Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-13 / 136. szám
Magazin 1995. június 13., kedd ÚJ KELET Alvást előidéző vegyület Egy vegyület, amelyet az álmos macskák hátgerincéből vontak ki, talán hozzásegíti az álmatlanságban szenvedők millióit az egészséges alváshoz. A vegyület felfedezője Steven J. Henriksen, a kaliforniai Scripps kutatóintézet tudósa. Henriksen a Science című tudományos folyóiratban számolt be felfedezéséről. Azt írta, hogy a vegyület olyan anyag, amely segíti a sejteket, hogy összeköttefésbe lépjenek az aggyal. Valószínűleg előfordul minden emlősben. A tanulmányban Henriksen azt állítja, hogy a vegyületet valószínűleg gyógyszer formájában is előállíthatják majd. Ha ez sikerül, olyan álomba ringatja az embereket, hogy másnap kábultság, fejfájás és kimerültség nélkül ébrednek fel. A most használatos altatók közül soknak van ilyen mellékhatása. Henriksen álmos macskákat 18 órán át nem engedett elaludni. Ezután folyadékot vett az állatok hátgerincéből. Ezt a folyadékot összehasonlította alvó macskák gerincéből vett folyadékkal. Az analízis kimutatta, hogy az alvástól megfosztott állatok gerincfolyadékában fellelhető az a vegyület, amely a természetes alvást előidézi. Henriksen és kutatócsoportja ezután kipróbálta a vegyületet patkányokon. Miután beoltották vele a rágcsálókat, azok gyorsan elaludtak. Természetes alvásról volt szó, amit a hőmérséklet csökkenése és bizonyos szemrezgés is kimutatott. A felfedezők szerint legalább kétévi laboratóriumi munkára lesz szükség, mielőtt emberi használatra szolgáló gyógyszer készül a felfedezett vegyületből. Koleszterinszint és impotencia Azokat a férfiakat, akiknek alacsony a vérkoleszterintszintjük, vagy magasabb a „jónak” mondott nagy sűrűségű lipoprotein- (HDL) szintjük, sokkal kevésbé sújtja az impotencia — állítják dr. Ming Wei és Caroline Macera, a dél-karolinai egyetem munkatársai. A két kutató 3250 jó egészségnek örvendő, 25— 83 év közötti férfit vizsgált meg. A mostani kutatás előtt a szakemberek már bebizonyították, hogy összefügg az érelmeszesedés és az impotencia, ám még senki sem mutatta ki a szoros kapcsolatot az impotencia és a koleszterinszint között. A két dél-karolinai kutató most ezt az összefüggést mutatta ki. A vizsgálatok szerint azok a férfiak, akiknek vérében az össz-koleszterinszint eléri a 240 mg/dl mennyiséget, azok kétszer annyira vannak kitéve az impotencia megjelenésének, mint azok a férfiak, akiknek vérkoleszterinszintje 180 mg/dl. Ha csupán a HDL-t. a, jó koleszterint” vesszük figyelembe, akkor meglepő eredmény mutatkozik: a 60 mg/ dl HDL-szintű férfiak esetében háromszor olyan kevés az impotencia megjelenésének esélye, mint a csupán 30 mg/ dl HDL-szintű férfiaknál. A nős férfiak tovább élnek Tanuljunk építészetet A házasság egészségi szempontból jobbat tesz a férfiaknak, mint a nőknek. Ez a következtetése annak a tanulmánynak, amelyet egészségüggyel foglalkozó pszichológusok kongresszusán vitattak meg Trierben. A nők átlagban hat évvel tovább élnek a férfiaknál, ez az előny azonban nős férfiak esetében, a statisztika szerint, minden életkorban csökken. Petra Kolip, a bielefeldi egyetem kutatója azt mondta a dpa német hírügynökség munkatársának. hogy a nős férfiak 1—4 évvel tovább élnek, mint a nőtlenek. Meghalt egy 450 kilós férfi az állatoktól! A finn főváros építészeti múzeumában egyedülálló kiállítás nyílt meg. A látogatók arról győződhetnek meg, milyen mesterien tudnak építkezni az állatok. Alexandriában meghalt egy 450 kilós súlyú férfi. Elefantiázisban szenvedett, és semmiféle kezelés nem segített rajta. Mint a dpa német hírügynökség jelentette, a 45 éves férfi holttestét húsz tűzoltó és egy daru segítségével tudták csak elhozni a kórházból. A beteget néhány hónappal ezelőtt vitték lakásából kórházba. Már akkor szükség volt a tűzoltóság segítségére. Lakóházának egyik falát le kellett bontani, mert nem fért ki az ajtón. Az elefantiázis olyan betegség, amelynek következtében a bőr és a bőr alatti sejtek megvastagodnak. A kiállítás azt mutatja, hogy hajói funkcionáló, gazdaságos lakást kell építeni, az emberek az állatokhoz képest kezdők. Juhani Pallasmaa. a helsinki műszaki egyetem professzora abban a reményben szervezte meg a kiállítást — írja a Reuter hírügynökség —, hogy az emberek át fogják gondolni, miként kellene építkezniük. „Alázatot éreztem, amikor a kiállítás megszervezésén dolgoztam. Azt hiszem, sokat tanulhatunk belőle” — mondta. Egy madár fészke száz évvel ezelőtt ugyanolyan volt, mint amilyen ma. Nem változott egy évszázad során. Az emberi lakhelyek azonban teljesen mások, bár alapvető céljuk ma is ugyanaz. Igaz, a modem ember sok új találmányt rendszeresített, például a léghűtést. A termeszek azonban, érvel Pallasmaa, ugyanazt feltalálták már sok millió évvel ezelőtt. „Bámulatos, hogy 5 milliméter hosszú állatok tökéletes lakóhelyet építenek, és semmilyen külső energiát nem használnak arra, hogy a lakók millióinak friss, hűvös levegőt biztosítsanak” — hangoztatta a professzor. Emberi szempontból nézve egy afrikai termeszlakhely felhőkarcolónak felel meg. A kőkemény, négy méter magas, földből épült torony körülbelül kétmillió termesznek nyújt lakhelyet. A körte alakú építmény alján lázas tevékenység folyik, fölül azonban a tér üres. Miközben az állatok mozognak, az általuk termelt energia hőt fejleszt. A hő folytán a kilehelt gázok fölszállnak az üres térségbe. Ez a magas nyomású gáz az építmény tetején apró csatornákba tódul. A külső levegő nyomása kisebb, így az épületben lévő széndioxid eltávozik, és friss levegő jön be. A levegő lehűl, és leszáll az építmény aljába. így a dolgozó termeszek mindig hűvös levegőhöz jutnak. Az állatok lakóhelyük díszítésére is gondolnak. A hímnemű szövőmadár például legalább tíz különböző fajta csomót köt, amikor építi fészkét, hogy odavonzzon egy „menyaszszonyt”. A madárhölgy csak akkor hajlandó beköltözni, ha tetszik neki a fészek. Ha arra gondolunk, hogy egy jegesmedve barlangjában, amelyet az állat mélyen a sarkvidéki hóba váj, nyolc fokkal melegebb van, mint odakint, logikusnak tűnik Pallasmaa professzornak az a nézete, hogy van mit tanulnunk az állatoktól. „Csupán annak van igazi értéke, ami túlélést biztosít a természetben” —jelentette ki a professzor a Reuter munkatársának. Micimackó rekordáron Rekordáron, 6750 font sterlingért kelt el pénteken Londonban a Christie's árverésén A. A. Milne Micimackó (Winnie-the-Pooh) című gyermekregénye első kiadásának egy példánya. Az AFP értesülése szerint a most kalapács alá került példányt Milne ajándékozta és dedikálta 1926 karácsonyán Olive Brocks ellnek, aki nevelőnője volt az író fiának, Christopher Rohinnak. A könyvet egy New York-i könyvkereskedő, Glenn Horowitz vásárolta meg. O egyébként ugyanazon az árverésen 21 936 font sterlingért megvásárolta még Milne három más könyvét is. A 6750 font sterlinges vételár a legmagasabb, amelyet a Christie's egy Milne-könyvért valaha is elért. Az eddigi rekord 2700 font sterling volt. codilus új arca A krokodilokat vajon hogyan lehet elfogadtatni az emberekkel, kedvezőbb színben feltüntetni a félelmetes hüllő természetét a hitetlenkedők előtt? Erre a nehéz feladatra vállalkozott a Fülöp-szigeteken a Krokodiltenyésztő Intézet. Tudósai azt mondják, hogy ok nélkül, rutinból a krokodil nem támadja meg az embert, csak akkor veszedelmes, ha tojásait védelmezi vagy ha provokálják. A manilai kormány irányítása alatt álló intézet azon fáradozik, hogy megváltoztassa a dinoszaurusz korszakának egyetlen túlélőjéről kialakult képet, és elősegítse a szigeteken honos krokodilok két fajtájának fennmaradását. Mindkettőt — a sósvízi és a kisebb, ritkább fajta fülöpszigeteki krokodilt — a kihalás veszélye fenyegeti. — Nálunk az emberek azt tartják, hogy a krokodilus olyan, mint a korrupt politikus vagy a kapzsi üzletember. Mi arról igyekszünk meggyőzni őket, hogy nyugodtan együtt lehet élni ezekkel az állatokkal — idézi az AP amerikai hírügynökség tudósítója az intézet szóvivőjét. Azzal a céllal létesítették 1987-ben a Manilától 560 kilométerre délnyugatra fekvő Palavan-szigeten a Krokodiltenyésztő Intézetet, hogy kifejlessze a fogságban történő krokodiltenyésztés és -nevelés módszereit, amelyeket azután állattenyésztők alkalmazhatnak, termelhetnek ínyencfalatként szolgáló krokodilhúst és persze krokodilbőrt táskák, cipők és más fogyasztási cikkek kéty^ítCSCiC. Az. iiuéz-ct megfelelő természetes élőhelyet is keres a hüllők számára, hogy a felnevelt állatokat vissza tudják juttatni a vadonba. Első feladatát sikeresen megoldotta az intézet: jelenleg 2540 krokodilnak ad otthont. Nyolcvan százalékuk már fogságban jött a világra. — A krokodiltenyésztés nem egyszerűen abból áll, hogy egy hímet és egy nőstényt összeengedünk, és hagyjuk, hogy a természet megtegye a magáét — mondja az intézet szóvivője. — Ez a hüllő nagyon megválogatja a párját. Halálos kimenetelű esetek is előfordultak, amikor egymáshoz nem illő párok kényszerültek együttélésre, és egyáltalán nem tudtak kijönni egymással. A fogságban születettek között 520 ritka fülöp-szigeteki krokodil van. Ezt a fajtát 1935- ben fedezte fel Mindoro szigetén a chicagói Természettörténeti Múzeum egyik kutatója, Carl Schmidt. A legutóbbi, 1982-ben végzett felmérés szerint csupán ötszáz vagy ezer példány él vadon ebből a fajtából. A Palavan- és a Mindanaoszigetek egyes távoli vidékeit a hatóságok krokodiloknak otthont adó vadaskertekké akarják nyilvánítani, ahol szabadon engedhetik a fogságban tenyésztett hüllőket. Nagyon nehéz azonban meggyőzni a helyi lakosokat arról, hogy biztonságban élhetnek majd a krokodilok közelében. Az intézet előcsarnokában ott díszeleg egy sósvízi krokodilus ötméteres csontváza. Négy évvel ezelőtt Mindanao-szigetén ejtették el ezt a hatalmas fenevadat, miután felfalt egy halászt. Gyomrában megtalálták az áldozat alsóneműjét. és ezt is őrzik az archívumban. A tudósok azzal nyugtatják az embereket, hogy nem nagyon falánk a krokodilus. Egy kifejlett hím két évig is kibírja ele ség nélkül. Rendkívül fontos bicikli... Fotó: Martyn Tükröm, tükröm, mondd meg...
