Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-09 / 107. szám
4 Külföld-belföld Hajnalig tartott az ünneplés 1995. május 9., kedd Chirac nyarat hozott A francia belügyminisztérium által közzétett hivatalos, de még nem végleges adatok szerint Jacques Chirac 52 fii százalékot (15 551 412 szavazatot), ellenfele, Lionel Jospin pedig 47,33 százalékot (13 975 871 szavazatot) kapott a franciaországi elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulójában. A választásra jogosultak száma 39 070 871 volt, s közülük 31 400 367-en vettek részt a voksolásban: a távolmaradók aránya tehát 19,63 százalék. Az adatok azért nem tekinthetők véglegesnek, mert még nem tartalmazzák a tengerentúli francia területek (például Martinique, Guadeloupe, illetve Réunion) és a külföldön élő központjában hétfőre virradó éjszaka százezrek ünnepelték Jacques Chirac megválasztását. Míg 14 évvel ezelőtt, Francois Mitterrand hatalomra kerülésekor a baloldal választótábora a Bastille környékén tartott hasonló népünnepélyt, a jobboldali szavazók most - stílusosan - a jóval előkelőbb Concorde-teret, s a híres sugárutat, a Champs- Elysées-t választották a hajnalig tartó ünneplés színhelyeként. A tömeg olyan nagy volt, hogy kocsik nem tudtak végigmenni a világ legnagyobb su- gárútján; számos autón egyébként valósággal fürtökben lógtak a fiatalok, 10-en, sőt 15-en lókat lengetve. A leginkább felajzottak ruhástól ugrottak a szökőkutakba (ezt elősegítette, hogy Párizsban napok óta nyár van, 28-30 fok körüli napi csúcshőmérséklettel), mások pezsgővel koccintottak jelöltük egészségére. A fő jelszó az volt, hogy „Chirackal a nép tért vissza a hatalomba”. Bár Chirac végül nem jelent meg a Concorde-téren, illetve a Champs-Elysées-n ünneplők között, a vigasság egészen hajnal négyig tartott. Utána a köztisztasági vállalat emberei vették át az uralmat a terep felett, hogy délelőttre, a II. világháború európai végének 50. évfordulós ünnepségeire ismét rendbe franciák szavazatait. Párizs ültek a tetejükön francia zasz- hozzak a területet. Az angolok és a németek véleménye „Csak be ne váltsa ígéretét” A német külügyminiszter nem tartja valószínűnek, hogy Jacques Chirac elnökké választása miatt változás történne Franciaország Európa-politikájában. Klaus Kinkel hétfőn a Deutschlandfunk rádiónak adott nyilatkozatában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Bonn és Párizs továbbra is szorosan együttműködik az Európai Unión belüli integráció elmélyítésében. Roman Herzog államfő és Helmut Kohl kancellár a Chiracnak küldött gratuláló táviratban annak a reményének adott hangot, hogy folytatódik a szoros német-francia együttműködés. A német lapok hétfői kommentárjaikban a Chiracra váró nehéz gazdasági feladatokat veszik számba és azt vizsgálják, hogy az új elnök rendelkezik-e a gondok megoldásához szükséges képességekkel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása elején azt idézi fel, hogy Chirac valójában nem népszerű honfitársai körében, s a mostani eredmény is arról Egy nappal Moszkvába történő elutazása előtt, vasárnap este Bili Clinton elnök azt mondta, hogy a csecsenföldi háború és az orosz-iráni reaktorügylet olyan ellentétet képez az Egyesült Államok és Oroszország között, amelyet „nyíltan, kertelés nélkül, de építő szellemben” kell kezelni. Ugyanakkor hangúlyozta, hogy az amerikai-órósZ viszony egésze fontosabb annál, semmint hogy néhány vitás ügy „túszává tégyék”. Az elnök a legfőbb amerikai zsidó érdekcsoport (AIPAC) vacsoráján mondott beszédet. Tragikusnak nevezte a csecsenföldi háborút, leszögezte, hogy a fegyveres cselekmények folytatódása alááshatja Oroszortanúskodik, hogy a franciák nem zárták a szívükbe. A tekintélyes konzervatív lap szerint az ígéretekkel teli választási kampány után az új elnöknek most azt kell megértetnie a választókkal, hogy nincs olyan csodaszer, amellyel a nagyvárosok évtizedek alatt felgyülemlett problémáit egy csapásra meg lehetne oldani. Nem lehet egyszerre többet költeni a szociálpolitikára, ösztönözni a gazdaságot és egyúttal csökkenteni a közkiadásokat. Aggódni kellene Franciaországért, ha Chirac elkezdené megvalósítani a választási kampányban tett ígéreteit - véli a General-Anzeiger. A bonni újság azonban bízik abban, hogy Alain Juppé kerül a kor- I mány élére és az új elnök hagyja őt dolgozni. Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Győzelemmel felérő vereség - így jellemzi a brit sajtó Lionel Jospin eredményét, amelyet a szocialista elnökjelölt a vasárnapi francia- országi elnökválasztáson elszág törekvését a nyugati intézményrendszerbe való beilleszkedésre. A reaktorügylettel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy hosszú távon Oroszország saját biztonsága fogja kárát látni, ha Moszkva eleget tesz a Teheránnal kötött megállapodásnak, és akartalanul is hozzájárul az iráni atomkapacitás növeléséhez. Érvelése szerint önmagában az a tény, hogy az olajban roppant gazdag Irán nukleáris technológiáit beszerzésére törekszik, meggyőzően tanúsítja, hogy Teherán „titkos célja atomfegyverek gyártása”. (Warren Christopher külügyminiszter a hét közepén jelezte, hogy Bili Clinton meg fogja osztani Borisz Jelcinnel azokat az amerikai hírszerzői érkönyvelhetett. A Financial Times című vezető gazdaságipolitikai napilap véleménye szerint februárban, Jospin jelöltté választása után sokan abban is kételkedtek, hogy a politikus el tudja vezetni egyáltalán a második fordulóig a romokban heverő szocialista pártot. Lionel Jospin azonban, aki a két évvel ezelőtti helyhatósági választásokon elszenvedett megsemmisítő szocialista vereség után be is jelentette távozását a politika színpadáról, egy csapásra a francia baloldal újjáépítésének kulcsfigurájává vált - írta a brit napilap. A múlt és a jövő találkozik most Franciaországban - olvasható a The Times elemzésében, amely kiemeli: Chirac, akinek személyében több mint két évtizede először költözik gaulle-ista államfő a párizsi palotába, az első olyan nyugat-európai elnök, akinek megbízatása a jövő évezredben jár le. Chirac diadala jó hír Franciaország számára, mert róla feltételezhető, hogy elszánja magát a szükséges változtatásokra. tesüléseket, amelyek bizonyítják, hogy Irán a nukleáris fegyvergyártó képesség megszerzését tűzte ki célul.) Az amerikai elnök a nézetkülönbségek ellenére is úgy vélekedett, hogy a kétoldalú viszonyt nem szabad kiszolgáltatni néhány vitás kérdésnek. - Válságok jönnek, válságok mennek. Ám az érdekek fennmaradnak. Márpedig az amerikai nép érdeke azt kívánja, hogy támogassuk Oroszországot egy szabadabb és nyitottabb társadalom felé tett lépéseiben— hangoztatta Bili Clinton, hozzáfűzve, hogy talán most még fontosabb, mint valaha, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújtson az oroszországi demokratikus és gazdasági reformok megvalósításához. Clinton - Oroszország előtt —UJ KELET Anglia emlékezett A királynő Cliffel énekelt A híres teraszon ezúttal csak hárman álltak, nem úgy, mit ötven éve, amikor még négyen integettek a győzelemittas alattvalók százezreinek. Erzsébet és Margit ezúttal csak a palota kapujáig sétált, nem úgy, mint ötven éve, amikor a királyi atya neheztelő beleegyezésével egészen a Whitehallig kószáltak, természetesen inkognitóban, s osztoztak a „köz” kollektív, testközeli örömében. Az idős hölgy ezúttal csak kétszer jött ki az erkélyre üdvözölni híveit, nem úgy mint ötven éve, amikor a tömeg nyolcszor éltethette az anyakirálynőt a néhai VI. György oldalán. Hétfőn Nagy- Britannia - az európai diadal fél évszázados jubileumára érkezett fényes vendégsereg távoztával - végre magában ünnepelhetett, s megadta a módját. Ami a győzelem emléknapján a Buckingham-palo- tánál történt, ahhoz valóban legalább egy ötvenéves évforduló szükségeltetik, s legközelebb valószínűleg csak a centenáriumon láthat hasonlót London népe: négyszázezren üvöltöttek a gyönyörűségtől, amikor Cliff Richard az egykori világsláger, a Congratulations melódiájára egyszerűen szerelmet vallott a nemzet nevében a nemzet öreg hölgyének, a 95 éves Erzsébet anyakirálynőnek, miközben a „Queen Mum” két leánya, Erzsébet királynő és Margit hercegnő önfeledten énekelte a tömeggel a hatvanas évek sikerszámát. Mivé lett a sokat látott palota méltósága, amikor kertjében Normandia, Hollandia, Belgium csatatereinek rozzant-daliás veteránjai, kilónyi kitüntetéssel, puskaportól-időtől tépett uniformisban, egymásba kapaszkodva énekelték a hozzájuk képes ifjú énekessel a Summer Holidayt? A hely szelleme természetesen a régi maradt, hiszen felhangzott Dover fehér szikláinak melankolikus dicsérete is, azzal az ígérettel, hogy „meglásd: lesz holnap szeretet és nevetés, s utána béke, örökkön-örökké”... A nap hőse - csakúgy, mint azon a fél évszázaddal ezelőtti napon - ezúttal is a „Mama” volt, aki nem szégyellte a meghatottság és az emlékezés könnyeit alattvalói előtt. Az anyakirálynő és Nagy-Britan- nia sok mindenre emlékezett ezen a napon. Emlékezett 386 ezer háborús halottjára, a 750 ezer elpusztult otthonra, a háziasszonyokat 15 évig sanyargató jegyrendszerre, a légvédelmi szirénák összesen 1225 alkalmommal felharsanó, idegtépő üvöltésére, a mindig alattomban lecsapó V-rakéták- ra. A grandiózus londoni évfordulós rendezvények pénteken kezdődött három napja közül - a vidámság egy-két szikrájától eltekintve - kétségtelenül a hétfő volt a befelé fordulásé, a gyászé, a feltoluló emlékeké. A hétfő volt a kétperces országos csend, a királynői fáklyagyújtás napja - annak a győzelemnek a napja, amelyért az ország soha nem látott árat volt kénytelen fizetni. A szervezők a megbékélés gondolatát tették meg a gigantikus rendezvénysorozat mottójává. Ennek jegyében járt Londonban Helmut Kohl német kancellár, Göncz Árpád magyar köztársasági elnök s az egykori tűzvonal „másik oldalának” többi képviselője is. A történelem azonban nem hazudtolta meg önmagát, s nem hagyta keserű fintor nélkül a béke jubileumát sem, hiszen nem lehetett jelen annak a Szerbiának a képviselője, amely annak idején teljes joggal sorakozott fel a győzők oldalán, de amelyre a mai köz- megítélés a háborús agresszor bélyegét süti. A Hyde Parkban emelt, 21 méteres stilizált glóbuszból vasárnap ezer galamb szállt fel; a szervezők ezt a mozzanatot békeüzenetnek szánták, s mint egyikük a hétfői zárónapon megjegyezte: csak remélni tudja, hogy a madarak közül legalább egy átrepül a délszláv csataterek felett, s ezt túl is éli.. Magyar katonák útban az orosz frontra (Fotó: Sebestyén Sándor István) Emlékezés a Bazilikában Veteránok Debrecenben Az Oroszországi Föderáció elnöke a második világháborúban aratott győzelem 50. évfordulója alkalmából emlékéremmel tüntette ki a fasizmus leverésében helytállókat; Oroszország debreceni főkonzulátusán hétfőn . délelőtt vették át az elismerést a Magyar Ellenállók és. Antifasiszták Szövetsége keleti országrészben élő tagjai. Vladlen Puntus.z főkonzul 54 Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő veteránnak nyújtotta át az emlékérmet. AII. világháború európai befejezésének 50. évfordulója alkalmából misét tartottak hétfőn a budapesti Szent István Bazilikában. A hálaadás, a megbékélés és a béke ügyéért megrendezett szertartáson a magyar közélet számos képviselője vett részt, így többek között Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Giczy György, a KDNP elnöke, Szájer József, a Fidesz-MPP parlamenti frakcióvezetője. A hálaadó megbékélési áhítaton megjelentek a külföldi diplomáciai testületek tagjai, valamint a különböző vallások vezetői is. A misét Angelo Acerbi apostoli nuncius, Paskai László bíboros, a Magyar Római Katolikus Egyház feje és a Szent István Bazilika papjai celebrálták. Az eseményen Bálint András színművész részleteket olvasott fel Tolsztoj, Radnóti, Lincoln, Churchill és Eluard műveiből.
