Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-02 / 128. szám
SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP Ára: 24 Ft (írásunk a/ 5. oldalon) Bozsó Katalin felvétele keretében Gyulánál, Békésnél és Békésszentandrásnál megszüntetik a duzzasztást, hogy a vízáramlás felgyorsításával a szennyeződés mielőbb levonulhasson. A folyót a tiszalöki víztározóból a keleti főcsatornán keresztül leengedett vízzel is öblítik. Gabonaszövetségi ellenőrzés Rendszeresen ellenőrzi a kiskereskedelembe kerülő csomagolt liszt minőségét a malmokban a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetsége. A lisztet azért vizsgálják a szakértők, hogy a malmok közti erős árverseny ellenére is megfelelő legyen a minőség. Az elmúlt egy hónapban a szakemberek csaknem 500 mintát vizsgáltak meg laboratóriumban. Jogi konferencia A jogalkalmazás törvényessége, szakszerűsége, gyorsasága címmel konferenciát rendez a Magyar Közigazgatási Kamara pénteken Győrött. A szakmai tanácskozásra az április közepe óta tartó országos közigazgatási napok keretében kerül sor. Az idei konferencia-sorozat — programjainak számos város ad helyet — a jogalkotás és a jogalkalmazás összefüggéseivel foglalkozik. Ebbe a gondolatkörbe épül be a győri szimpózium, amelyen előadások hangzanak el a közigazgatás alkotmányosságáról, a közigazgatási jogalkalmazás törvényességi kérdéseiről, különös tekintettel az ügyészi eszközök alkalmazására. Középkori város Eger alatt Az egri önkormányzat tervei szerint 1996 végére középkori várost idéző települést alakítanak ki a bazilika, illetve az Eszterházy tér alatt húzódó mintegy 3000 négyzetméter alapterületű katakombarendszerben. A Közép-európában egyedülálló idegenforgalmi látványosság terveinek elkészítéséhez már előteremtette a pénzt a város. „Hazajönnék Tiszadobra, ha...” Ezekben a napokban lánygyermekével, Joy Cristinával Európában tartózkodik gróf Andrássy Erzsébet, Olgyuay Aladárné. Németország—Ausztria—Magyarország—Szlovákia az útvonaluk, mely során nemcsak turisztikai nevezetességeket keresnek fel, hanem sorra járják a volt Andrássy-család birtokait. Tárgyalásokat folytatnak a polgármesterekkel és a helyi vállalkozókkal. Nem volt ez másként Tiszadobon sem, ahol, mint ismeretes, több nevezetes kastély, valamint az egész falu és környéke a tulajdonukban volt az államosításig. Andrássy Erzsébet 1943-ban hagyta el az országot, s nem kis meghatódottsággal tért vissza — most először. A hetven év fölött járó hölgy készséggel válaszolt az Új Kelet munkatársának kérdéseire. A Tiszadob után következő állomásán, Szegiben készült vele az interjú. — Sajnos a fiatalok miatt csak két és fél hetünk van mindennel együtt kőrútunkra. Nagyon kell sietnünk, ki van számolva percre pontosan az időnk — mondja amerikás kiejtéssel a grófnő. A szavakat nem keresgéli, jól beszél ma is magyarul. — Szerintünk Budapestet elrontották, de Egerbe beleszerettünk. Tiszadobra szerdán érkeztünk, borzasztó, hogy milyen éhesek a szúnyogok arrafelé. A kastélyban szálltunk meg, pontosabban a volt Andrássy-kastélyban. Csupasz szobában, pedig én tudom, hogy volt ott bútor bőven, de az államosítás elvitte. A kastély szép, az a gyönyörű park mindenesetre megvan. Ahogy jártuk az országot mindenfelé, csak azt tapasztaltuk, hogy azokat a remek épületeket, amelyeket az államosítás során elvettek, odadobták az enyészetnek. És itt nemcsak a tiszadobi volt épületeinkre gondolok, hanem a szilvásvárad! kastélyra is. A nagypapa tokaji présházát nem is említve. Mára tán még a helye sincs meg — sóhajt nagyot a grófnő elkeseredetten. — Úgy tudjuk, szerda délután hosszasan beszélt Tiszadob polgármesterével, majd csütörtökön az egyik helyi vállalkozóval tárgyalt. Miről? — Sok dologról. Felidéztük a múltat, és a tervekről beszélgettünk... — Ez azt jelenti, hogy haza készül jönni? — Nézze, ez sok mindentől függ. Nem elképzelhetetlen. Szét kell néznünk, fel kell mérnünk pontosan, hogy milyen esélyeink vannak, mit lehet csinálni. Csak azután döntünk. Három sor tokaji szőlő tán nekünk is jut. Bár, akármibe nem érdemes kezdenünk, mert Tokaj túl messze van Amerikától ,és túlságosan drága, míg ide eljövünk. (Folytatás az 5. oldalon) a vasutassztrájk szervezőit — A Fővárosi Bíróság csütörtökön — helybenhagyva az elsőfokú bírói ítéletet — bűncselekmény hiányában másodfokon is felmentette a közérdekű üzem működésének megzavarása vádja alól az 1992. május 22-én megtartott figyelmeztető vasutas sztrájk szervezőit. Fekete-Körös Az országhatártól 100 kilométerre, román területen lévő felhagyott bauxitbányából a rendkívüli, 100 milliliter körüli esőzés hatására kioldódó kőzet szennyezte el a Fekete-Körösök vizét — jelentette be Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára csütörtökön rendkívüli sajtótájékoztatón. A tárca azonnali intézkedéseket hozott, amelynek Megnyílt az ünnepi könyvhét — Nem az állam támogatja az irodalmat, hánem az irodalom az államot, hiszen az egyre magasabbra szökő könyvárakból a legtöbbet, 32 százalékot az állam tudhat magáénak — mondta Konrád György a 66. Ünnepi Könyvhét megnyitóján, csütörtökön. Az író a továbbiakban arról szólt;_az egymást váltó kormányzatok munkájában folytonosság figyelhető meg abban, ahogy a kultúrát a „víz alá nyomják”. Sérelmezte, hogy nemrégiben még „kényszeradóval” is terhelték a honoráriumokat, és az amúgy életképes szakma infrastruktúráját folyamatosan felszámolják, hiszen eltűnnek a könyvesboltok is. A magyar irodalom külföldi elismertségére utalva úgy vélekedett, hogy „a magyar irodalom ott van, ahol a magyar futball és a magyar fdm volt jobb időkben”. Hozzátette: ugyanakkor az írók órabére elmarad a takarítónőkétől. Az idei, jelentős könyveket felvonultató könyvhétről annyit mondott: ez köszönhető a bolondoknak és az olvasás bolondjainak. Felmentették MA Színes műsorújság Vásári körséta (5. oldal) Üzletember-találkozó A Kelet—Nyugat Expo harmadik napján — a szakmai napok keretében — üzletember-találkozóra került sor, melyet a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány szervezett. A találkozó nem titkolt célja a megyei vállalkozások fejlesztése, külkereskedelmi kapcsolatainak erősítése. — A magyar—ukrán áruforgalomban 25 százalékos növekedés tapasztalható — mondta előadásában Zsolnai András, a Magyar Köztársaság kijevi kereskedelmi kirendeltségének vezetője. — Magyarország és Ukrajna között elsőként jött létre diplomáciai kapcsolat, melyet számos megállapodás követett. Beruházási, növény- és állategészségügyi egyezmény, megállapodás a kettős adózás elkerüléséről. A magyar vállalkozók többsége önálló kapcsolatokkal rendelkezik, főként Kárpátalja megyében, illetve a fővárosban. Szeretnénk célirányosabb változtatást végrehajtani, az ország területén más megyékbe is orientálódni, hiszen Kárpátalja nem a legfejlettebb régiók közé tartozik. Igaz, Szabolcs-Szatmár-Bereg sem, ha hazánk fejlettségét nézzük. — Feladatunk, hogy az ukrán vállalkozók jogait képviseljük Magyarországon, védjük az ukrán gazdasági termékeket, és elősegítsük a kétoldalú kapcsolatok alakulását — mondta Anatolij Ivanovics Kolosi, az ukrán kereskedelmi képviselet budapesti vezetője. Az ukrán gazdaság nagyon nehéz napokat él át, de ez az állapot csaknem valamennyi volt szocialista országra jellemző. Problémáinkat nehezíti, hogy Ukrajna az elmúlt években nem volt önállóan működő állam. Hatalmas kapacitásaink maradnak kihasználatlanul. Sajnos fogalmunk sincs, hogy termékeinket hová forgalmazta a volt Szovjetunió gazdasági vezetése. (Folytatás az 5. oldalon) Gratulálunk! A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Göncz Árpád köztársasági elnök Szabó Gézának, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főtitkárának, kiváló oktatói-nevelői munkája elismeréseként. — Egy ilyen elismerés után nehéz az embernek saját magát dicsérni, hiszen ha munkámat ismertetem, az máris dicsekvésnek tűnhet. Önértékelés nélkül mondom, hogy !iarminc éve vagyok a pályán, es ebből huszonöt éve a főiskola tanára, de nem szeretném, ha ezzel a kitüntetéssel bárki is pontot tenne a pályafutásomra. Tudományos munkáimat általában a magyar történelem századfordulóra eső részéből írtam, és kutatásaim eredményét rendszeresen publikáltam. Ezenbelül áttekintettem megyénk és Nyírbátor dualizmuskori történelmét, foglalkoztam szabadkőművességgel, főként a nyíregyházi szabadkőműves páholy történetével. Ezek mellett megemlítem, hogy a Nyíregyházi Főiskolai Egyesület Hungarológiai Intézetének vezetőjeként a beregszászi kihelyezett tagozatunk vezetője is vagyok. Az intézmény számára még keressük azokat a jogi formulákat, amelyek mind magyar, mind pedig ukrán részről biztosítják a törvényes működést. Tárgyalásaink vannak önálló főiskolaként való működésről is. ' (Folytatás u 2. oldalon) II. évfolyam, 128. szám — 1995. június 2., péntek Andrássy Erzsébet itthon járt Mezőgazdasági nap Integrált gyümölcstermesztés címmel nagy érdeklődéssel kísért mezőgazdasági napot tartottak tegnap Újfehértón. a művelődési házban, amelynek fő témája az ágazati és térségi támogatások szerepe a gyümölcstermesztés megújulásában volt. A rendezvényt dr. Inántsy Ferenc, a helyi kutatóállomás igazgatója nyitotta meg, majd Nagy Sándor a város polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően a témában neves szakemberek — Buzássy Lajos FM főosztályvezető, Miklóssy Endre KTM főosztályvezető. Lakatos András, a Megyei Agrárkamara elnöke, dr. Hrotkó Károly a Kertészeti Egyetem tanára, dr. Soós Elek ügyvezető igazgatója, Sallai Pál. a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás igazgatója — előadásait hallgathatták meg az érdeklődő gyümölcstermelők. Délután a kísérleti állomáson gép- és eszköz-, illetve integrált gyümölcstermesztési bemutatókra is sor került. Lehetőség nyílt a termelőknek a pályázatok elbírálásával, közreműködőivel és az ellenőrzést ellátó szervezetek illetékeseivel való találkozásra. Ugyancsak sok embert érdekelt a fejlesztési kérdésekkel foglalkozó fórum, amelynek vitavezetője dr. Szabó Tibor volt. (A mezőgazdasági nap eseményeire holnapi számunkban még visszatérünk.) Fegyveresek a víztelepeken
