Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-10 / 135. szám

Tiszabercel UJ KELET Műemlék a Tisza mentén Tiszabercel büszkesége és turisztikai látványossága Bes­senyei György emlékháza és a szivattyútelep. Mindkét létesít­mény műemlék. Akik a tele­pülésre látogatnak, felejthetet­len emlékkel lesznek gazda­gabbak, ha felkeresik, és meg­tekintik azokat. A Bessenyei György-emlék­­házban az egyik szobát korhű tárgyakkal rendezték be. Eb­ben a szobában született a hí­res költő, író, politikus és filo­zófus. A ház másik traktusában házasságkötő-termet alakított ki a helyi önkormányzat. Ko­rábban abban a helyiségben, ahol most örök hűséget fogad­nak egymásnak a fiatal párok, községi könyvtár működött, a házasságokat pedig az egyko­ri helyi pártbizottság volt épü­letében kötötték meg. A két funkció helyetcserélt. Ennek fő oka az volt, hogy az 1700-as években épült Bessenyei-emlékház napjaink­ban nem fűthető annyira, hogy a könyvtárban tartózkodó ol­vasók hideg idő esetén ne fáz­zanak. Az esküvőkön ez a probléma tulajdonképpen nem vetődhet fel, ugyanis Bercelen az a jellemző hogy a fiatalok, májustól szeptemberig kötnek házasságot, ebben az időszakban a termet nem kell fűteni, s egy életre szóló ese­mény a Bessenyei-emlékház­­ban méltóbb körülmények kö­zött zajlik, mint régebben a pártszékházban. A jelenlegi helyszínen egy nagyon szép, parkosított udvar található, ahol a boldfog ifjú pár az igen kimondása után tágas, idilli­kus, romantikus környezetben fogadhatja a násznéptől a gra­tulációkat. A szivattyútelepet 1895-ben kezdték el építeni a Belfőcsa­­toma torkolatánál. A műemlék épületben még ma is működő­képes gépek találhatók, bár már nem használják ezeket. A tele­pet a Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség és a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság tartja fenn. Az objektum állagmegőrzése és a gépek karbantartása folyama­tosan történik. Bővíteni és átala­kítani — csakúgy mint a Bes­senyei György-emlékházat — nem lehet, éppen műemlék vol­tuk miatt. A szivattyútelep gépei ma is működőképesek Jóreménység helyett vállalkozások Tiszabercelen korábban működött — Paszab község­gel közösen — a Bessenyei György Termelőszövetke­zet. Melléküzemágként egy fűrésztelep és egy sertés­kombinát (keverőüzemmel) funkcionált a tsz-ben. A szö­vetkezet 1992-ben szűnt meg. Ekkor jött létre Tisza­bercelen a Jóreménység, míg Paszabon az Egyakarat Termelőszövetkezet. Napja­inkban a berceli Jóremény­ség Tsz-ről már szintén csak múlt időben beszélhetünk, ugyanis felszámolták. A településen az emberek megélhetésük biztosításá­nak érdekében vállalkozá­sokba kezdtek. A faluban 51-en rendelkeznek vállal­kozói engedéllyel, valamint két betéti társaság is próbál megélni és munkalehetősé­get biztosítani. A bt.-k a mezőgazdaságban tevé­kenykednek. Közülük az Arany Parmen Temelő, Termel­tető, Szolgáltató és Kereskedel­mi Bt. zöldség- és gyümölcster­mesztéssel, illetve -felvásárlás­sal foglalkozik. A Máté és Tár­sa Mezőgazdasági, Termelő és Kereskedelmi Bt. fő profilja a kukorica és a napraforgó ter­mesztése, értékesítése. A berceli emberek többsége kivette és kimérette a földjét, kárpótlás és tagi tulajdonból is. Nagy részük egyéni gazdálko­dóként dolgozik. Ok nem vál­tottak ki vállalkozói igazol­ványt, de tulajdonképpen vál­lalkoztak. Saját földjüket mű­velik, gondozzák. Aki most végigmegy a tiszaberceli ha­tárban, azt látja, hogy minden föld szépen, a jó gazda gondos­ságával van megművelve. Igyekeznek az emberek a min­dennapi életükben elengedhe­tetlenül fontos terményeket termelni, hogy meglegyen a betévő falatjuk, és a jószá­gaik se éhezzenek. Tiszabercelen a vállalko­zói szféra kialakulása nö­vekvő tendenciát mutat. Élénkülnek a vállalkozások, hisze ebben az esztendőben már jó néhány engedélyt adtak ki. Természetesen vannak olyanok is, akik visszaadják igazolványukat. Ezek elsősorban fuvarozók. Nemcsak Tiszabercelen, hanem az egész országban az építkezések nagy mér­tékben csökkentek, ezért a szállítással foglalkozó vál­lalkozók nem tudnak elég fuvart szerezni, így inkább visszalépnek. Sajnos, az el­múlt időszakban a kormány intézkedései a vállalkozáso­kat nem igazán segítik, mert a tőkekihelyezések és az adóterhek nem a vállal­kozók malmára hajtják a vi­zet. Az oldalt ítra és a fényképeket készítette: Tóth Mihály 1995. június 12., hétfő Tiszaberceli elképzelések Üdülőtelep néhány házzal Az önkormányzatnak hárommillió forintra lesz szüksége az idén Tiszabercel a Tisza folyó mentén fekszik, Paszabbal, Bújjál és Gávavencsellővel ha­táros. A településről, annak la­kóiról és a helyi önkormányzat terveiről, valamint anyagi hely­zetéről tájékoztatta az Új Kele­tet Hajnal András polgármester. — Hányán élnek ma Tisza­bercelen? — A legutóbbi statisztika szerint 2150 ember lakik a fa­luban. Ezek közül 530-ra tehető a 18 év alattiak száma, míg 55 feletti nők és 60 éves­nél idősebb férfiak összesen 560-an vannak. — Mennyi pénzből gazdál­kodhat a tiszaberceli önkor­mányzat? — 1995. évi költségvetésünk 76 millió 629 ezer forint. Ebből az összegből gazdálkodhatunk az idén. Ez az anyagi keret 3 millió forint hitel felvételével finanszírozható, tehát a bevéte­li oldalon 73 millió 629 ezer forint szerepel, ami állami támo­gatásokból, személyi jövede­lemadókból és egyéb, önkor­mányzati bevételekből tevődik össze, ezeket egészítené ki a 3 milliós hitel. Mint minden önkormányzat­nak, a miénknek is keményen meg kell fognia minden forin­tot és úgy próbálunk gazdál­kodni, hogy feladatainkat el tudjuk végezni. A költségveté­sünk nagy részét a bérek és a társadalombiztosítási járulékok viszik el. — Az elkövetkező időszak­ban milyen beruházások lesz­nek Bercelen? — Ebben az esztendőben is tervezünk fejlesztéseket. A te­lefonhálózat építésére pályáza­tot nyújtottunk be. A Matáv az Állami Fejlesztési Intézettel alá is írta ezt a szerződést. Az ÁFI 237 millió forintot szava­zott meg a Matáv részére. Ez kilenc önkormányzat — Nagy­halásztól Tímárig — telefon­­hálózatának kiépítését fedez­né. A telefonfejlesztés első üte­me már megkezdődött nálunk, hiszen itt, a polgármesteri hi­vatal udvarán már szerelik a segélykérő telefonok adóit. Rövid időn belül négy se­gélykérő telefont helyezünk el Testületi tagok Az 1994. december 11-ei helyhatósági választásokon az elmúlt ciklusban működő képviselő-testületből hat embert újra megválasztot­tak a szavazópolgárok az önkormányzatba. Ä polgár­­mester, Hajnal András is ismét bizalmat kapott a berceli emberektől, és to­vábbi négy esztendőre meg­erősítették tisztségében. A jegyzői teendőket Papp Já­nos látja el. A képviselő-testület név­sora: Baloghné Szabó Má­ria, Csicsvári Gyula (ú). Csikós József (ű), Eperjesy Ferenc (ú). Futkos Béla (ú), László Antal — alpolgár­mester — (ú), Papp Tibor, Szántó András, Zsíros An­­talne (ú). (Zárójelben az új­raválasztottak jelzése). a község különböző pontjain. Ezek a készülékek crossbar vonalasak, tehát a hívó fél köz­vetlenül beszélhet azzal, akit felhív. Önkormányzatunk ugyancsak pályázott egy négy­tantermes általános iskola épí­tésére, az erre kapott összeget a régi napközi otthon tetőtér beépítésére fordítanánk, s ez­zel tudnánk az oktatási épüle­teket egy tömbbe vonni. Ha ez az álmunk megvalósulna, ak­kor mindenképpen takaréko­sabban tudnánk működtetni az intézményt. Az a véleményem, hogy ezt, ha törik, ha szakad, meg kell csinálnunk. Valószí­nűleg 75 százalékos állami tá­mogatást kapunk, s ezzel sze­rintem végre tudjuk hajtani ezt a beruházást is. Szennyvíztelep létesítésére Bújjál közösen nyújtottunk be pályázatot. A telep 1997-98- ban készülne el. A Vízügyi és Környezetvédelmi Alap és az ÁFI által adott pénzekből hoz­nánk létre. — Ha már a szennyvíztele­pet említette a várható beru­házások között, szeméttárolót nem kívánnak kialakítani? — Azt hiszem, nemcsak Ti­szabercelen, hanem mindenütt az egyik legnagyobb gond a szemét megfelelő helyre tör­ténő szállítása. Ezért Ibrány­­nyal, Paszabbal és Bújjál úgy döntöttünk, hogy a jövőben A tiszaberceli önkéntes tűz­oltó-egyesület jövőre ünnepli megalakulásának 70. évfordu­lóját. Az önkéntes tűzoltók már hagyományos, évente sorra kerülő versenyét Baktaló­­rántházán rendezték. A berceli önkénteseknek négy kategóri­ában indult csapatuk, s ebből három első lett, egy pedig a negyedik helyen zárt. A sike­reken felbuzdulva az idén hat kategóriában neveztek a ber­­celiek. Új rajként mutatkozott be a felnőtt és az ifjúsági női csapat. A gyengébbik nem ta­rolt. A felnőtt, az ifjúsági és a gyermek női csapat első helyen végzett, a fiúgyermekek bri­gádja szintén a legjobb volt, az ifjúsági fiúk a második, a felnőttek a harmadik hellyel voltak kénytelenek beérni. megoldjuk a szeméttárolás gondját. — Ón lát esélyt arra, hogy az előbb felvázolt elképzelések meg is valósuljanak? —Én bízom abban, hogy a telefonnal és az iskolával kap­csolatos elgondolásaink való­ra válnak. A szennyvíztelepet és a szeméttárolót illetően már nem vagyok ilyen derűlátó. —Tiszabercelen nem volna lehetőség a Tisza mellett egy üdülőtelep létrehozására? — Ez nem pénz, hanem ter­mészeti adottság kérdése. Amióta Tiszalökön megépítet­ték a duzzasztót, azóta Berce­len olyan magas a vízszint, hogy nincs fürdőzésre kije­lölhető terület. A parttól két­­három méterre annyira magas a vízállás, hogy ellepi a lubic­kolni vágyókat. Büszkén mondhatom: egy kisebb üdü­lőteleppel már rendelkezünk. Itt hét-nyolc családnak van ví­­kendháza. Ezek elsősorban nyíregyházi és miskolci embe­rek. A töltés mentén szabad te­rületekben, ahová további há­zakat lehetne építeni, nincs hi­ány, de hiába támogatja ezt az önkormányzat, ha kevés je­lentkező van, akiknek ez len­ne a szándéka. Miután stran­dolni nem lehet, így hát csak a horgászás az, ami a városok­ból főként Nyíregyházáról ide csalogatja a polgárokat. Tiszabercelen több ember­nek egybehangzó véleménye, hogy az önkéntes tűzoltó-egye­sület működésére szükség van. A faluban élőknek az lenne a legjobb, ha nem kellene tüzet oltaniuk. Azonban tavaly több esetben is volt dolguk, és szinte minden alkalommal, mire a Nyíregyházi Tűzoltóparancs­nokság hivatásos szakemberei megérkeztek, már eloltották a tüzet, megakadályozva annak pusztítását és beláthatatlan kö­vetkezményeit. A község önkormányzata anyagilag megfelelően támo­gatja az önkéntes tűzoltó-egye­sületet, melynek vezetője Nat­­kó László, aki az önkéntes tűz­oltókkal együtt lelkesen és nagy odaadással végzi ezt a munkát. Önkéntes tűzoltók

Next

/
Thumbnails
Contents