Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-10 / 135. szám

UJ KELET Csak az Egis marad Tőzsdei árfolyamok június 5—június 10. A Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt héten továbbra is az árfolyamok stagnálása, a minimálisnak nevezhető for­galom volt jellemző. Az egyik kivétel ez alól az Egis Gyógyszergyár részvé­nye, amely 2500 forint kö­rül biztosan tartotta árfolya­mát. A hét végén már 2630 forinton is keresték a papírt. A Richter Gedeon árfolyama 2000 forinton stabilizálódik. A Balaton Füszért árfolyama már 5000 forint fölé emelke­dett. A Danubius továbbra is 1220 forinton forog. A Fotex iránt egyik nap alig volt kereslet, más napo­kon több mint 100 ezer da­rabos kötés született a papír­ra. Az árfolyam viszont is­mét esik, és pénteken már 170 forinton is kereskedetek a papírral. A Soproni Sörgyár árfolya­ma ismét csak 2100 forint, míg a Pannonplast is 1320 forinton tartja árfolyamát. A Kárpótlási jegy piacán 240—245 forint között szü­lettek kötések, a tőzsdén kí­vül viszont 170—230 forint között akadnak vevők. A tőzsdén kívüli piacon to­vább erősödik a MÓL el­sőbbségi részvényének árfo­lyama, már névérték fölött is van vevő. Az OTP törzspa­pírjáért 106 118 százalék közötti vételi ajánlatok van­nak. A Pannon Váltó részvé­nyének árfolyarna, és a leg­jobb vételi ajánlat már 68,5 százalék. Megjelentek a kárpótlási­jegyet hasznosító társaságok, amelyek ugyan adókedvez­ményt nem tudnak nyújtani, de mivel a kárpótlásijegy-tu­­lajdonosok már szinte egy éve nem tudnak mit vásárol­ni a jegyért — kivéve talán a Pannon Váltót — így gya­korlatilag bármelyik jegy­­hasznosító társaság részvé­nyeit hajlandóak jegyezni, amelyik kamatokkal növelt névértéken beszámítja a kár­pótlási jegyet. A részvények értékét illetően azonban igen csekély a remény, hogy a je­lenlegi gazdasági intézkedé­sek mellett egyáltalán vala­mit is fognak érni ezek a pa­pírok. A piacon hamarosan meg­jelenik egy újabb fix kama­tozású kötvény, amely egy­éves futamidejű, fix, 35 szá­zalékos hozamot ígér, és a készpénzes befektetők nagy érdeklődésére tarthat szá­mot, hiszen ez a hozam még az állampapírok kamatainál is lényegesen magasabb. További ifnormációkkal készségesen áll rendelkezé­sükre Turcsik Ottó, a BLI-KÉ Bróker Kft. kereskedelmi igazgatója 06-42-406-910, vagy a 06-/30/353-667-es te­lefonszámokon. Megválasztották! Ósz végén, tél elején még reméltem, hogy megbukik. Hogy nem választják újra. Hogy eltűnik. Mert idióta. Nem, hinni sem tudtam, hogy még egyszer polgármester lesz belőle. Ilyen kretént nem lehet egy falu élére állítani! Aztán lezajlott a decembe­ri önkormányzati választás. És egy szép decemberi napon újra feltűnt. Es azóta rend­szeresen feltűnik. Ott dísze­leg a tévé képernyője előtt. Semmit sem változott. Ugyanolyan, mint volt. Még a fehér inge is fátyolosán fe­hér. És mindig ott van köröt­te a két nő. Az egyik a fele­ség, a másik... Nos. nem tu­dom. Lehet, hogy a titkárnő. De lehet, hogy a szerető. Nem kizárt, hogy a szomszéd. Ott vannak édes hármasban, és Ő. a Polgármester hagyja magát körbeugrálni. Majd megörül. És miután nem bukott meg, szerepel. Biztos, hogy válasz­tói nem néznek televíziót, különben nem szerepelne. De ő van, és estéről estére átad­ja az új — mosóport. Illetve az új községházát. Mert ennyire fussa. Ha polgármes­ter lennék, nem könnyen vi­selném, hogy hülyét csinál­nak egy település első em­beréből. Mert még ha szelle­mes lenne! De nem az. Csu­­pár bárgyú. Fátyolosán ho­mályos. At kellene mosni. Hiába, a reklámkészítés nem könnyű dolog. Ha valaki kí­váncsi rá, szívesen átadom az új mosóport. Illetve az új módszert. (bürget) Gazdaság 1995. június 12., hétfő Piackrízis Mátészalkán A feketegazdaságot nem itt kell megfogni „Tisztelt Képviselő úr! Mi, a mátészalkai KGST- piac adófizető vállalkozói az­zal a kérésselfordulunk Önhöz, hogy a március 12-ei Bokros­csomag azon pontját, ami a fe­ketegazdaság megfékezésére vonatkozik, az alábbiakban fel­sorolt indokaink alapján gon­dolja át, majd ismertesse kép­viselő társaival tiltakozásunkat a külföldi árusok piacunkról való kitiltásával kapcsolatban. 1. A beinvesztált pénzün­ket elveszítjük, mivel túlsúly­ban a külföldi árusok vásá­roltak, illetve fogyasztottak gyorsbüféinkben. 2. Adófizetők helyett mun­kanélküliekké válunk, ezután a közös kalapból fogjuk ten­getni napjainkat! 3. Itt, a helyi piacon a kül­földiek ellenőrizhetően, köz­­biztonsági szempontból is ki­fogástalanul, a szabályok szerint árultak. 4. A városban lévő magán­­kereskedők forgalma is csök­kenni fog, mivel itt, közel mind­két határhoz, meghatározó szá­zalékban a külföldiek vásárol­ták el a piacon megszerzett pénzüket. Élelmiszert s mező­­gazdasági árukat szereztek be, mivel ezek a környező orszá­gokban hiánycikkek. 5. Ezután a városban és a környező falvakban fognak há­zalni, és az utcákon próbálkoz­nak majd. Megnő a besurraná­sos bűnesetek száma. 6. Köztudottan sok a munka­­nélküli, számuk egyre nő, őket fogja leginkább sújtani, ha el­esnek a jóval olcsóbb árutól. 7. Legfeljebb zoknistoppo­­lásra és nadrágfoltozásra tu­dunk ezután vállalkozni, ami nem egy szép jövő! 8. Az önkormányzat is jelen­tős bevételtől esik el,ü közpon­ti pénztárca ennek adóvonza­tától. Alkalmazottai is munka­­nélkülivé válnak. 9. Miért rontja a magyar gaz­daságot Julis néni 20 pár eladott alsónadrágja? A forintot úgysem viszi haza Szatmárnémetibe, itt költi el, tehát a pénz bizonyos mértékig visszaforog! 10. Talán a vámosokat kel­lene jobban megfizetni, hogy a nagy mennyiségű alkohol és cigaretta ne guruljon át a ha­táron!? Több fizetéssel hátha jobban odafigyelnének? 11. Azon kellene inkább gon­dolkodni, hogyan fordíthat­nánk hasznunkra a nagyszámú külföldi turista látogatását! Ausztria sem bukott meg gaz­daságilag abban, hogy sok ezer magyar turista árulta a ciga­rettát és a pezsgőt Bécs belvá­rosában, majd jól felpakolva hazajött. Szerény tudomásunk szerint, akkor ez nekünk volt csak rossz! 12. A jelenlegi feketeáru­tömeg ezután is befog jönni az országba, csak máshol fogják teríteni! Elharapódzik a maffia típusú, szegezett fe­ketekereskedelem, mely nem fogja kihagyni ezeket a kis tételeket sem.” Miért rontja a magyar gaz­daságot Julis néni 20 pár el­adott alsónadrágja? Teszi fel a kérdést — többek között — az a petíció, melyet a mátészalkai KGST-piac vállalkozói fogal­maztak meg a Bokros-csomag azon pontját vitatva, amely a feketegazdaság megfékezésé­re vonatkozik. A piac vidám zsivaja az utóbbi napokban komor, nehéz csenddé szelídült. A vállalko­zók háborognak, az aláírás­gyűjtőívek gyorsan telnek. — Tulajdonképpen mi tör­tént, miért ingerültek? Bojtos Ildikó pecsenyesütő: — Minkef az háborított fel, hogy be 'kellett vezetnünk a vizet, szennyvizet, és ez sok­ba került. Tavaly júniusban indultunk. Azért vágtunk bele, mert testvéremmel együtt munkanélküliek vagyunk, szü­leim rokkantak. A többi büfés­sel együtt semmi más jövedel­münk nincs. Ha ezt elveszik tőlünk, mit fogunk csinálni? Amennyiben nem jöhetnek a külföldiek, a piac saját magát felszámolja. Kincs Miklós piacfelügyelő: — A piacon a hangulat pánik­szerű. Ezek az emberek az utolsó fillérjeiket fektették be. Kölcsönöket is kértek. Tizen­kilenc büfé üzemel. Ezek el­vesztése tragikus lenne a csa­ládok számára. Ezenkívül ha­vonta 220 vállalkozó bérel tőlünk helyet. Szűcs Bálint sportruházati kereskedő: — Nagyon érzéke­nyen érint bennünket is. Most csináltunk egy hatszázezer fo­rint értékű beruzását. Ha meg­szűnik az árusítás, nem tudom, mi lesz velünk. Másoknak is ad munkalehetőséget, ezenkívül a városból ide járnak vásárolni. A feketegazdaságot nem itt kellene keresni, hanem egé­szen máshol. Aki egy kis ba­tyuval átjön a határon, az azt a kis pénzt el is vásárolja, ez jól jön a magyar gazdaságnak is. Székely Ferencné büfétulajdo­nos: — Egyszerűen ez a meg­élhetési forrásunk. Sehol nem dolgozunk, a családomban két munkanélküli van. Nem mind­egy sem a városnak, sem a tér­ségének, sem nekem, hogy jú­lius 1 -je után ez a piac megszű­nik. A mi megyénk a legelma­radottabb, itt van a legtöbb munkanélküli. Tehát nem mindegy a megyének, de az or­szágnak sem, hogy a piac fog-e a továbbiakban is üzemeim. Raksó Gizella árus, Szatmár­németi: — Nekünk a leg­rosszabbat jelenti. Megélheté­sünk nehéz. az. aki nem él ben­ne, lehet, hogy el sem hiszi. Zelik Ilona árus, Tiszaúj­­hely: — Nagyon sajnáljuk, ha igaz a hír. Nyugdíjas vagyok, az összegét forintra átszámol­va ki sem merem mondani. Két gyermekem van, akik építkez­nek. Tessék mondani, miből lehet megélni? Bojtos Józsefné büfétulajdo­nos: — Éjt nappallá téve dol­gozunk. Nemcsak bennünket sújt, hanem a nekünk alap­anyagot, nyersanyagot szállí­tókat is. Tehát nem csak mi válhatunk munkanélküliekké. Ez egy ördögi kör. Rajtunk kí­vül a városban több élelmiszer­­bolt is veszélybe kerülhet. El­veszik az embertől a munká­hoz való ragaszkodását. Bányai Ildikó árus Bereg­szászról: — Semmi munkalehe­tőségünk nincs. Keservesen élünk ebből. Gondolni sem me­rek arra, mi lesz akkor, ha ez a lehetőség megszűnik. A helyi országgyűlési kép­viselőkhöz címzett petíciót együtt olvassuk a mátészalkai városházán Fülöp István alpol gármesterrel. — Mi a véleménye erről az alpolgármester úrnak? — Egyrészt nem látom azt. hogy az önkormányzat hogyan tudná végrehajtani. A másik do­log: ismerve Mátészalka lakossá gát — itt főleg a kispénzűekre gondolok —, ha ez a piac meg­szűnik, a szegényebb réteg nem jut olcsóbb áruhoz. Ezek a polg­árok mind az önkormányzat előtt fognak sorakozni segélyért, ami a következő időszakban egyre ke­vesebb lesz.-— Tehát egyetért a tiltako­zókkal ? — A vállalkozók kezdemé­nyezésével egyetértek. Szerin tem is tenni kellene valamit hogy a piac tovább működhes­sen. Véleményem szerint a fe­ketegazdaságot nem azzal kel lene megfogni, hogy ezentúl ne járjanak át Szatmárnémetiből Nagykárolyból, Beregszászról kis mennyiségű olcsó áruval. A nagyhalakat kellene szigo­rúan ellenőrizni, nem pedig a szegényebb rétegek további ellehetetlenítésével foglal­kozni. Kis Dániel A jelenlegi feketeáru-tömeg ezután is be fog jönni az országba, csak máshol fogják teríteni Vállalkozó gyerekek A Nyíregyházi Vállalkozókért Vállalkozásélénkítő Alapítvány kanadai mintára Milli­omos akarok lenni! címmel pályázatot hirdetet a 10-18 éves korosztály számára. A gyere­kek a nyári szünetben különböző vállalkozásokat indítanak és folytatnak augusztus végé­ig. A kis vállalkozók elméleti felkészítése már elkezdődött, és június végén indul az üzlet. — Egy osztálytársamtól hallottam a pályázati lehe­tőségről — tájékoztatott Har­kály Tamás a nyíregyházi Jó­kai Mór Általános Iskola 13 éves tanulója, aki Franczel Rihárddal fog vállalkozásba kezdeni. — Nem szeretem a piszkos, szemetes környeze­tet sem otthon, sem a város­ban. Nézzük például az Ér-pa­­takot és környékét teledobál­ják hulladékokkal, de a bel­város a takarítások ellenére is lehetne tisztább Ez pedig fontos, hiszen a túristák, az üzletemberek elsősorban a köz­pontot keresik fel. — Milyen vállalkozásba kezdtek? — Richárddal ketten „jár­őrözünk” a város különböző pontjain, és a szemetelőket az eldobott hulladék nagyságától, minőségétől függően büntejük. A tarifa 20-30 forint lesz majd. Főképpen a dohányosokat sze­retnék leszoktatni arról, hogy a csikkeket szanaszét dobálják. — Nem féltek attól, hogy a vétkesek nem fizetnek, durvák lesznek? — Kicsit szorongva me­gyünk ki. Az alapítvány mun­katársai dolgoznak azon, hogy a rendőrségtől, vagy a közte­rület-felügyelettől segítséget kapjunk, akik, ha nem is mel­lettünk, de a közelünkben lesz­nek. Egyébként a tisztasági járőrözést a nyári szünet befe­jezése után is szeretnénk foly­tatni, remélhetőleg mások is segítenek majd. Nem fogunk feleslegesen kötekedni, de kö­vetkezetesen büntetünk. Egy másik háromtagú team saját tapasztalataiból kiindul­va az iskolások tankönyvellá­tásán igyekszik vállalkozás és szociális formában segíteni. — Az Új Keletben és az is­kolában olvastuk, hogy gyere­kek vállalkozásokat indíthat­nak a nyáron — tudtuk meg Tisza Viktortól. — Minden évben érezzük, hogy bajok vannak a tankönyv­­ellátással, késnek és folyama­tosan drágulnak, lassan sokak számára megfizethetetlenek lesznek. Sinka Norberttól és Pálóczi Norberttel úgy döntöt­tünk, hogy tankönyvbörzét ala­kítunk. Nekünk is szükségünk lesz szórólapokra, plakátokra, hogy munkánkról minél töb­ben tudjanak. Egyelőre még iroda — kis raktár — is keres­tetik. Június közepén indulunk felderítésre, a könyvek beszer­zésére. Szeretnénk, ha minél többen adnák át nekünk még használható könyveiket, hogy tudjunk másokon segíteni. Azonnal készpénzzel fizetünk, de ha bizományba hagyják ná­lunk, az eladás után nagyobb összeget tudunk érte adni. A kissé használt könyveket ma­gunk ragasztjuk meg, a job­ban lestrapáltak felújításához könyvkötő segítségét kérjük. Hetente háromszor tartunk majd nyitva, és nagy forga­lomra számítunk. — Ez olyan ötlet, amelyet érdemes folytatni... — Meglátjuk, hogy milyen lesz a forgalom. Összegezzük a tapasztalatokat, és valószí­nű. hogy jövőre folytatjuk. ~ KvZ I

Next

/
Thumbnails
Contents