Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-19 / 141. szám
Az elmélet ködfüggönye UJ KELET Napjaink 1995. június 17., szombat5 Albániától Észtországig Soros nem terjeszkedik Amikor az ember olyan megnyilatkozásokat hall, miszerint a gazdaság megszüli politikusait, hogy aztán azok a gazdaságot szolgálják, óhatatlanul is Lenin jut az eszembe, aki nem többet állított, mint azt: a politika a gazdaság koncentrált megjelenése. Úgy tűnik, a piacgazdaság nálunk kezdeti szakaszában, amikor a kapitalizmus csak éledezik, hiszen kifejlete még várat magára, a neoleninista beütésektől nem mentes politikus-gazdaságiak, vagy talán pontosabban gazdasági-politikusok nemcsak korábbi hatalmi pozícióik meg- és átmentésével vannak elfoglalva, de ideológiát is gyártanak. Ez a ki kit szolgál elmélet ugyanis kiváló igazolás arra, hogy tág teret kapjon a gátlástalanság, hiszen minden, a gazdaságban megtett, akár erkölcsös, akár erkölcstelen lépés igazolható azzal: ez a politikát szolgálja, ami aztán persze visszasegít. így a hatalomban megszerzett információ egyéni felhasználása is legitimmé válik, csakúgy, mint a testületek által szentesített minden olyan döntés, aminek gazdasági haszna esetleg érdekcsoportokat szolgál, hiszen azok is a gazdaság részei. A politikának és a gazdaságnak ilyeténképpen összefonódása egy ponton teljes biztonsággal fut a kétes üzelmek irányába, melyek valahol támadhatatlanokká válnak, hiszen magasabb érdekek — gazdaságiak és politikaiak — miatt történnek —, látszat szerint. A hiányos törvényi szabályozás éppúgy segíti azt, mint a gyengén működő civil társadalom, mely csak ritkán tud, akar, mer a kontroll igényével fellépni. A zárt ülések, szűkkörű döntések mind az irányba hatnak, hogy a gazdaságot (?) kiszolgáló politikusok (?) koncentrálják a hatalmat. Ugyancsak baljóslatúvá válik a demokrácia, ha a professzionális politikusok helyett gazdasági érdekképviselők jelennek meg a közéletben. így sikkad el a városi, megyei, országos érdek, és válik uralkodóvá sokféle, szűk csoportok érdekét kiszolgáló partikuláris érdek. Ez pedig nem lehet jó. Mint ahogy minden gyanús, ami neoleninista indítékból fakad, öntessék is egyféle korszerűnek megideologizált mázzal. Mindez egy alakuló, fejlődő demokrácia gyermekbetegsége. Figyelmeztet arra: a jövő esztendők választásakor érdemes gondosabban górcső alá venni a jelölteket. Ne a gazdaság szolgái, hanem a nép érdekeinek képviselői kerüljenek helyzetbe. Addig is gyakoroljunk szigorúbb kontrollt, mert a nyilvánosság igencsak zavarja azokat, akik elméleteik ködfüggönye mögött kikacagják az embereket, akikben ott a félelem. Aminek megléte Bibó István szerint kizárja a demokráciát. (bürget) Jó tett helyében jót válj... vagy jót sohase várj. Ki-ki igénye, szándéka szerint fordíthatja kelekótyára a magyar közmondást, ha beáll azok sorába, akik a hazai kultúra, oktatás, egészségügy, a kisebbségek legnagyobb támogatójának személyét támadja. Hírek és álhírek terjednek arról, hogy a Soros Alapítvány mit akar, miből van pénze és azt mire költi. Ez az interjú azzal a szándékkal készült, hogy eloszlasson néhány — az alapítvány körül kialakult — rosszindulatú feltételezést. Ebben a beszélgetésben együttműködésre kész partner volt dr. Dombach Alajos, az alapítvány kuratóriumának alelnöke, az SZDSZ vezető politikusa, országgyűlési képviselő. — Valójában ki az alapítvány létrehozója? — Soros György üzletember, aki 17évesen Magyarországról ment ki Angliába. Ekkor, 1947- ben Londonban pincérként, rakodóként dolgozott, és közben tanult a közgazdasági egyetemen, majd tőzsdei alkalmazott lett. Néhány év tehetséges munkájával egymillió dolláros vagyonra tett szert, és ekkor, 1956-ban kivándorolt Angliából Amerikába. Tizenhárom évig New Yorkban volt tőzsdetanácsadó. Hatvankilencben létrehozta saját vállalkozását Quantum Fund néven, amivel óriási vagyonra tett szert. —Ez még mindig nem az alapítvány. — Annak érdekében, hogy magyar szakemberek is kutathassanak, tanulhassanak külföldön, a nyolcvanas évek elején kezdte támogatni anyagilag az akkori ellenzék tagjait. Ilyen ösztöndíjjal utazhatott nyugatra például Kondrád György, Eőrsi István. — Tehát ez már az alapítvány: — Még ez sem az, de az egyénenkénti támogatás átalakult ösztöndíjrendszerré. A korábbi támogatottak rábeszélték Sorost, próbáljon meg a magyar hatóságoktól engedélyt kérni, hogy versenyezni lehessen az ösztöndíjért, hogy ne kiválasztott személyek, hanem pályázaton eredményesen indulók kapjanak támogatást elsősorban külföldi kutatáshoz, tanuláshoz. Megbízást kaptam Soros úrtól 1983-ban, hogy tárgyaljak az ügyben a magyar politikai vezetőkkel. — Miért pont Ón? — Akkoriban én voltam az ellenzéki személyek védőügyvédje, és Soros azzal indokolta kiválasztásomat, hogyha tíz embert megkérdezett, kilenc engem javasolt. —És elkezdte a tárgyalást az akkori kormánnyal... — Pontosabban Marjai József akkori miniszterelnök-helyettessel. Alig egy év múlva létrejött egy megállapodás, miszerint a Magyar Tudományos Akadémia keretein belül alakul egy önálló részleg, amelyben Soros választja meg a munkatársakat, viszont a kormány delegál egy tagot a bizottságba, és annak vétójoga lesz minden kérdésben. Ez a delegált személy volt Kulcsár Kálmán,az MTA akkori titkára. —Kik képviselték az alapítót? — Soros Györgyön kívül Vásárhelyi Miklós, Csizmadia Ernő, Vámos Tibor, Hankiss Eleméré s jómagam mint jogtanácsos. Az első évben már egymillió, a másodikban hárommillió dollárt osztottunk ki a tudomány, az oktatás támogatására. — Olyan hírek láttak napvilágot, hogy Soros nem is ad pénzt az általa támogatott akciókra, hanem egy ügyesen kikényszerített kormánymegállapodás eredményeként a magyar állam fizet mindent az alapítvány neve alatt. — A parlament ’89-ben meg-' alakította az alapítványi törvényt. Ekkor mi elváltunk az MTA-tól, önálló alapítványként működtünk tovább. Akkor a Németh Miklós vezette kormány azt javasolta, hogy a támogatás hárommillió dollár feletti részének megfelelő összeget ő is ad az alapítványnak felhasználásra, forintban. Ez másfél évig működött, de ’91 -ben mi javasoltuk, hogy ne csináljuk tovább ezt az együttműködést, mert akkor már 180 millió forinttal tartozott a magyar állam nekünk. — Mi lett a sorsa ennek az adósságnak? — A magyar államtól vásárolt épületek egyikébe beszámította az alapítvány. Ez az ingatlan a Közép-Európa Egyetem létrehozására kellett.-—Esetleg azért, mert Prágából kiutasították a Soros Alapítványt? — Ez is a rosszindulatú szóbeszédek közé tartozik. Először két helyen: Budapesten és Prágában indult az egyetem. A cseh fővárosban adtak egy ingyen épületet, de három év múlva költözni kellett belőle, mert az a szakszervezetek háza volt, és visszakapta eredeti tulajdonosa. Magyarországon is ígért ingyen épületet az Antallkormány, de később ezt az ígéretét megváltoztatta. Ezért vennünk kellett 40 millió dollárért egy objektumot az oktatáshoz. —Mivel foglalkozik az egyetem? — A cél, hogy Észtországtól Albániáig Kelet- és Közép- Európa fiataljai tanulhassanak. Posztgraduális képzés folyik, tehát csak egyetemi végzettségűeket veszünk fel. Az évente körülbelül 500 fiatal számára angol nyelvű a képzés. Az oktatók jelentős része nyugati egyetemekről jön. A művészettörténet és a szociológia oktatása továbbra is Prágában történik, a többi tanszék itt Budapesten van. Egy évig tanulnak a hallgatók, és aki jó eredményt ér el, az valamelyik nyugati egyetemen folytathatja. Évente körülbelül tízmillió dollárjába kerül ez Sorosnak.-—Igaz az a feltételezés, hogy Soros Györgynek ezzel az a célja, hogy az európai zsidó elitet kialakítsa? — Minden évben egy évkönyv jelenik meg, amelyik tartalmazza, hogy kik kaptak támogatást. Csak lapozza vissza, és személyesen meggyőződhet róla, hogy az MDF korábbi kormánytagjai közül majdnem mindegyik, a jelenlegi felső vezetése közül is a döntő többség Soros-támogatásban részesült. Egyébként a kuratórium mellett vannak szakkuratóriumok, melyekben különböző pártállású emberek vesznek részt, és ezek ajánlása döntő az egyes támogatások odaítéléséhez. —Az egyetemi hálózat bővítéséről is hallani. — Mi igyekszünk erről lebeszélni Soros Györgyöt. Jelenleg nem tervezi további teijeszkedését. Erre is azt mondják, hogy azért, mert Romániából, Ukrajnából kitiltották. Ez nem igaz, mert Iliescu elnök személyesen támogatja. Egyedül Funár ágál ellene, de ő mindent támad, mint köztudott. Kínából meg azért vonult vissza, mert a Tienanmen téri vérengzés után becsukhatták intézményét. Jelenleg Európára és Dél-Afrikára koncentrálja erejét Soros György az alapítványaival. —A magyarországi támogatása mire terjed ki? — Az oktatásra költött pénz elsősorban külföldi ösztöndíjakra megy. Jelentős összeget költünk középiskolák, egyetemek oktatástechnikai színvonalának emelésére. A kultúra nagy területen támogatott. Könyvtárak, rendezvények, könyvkiadás, folyóiratok, színházak kapnak, az alapítványi pénzből.. Az- egészségügy műszereket, megelőző programokat kap. Támogatjuk a kisebbségek önszerveződését, oktatását. Szociális programjaink közé tartozik az iskolatejakicó, a munkanélküliek saját szerveződéseinek és a vakok könyvtárlátogatásának támogatása. És ezzel csak vázlatosan említettem a Soros Alapítvány mayarországi segítségnyújtását. — Meddig lesz erre pénz? — Nem így vetődik fel a kérdés, mert egy alapítvány addig működik, amíg szükség van rá. Nem igaz az a feltételezés, hogy Soros Györgynek fogytán a pénze, mert nem jönnek be a tőzsdespekulációi. Soros nem spekulál, hanem segít, és ezt kellő tisztelettel kell fogadni. Aradi Balogh Attila TESZ-levél Horn Gyulának Talán éppen ezekbek a pillanatokban olvassa Horn Gyula miniszterelnök úr azt a levelet amelyet a Társadalmi Egyesületek Szövetsége mátészalkai szervezete küldött neki. A Mátészalka és vonzáskörzetének gondjairól, elsősorban a munkanélküliségről szóló tájékoztató nem az első ilyen megmozdulása a szervezetnek. Néhány éve Németh Miklós, majd pedig Antall József kapott hasonló levelet. A régi problémák ma is megvannak, sőt napjainkban fokozottan jelentkeznek — ez motiválta az üzenet küldését. A korábbi két alkalommal észlelhető volt kedvező hatása, talán ezúttal sem lesz pusztába kiáltott szó a levél amely rólunk és értünk szól, és amelyből alább olvashatnak részleteket. „Tisztelt Miniszterelnök úr! ...Szövetségünk 1995. május 30-án tekintette át Mátészalka és vonzáskörzete munkanélküliségének helyzetét. Térségünkben 22 település tartozik a mátészalkai foglalkoztatási központhoz. A tárgyalt témakör kapcsán, a hozzászólók többsége megfogalmazta, hogy tragikus a helyzet. Jellemző, hogy környezetünkben az ügyeskedők gátlástalan emberek — a régi rendszer vezetői — tisztelet a kivételnek, meggazdagodnak. Ön a választási programjában az MSZP nevében is megfogalmazta, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a korrupciót felszámolják. És mi a tapasztalat? Önnek tudnia kell, és hisszük, hogy tudja is — térségünkben kilátástalan a helyzet, minden harmadik negyedik család van munka nélkül, és az a szomorú, hogy sok helyen a férj és a feleség is. ...Szeretnénk-, ha az előző kormány hibáiból tanulnának, és kérjük ne árulják ki az országot, mert mi azt hisszük, hogy a kormány munkáját nem nyugatról fogják támogatni, hanem azt magunknak, népünknek, nemzetünknek kell megoldani. Őszintén hittük, hogy Ön határozottabb, és konkrétabb intézkedéseket tesz az ismert gondok mileőbbi megoldása érdekében, mint amit tapasztalunk. Az egyszerű emberek igen rossz szájízzel fogadják a parlamentben zajló eseményeket, a képviselők magatartása és hozzáállása a nép által rájuk ruházott felelősségteljes munkához, sokak számára nagy csalódást okoz. ...levelünkkel nem akarjuk eltúlozni a térségünkben kialakult helyzetet, csupán érzékeltetni szeretnénk, hogy ebben a térsében tisztességes, becsületes emberek dolgoznak. A választáskor a népek sokan Önre, és nem az MSZP-re szavaztak. Szeretnénk kérni segítségét annak érdekében, hogy a térségben a meglévő foglalkoztatási gondok enyhüljenek. Felvállaljuk, hogy térségünkben az Önnel való személyes találkozást megszervezzük azért, hogy ismerje meg a térségben tisztességes, becsületes, tenniakaró emberek élnek, akiknek munkáját segíteni kellene. Az Ön személyes jelenléte segítené a munkánkat, mert hissszük, hogy az émberekkel való közvetlen párbeszédre nagy szükség van. ...Nem akarjuk Önt untatni, csupán segíteni és támogatni szeretnénk jóindulatú törekvéseit, nekünk nem mindegy, hogy a térségben meg tudunke élni vagy foglalkozzunk azzal a gondolattal, hogy települjünk át -— de hová? Budapestre vagy Dunántúlra? A kormány, az országgyűlés talán nem tudja, hogy itt a térségben az elszegényedés tényével kell foglalkoznunk és szembe kell vele nézni, mert egyre többen kukáznak, ami a megélhetésüket jelenti. Gondjaink megoldása érdekében. kérjük az Ön személyes segítségét, mivel a pártokra építkezni nem lehet. Megtiszteltetésnek vennénk, ha meghívásunknak eleget tenne... Amikor Önt levelünkkel zavarjuk, tisztelettel kérjük, hogy segítsen a térségünkben élő emberek sorsán, amit mi tisztességes munkával viszonzunk. ...Gondjaink megoldásában hisszük, hogy azonosulni tud velünk, segítségét és fáradozását köszönjük! Kívánunk Önnek további munkájához sok sikert, erőt, egészséget és tisztességes kitartást. Mátészalka, 1995. június 15. Tisztelettel: Seres Miklós TESZ-elnök Bihari János TESZ-ügyvivő Dojcsák
