánszemélyek nem ope­­| ráihatnak külföldi számlák­kal. Ha az illető segít az ügy­let lebonyolításában, az ösz­­szeg harminc százaléka üti a — devizaszámlátját. A levelek szövege majd­nem azonos, de aláíróik kü­lönbözőek. Az egyiken dr. Dániel Ofon szerepel, a má­sikon dr. Princley Ezeh, Edward Nwabuezeés dr. Hajj Dipcherima... Az egyik vál­tozatban épp az utóbbi közli a címzettel, hogy a nigériai kereskedelmi és ipari kama­ra külkereskedelmi hivatalá­tól kapta meg a tisztelt vál­lalkozó címét. (A levél hite­lességének apró szépséghibá­ja: a Szlovák Kereskedelmi Kamarának semmiféle kap­csolata nincs nigériai „part­nerrel”, de ezt a címzett nem tudhatja.) Az úgynevezett Group 419 — így nevezik a nigériai szél­hámosbandát — több levelet küldött csehországi és szlová­kiai vállalkozóknak. A la­­goszi levelek már 1992-ben feltűntek, még Csehszlováki­ában, a kettéválás előtt. A Group 414 azonban már jó néhány éve működik, el­sősorban a nyugati országok­ban és az USA-ban; a kis- és középvállalkozókra speciali­zálja magát, mert nekik nincse­nek tapasztalataik az Afrikával folytatott kereskedelemben. Az utóbbi években Kelet- és Közép-Európát vették célba. A nem létező vállalatok angilai és amerikai hivatalok egész hálózatával „rendelkeznek”, hamis okiratokat küldözget­nek... A banda ellen évek óta figyelmeztető kampányt foly­tatnak az amerikai és német médiák, sőt, a múlt év végén a nigériai szélhámosok áldozatai nemzetközi konferenciát ren­deztek... Egy pozsonyi magánvállal­­kozó(nő) igencsak megle­pődött, amikor a tévé ké­pernyőjén pontosan olyan le­velet pillantott meg, mint ami­lyet ő maga is kapott tavaly nyáron. Az első levélre nem válaszolt. Valahogy gyanúsnak találta. A második levél gon­dolkodóba ejtette. Az ajánlat több mint csábító: a tranzakci­óból származó haszna 10 mil­lió dollár! Az asszony válaszolt dr. Ofon levelére, és decem­berben megérkezett a doktor úrtól a fax. Cégjelzéses levél­papírt kértek tőle, régebbi fak­túrákat, a magántelefonszámát és az első levelet, amely Ni­gériából érkezett. A hölgy erre már nem válaszolt. Még ez év márciusában is kaptak levelet szlovákiai vállalkozók. X úr hogy is kételkedett volna, ami­kor a levélíró egyik jó is­merősére hivatkozott (név sze­rint), aki Afrikának valóban azon a táján él... X úr (aki Ke­­let-Szlovákiában él) kapott az ajánlaton, a közös vállalkozás létrejött (legalábbis papíron, Lagoszban). Az erről szóló do­kumentumokat (faxon) el is küldték a szlovák vállalkozó­nak, de amikor a londoni „köz­pontba” kellett volna átutalnia jeletnős összeget (szerencséjé­re!), visszakozott... Ha a cégtulajdonos válaszol a levélre, néhány napon belül részletes információkat kap. Először is szerződést kell írni (visszamenőleges dátummal); ezután értesítés jön Nigériából, hogy a pénz már (majdnem) úton van, de előbb egy londo­ni bankszámlára kell átutalni némi pénzt — a fejlesztési alapba. Ez nem sok, a szóban forgó összeg 1,45 százaléka. Létezik drasztikusabb válto­zat is. Egy cseh vállalkozó Lagoszba utazott, hogy ott kös­sék meg a szerződést, és hely­ben fizesse be a 100 ezer már­kát és 5 ezer dollárt. A vállal­kozó meg is érkezik Nigériába, de „üzleti partnereinek” felbé­relt gengszterei várják, akik megszabadítják a pénzétől. Más esetben — mivel megsér­tette az ottani törvényeket, va­lutát vitt be az országba — börtönbe vetik. Az afrikai bör­tönviszonyokat ismerők szerint ezt lehetetlen túlélni. Három cseh vállalkozóról (biztosan) tudnak, akik elutaztak Ni­gériába... A cseh Nova magán-tévéál­lomásnak nyilatkoztak azok a szlovákiai vállalkozók, akiket a nigériai maffia megkömyé­­kezett. (Megjegyezzük: néhá­­nyan a prágai nigériai nagy­­követség és a rendőrség figyel­meztetése ellenére vették fel a kapcsolatot.) A jelek szerint a pénzügyi maffiában benne van a nigéri­ai központi bank, a nigériai útlevélszolgálat s talán a lon­doni és a szófiai nagykövetség munkatársai is. Legalábbis ezt állítják azok a szlovák vállalkozók, akik Nigériában tárgyaltak. Négy vállalkozó — a tévériport sem a nevű- j két, sem azt nem árulta el, hol élnek — bevallotta, hogy 1 millió 420 ezer szlovák ko­ronát vesztettek az „üzleten”. A kapzsiságuk áldozatai lettek, mondják a kívülállók, de azért nem ilyen egyszerű. Sokan kapnának az ajánla­ton: 42 millió amerikai dol­láron 30 százalékos (adó) kedvezményt nyerhettek. A kárvallottak egyike a „juta­lom” elosztását is pontosan ismertette: 10 százalék a bank főemberéé, 5 százalékot kapnak (fejenként) a helyet­tes, a külföldi lebonyolítást végző igazgató, annak a he­lyettese és a nemzetközi át­utalással megbízott igazgató. A vállalkozók villámgyor­san megkapták a vízumot. A tévé nyilvánossága elé álló vállalkozók a mai napig kap­csolatban állnak a nigé­­riaikkal, és szerintük egyva­laki biztosan lebonyolította az ügyletet, az illető megkap­ta a 12 millió dollárját. A ki­létüket fel nem fedő vállal­kozók nem biztosak benne, hogy valóban szélhámosság­ról van szó... Szlovákia nigériai külke­reskedelmi kirendeltségének tanácsosa mindenkit figyel­meztet: a szélhámosokat szinte lehetetlen bíróság elé állítani. A nigériai bűntető törvénykönyv 419-es para­grafusa ugyan lehetővé teszi a hamis adatok segítségével szerzett vagyon tulajdonosá­nak bíróság elé állítását, de az is bűntársnak minősül, aki illegális szerződéseket köt... (köp)

Next

/
Thumbnails
Contents