Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-19 / 141. szám
UJ KELET Labdarúgás 1995. június 17., szombat NB II Keleti-csoport, 30. forduló Vasváriban reménytelen a Diósgyőr Tiszavasvári Alkaloida—Diósgyőri FC V: Nagy L. ( Szabó A., László Gy.) Kezdési időpont: vasárnap 17 óra. Győzelem, aztán nyaralás! Nyíregyházi FC—FC Hatvan V: Hrabovszky (Mezei, Szabó I.) Kezdési időpont: vasárnap 17 óra Tizenhét-egy. Nem visszaszámlálás ez — nem is lenne jó annak —, hanem a Tiszavasvári tavaszi bámulatos otthoni gólaránya. A vasárnapi, utolsó fordulóban Borsodból érkezik vendég Vasváriba — nevezetesen a Diósgyőr — egy kicsit elcsúfítandó (már amennyire ezt lehet) a mesés számokat. Csakhogy ehhez a Szikszai-legénységnek is lesz egy-két szava. Hogy mennyi, arról a mesterrel beszélgettünk. — Izgalmas, élvezetes meccset várok — fejtegette Szikszói Lajos — és azt, hogy a remélhetőleg nagyszámú közönség kissé nagyobb elánnal buzdítson minket, mint eddig. Mostanra már úgy érzem, visszafogadott minket a publikum és értékeli sikereinket. Tehát fő célunk, hogy közönségszórakoztató játékot mutassunk be. Visszatérve a barcikai találkozóra: ott frissek, egységesek voltunk, ezt az ottaniak is elismerték, és ha kérhetnék az égiektől valamit, az az lenne, hogy ezt a frissességet, és az egységes csapatmunkát mentsük át az utolsó fordulóra. — Mit lehetne javítani a barcikán nyújtott produkción? — Ami ott hibádzott, az az, hogy több gólhelyzetet azért nem sikerült kialakítani, mert az utolsó pillanatban gyakran becsúszott egy-egy rossz passz, ezáltal menteni tudtak a védők. Ez, persze, nagyobb odafigyeléssel kiküszöbölhető. — Tartanak a DFC-től? — A Diósgyőr biztos, hogy nem ígérkezik könnyű falatnak, nem engedheti meg magának az esetleges vereségéből következő hetedik helyet, hiszen a mezőny rendkívül tömör, mindkét irányba nagyokat lehet ugrani a tabellán. A vendégek, véleményem szerint, keményen harcolni fognak az eredményért. De mellettünk szól, hogy a tavasszal otthon eddig százszázalékosak vagyunk, és mindössze egy gólt kaptunk, ezt a sorozatot szeretnénk folytatni. Ha győzünk, azzal a Nyíregyházának is segíthetünk előkelőbb helyezése elérésében. —Ha már a Nyíregyházánál tartunk, a Diósgyőr—NYFC összecsapáson megmutatkozott a borsodiak támadójátékának körülményessége. — A mi pályánkon bizonyára mást fognak játszani Dzurjákék. Egy védekező felállású vendégcsapatra számítok. Nekem az tűnt fel az említett mérkőzéssel apcsolatban, hogy a Diósgyőr korántsem játszott a legjobb összeállításában, így nem tudom mire, pontosabban ki(k)re számítsak a vasárnapi összecsapáson. Több, NB I-et is megjárt futballistájuk maradt ki az együttesből, nem bánnám, ha most • •• is így lenne. Nemrégiben edzőmeccset játszottunk velük, akkor erős csapat benyomását keltették. — Milyen elképzeléssel küldi majd harcba a legénységet? — Nekimegyünk ellenfelünknek, szeretnénk már az elején előnyhöz jutni. Amenynyiben ez sikerül, kedvenc játékunkat, a kontrát játszhatjuk, és ekkor terelődhet az általam elképzelt mederbe a mérkőzés. Biztató, hogy hiányzóink nincsenek. — Játszottak a hét közben edzőmeccset? — Nem, most először nem. Csupán egy játékos foglalkozást tartottunk, hiszen meg akarjuk őrizni a frissességünket. Már csak azért is, mert igen rövid lesz a szünet, július elején már kezdenünk kell a felkészülést a következő bajnokságra. — Mi motiválhatja a fiúkat így, az utolsó találkozó előtt? — Bár előre nehezen tudnánk lépni a táblázaton, de ha most szépen fejezzük be a bajnokságot, az kedvezően hathat ki a következőre, másrészt ha győzünk, feltesszük a koronát tavaszi teljesítmenyünkre. Már húsz éve figyelem a sportágat, de ilyen látványos feltámadást, mint a mienk, még nem láttam. Az őszi táblázaton hátulról voltunk a másodikok, a tavaszin pedig elölről. Amilyen reménytelen volt az akkori helyzetünk, olyan reménytelen a most a Diósgyőré, hogy a tavaszi táblázaton utolérjen minket... Csiky Nándor Elnyúló csendespihenőre vonul a hétvégén a másodosztály. A rosszmájúak szerint némely csapat, némely játékos már jóval korábban szabadságoltatta magát mintegy meghosszabítva a nyúlfarknyi nyári vakációt. A bajnok kiléte már ismert, szintúgy a búcsúzok listája, a tabella középső fertályán azonban nagy a tülekedés. A Nyíregyházi FC az eredmények szerencsés alakulásának következményeként beékelődhet azon együttesek közé, akik nyugtával dicsérhetik a szezonzárást. Ezért tenni is illik valamit! Le kell győzni Hatvant! — A feladat adott, nyerni kell! És ezt nem a kötelező óvatosság mondatja velem, de rettentően nehéz lesz keresztülvinni elképzelésünket. Kitértünk rá a játékosokkal való beszélgetéskor, hogy az elmúlt hetekben számunkra kedvező felfogásban futballoztak ellenfeleink, nem álltak be védekezni, ami feküdt nekünk. Ehhez képest a Hatvan az a fajta csapat, amely, ha időben nem rúgunk gólt, kibekkeli a mérkőzést. Ezzel együtt feltétlenül bízom benne, hogy a két gárda között meglévő különbség a pályán is érvényre jut — elmélkedett Tóth János klubigazgató. ( — Úgy hiszem, bármit mondunk, egy a lényeg: a diósgyőri siker után kötelező házi feladatnak tűnik felülmúlni a kiesséstől megmenekült vendégeket. — Jó, jó, de ne igyunk előre a medve bőrére. Mit magyarázzam, természetesen én is így érzek, továbbá a csapattól azt is várom, hogy a kivitelezéskor az eddig bevált erényeket villantsa fel. — A DFC ellen a védelem jeleskedett, most a csatárokon a sor, akik a helyzeteket megteremtették, azonban azok többségét kihagyták. Említette: Hatvan zártan védekezik, így nem engedhető meg, hogy sokat hibázzanak a kapu előtt. — Ez egy ilyen játék. Ha értékesítjük a lehetőségeket, nyerünk, ha nem, bukás a vége! Nagyon-nagyon sokat kell még dolgoznunk azért, hogy előrelépjünk a helyzetek megfelelő százalékban való kihasználásában. Én egy akármilyen pici — lehet csúnya is — góllal kiharcolt győzelemmel is elégedett lennék, persze számítok arra, hogy bőven lesz alkalom az ellenfél hálójába juttatni a labdát. — A játékosok gondolatai mennyire kalandoznak a közelgő szabadság körül, tudnak-e még a találkoaórcnöfszpontosítani? — Ez a veszély valós. A hét legfontosabb tennivalójának tekintettem, hogy életben tartsuk a lelkesedést. Az elmúlt időszak nekibuzdulása, a jó hozzáállás annyira még elég kell legyen, hogy ne fürödjünk be az utolsó kilencven percen. Játékosaim önmagukat büntetnék, amennyiben most nem teljes gőzzel hajtanának. Még egyszer meg kell halni a pályán, és felfogva a szép búcsú fontosságát ki kell szolgálni a közönséget. — Eltiltott, sérült van a keretben? — Nincs, hál’ istennek. Sőt, bővülünk Sirával, és visszatért Marcsek is. Kellemes gondban vagyok, hisz nem indokolt a játékosok csereberéje. Talán Adámszkit válthatja Sira, de Robi nem produkált rosszul Diósgyőrben, ezért, s a „győztes csapaton ne változtass” elv szelleméhez híven, nehezen szánom rá magam a módosításra. — Információnk szerint a szponzorok felajánlottak egy görögországi utat arra az esetre, ha a csapat az ötödik helyen fut be. Igaz ez? — Még akkor merült fel ennek lehetősége, amikor a tizenkettedik helyen álltunk, tehát az ígéret beváltása távolinak hatott. Komolyra fordítva a szót, azt szeretném, ha a társaság mindezt másodrangú motivációnak venné. Az eleddig elvégzett munka becsületéért először győzzünk vasárnap, aztán valóban jöhet a tíznapos nyaralás. Ennek létrejöttét a- Tücsök .vezetőjének köszönhetjük, aki egész évben szívvel-lélekkel támogatta az NYFC-t. Koncz Tibor NB III Tisza-csoport, 29. forduló Beteljesülő álmok, avagy tolódó döntés Nyírbátorban? Nyírbátorban nem csupán szimpla rangadót játszanak. Ha a vendégségbe érkező listavezető Sényő megússza vereség nélkül a kilencven percet, hozzáfoghat az ünnepi dínomdánom előkészületeihez. Hazai siker esetén a bátoriak kikaparhatják a gesztenyét a második helyen rostokoló Kisvárdának, mely csapat várkerti otthonában Tiszaújváros testén át nyomulhat fel az élre. Hálátlan erőpróba vár Mátészalkára és Rakamazra, a szatmáriak az encsi oroszlánbarlangban, a Veigli-legénység Vámospércsen kísérelheti meg feltartóztatni a bennmaradásért foggalkörömmel küzdő ellenfelet. Azonos pontszámú együttesek fumak össze Tiszafüreden, ahol Nagykálló hátba támadhatja a házigazdákat. Valamennyi mérkőzés kezdési időpontja: vasárnap 17 óra. Nyírbátor (4.)— Sényő (1.) V.: Éva (Zahorán, Bodnár Z.) Nyírbátor, Somogyi József szakosztályvezető: — A baktai kupameccs óta több jel utal arra, hogy a végére megrázza magát a csapat. Rakamazt legázoltuk, s Karcagon ugyan vesztettünk, de legalább emelt fővel tettük ezt. Most olyan mérkőzés következik, melyen beleszólhatunk a bajnoki cím sorsába. Az izgalmak fokozódnak, talán a színvonalra nem lesz hatással a tét nagysága. Saját sírunkat ásnánk meg, ha nekiugaranánk Sényőnek, ehelyett a türelmes játék vezethet eredményre. Taktikánkat ugyan nem ismerem — ez az edző titka —, érdekes lehet azonban, hogy Capatina nyakán elképzelhetően Unchiás Rémusz lóg majd, kettőjük tusája alapjaiban határozhatja meg a találkozó kimenetelét. Távolról sem mondhatom, hogy ne lennének gondjaink, Kertész például tétlenségre ítéltetett, combhúzódás gyötri. Lukács három sárga lapja miatt a lelátóra kényszerül, pedig ő alappillérnek számít. Ősszel helytálltak a fiúk idegenben, az akkori mentalitással vasárnap is „kérvényezhetjük” a három pontot. Sényő, Papp Lajos szakosztályvezető: — Természetesen nagy becsvággyal, elszántan készülünk a derbire. A játékosok körében egészséges önbizalmat tapasztalok, lámpaláznak nyoma sincs. Respektáljuk ellenfelünket, ősszel megszorongattak bennünket idehaza is. Akkor csalódást keltő döntetlennel zárult a meccs, most ugyanez az eredmény kézzelfogható közelségbe hozná első helyünket a bajnokságban. Miután Kisvárda valószínűleg otthon tarja a három pontot Tiszaújváros ellen, igencsak iparkodnunk kell. Szerdán amolyan hangulatoldónak szalonnasütésre invitáltuk a csapatot, ahol mindenki elmondhatta nyűgjeit, levezethette a benne rejlő feszültséget. Nyírbátor Capatinát fogja „lakat alá tenni”, nekünk Lőrincz szemmel tartása lehet az első számú feladatunk. Kisvárda (2.)— Tiszaújváros (8.) V.: Sós (Nagy Cs., Dűli) Kisvárda, Komáromi György vezetőedző: — Minden azon múlik, hogy játékosaim mennyire tudnak a mérkőzésre koncentrálni. Ugyanis egymást érik az ilyen-olyan ajánlatok, röpködő ezresek terelik el a futballisták figyelmét dolgukról. Én nagyon bízom a fiúkban, akik eddig fogékonyak voltak a közös munkára, s a hátralévő két mérkőzésen sem akarok csalódni bennük. Mindezek ismeretében érthető, miért vagyok óvatos, a tiszaújvárosi csapat sényői katasztrófája sem altat el. Tavaly egy „leventególlal” elpáholtak bennünket, agresszív, fiatal, sokat futó ellenfél emlékét őrizzük magunkban. Ha a szédítés még nem csavarta el végleg, a játékosok fejét, ha maradt belső tartásuk, akkor győzni fogunk. Seresnek letelt sárga lapos büntetése, visszatérésével bő választék áll rendelkezésemre, hiszen sérültről nincs tudomásom. Encs (15.)— Mátészalka (3.) V.: Sápi (Németh, Nagy F.) Mátészalka, Mitró Károly vezetőedző: — A hét első két napján tisztáztuk: hol rontottuk el az Ózd elleni mérkőzést. Pontosítottuk: az idényből még hátra maradt két találkozón olyan csapatokkal játszunk, akik a kiesés, illetve a feljutás kérdésében érdekeltek, a nyári szabadság így ténylegesen csak a bajnokság befejezése után kezdődik Szálkán is. Huzamosabb ideje feszített ritmusban dolgoztunk, a terhelést most visszafogtam, a frissítés került előtérbe. Encs az utolsó töltényig harcolni fog, utánunk a BÉVSC ellen meccsel, sok dobásuk már nem lehet. Kemény küzdelemre kell felkészülni, ahol jól jöhet a sérülését kiheverő Kása és Papp Jani, valamint az eltiltását letudó Krasznai újbóli bevetése. Szilvásit viszont mellőzöm, neki többször lehetőséget adtam a bizonyításra, de csalatkoztam benne. Illák, Szeles (ő hamarosan műtőasztalra fekszik) és Varga Tibor maródi. Fazekast pedig elszólítja munkahelyi kötelezettsége,. Csak akkor lehet esélyünk a győzelemre, ha ismét fegyelmezetten, zártan védekezünk, s a helyzetek értékesítésében is jeleskedünk, nem úgy, mint legutóbb. Vámospércs (14.)— Rakamaz (9.) V.l Geró (Kálmán, Bpzsóki) Rakamaz, Veigli Géza vezetőedző: — Majdhogynem azt mondhatom: szenzációs játékkal söpörtük le Szerencset alig egy hete. Fel is tettem magamnak rögvest a kérdést: Ha így tudunk futballozni, miért állunk ott, ahol? Az utolsó két fordulóban még mindig adott a lehetőség javítani idei bizonyítványunkon. Sőt, ez kötelező! Vámospércs egyáltalán nem verhetetlen csapat, amit helyezésük is tükröz. Mező kapus klasszis a maga nemében, de egy fecske nem csinál nyarat náluk sem. Jelenleg kieső helyen állnak, vereségükkel megpecsételődhet sorsuk. Nyilvánvaló, hogy mit terveznek, de mi is a pályán leszünk. Nyerni megyünk, ezt nem titkolom, remélem, a játékosok is hasonlóképpen gondolkodnak. Zákányra eltiltás, Juhászra sárga lapjai miatt nem számíthatok, s ugyancsak fájlalom Cselószki kiválását. Búzás térdfájdalmakra panaszkodott, Kapusztyinnak a lábfeje érzékeny, ám a két leggólerősebb támadó biztos megpróbálkozik a játékkal. Tiszafüred (5.)— Nagykálló (6.) V.: Tassy (Drucskó, Nyikes) Nagykálló, Kaszab István játékos-edző: — Szerintem a csoport egyik legjobb csapatával találkozunk vasárnap. Öt forduló óta veretlenek vagyunk, szeretnénk ezt a szép sorozatot folytatni, de mint már utaltam rá, ezt egy nagyon jó együttes ellen kell megpróbálni. Úgy vélem — legalábbis a jelek erre vallanak — a középmezőnyt alkotók egy kicsit már leengedtek. A Tiszafüredre ez nem áll, hisz az előző fordulóban Miskolcon is győzni tudtak. Hétvégi ügyeletes hiányzónk Boda lesz, aki sárga lapjai miatt pihen. Koncz Tibor
