Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-22 / 144. szám

UJ KELET Egészségűn] k 1995. június 22., csütörtök Traktorral az Ebola ellen? Újabb információk láttak napvilágot az Ebola- járvány­nyal kapcsolatban. Az Egész­ségügyi Világszervezet egyik képviselője a járvány idején úgy nyilatkozott, hogy az Ebola-fertőzés miatti elhalá­lozás csak a legsötétebb jós­latok valóra válása esetén ér­heti el az ötszáz főt. Az azon­ban nem vigasztaló adat, hogy halála előtt egy beteg általában négy-öt embert megfertőz. Ha kelet felé nézünk, akkor is küszöbön álló katasztrófá­ról beszélhetünk, mert a dif­­téria, mely a második világ­háború után teljesen eltűnt Európából, a volt szovjet bi­rodalom utódállamaiban is­mét felütötte a fejét. A WHO szakértői katasztrofális terje­désre — 100-200 ezer meg­betegedésre — számítanak 1995-ben. Megbetegedéseket észleltek már Törökország­ban, Bulgáriában, Lengyelor­szágban és Norvégiában is. A volt tizennégy tagország la­kosainak védőoltására aligha lesz pénz, ugyanis számítások szerint az 30 millió dollárba kerülne. A nyugati világ sem érezheti magát biztonságban, mert a lakosság 50 százaléka a felhívások ellenére sem je­lentkezik védőoltásra, pedig nem ártana az odafigyelés, mert az eddigi statisztikai adatok alapján 100—200 ezer betegből 7000—17 000 ember meghal. Nyugat felől a kanyaró tá­­mad(hat), ugyanis a szomszé­dos Ausztriában járványsze­­rűen terjed ez a betegség. Itt talán szerencsénk lesz, mert a lakosság jelentős része be van oltva, vagy átesett a jár­ványon, és így egész életre szóló védettséget szerzett. Ha délre tekintünk, akkor nemcsak a háború sújtotta területek miatt hervad le ar­cunkról a mosoly, mert hí­rek szerint állásait erősíti a már említett Ebola-vírus is. A jugoszláv egészségügyi hatóságok egy Belgrád mel­letti szállodában helyeztek el két Zaire-ből érkező utast. A hír hallatán a kör­nyékbeli lakosok traktorok­kal vették körül az épületet. Az orvosok szerint a két polgár nem beteg, de a biz­tonság kedvéért egészség­­ügyi felügyelet al helyezték őket. Ha mégis betegek — mert a lappangási idő hosszú —, aligha lehet trak­torokkal megfékezni a be­tegség tovaterjedését. Ugyan nem járvány, de jár­­ványszerűen teijed — főként Nyugat-Magyarországon — az agyvelőgyulladást okozó vírussal és a Lyme-borreliosist okozó baktériumokkal fer­tőzött kullancs. — Mindez nem baj(?), egészen addig, míg az ember nem találkozik egy ilyen állatkával... Mégis kelle­ne tenni valamit, mert minél több a fertőzött rovar, annál nagyobb esélye van az ember­nek, hogy megbetegedjen. F. Sipos József A mozgás: fontos egészségmegőrző tevékenység! Gyógyítás pénz nélkül Hogyan éljen az idős ember, hogy testben és lélekben egészsé­ges maradhasson? Ez napjaink egyik — ha nem a legfonto­sabb — kérdése. Kutatók, orvosok foglalkoznak vele, hiszen ma az országban közel hárommillió nyugdíjas van. a króni­kus betegségben szenvedők száma pedig meghaladja a félmil­liót. Az öregkorra jellemző életmód kérdéseivel kutatássze­­rűen foglalkozik a megyei kórház rehabilitációs osztályának osztályvezető főorvosa, dr. Golenyák Béla is, aki lapunknak nyilatkozott a sokakat érintő problémákról. — Főon’os úr! Régi felisme­rés, hogy a bajt könnyebb megelőzni, mint a kialakult be­tegséget gyógyítani. — Valóban igaz ez a megál­lapítás. Az öregkori krónikus betegségek kialakulásában a mozgásszegény életmód játsza a főszerepet! Mai életünk egyik legfontosabb jellemzője maga a mozgás. Sajnos az ember nem egyforma intenzitással végzi ezt a tevékenységet, s ez vezet­het az öregkori mozgásmennyi­ség-csökkenéshez. —Az Ön élettapasztalatai is bizonyítják: a mozgás megha­tározó. Beszélgetésünk is ezzel kíván foglalkozni. Mit tegyünk öregkorban, hogy egészsé­gesebb, derűsebb lehessen éle­tünk? — Szeretném hangsúlyozni: az ízületi kopás az öregedés ter­mészetes velejárója. Csökken a szalagok, az izmok rugalmas­sága. A kettő együttesen okoz­za a mozgások beszűkülését az ízületekben. Ezekhez járul hoz­zá a vérkeringés lassúbbodása, emiatt pedig csökken az oxi­génellátottság. Ez együttesen fájdalmat okoz. hiszen csökken a mozgás, rosszabbodik a sza-Dr. Golenyák Béla, a megyei kórház rehabilitációs osztályá­nak osztályvezető főorvosa lagok, izmok táplálkozása, az Ízület gyorsabban épül le, tehát kopik. Ez egy ördögi kör, mely már orvosi beavatkozást igé­nyel. — Öregkorban a fájdalom a legnagyobb gond. pedig maguk az emberek is tehetnének ellene. — Hogy ki se alakuljon a fáj­dalmas periódus, hogy enyhébb legyen, szükséges az aktív, megfelelően irányított mozgás. Gondoljunk csak a reggeli, ösz­tönös. ágyban való nyújtózko­dásra, mely az alvás közben el­lustult, meggémberedett ízüle­tek, izmok aktív mozgatása, avagy tomáztatása milyen fel­frissülést okoz. Napközben is szükséges lenne a rendszeres és sokoldalú mozgásgyakorlat. A napközben végzett fizikai mun­ka ezt nem annyira szolgálja, mint ahogy azt egyesek gon­dolják. Hiszen ez legtöbbször csak egy-egy izomcsoportot érintő, megerőltető mozgás, ami fáradsággal jár együtt. —Ezek szerint arról van szó, hogy a mozgásnak éppúgy be kell épülnie életrendünkbe, mint az étkezésnek? — Természetesen. Az egyik alapvető mozgásforma maga a járás, illetve a séta. A séta in­tenzitása és hossza az életkor­nak, a pillanatnyi egészségi ál­lapotnak a függvénye, lényege a rendszeresség. Ez nem ke­verhető össze a kocogással, mert annak nincs kimutatható előnye. Séta közben, de akár előtt is, célszerű légzőgya­korlatokat végezni, persze csak megfelelően tiszta levegőjű környezetben. Nagyon jó moz­gásformának tartom a gimnasz­tikái gyakorlatokat. Nagy hiba, hogy a televízióból eltűnt a reg­geli, illetve az esti torna. Az általam felsorolt mozgásfor­mák nem igényelnek eszközö­ket, anyagi kiadásokat, csupán akarat és hozzáállás kérdése. Meg szeretném említem az úszást és a kerékpározást is, bár ezek helyhez kötöttek, és költ­ségekkel is járnak. Mégis aján­lom, mert jó hatással vannak egészségünkre. —A különböző krónikus beteg­ségek gyógyításában is nagy sze­repe van a mozgáskezelésnek? — Igen. Ugyanis részé a gyó­gyítás folyamatának, s ezzel a beteg saját sorsának aktív irá­nyítójává válik. Itt szeretném megemlíteni a baleset utáni he­tek állapotát, a belgyógyászati betegek lábadozó időszakát, a műtétek utáni időszakot, a re­habilitációs folyamatot. Az or­vosi és a gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a bete gek mozgásának a rendszeres­sége. Bizonyos mértékt meg változik a gyógyszerigény is. így például a cukorbetegek kö­zül, a keveset mozgó, tunya beteg inzulinigénye nagyobb, mint a rendszeresen mozgó be­tegé. A népbetegségnek számí­tó érszűkületben a járás, a moz­gás, az „aktív izompumpa” töb­bet ér az összes Trentalnál és Prodectinnél. Ilyen esetekben tehát a gyógyszercsökkenésnek kedvező gazdasági kihatásai is vannak. A rendszeresen végzett tornának, a különféle mozgá­soknak pedig felbecsülhetetlen a haszna. Befejezésül szeretném még ki­emelni a mozgás jó hatását a szel­lemi munkára. A mozgás az agy velő vérellátását is javítja, szel­lemi tevékenységre nagyobb ha­tékonyságot biztosít. A mozgás tehát fontos egészségmegőrző, sót gyógyító tevékenység. Dragos Gyula Arcibasev főorvos 2000 műtétje Budapesten Hadüzenet a szemüvegnek 1994. április eleje. Ekkor nyílt meg Budapesten az Arcibasev Szemsebészeti Klinika. Kínál­kozik az első kérdés, miért ép­pen a magyar fővárost válasz­totta dr. Szergej Arcibasev főorvos gyógyítómunkája szín­helyéül, hiszen a radiális kerar totómia módszerét ugyan már előzőleg ismerték Magyarorszá­gon. de még nem terjedt el. Ha­sonlóképpen válaszra vár az a kérdés is, miért éppen a Gellért­hegyen nyűt meg a főorvos úr magánklinikája. Ebben szerep jutott Ráüli Rautanen úrnak, az ICM elnök-igazgatójának, aki segített abban, hogy a Számadó utca 19. szám alatti telken épült, a finn építőművészet jellegze­tességeit magán viselő hipermo­dern objektumot belülről némi­leg átalakítsák, hogy ezzel a kli­nika működtetésére alkalmassá tegyék. Nem nehéz felfedezni az összhangot a külső forma és a belső tartalom között. Hiper­modern az épület stílusa, és ugyanilyen modernek a klini­ka műszerei is, amelyeket az Egyesült Államokban, Japán­ban és Svájcban gyártottak. Állandóan korszerűsödik az Arcibasev-magánklinika. Ha­marosan tovább bővül a mű­szerpark. Az Egyesült Álla­mokból érkezik az a műszer, amellyel lézeres szaruhártya­­feltérképezést végeznek majd. Arcibasev főorvos úr gyé­mántszikével operál. Ez tökéle­Arcibasev főorvos tes svájci gyártmány. Három percig tart a rövidlátást, tehát a szemüveg vagy a kontaktlencse viselését megszüntető műtét. Ebből mindössze egy percet vesz igénybe a fájdalommentes orvosi beavatkozás. Ugyanez a műtét történetesen az Egyesült Államokban 15-20 percig tart. A budapesti magánklinikán al­kalmazott gyors ritmus Szergej Arcibasev 13 ezer műtéttel szer­zett tapasztalatának köszönhető. A főorvos úr kétkezes. Jobbal és ballal egyaránt operál. Természetesen a páciens két szemének műtéséhez több nap szükséges. Ennek menete több­féle lehet. Legújabban négy műtéti (hétfő, kedd, szerda, csütörtök) nap van a klinikán, tekintettel a megnövekedett érdeklődésre. Ez kedvező a magyarországi pácienseknek, és előnyös a külföldieknek is. A páciensek jönnek a szom­szédos országok magyarlakta területeiről. Erdélyből, Szlová­kiából és a Vajdaságból, de jön­nek Ausztriából, Németország­ból, Svájcból, Kuvaitból, az Egyesült Államokból és Kana­dából is. Tíz ember közül manapság három szemüveget visel. Egy­re többen használják ki az Arcibasev-magánklinika kínál­ta lehetőséget. Az újra élesen látók búcsút mondanak a szem­üvegnek. Többen ezt a klinikán hagyják, mint a korábbi, immár megszűnt rövidlátásuk jelké­pét. Maholnap ezek egy szem­üvegmúzeum alapjai lehetnek. Jó a beteg-orvos kapcsolat. Ezt mutatják a gyógyultak ál­tal kitöltött kérdőívek, köszö­nőlevelek, üdvözlőlapok, ame­lyeket szép hazai és külföldi tájakról-városokból küldenek. 1994 áprilisától, a megnyitás­tól Szergej Arcibasev főorvos úr több mint 2000 műtétet vég­zett el. A Gellért-hegyi klinika működésének első évforduló­ján óriási torta várta a vendé­geket, orvosokat és korábbi pácienseket. Lupták Mihály festőművész kiállítása is ekkor nyílt meg. A látászavartól meg­szabadultak mindjárt ki is pró­bálhatták, jól látják-e a képeket. Művészet és gyógyászat jól megfér egymás mellett. Molnár Károly Kétszer futni, ötször enni... A nyári szünet és a szabad- azonnal lezuhanyozni, átöltöz- alma. Ebédre csirkemell, rizs. ságok kivételének közeledté­vel mi, hölgyek egyre több­ször pillantgatunk a ruhás­­szekrényekbe és fiókokba, hogy felmérjük nyári ruhatá­runk állapotát. Ami tulajdon­képpen abból áll, hogy ellen­őrizzük, az illető darab bele­­illik-e még az éppen aktuális divattrendbe. Na persze az sem elhanyagolható szem­pont, hogy ránk jön-e még a ruha. Mert a gond ott kezdődik, amikor felpróbálván a lenge kis ruhácskát, vagy netalán tán a fa­­latnyi bikinit, azt ta­pasztaljuk, hogy itt is, ott is jelentős zsírpár­nácskákra tettünk szert a hosszú tél és a tavasz hónapjai alatt. A legtöbb nő ilyenkor tel­jesen kétségbe esik, mert el nem tudja képzelni, hogyan szabaduljon meg a feles­legtől. Kezdjen drasztikus fo­gyókúrába? Tornázzon éjt nappallá téve? Nos, mi nem találgattunk, inkább felkeres­tünk egy szakembert, hogy tippjeivel segítsen „bajba ju­tott” hölgy társainknak... — Mindenképpen a reggeli futást tudom ajánlani — taná­csolja Csizmadia Ferenc, a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokban működő fitness klub vezetője. Célszerű az erdőben lefutni a napi 3 - 4000 méteres adagot. Nagyon fon­tos, hogy amikor hazame­gyünk a futásból, nem szabad ni és lepihenni, hanem tornázni kell. A lábemeléseket ( 3 x 20 ) és a felüléseket ( 3 x 20 ) min­denképpen ajánlom, de célsze­rű egy keskeny pádon vagy szé­ken hason fekve tárogatni. A láb- és farizmokat erősíti a guggolás, kitörés, illetve a láb­lendítés oldalra és hátra. Napközben, aki teheti, úsz­­szon minél többet, este pedig futással vagy kerékpározással, esetleg aerobic -kai vezessük le fölös energiánkat. —Emellett persze nagy gon­dot kell fordítani a helyes táp­lálkozásra is.... —Természetesen az is nagyon fontos, akár fogyni szeretnénk, akár pedig a súlyunkat és az ala­kunkat akarjuk megtartani. —Milyen étrendet tanácsol? — A legfontosabb szempont, hogy naponta ötször, mindig ugyanabban az időpontban (8.00, 10.00, 12.30. 16.00 19.00) együnk. Fogyáshoz: reggelire tojás­­fehérje, zabpehely vagy natúr müzli, 1 szelet Hamlett ( puf­fasztott rizs vagy búza), 1 na­rancs és ásványvíz. Tízóraira paradicsom és ásványvíz. Uzsonnára párolt zöldség. Vacsorára tojásfehérje, zab­pehely vagy natúr müzli, na­túr joghurt. Szinten tartáshoz: reggelire baromfifelvágott, 2 szelet bar­na kenyér, banán. Tízóraira valamilyen szezonális gyü­mölcs, például cseresznye, megy. eper. Ebédre hal, héjá­ban főtt burgonya, ubor­kasaláta. Uzsonnára to­­jásfehéije, Hamlett (puf­fasztott rizs vagy búza). Vacsorára rizs, csirke­mell, gyümölcs joghurt. — Bár tudom, hogy elsősorban a karcsúság , titkáról beszélgetünk, de f*' 4 ejtsünk néhány szót a hí­­jMfe zásról is. Ugyanis nem­­■ * csak a súlyfelesleg, ha­nem a túlzott soványság is kí­nos lehet.... — Reggelire csirkemell, rizs, 2 banán. Tízóraira 3 kif­li, 10 dekagramm baromfifel­vágott, joghurt. Ebédre hal, marhaszelet, héjában főtt bur­gonya vagy tészta, saláta. Uzsonnára mákos tészta. Va­csorára tojásfehérje, müzli vagy zabpehely, gyümölcs­joghurt. Ezenfelül pedig csak azt tudom tanácsolni nekik, hogy iratkozzanak be valame­lyik fitness-, vagy testépítő klubba, ahol is a szakember segítségével egyénre szabott speciális programot, vagy ha úgy tetszik edzéstervet állíta­nak össze... Úri Mariann

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents