Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-14 / 137. szám

2 Belföld-külföld 1995. június 14., szerda Fenyegető levél Néhány nappal a hét vezető ipari országnak (G-7) a kana­dai Halifaxban tartandó csúcsértekezlete előtt fenyegető le­vél érkezett a titokzatos Loki-7 csoportosulástól —jelentette az AFP. Rendőri adatok szerint a levelet az ATV tévéadóhoz intézték. Ebben a feladók a többi között hangoztatták, hogy az állam- és kormányfők csak a „barikádokkal körülvett és jól őrzött erődítményekben” érezhetik magukat biztonságban. Az antiszemita jelszavakat tartalmazó levél stilizált horogke­reszttel volt ellátva. A kanadai rendőrség úgy nyilatkozott, hogy a levél miatt „nem aggódik különösebben”, de utánajár a benne található utalásoknak. Néhány héttel ezelőtt a Löki 7 az ATV-hez intézett levelében közölte, hogy ő hajtotta végre az Edward-szigeti tartományi parlament ellen elkövetett me­rényletet. Ebben egy ember sebesült meg. Bevették a hegycsúcsot A boszniai kormánycsapatok saját közlésük szerint Közép- Boszniában újabb területi nyereségekre tettek szert. Súlyos és véres harcok eredményeként teljesen muzulmán ellenőrzés alá került a Szarajevótól délre fekvő Treskavica-hegység. A boszniai rádió kedd reggeli jelentése szerint a kormányerők utolsóként bevették a hegység legmagasabb csúcsát, a 2086 méter magas Djokin Toranjt is. A muzulmán sikert független források eddig nem erősítették meg — jelentette a dpa. A boszniai szerb televízió hétfőn este még heves harcokról szá­molt be a térségben. Elfoglalt házak Izraelben Több száz izraeli telepes és az izraeli békepolitika más el­lenfelei kedd hajnalban elfoglalták egy elhagyott település tizenhárom házát a Jordán nyugati partján fekvő Barkanban. A telepesek így tiltakoznak az izraeli hadsereg terve ellen, amelynek értelmében a palesztin önkormányzat kiszélesíté­sével hamarosan visszavonnák az izraeli fegyveres erőket a Jordán nyugati partvidékének városaiból. A megmozdulás helyszínére katonákat vezényeltek ki, de nem csaptak össze a telepesekkel. Jehiel Leiter, a telepesek vezetője az izraeli rá­diónak elmondta, hogy új közösséget hoztak létre az egykori zsidó épületekben. Közel 300-350 ember érkezett ide, azzal a szándékkal, hogy letelepedjék. Összecsapás a menekülttáborban Három ember életét vesztette, további 16 pedig megsebesült a palesztinok hétfő éjjeli összecsapásában egy dél-libanoni menekülttáborban. A tábor biztonsági őreinek közlése szerint Jasszer Arafat PFSZ-vezetőhöz hű és a szervezettel szemben álló gerillák estek egymásnak. A Szidón kikötővároshoz köze­li Ain el Hilve-i táborban a PFSZ-hez tartozó Fatah felkelői géppuskákkal és páncéltörő gránátokkal rátámadtak a Minir Makda alezredeshez hű fegyveresekre. Értesülések szerint ha­tan vesztették életüket, 30-an megsebesültek. Makdát, akinek szakadár csoportja ellenzi az 1993-ban megkötött izraeli-PFSZ békemegállapodást, Arafat még abban az évben felmentette a libanoni Fatah-erők vezetése alól. Támadás Ingusföldön A moszkvai védelmi minisztérium szóvivője tagadta, hogy az orosz légierő helikoptere hétfőn támadta volna az ingusföldi Szlepcovszkaja repülőteret, súlyosan megrongálva egy felszál­lásra kész Tu-134-es repülőgépet. A felségjelzés nélküli harci helikopter fedélzeti géppuskából lőtte hétfőn délután a Moszk­vába induló repülőgépet. Az utasok közül senki sem sebesült meg, viszont a repülőtéri biztonsági szolgálat egyik ingus al­kalmazottja igen. Moszkvai megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a csecsenföldi háború is hasonlóképpen kezdődött. Fel­ségjelzés nélküli orosz repülőgépek és helikopterek bombáz­ták a Groznij északi részén lévő repülőteret. Ki volt a robbantó? Két gyanúsított és három fantomkép. Ez minden, amivel hétfőn este a kolumbiai rendőrség rendelkezett a 28 halálos áldozatot követelő és 205 ember sebesülését okozó szombat esti, medellini merénylet elkövetőinek kinyomozására — je­lentette kedden az AFP. A hatóságok még nem tudják, ki kö­vette el a terrorcselekményt. A rendőrség elvetette azt a gya­nút, hogy a kábítószer-maffia bosszúja lett volna a merénylet. Toboroznak a szerbek A horvátországi Krajinában élő szerbek egyenruhás kato­nai rendőrei Belgrádban fiatal, 30 év alatti férfiakat toboroz­nak —jelentette a dpa a belgrádi Nasa Borba című független lap beszámolóját idézve. A lapjelentés szerint nemcsak diá­kokat és más katonaköteleseket mozgósítanak, hanem Krajinában született jugoszláv állampolgárokat, valamint — a nemzetközi jogot megsértve — hivatalos menekültstátussal rendelkezőket is. UJ KELET Elengedték a túszokat A boszniai szerbek szabadon engedték a még'fogságukban lévő ENSZ-katonákat és meg­figyelőket —jelentette be ked­den Radovan Karadzic boszni­ai szerb elnök. — A kéksisakosok szabadon engedése 11 órakor kezdődött meg, s 130-an már visszanyer­ték szabadságukat. 14 ENSZ- katona szabadon engedésére technikai okok miatt csak va­lamivel később kerülhet sor — mondta Karadzic. A foglyok elengedésére azu­tán került sor, hogy Slobodan Milosevic szerb elnök megbí­zottja, Jovica Stanisic szerb ál­lambiztonsági főnők hétfőn késő este megegyezett a bosz­niai szerb vezetőkkel a túszok szabadon engedéséről. A ko­rábbi gyakorlattal ellentétben a kéksisakosokat nem szállítják át Szerbiába, hanem közvetle­nül csatlakozhatnak Boszni­ában lévő egységeikhez. A szerbiai elnöki hivatal köz­leménye szerint a távoli helye­ken fogva tartott 14 kéksisakos is a lehető legrövidebb időn belül visszanyeri szabadságát. A boszniai szerbek a három héttel ezelőtti NATO-csapá­­sokra adott válaszként ejtettek foglyul több mint 350 ENSZ- katonát, s három hullámban engedték el túszaikat. Áruház milliomosoknak Kizárólag a vastag pénztár­­cájú — lehetőleg milliomos — vásárlóknak kínálja porté­káit az az új német kataló­gusáruház, amelyben mini­mum négyezer márkától vá­sárolhatnak a sznob és „ma­gukra valamit is adó” gazda­gok. A pénz egyedül nem boldogít, elkölteni is tudni kell — mégpedig stílusosan — lehetne az áruház jelmon­data. A Dán Vilié International „legexkluzívabb és legkülön­legesebb” árukat kínáló kata­lógusából nem hiányoznak a műkincsek, használati és lak­­berendezési tárgyak, sőt az elegáns autók sem, de saját szigetet is vehet — aki meg tudja fizetni. Kétmillió már­káért például olyan „több­funkciós ágyra” tehet szert a vevő, amely gombnyomásra alakul át „egyszerű” francia­ágyból baldachinos álomfek­hellyé — írja az APA. A köztársasági elnök választásának menete A Magyar Köztársaság Alkotmányának III. fejezete ren­delkezik a köztársaságielnök-választás módjáról. Ennek megfelelően Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke június 19- ére már kiírta a választás első fordulóját, miután a hivatalban lévő államfő megbízatásának lejárta előtt legalább 30 napon belül meg kell választani az új elnököt. A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg, a jelö­lés érvényességéhez legalább ötven országgyűlési képviselő írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést támogató aláírásokat még a szavazás elrendelése előtt az Országgyűlés elnökéhez kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy je­löltet ajánlhat, annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik aján­lása érvénytelen. Mint ismeretes, két jelölt szerezte meg az országgyűlési képviselők támogatását:* az MSZP és az SZDSZ Göncz Ár­pád jelenlegi köztársasági elnököt; az MDF, a KDNP és a Fidesz Mádl Ferenc jogtudóst „indítja”. Az FKGP pedig nem kíván részt venni a köztársaságielnök-választásban. Az alkotmány paragrafusai az elnökválasztás módjára vo­natkozóan előírják: az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja, és amennyiben az első szavazás alkalmával egyetlen jelölt sem kapja meg a képviselők két­harmadának szavazatát, akkor második, illetve harmadik sza­vazásra is sor kerülhet. A szavazási eljárást legfeljebb három, egymásra következő nap alatt be kell fejezni. Ha az első sza­vazás sikertelen, akkor új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a kétharmados többséget, a harmadszori szavazást is meg kell tartani. Ez alkalommal azonban csak arra a két jelölt­re lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a leg­több szavazatot kapták. A harmadik szavazáskor — tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számától —-, az a jelölt lesz a köztársasági elnök, aki a szavazatok többségét elnyerte. Az Országgyűlés az alkotmány szerint öt évre választja a köztár­sasági elnököt, erre a tisztségre legfeljebb egy alkalommal le­het ugyanazt a személyt újraválasztani. Ratifikálták az alapszerződést Az Országgyűlés kedden az esti órákban név szerinti szava­zással, nagy szótöbbséggel megerősítette a magyar—szlo­vák alapszerződést. Az MTI „gyorsmérlege” szerint a szo­cialista képviselőcsoport egy­ségesen a ratifikáció mellett voksolt; mindössze Szűrös Má­tyás tartózkodott. A fiatalde­mokraták a tartózkodás mellett döntöttek, a kisgazdák ellenben az elutasítást választották. Az MDF szavazatai „szóródtak” a tartózkodás és az elutasítás kö­zött. Egyebek mellett tartózko­dott Jeszenszky Géza, Csáti György, Für Lajos, Kádár Béla, Kelemen András és Sza­bad György. A ratifikáció el­len szavazott viszont a többi között Katona Tamás és Le­­zsák Sándor. A keresztényde­mokratáknál tartózkodott Sur­ján László, nemmel szavazott viszont Füzessy Tibor és Hasz­nos Miklós. Horn Gyula bízik Bokrosban — Természetesen rendületlen a bizalmam Bokros Lajos pénzügyminiszterben, és ebben megerősített az amerikai pénzvilág elismerése is őt illetően — jelentette ki egy kérdésre vála­szolva Horn Gyula miniszterelnök kedden kora este azon az igen rövid sajtótájékoztatón, amit amerikai útja után a repülőtéren tartott. Hozzá­fűzte azt is, Magyarország image-e, a kormány­zat lépéseit követően jelentősen megnőtt az Egyesült Államokban. Erdélyi levélbomba Kolera Ukrajnában Ukrajnában már negy­venhét kolerás megbetege­dést jegyeztek fel eddig, ki­lenc nappal azután, hogy az első esetet észlelték — kö­zölte Viktor Marijevszkij, a köztársaság közegészség­­ügyi főorvosa. A járvány elteijedésének az a legfőbb oka, hogy a városoknak el­avult és több helyen sérült csatornahálózata van, amelyből a szennyvíz gya­korta közvetlenül a közeli Déli-Bug folyóba ömlik. Romániában folytatódnak a nemzeti kisebbségek elleni le­vélbomba-fenyegetések —je­lentette a dpa. Kedden a nagyváradi Erdé­lyi Napló című lap kapott — rejtélyes figyelmeztetés kísé­retében — levélbombát közöl­te a német hírügynökség a szerkesztőségre hivatkozva. Kolozsvárról érkezett tűz­szerészek „kezelésbe vették” a szerkezetet, de — mint az egyik szerkesztőnő elmondta — nem kizárt, hogy meg­tévesztő utánzatról van szó. Mindenesetre a normál mére­tű borítékon, amelyet Szatmár­németiben adtak fel, hat nyel­ven „Vigyázat!” figyelmezte­tés szerepelt. Az elmúlt napokban hét esetben fordult elő, hogy ro­mániai nemzeti kisebbségek­hez tartozó személyiségeket, köztük Tőkés László püspököt ilyen módszerrel megpróbál­ták megfélemlíteni. Kitört a Krakatau Vulkanikus hamut lö­vellt ki magából és ki­sebb földrengést is oko­zott kedden a Jáva szi­getének nyugati csücs­kében található Kraka­tau vulkán — jelentette az AP. — Mintegy 2000 kitö­rést figyeltek meg a múlt hét óta az 1800 méter magas vulkán­nál. Minden bárom percben vulkanikus por és hamu lövell 200 mé­ter magasra a kráterből — mondta Suratman, az indonéziai vulkano­­lógiai intézet igazgató­­helyettese. Kedden a vulkánkitörés követ­keztében egy, a Richter­­skála szerinti 3-as erős­ségű földrengést is ész­leltek Jakartától 170 ki­lométerre nyugatra — tette hozzá. A vulkán vasárnap hat, hétfőn 13 kisebb földrengést idé­zett elő. Magda Marinko büntetőpere Magda Marinko és társai büntetőpere június 20-án, ked­den kezdődik a Fővárosi Bíró­ságon. Varga Zoltán bíró há­romtagú büntetőtanácsa várha­tóan 19 tárgyalási nap után jú­lius 17-én, hétfőn hirdet első fokú ítéletet. A vádat Vadócz Attila ügyész képviseli, az elsőrendű vádlott, Magda Marinko védelmét Jádi János ügyvéd látja el. Erről — a Fővárosi Bíróság elnökének felkérésére — az üggyel kap­csolatos tájékoztatásra felhatal­mazott, illetve az illetékes büntetés végrehajtási és rend­őrségi vezetők számoltak be az újságíróknak kedden Budapes­ten. Elmondták, hogy a per má­sodrendű vádlottja Tamcisi At­tila, a harmadrendű Dobnik János. A gyanúsítottak ismert­té válása óta felmerült bűnügyi költségek már most meghalad­ják a 3 millió forintot. Az ügyészség csaknem 150 tanú és 24 szakértő meghallgatását indítványozta, végül a bíróság által a tárgyalásra idézett tanúk száma mintegy 70, a szak­értőké 11. Elhangzott még: 26 szerkesz­tőség (négy hírügynökség, öt televízió, a Magyar Rádió és 16 lap) jelezte részvételi szándékát a tárgyaláson, és összességében csaknem 50 újságíró jelenléte várható. A sajtó által nem igé­nyelt helyeket bárki szabadon igénybe veheti. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents