Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-21 / 143. szám

UJ KELET A tarpai kuruc Nagyszerű dolog, hogy most már a Magyar Telezízió Ke­let-magyarországi Körzeti Stúdiója is vállalkozik a hír­műsorok és magazin jellegű riportműsorok mellett vala­milyen művészi produkcióra is.Bajcsy-Zsilinszky Endre ha­lálának évfordulóján láthattuk produkciójukban a kiváló független szellemű politikus végórájáról készült dokumen­tumfilmet. Mindenekelőtt azért örültem neki, mert beszé­lünk Zsilinszkyről, aki magát halála utolsó pillanatáig a tarpai kurucok örökösének tartotta. Beszélünk, és egyre inkább igazat. Tűnőben a torzítások. Mindenféle, bármely elfogult­ság táplálta torzítások. Zsi­linszky mindenekelőtt és -fö­lött magyar volt, önálló, füg­getlen, de nyilvánvalóan pol­gári, demokratikus Magyaror­szágot akart, amelyben a köz­ponti szerep a magyar parasz­té. Annyiban osztozott a népi írók illúziójában, hogy a ma­gyarság legigazibb, nemzet­mentő képviselőjének ő is a ti­szántúli parasztságot tartotta, mint munkatársai, elvbarátai, Féja Géza vagy Simándy Pál. Bajcsy-Zsilinszky a magyar politikusok közül talán a leg­szorosabb kötésben élt a népi írókkal, mégis a Független Kisgazdapárt képviselője volt. Mert hagyománytisztelete, középrétegbeli származása, a történelmi életvitel, amely őt és társadalmi csoportját jelle­mezte, soha nem juttathatta volna el a kommunisztikus eszmékig. A nemzeti ellenál­lásban praktikus kapcsolat lét­rejöhetett velük, de Bajcsy- Zsilinszky — ha megéri — éppen olyan áldozata lett vol­na a Rákosi-korszaknak, mint a demokratikus magyar kö­zéposztály annyi más kép­viselője, sőt a liberális polgár­ság képviselői is. A Debreceni Csokonai Szín­ház művészi erőire támaszko­dó dokumentumjáték hiteles, nemes, igaz munka volt. Egyetlen kifogásunk lehet el­lene: túlzottan patetikusra si­keredett. Az élő Bajcsy-Zsi­linszky nem volt ennyire pá­­toszos ember. írásai, könyvei, levelei, cikkei objektív, nagy­­indulatú, de külsőségektől mentes férfiút mutatnak, aki­től kissé bizony idegen volt a játékban tapasztalt túl sok gyertyafény, a nagy-nagy pa­uzák, az egész, kissé emelke­dett játékstíl. Nem a színészek hibája ez, Miske László talán arcában nem, de fojtott indu­latában és természetes erejé­ben idézte Zsilinszkyt. Nagyon emberi és visszafogott volt Sárközy Zoltán Bárdosy Jenő lelkész szerepében. A tarpai kurucivadék életművétől és életfilozófiájától a rendező, Pinczés István távolodott el in­kább, amikor erős érzelmi ha­tásokat keresve, az alapjában egyszerű rendezői koncepciót kissé elpátoszosította. Pedig Zsilinszky halála önmagában, külső hatások nélkül megren­dítő és példa értékű. Bizonyos, hogy a debrece­ni televíziós műhely további művészi vállalkozásai is je­lenthetnek ünnepi pillanato­kat a lassan teljesen elbizony­talanodó II. csatorna műsorá­ban. Bizakodjunk szándékuk nemességében és anyagi, szel­lemi erejük erős voltában. Dámi Különleges helyett vállalkozói övezet Évek óta húzódik Záhony körzetében nemcsak a határát­kelőhely körüli, hanem a térség fejlesztését, fejlődését elősegítő intézkedésekről szóló vita. Ba­jor Tibor, a város korábbi pol­gármestere egy éve országgyű­lési képviselő. Minden követ megmozgatott, hogy Záhony környékén egy különleges gaz­dasági övezet jöjjön létre. A kér­déssel a kormány is foglalko­zott, és határozata értelmében Záhony és térsége (a területfej­lesztésről és rendezésről szó­ló törvény elfogadásáig) kísér­leti jelleggel vállalkozási — nem különleges gazdasági — övezet lesz. Munkatervet készí­tettek arról, hogy a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetet vállalkozói alapon kell létrehoz­ni és üzemeltetni, a program megvalósítása érdekében pedig gazdasági társaságot kell alapí­tani, ez lesz az első, előkészítő fázis. Az érintett tárcák részvé­telével koordinációs bizottság jön létre július 31-ig, amely a kormány részére kapcsolódó törvényekre és a szükséges jog­szabályokra módosítási javasla­tot tesz. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank a koordiná­ciós bizottsággal együttműköd­ve július közepéig legalább 50 millió forinttal gazdasági társa­ságot hoz létre, előkészíti és be­jegyezteti a szervezet alapító ok­iratát. A társaság a koordináci­ós bizottsággal közösen novem­ber 30-ig elkészíti üzleti és mun­katervét. A Pénzügyminisztéri­um kidolgozza a vállakozási övezetben igénybe vehető gaz­dasági kedvezmények rendsze­rét, valamint a jövő évi költség­­vetési és adórendszer kidolgo­zásában a térségi beruházásokat ösztönző kedvezmények beve­zetését. Megvizsgálja a kezdő vállakózásoknak adható adó­­mentességet, a beruházásokat, illetve exportot ösztönző adó­­kedvezmények növelésének lehetőségeit. A kormány egyet­ért azzal, hogy a Területfejlesz­tési Alap a gazdasági társaság­ban 200 millió forintnyi tőkeré­szesedést szerezzen, és felhívja az illetékes miniszterek figyel­mét, hogy gazdaság-diplomáci­ai eszközökkel segítse az öve­zetbe a külföldi tőke beáramlá­sát. A kormány elrendeli a záhonyi közúti híd rekonstruk­ciójának, a későbbiekben pedig egy új híd építés lehetőségeinek egyeztetését az ukrán szervek­kel. A felújítás határideje: 1996. október 15. A kormány elkép­zelései alapján a 4-es számú fő­­közlekedési út határátkelőhöz csatlakozó szakaszának szélesí­tését és a záhonyi új bekötőút kiépítését a helyi önkormány­zatokkal együttműködve a jövő év végig be kell fejezni. 1995. június 21., szerda Amit tudni illik az önkéntes biztosítórendszerekről 5 Az európai tarsadalombiztositasi rendszerek A világon általában a kapi­­talizáció elvén működnek a biz­tosítópénztárak. A rendszerek mindegyike háromszintes vagy hárompilléres alapon építkezik. A szerkezet közös, csak az építőelemek különböznek. Első pillérként az alaprend­szert, egy állami vagy állami jellegű biztosító rendszert te­kintik, amely általában az alap­ellátásokat biztosítja. A finan­szírozás módja a korosztályok közötti tehermegosztás elvén működik, például az aktív dol­gozók fizetéséből finanszíroz­zák az alapnyugdíjat. Második pillérnek a kiegé­szítő szolgáltatásokat nevezik. Itt ötféle finanszírozási formá­ról lehet beszélni: nyugdíjala­pokról, segélyegyletekről (Ang­liában, Hollandiában), csopor­tos biztosításokról (Belgium­ban), vállalati mérlegben kimu­tatott könyvelési tartalékokról (Németországban), adólevoná­sokról (Svédországban), illetve megosztásos rendszerről (Fran­ciaországban). Harmadik pillérnek az egyé­ni megtakarításokat és befekte­téseket, az üzleti biztosításokat, az egyéb öngondoskodási for­mákat nevezik. Az alapszerkezet hasonlósá­ga ellenére országonként más­más gyakorlat honosodott meg. Angliában például az egészség­­ügyi finanszírozást a „tb” (NHS) végzi piaci viszonyok között oly módon, hogy a szol­gáltatásokat állami, illetve ala­pítványi egészségügyi szolgál­tató szervektől és privát orvo­soktól vásárolják meg. Belgiumban a jelenlegi egészségpénztárak a 19. szá­zadban alapított önkéntes köl­csönös biztosítópénztárak utó­dai, melyeket a kormányok az­óta is rendszeresen támogatnak. AII. világháború óta a kötelező egészségbiztosítási rendszer részeként működnek. A társa­dalombiztosítás szedi a jutalé­kot, majd fejkvóta alapján át­utalja a segélyegyleteknek. Az ügyfélszolgálatot szintén az egyletek látják el. A segélyegy­­letek központi árlista alapján fizetik az egészségügyi szolgál­tatások költségeit, aki ennél drágább szolgáltatást vesz igénybe, a különbözetet meg­téríti. 1992-ben a teljes egész­ségügyi kiadás a GNP 8 száza­léka, ebből az egészségpénztá­rak 6 százalékot fizettek. Franciaországban a kölcsö­nös segélyegyletek a lakosság felét, mintegy 30 millió embert érintenek. Körülbelül 6000 se­gélyegylet működik, van 5-6 fős, van olyan, ahol a taglét­szám meghaladja a 200 ezret. A tagsági kört a közalkalmazot­tak 90 százaléka, a magánszfé­ra dolgozóinak 65 százaléka, az önállóak 62 százaléka alkotja. A társadalombiztosítás 75 szá­zalékban fedezi az egészség­ügyi kiadásokat, a segélyegy­letek tagjaik számára ezeket 100 százalékra kiegészítik. Az ügyfélszolgálatot szintén az egyletek látják el. Hollandiában a szolidaritás elve alapján törvényileg tiltva van az egészségi kockázatok figyelembe vétele a járulékszá­mításnál, és arra törekednek, hogy az üzleti biztosítók rész­vételi arányát csökkentsék az egészségügy finanszírozásá­ban. Svájcban a nyugdíjbiztosítás három külön rendszeren nyug­szik: a kötelező állami szövet­ségi nyugdíjbiztosításon, a részben kötelező szakmai, pro­fesszionális nyugdíjpénztára­kon, illetve az önkéntes, egyé­ni megtakarításokon. Az egész­ségügyi ellátásnak öt különbö­ző szintjét hozták létre: a szö­vetségi kormányok által bizto­sított rendszert, a kantonok, az önkormányzatok, a privát in­tézmények, illetve az egyéni és családi felelősség szintjét. —vip— Kampány az intolerancia ellen Te is más vagy — Te sem vagy más 1995 májusában egy nem­zetközi kampány indult útjá­ra, hogy fiatalok ezreinek fi­gyelmét hívja fel a másságra. A kampányban harminchat ország vesz részt, közülük egy: Magyarország. Te is más vagy — Te sem vagy más, hir­deti a magyar jelmondat. Minden ponton eltérünk egy­mástól, és éppen ezek az eltérő pontok kapcsolnak össze ben­nünket. Minél kézenfekvőbbé válik saját különbözőségünk, annál egyértelműbb lesz elfo­gadni a többieket: a másik nem­zetiségét, bőrszínét, nemét, val­lását, szokásait, kultúráját. A kampány célja, hogy bemutas­sa ezt a sokféleséget, feltárja a benne rejlő értékeket és ezzel is hozzájáruljon egy türelme­sebb, előítéletektől mentesebb gondolkodás kialakulásához. Különös aktualitása van most mindennek Magyarországon, hiszen egyre erősödnek az in­toleráns jelenségek, fokozó­dik a rasszizmus, terjednek az erőszakot hirdető és gyakor­ló csoportok. A kampány ma­gyarországi fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, társvédnökei Fodor Gábor művelődésügyi miniszter, Kovács László külügymi­niszter és Demszky Gábor Budapest főpolgármestere. A kampány keretén belül számos esemény kerül megren­dezésre, így például Debrecen­ben június 21—25 között tole­rancia tábor lesz, június 25-én graffiti fal készül majd a rasz­­szizmus ellen, a Diákszigeten filmklub várja majd a téma iránt érdeklődőket, és szep­temberben országszerte multi­­kultúrális napokra kerül sor. A már eddig lezajlott rendezvé­nyek közé tartozik az a vitafó­rum is, ahol fiatalok találkoz­hattak a budapesti Cirko Gejzir filmszínházban országgyűlési képviselőkkel és a kampány szervezőivel, akik elsősorban az ifjúságra számítanak, hiszen ők még nyitottabbak, és köny­­nyebb megváltoztatni a gondol­kodásmódjukat, mint az idő­sebb korosztálynak. A kampány fővédnöke, Göncz Árpád, így vélekedik a másságról: „Minden ember egyszeri és megismételhetetlen. Ha úgy tetszik, ez a legfőbb értéke, hisz minden egyes ember személyi­sége hozzáad valamit az Em bér fogalmához. Valamit, ami csak ő, ami nélkül az Ember fogalma szegényebb volna. Aki ezt felismeri, az nem csupán elfogadja, természetesnek veszi a másságot, hanem azt is tudja, hogy befogadásával, értékeinek magába építésével ő lesz gaz­dagabb. Más szóval: csodálato­sabb. Márpedig — tudjuk: — az embernél nincs semmi cso­dálatosabb! ” Ganzler Orsolya Agrárkamarai hírek Folyik a pályázatok elbírálása Az agrárkamarai gaz­dajegyzői állások betölté­sére meghirdetett pályá­zat beadási határideje le­járt. Közel száz mezőgaz­dasági szakember küld­te be az anyagát, ami a be­töltendő állásokhoz viszo­nyítva háromszoros túljelent­kezést jelent. Pillanatnyilag az anyagok kiértékelése, illetve a bíráló bizottság általi személyes meghallgatások folynak. Szerdán és csütörtökön több mint negyven pályázóval tartanak húsz-húsz perces interjút, hogy ténylegesen a feladatra legalkalmasabb személyek kerülhessenek kiválasztásra. A bizottság végső dön­tése várhatóan a jövő hét elején születik meg a har­minc új gazdajegyző sze­mélyéről, akik július 1-jé­­vel megkezdhetik munká­jukat. Vitéz

Next

/
Thumbnails
Contents