Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám

UJ KELET Kismamák 1995. június 13., kedd11 Babaápolásról kezdőknek Ha úgy érzed, nem bírod tovább... I. Ebben a számunkban a cse­csemő fekvőhelyéről ejtünk néhány szót. Ha módunkban áll, ahogy az újszülöttet hazavisszük, már az első naptól kezdve külön szo­bába helyezzük el. Maradhat azonban a kiságy az anya ágya mellett is, addig, amíg a cse­csemő éjszaka gyakran feléb­red, és sírásával esetleg zavar­ja a többi családtagot. Később, ha ezek az epizódok elmarad­nak, a kicsi bekerülhet a gye­rekszobába. Az újszülöttnek és a csecsemőnek nyugodt pihe­nést kell biztosítani, ezért a szobában legalább egy csendes sarok kialakítására van szük­ség. A kiságyat úgy kell elhe­lyezni vagy függönnyel elta­karni, hogy a gyermeket ne zavarja a lámpafény vagy a tévé. A szoba hőmérséklete legfeljebb 23 fok legyen. El­engedhetetlenül fontos a jó szobalevegő, így dohányozni sem szabad a csecsemő köze­lében. Ha a levegő száraz, pá­rologtatással ajánlatos nedves­ségtartalmát fokozni. A pici fekvőhelye leleményességgel sokféleképpen kialakítható. Lehet egyszerű kartondoboz, aminek az oldalát mosható tex­tíliával vonták be. Néhány he­tes korig megfelelő lehet a mosható anyaggal bélelt kosár is. Ezek a házilag elkészített fekvőhelyek elhelyezhetők alacsony asztalon is. Divatos, újból felfedezett a népies bölcső. Hangulatos fekvőhely, de csak az élet első három hónapjára ajánlható. A legelterjedtebb bútordarab azonban természetesen a kis­ágy. Ezek a rácsos ágyak olyan nagyok, hogy a gyermek akár óvodás koráig is elalhat ben­ne. A matrac magassága, a fe­néklemez több magasságra ál­lítható be. Csecsemőkorban, hogy ne kelljen az anyának túl mélyre hajolnia, a felsőbb szintre lehet helyezni. Amikor a gyermek már so­kat mozog, félő, hogy kiesik, az alsóbb állásban használha­tó. A matrac ne legyen nagyon puha, de legyen egyenletes fel­színű, meleg és kellemes. A legjobb a habszivacs. A mére­te pontosan feleljen meg a fekvőhely nagyságának, ne­hogy a csecsemő végtagjai be­szoruljanak a hézagokba. Ha a habszivacs nem elég vastag, terítsünk rá plédet. A lepedő jól mosható textíliából legyen. Nagyon fontos a gyűrő­désmentes, feszes rögzítés. Kispárnára nincs szükség, de az apróság feje alá ajánlatos összehajtogatott, cserélhető pelenkát helyezni. A jó takaró könnyű, középmeleg és lágyan öleli körbe a baba testét. Cél­szerű erre is huzatot tenni, így nem szükséges gyakran kimos­ni. A kiságy a csecsemő alvó­helye. Amikor már többet mo­zog, oldalára fordul, a játszó­helye a hempergő legyen, a kiságyba csak az alvás idejére kerüljön. A kiságy ritka rácsai között a pici feje kiférhet, és ez balesetet okozhat. A rácsok közé fűzött textília azonban megvéd a bajtól. Ne kössünk ki játékokat, csörgőket a rács­hoz! A rögzítőszalagok életve­szélyesek a baba számára. (Következik az alvásról szó­ló írásunk) Ketten már könnyebb? Névadási szokásaink Manapság nehéz dolgunk van, amikor az Utónévköny­vet bogarásszuk, hiszen öt­ven éve mindössze 30-40 név közül választhattunk, manap­ság viszont többezer név áll rendelkezésünkre. Névújító - nyelvújító kedvünk azonban cseppet sem lankad. Divato­sak továbbra is az örökzöld nevek, mint a Katalin, a Zsu­zsanna, a Judit, a László, az István, János. Egy másik di­vatirányzat azoknak a nevek­nek a csoportja, amelyet szü­léink nemzedéke a városban nemigen használt. Ezek in­kább falun éltek elszórtan, vi­szont a 16-17-18. században nagyon divatosak és haszná­latosak voltak, és ezeket ma újra felfedezik a szülők. Ilyen a Márton, Benedek, Balázs, Zsófia, Eszter, Rebeka. A harmadik csoportba az úgy­nevezett magyar nemzeti ne­vek tartoznak, amelyeket csak magyar nyelvterületen használnak, de persze ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül magyar eredetűek is. Például lányoknál a Bíbor, Gyöngy, Virág, Mandula, fiúknál a Keve, Tas, Botond, Koppány. A negyedik csoportot a Nyu­­gat-Európából újonnan átvett nevek alkotják, a szülőknek ezek a nevek angolos és fran­ciás formában jobban tetsze­nek, mint ahogy ez nálunk meghonosodott. A boldog szü­lők azonban még ma is min­dig újra vágynak. Többen nyújtottak már be kérelmet Lucifer vagy Bóbita utónév ad­­hatóságára is. Általában nem voltak sikeresek azok a kérel­mek, amelyek beszédes vagy rövidült formájú neveket java­soltak bejegyzésre. Tudniillik a magyar névadási szokások bármennyire is megváltoztak, annyira mégsem, hogy férfiak hivatalosan beceneveket visel­jenek. Bejegyzett hivatalos névként ez inkább nőkre jel­lemző. Elsősorban híres nők, színésznők viselték a nevüket becézett alakban, ezért sok Borkát, Pankát és egyéb ha­sonló becézett formát igé­nyeltek bejegyzésre, és eze­ket el is fogadták. A névadá­soknál felmerülő eltéréseket elsősorban a szülők iskolá­zottsági foka határozza meg. Értelmiségi szülők inkább ragaszkodnak a hagyomá­nyos, régies típusú nevekhez, a kevésbé iskolázottak vi­szont gyakran egy korábban látott tévéfilm hatására vá­lasztanak nevet. Ezt igazol­ja az is, hogy amióta a Dal­lasban az egyik kisfiút Chris­­tophemek hívják, Magyaror­szágon is elszaporodtak a Krisztoferek. Ez a név ná­lunk korábban Kristóf formá­ban élt, és már a régebbi szá­zadokban is használatos volt. A mai kor divatját követve nálunk most a következő ke­resztnevek hódítanak. Kisfi­úknál a Bence, Márk, Boldi­zsár, Valentin, Zénó, kislá­nyoknál pedig a Fanni, Rebe­ka, Xénia, Ludovika, Léda. Kismama vagyok (talán te is, aki olvasod), és 4 és fél éve ott­hon. Most várom a harmadik babát. Szívesen, örömmel ne­velem a kicsiket, ezért — csa­ládunk egy-két tagjával ellen­tétben — cseppet sem vagyok megijedve a harmadik érke­zésétől. Ám ahhoz, hogy elérjem: azt hogy az együttlét mindnyá­junknak öröm legyen, hozzá­tartozott az is, hogy elismer­jem - igenis vannak rossz na­pok. Hogy tudatosan megol­dást keressek arra, amikor ne­héz, amikor rámjön a türelmet­lenség, amikor torlódik a házimunka, és én mégis szinte tehetetlenül ücsörgők. Eleinte szégyelltem és meg­próbáltam magam előtt is le­tagadni ezeket az érzéseket. De úgy nem győzhettem le őket. Erősen befolyásolt az a ha­gyományos szerep, hogy ha a gyermek megszületik, az anya élete már csak csupa önfelál­dozás. Sőt, mondhatom, hogy eleinte jól is esett beburkolóz­ni ebbe a szerepbe. Aztán láttam anyukákat, akik egyszer csak azt mondták: na, ebből elegem van — és gyorsan beadták a gyereket a bölcsődébe. És magam is érez­tem, hogy ha — elhatározásom Szülők és gyermekek között mindig van ezerféle megbe­szélni való téma. Vannak azon­ban olyan dolgok, amelyekről korához mért szinten beszél­getni kell a gyermekkel. Ilyen például a dohányzás, az alko­holfogyasztás és a kábítószer. Vegyük akkor most sorra mi is ezeket a témákat. Kezdjük ta­lán a dohányzással. Nyugtala­nító, hogy az iskolából kijövő tanulók nagy része megszo­kott, mechanikus mozdulattal nyúl zsebébe a cigarettáért. Napjainkban már egészen fia­tal korban is megszokássá, sőt, szenvedéllyé vált a dohányzás. Sokan nem tudnak, de nem is akarnak lemondani róla. Mit tehet a szülő? Ha már szenve­déllyé vált a gyermeknél a do­hányzás, akkor keveset. Hiába a szép szó vagy a testi fenyí­tés. Itt a szülő még az egész­séges életmódra való nevelés­nél rontott el valamit. Termé­szetesen nehezebb a szülő fel­adata, ha maga is dohányos. Szerte a világon egyre na­gyobb méreteket ölt a dohány­zás elleni harc. A nikotin min­den cseppje halálos méreg. Támadja az ér- és az idegrend­szert. Az „iszogató” gyermekek száma is egyre nő. Pedig sok­szor olvastuk, hallottuk már a felhívást, hogy gyermeknek soha ne adjunk egyetlen kor­tyot sem. Sajnos, sokan nem kezelik elég komolyan ezt az szerint — otthon akarok ma­radni a kicsikkel, másképp kell gondolkodnom. Rájöttem, hogy ha elveszí­tem régi önmagam, az a csa­ládban senkinek sem jó. Rájöt­tem, hogy gyerekeket nevelni és a háztartást vezetni épp olyan munka, mint bármely másik. Vagyis: egyszer jobban megy, egyszer kevésbé. Egy­szer jobban kijön az ember a „munkatársaival”, egyszer meg kevésbé. Amikor elren­deztem magamban, hogy anya létemre is éppúgy jogomban áll néha rosszkedvűnek vagy fáradtnak lenni — már keres­hettem rá a megoldást is. Óriási előrelépés volt annak megszervezése, hogy a lift nél­küli harmadikról kertes házba költözzünk. Természetesen tu­dom, hogy ezt nem teheti meg mindenki. Ám ha módodban áll, feltétlenül el kell gondol­kodni rajta. Egy zárt kert nagyobb sza­badságot, ugyanakkor nagyobb biztonságérzetet nyújt neked és a kicsinek is, mint a játszó­tér. A növekvő növények, fák, virágok, a madarak és a boga­rak, a víz — ezer új játék­­lehetőség a körülbetonozott homokozó után. A kert gondozása pedig ki­intelmet. Gyakran előfordul, hogy névnapokon, ünnepi al­kalmakkor a gyermek is kap egy kis likőrt, csupa sze­­retetből. A jóhiszemű szülő tévesen gondolja azt, hogy egy kis ital nem árthat meg. Egy pohárka szesz is hatással van az idegrendszerre, károsítja a májsejteket, gátolja a gondol­kodást. Ne adjunk káros útra­­valót szemünk fényének! Nemrég még tabu volt Ma­gyarországon a kábítószerről beszélni. Árri ez nem azt jelen­tette, hogy nem volt ilyen probléma. A drogok, szerves oldószerek fogyasztása sajnos hazánkban is terjed, s ezáltal a kábítószerélvező fiatalok szá­ma is egyre nő. Aki egyszer elindul ezen a lejtőn, annak nincs megállás. Ez az út a leg­teljesebb testi és lelki leépülés­hez vezet. Hogyan kezdődik a baj? A fiatal élményre éhes, kíváncsi rá, hogy mit nyújt a kábítószer. Mint minden be­tegségnél, ennél is a legfonto­sabb teendő a megelőzés! A szülőnek ebben van a legtöbb feladata. Jóbarátként beszél­gessen ezekről a dolgokról a gyermekkel. Tárja fel előtte, hogy a mesterséges mámor nem old meg konfliktushely­zeteket, hanem csak súlyosbít­ja azokat. Olyan légkört kell teremteni otthon, hogy a gyer­mek kritikus helyzetekben bi­zalommal fordulhasson szülei­hez segítségért. kapcsolódás és sikerélmény is. A másik dolog, aminek a fontosságát megtapasztaltam: a pontos napirend. Kisfiam meg is követelte a percre pon­tos rendszerességet, ám ahogy a lányunknál kiderült, az alap­vetően rendszertelen babák is szoktathatok, és előbb-utóbb „beállnak”. így a kicsi ellátásához szük­séges teendők szinte maguktól követik egymást, kialakul a „szusszanások”, szabad órák­­félórák helye, ahová az ember előre tervezhet. Nem kell min­den napot újra és újra megszer­vezni. Egy-egy „meglepetés­programra” (hosszabb séta, buszozás, valakit meglátogat­ni) is nyugodtabban elindul­hatsz, ha tudod, hogy a gyerek mikor lesz fáradt vagy éhes. Próbáld ki, indulj el bátran tá­volabbra is. Ezek a csöppségek rendkívül rugalmasak, és tud­ják értékelni az új élményeket. Most csak ennyit, s ha az ed­digieken esetleg te is elgondol­kodtál, bizonyára szívesen ol­vasod azt a néhány gondolatot, amit a jövő hétre tartogatok. Sok türelmet! Nagy Yvette Utazás kisgyerekkel A jól előkészített nyara­lás, üdülés már fél siker. Ez a mondás különösen érvé- I nyes az~üdüiőhelyekre váló utazásra, ami gyerekkel uta­zó szülőknek, de maguknak a gyerekeknek is nagyon fárasztó. Érdemes előre gondosan megtervezni az utazást, így csökkentjük az út fáradalmait és jó hangu­latban érhetjük el célunkat. Ha kisgyermekkel utazunk, gondolnunk kell arra, hogy Elég korán sem lehet kezdeni Miről beszélgessünk? útközben is szükség lehet tisztálkodásra. Például a baba száját meg kell töröl­ni, a gyerek keze piszkos lesz, vagy a kisbabát tisztá­ba kell tenni. Minden eshe­tőségre számítani kell, ezért ajánlatos, hogy kéznél le­gyen egy táska, melyből a gyermek ápolószereit köny­­nyen kivehetjük. Ebben a táskában legyen a tiszta pe­lenka, váltás fehérnemű is. A nyaralóhelyen ezenkívül szükség van még a gyermek megszokott babaápolási szereire, mosdókesztyűre, hőmérőre, törölközőre. Ha vízparti üdülőhelyre uta­zunk, okvetlenül vigyünk magunkkal magas fényvédő hatású napozókrémet, mely a kisgyermek finom bőrét védi a napsugárzástól. Ha autóval utazunk, ter­vezzünk be időközönként rövid pihenőt. Sétáljunk egy keveset az autó körül és fo­gyasszunk el néhány falatot az úti elemózsiából. Feltét­lenül vigyük magunkkal a kicsi kedvenc mackóját, ba­báját, mert ezek meghitt tár­sasága a baba számára nél­külözhetetlen. Ha ezeken kívül útközben mesét olva­sunk vagy énekelgetünk, szinte garantált, hogy az utazás alatt az apróság jól érzi majd magát.

Next

/
Thumbnails
Contents