Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-21 / 143. szám

Ára: 19 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP II. évfolyam, 143. szám — 1995. június 21., szerda MA Bíróság előtt a „halálosztó” (4. oldal) Nyíregyházi Közelkép (7—9. oldal) Kivonult az ellenzék Az ellenzék egységesen kivonult a parlament plenáris üléséről. Szabó Iván (MDF) elmondta, hogy a miniszterel­nök délutáni válasza Kövér László (Fidesz) interpellációjá­ra a magyar parlamentarizmus történetében példátlan rá­galmazás volt. Horn Gyula ugyanis nem támasztotta alá bizonyítékokkal a Süddeutsche Zeitungban megjelent állí­tásait, azt, hogy az ellenzéki pártok szélsőséges mozgalma­kat támogatnak. Szekeres Imre (MSZP) arra figyelmeztette a kisebbségben lévő pártokat, hogy több esetben olyasmi­vel vádolták meg a kormányt, ami nem volt igaz, így pél­dául Szabó Iván korábban azt állította: az új kormányzat kötötte meg Bokros Lajos szerződését, pedig ez még az előző kabinet idejében történt. Szekeres reményét fejezte ki, hogy az ellenzéki képviselők a nyáron ki tudják pihenni magu­kat, és utána higgadtan folytatják a munkát. Torgyán József (FKGP) szerint a többség minden ellenzéki előterjesztést minősíthetetlen hangnemben kommentál, és a logika érveit hangoskodással akarja elnyomni. A kisgazda pártvezér vé­gül úgy vélekedett, hogy Hóm esetleg „megromlott egész­ségügyi állapota miatt” használta az ellenzék által táma­dott stílust. A Fidesz frakcióvezetője, Szájer József szerint a koalíciós frakciók nem mérték fel a kormányfő kétségbeejtő szavainak a következményét, ezért időt kell adni a koalíciónak, hogy kövesse meg az ellenzéket. Utalt arra is, hogy a Fidesz soha nem rágalmazott, érveit mindig tényekkel támasztotta alá. Horn—Meciar találkozók A közeli napokban Horn Gyula több alkalommal is ta­lálkozik Meciar szlovák kormányfővel — hangzott el a külügyi szóvivői tájékoz­tatón. A magyar kormányfő egy hét múlva részt vesz Cannes-ban az Európa Ta­nács és a társult országok vezetőinek csúcstalálkozó­ján. Ennek során kétoldalú megbeszélésekre is lehető­ség nyílik. A jövő hónapban pedig Bécsben találkozik az osztrák, a szlovák és a ma­gyar kormányfő. Nagy Sándor nem tér ki Az MSZOSZ szóvivőjé­nek nincs tudomása arról, hogy Nagy Sándor szakszer­vezeti elnök kezdeményezett volna találkozót Horn Gyu­la miniszterelnökkel. Bálint Attila kedden az MTI-nek el­mondta, hogy Nagy Sándor csütörtök délután, az MSZOSZ Szövetségi Taná­csa kongresszusának alaku­ló ülését követően sajtótájé­koztatót tart. Ha kérdést kap, akkor nyilvánvalóan nem tér ki a véleménynyilvánítás elől, többek között Bokros Lajos végkielégítésével kap­csolatban. A szóvivő arra a kérdésre: elképzelhető-e, hogy Nagy Sándor hátat fordít az MSZP-nek, úgy fo­galmazott, hogy a feszült vi­szony ellenére Nagy Sán­dor nem tartozik azok közé, akik forgolódnak, és meg­győződésüket megváltoztat­ják. Betörőrekorder Ha a bűnözőket is regiszt­rálnák a Rekordok Könyvé­ben, nem mindennapi telje­sítményével vélhetően bele­kerülne a kötetbe a 21 éves I. Cs. A kátoji — Baranya megye — fiatalember alig nyolc hónap alatt 1215 be­törést követett el, s akcióit 888-szor lopással fejezte be. Szinte az egész országot vé­gigjárta portyázásai során, s a zsákmány tekintetében nem volt válogatós: elvitt mindent, ami mozdítható volt. Érzelgősnek sem ne­vezhető, mert mint a nyomo­zás — a rendőrök számára valóságos országjárás — so­rán kiderült, saját édesany­ját is meglopta, mígnem kar­rierje egy kismotor meglo­­vasítása miatt Tatabányán ért véget. Csikós János vizs­gálótiszt az MTI tudósítójá­nak elmondta, hogy I. Cs­­nek a bíróság föltehetően a javára írja majd őszinte beismerő vallomását. A fia­talembernek hihetlen a me­móriája: összes tettének helyszínére emlékezett, s pontosan felsorolta, hol mi ragadt a kezéhez. Gazdag gombatermés az erdőkben Motorizált, fegyveres orvvadászok A Nyírerdő Rt. igazgatósá­gának és felügyelőbizottságá­nak együttes ülésén megálla­pították, hogy az átalakulás óta eltelt első üzleti évben, 1994- ben sikeresen gazdálkodtak: tevékenységük nyereségessé vált. A cég vezetése kifejtette, hogy elbúcsúzhatnak az elmúlt 25 évfien kialakult előnytelen helyzettől, és megteremthetik a piaci viszonyok között mű­ködő erdőkezelést. Az állami erdők vagyon­kezelője és tulajdonosa, az AV Rt. sikerrel pályázott meg pénzt a Phare-program kereté­ben az erdőgazdaság tevékeny­ségének vizsgálatára, amit az ír állami erdészet nyert meg, mert nekik egyszer már a gaz­dasági mélypontról saját erő­ből sikerült talpra állniuk. A május végi vizsgálódást végző független két szigetországi szakember a hazai munkatár­sakkal egyetemben megállapí­totta, hogy az ésszerű gazdál­kodás megteremtése mellett a Nyírerdő Rt. nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a közügy rangjára emelje az erdők irán­ti felelősséget. A térség erdészetének törté­netében első ízben került sor széles körű erdészfórum össze­hívására. A kilenc erdészet közel 150 szakembere az egyik legsürgősebben megoldandó feladatként az egyre szaporo­dó falopásokat és az orvva­dászok tevékenységét jelölte meg. Mint elhangzott, ezek a korábbiaktól eltérően jól szer­vezettek, motorizáltak és fegy­veresek. Sürgették, hogy szo­rosabb munkakapcsolat alakul­jon ki a rendőri szervekkel, mert az erdészek a szervezett csoportokkal szemben szinte tehetetlenek. Az ügy komoly­ságára jellemző, hogy a tanács­kozás után a baktai erdészet már megállapodást is kötött a helyi rendőrséggel az erdő vé­delmének megerősítésére. A sokéves átlagnál jóval több csapadék hullott májusban Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben. Persze korántsem lehet nedvességbőségről beszélni, de — a Tisza magasabb árhullámai miatt is — a helyzet előnyösen változott. A Nyírerdő Rt. szak­emberei úgy vélekednek, hogy ha nem változik jelentősen az időjárás, akkor gazdag gomba­­termésre lehet számítani a nyár folyamán az erdőkben. A fehérgyarmati erdészetnél a Tisza tavaszi árhullámának levonulása után nagy munka indult, hogy megőrizzék a jelentős többletvízmennyisé­get. A területükön található csatornákat és tározókat feltöl­­tötték, s amennyiben a közel­jövőben nem esik eső, akkor sem szenvednek a nedvesség­hiánytól az erdők növényei. A nagykállói erdőkerület­ben, Magoshegy környékén újra tömegesen megjelentek a fenyőrontó darázs hernyói. Az erdészek véleménye szerint lehetetlen volt elkerülni a vegyszeres beavatkozást, és úgynevezett pisztolyos géppel láttak neki a védelemnek. Az eredmény pedig magáért be­szél: a hernyók 90—95 száza­léka elpusztult, ezáltal 50 hek­tár értékes fenyves menekült meg a „tarra rágástól”. Tudományos együttműkö­dés keretében az akáccsemeték és -magok vizsgálata került előtérbe a baktalórántházi er­dészetnél, mivel ezekre a ter­mékekre jelentősebb külföldi piaci kereslet mutatkozik. Megállapodás születet^nyár elején a baktai gazdaság és a Soproni Erdészeti Egyetem kö­zött az akácosok mikrobioló­giai vizsgálatára. Újabb kuta­tás indul nyár közepén a bátor­ligeti őslápon. Itt dr. Lenti Ist­ván kandidátus és munkatársai az eddig még nem kutatott mirobiológiai kérdésekre kere­sik a választ. A tudományos munka finanszírozása francia támogatás mellett a Hortobá­gyi Nemzeti Park és a Nyírerdő Rt. hozzájárulásával történik. A Fényi-erdő közel 300 hek­táros természetvédelmi terüle­te ad két hétig' otthont az ott megrendezésre kerülő nemzet­közi ifjúsági környezetvédelmi tábornak június végén. A negy­ven odalátogató fiatal prog­ramját Plavecz János, a va­dászszövetség elnöke szervezi, és Erdélyi István, a nyírbátori erdészet kerületvezető vadásza látja el a házigazda szerepét. Emelkedhet a méz idei ára, mert az akácosok virágzása soha nem látott módon elma­radt. A korán megpattanó feb­ruári rügyeket a kéthetes hajna­li fagy tönkretette. A szakem­berek az akácosok másodvirág­zásában bíznak, mert különben elmarad az ez évi „méhlegelte­­tés”, s oda a jó akácméz. Üzemitanács-választások Az MSZOSZ-partnerek győztek Magyarországon 1993-ban voltak először üzemitanács­­választások, az idén erre má­jus 19-26. között kerülhetett sor. Ezt követően a Munka Törvénykönyvében meghatá­rozott háromévenkénti cikli­kusság lép életbe. A munka világát szabályozó törvény nem azért írt elő az első üzemi tanács élettartamára rövidebb időt, hogy kiderüljön, életké­­pes-e az új intézmény, hanem azért, mert ehhez a testülethez, illetve megválasztáshoz kötöt­te a szakszervezeti vagyon használatának, majd tulajdon­jogának megosztását. Ahol már működött üzemi tanács, a törvény ott egyértel­műen feladatukként határozta meg a kezdeményezést és a választás előkészítését. Azon munkáltatóknál, ahol nem működött üzemi tanács, a kép­viselettel rendelkező szakszer­vezet, illetve kellő számú mun­kavállaló kezdeményezhetett. A választások lezajlottak, összesített megyei eredmények még nem állnak rendelkezés­re, viszont a szakmák már be tudtak számolni az üzemi­tanács-választások eredmé­nyeiről. Közülük a Kereskedel­mi Alkalmazottak Szakszerve­zete (KASZ) megyei titkárát, Mrenkó Lászlót, és a nyíregy­házi 1. Sz. Postahivatal ve­zetőjét, Szabó Pált kerestük meg. Az üzemitanács-választással kapcsolatban Mrenkó László elmondta, hogy ők már orszá­gos eredményeket is tudnak közölni. Mátraházi István, a KASZ országos ügyvivőjének telefonon történt tájékoztatása alapján megtudtuk, hogy a szakmában a 85 ezer választás­ra jogosult 70 százaléka sza­vazott, ezzel a részvételi arányt jónak ítélte meg. Ebből 81,7 százalék a KASZ jelöltjére adta le voksát, ily módon a KASZ-osok 1950 mandátumot szereztek meg, kilenc fő más, egyéb szervezethez tartozik. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents