Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-08 / 106. szám
UJ KELET Magazin 1995. május 8., hétfő 11 Borban az igazság A méltóságteljes londoni The Times is belső — igaz, iróniától átitatott —- vezércikket szentelt pénteken annak a felmérhetetlen horderejű tudományos értekezésnek, amely a British Medical Journal című vezető orvosi szaklap legfrissebb számában kap helyet, s amely nem más, mint a bornak, a hosszú élet titkának a dicsérete. A nyugat-európai orvosi szakközlemények, kutatási eredmények egyik legtekintélyesebb közvetítő orgánuma jelentős teret szentel dán szakemberek következtetéseinek, amelyek egyenesen szorgalmazzák napi egy üveg bor elfogyasztását. Ettől — állítják a skandináv kutatók — nem kevesebb, mint 50 százalékkal csökken a korai elhalálozás veszélye, mivel a nemes ital — e mérsékelt mennyiségben —- szinte gyógyír a szív és a keringési rendszer különféle nyavalyáira. Az alkohol barátai mindazonáltal nem nyugtathatják meg teljes mértékben lelkiismeretüket, mert a tudósok leszögezik: csakis a borra áll mindez, a sör és a tömény készítmények rendszeres élvezete inkább közelebb hozza, semmint kitolná a vég óráját. A dán szakemberek csaknem 13 ezer koppenhágai férfi és nő életvitelét vizsgálták 12 éven át, s ezután állították össze beszámolójukat, amely szerint a szenvedélyüknek dicséretes mértékletességgel hódoló borisszák esélye az idő előtti kimúlásra — bármilyen betegség okán — az átlag felével csökken, ezen belül a szív végzetes megbetegedései hatvan százalékkal kisebb arányban fordulnak elő körükben, mint a társadalom egészében. A tudósok mindezt a borban jelen lévő olyan összetevők hatásával magyarázzák, amelyek akadályozzák a zsírlerakódásokat a keringési rendszerben. A pénteki The Times figyelmeztet: a britek ugyan már régen tudják, hogy sokkal több a öreg borivó, mint az öreg orvos, a tartós egészséget ígérő napi öt pohárnyi borajánlat azonban nem jelenti azt, hogy tíz pohár egyenesen az öröklét esélyével kecsegtet. Ennyi bornak — úgymond — legfeljebb az lehet a következménye, hogy az ember nem talál oda az újságárushoz, s nem tudja megvenni az örömhírrel szolgáló British Medical Journalt... Hosszabb sörözés Megeshet, hogy az angolok ezentúl egy órával tovább — az eddigi 23 óra helyett éjfélig — kortyolgathatják kedvenc sörüket. A UPI értesülése szerint ugyanis a kormány azt tervezi, hogy éj- félig meghosszabbítja a pubok, a kocsmák nyitvatartási idejét pénteki és szombati napokon. A belügyminisztérium hétfői közleménye szerint azonban a döntés meghozatala előtt még át kell tekinteni annak várható társadalmi kihatásait. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az alsóház nemrég megszavazta az úgynevezett vasárnapi italozási törvényt, amely szerint a kocsmák, amelyek jelenleg vasárnap délután 15.00 és 19.00 óra közt kötelesek bezárni, a törvény hatályba lépése után délelőtt 11.00 órától este 22.30-ig tarthatnának nyitva. A vasárnapi italozási törvényt még a Lordok Házának is jóvá kell hagynia. Egy (kutya)kiállítás képei Kutyakiállítás volt a minap Mátészalkán. Szamosi István fotói ezen az eseményen készültek. Fejétől a farkáig... A 2. helyezett ír szetter. Tulajdonosa Végh Miklós, Tiszakerecseny — Folyton mutogatnak rajtam valamit. Ez kényelmetlen Fülöp herceg és a pandák Bizarr ötlettel állt elő a minap Fülöp herceg egy finnországi állatkertben annak érdekében, hogy a pandák kedvet kapjanak a párosodáshoz. A herceg, II. Erzsébet királynő férje a World Wildlife Fund for Nature elnökeként magánlátogatáson tartózkodott Finnországban. Fülöp herceg állatgondozók uniformisába bujtatná a kiszemelt pandapartnereket. Mégpedig azon egyszerű megfontolásból, hogy a szegény kis pandák leginkább csak gondozóikkal találkoznak, így nem csoda, ha nem ismerik meg egymást. A pandák fogságban a legritkábban párosodnak. A kínai pandát Ming Ming-et októberben például végleg visszavitték Pekingbe, mert jelenléte semmiféle eredményt sem hozott. De hasonló sorsra jutott Bao Bao, akit viszont a londoni állatkertbe „postáztak visz- sza”, miután hiába csapta a szelet Berlinben. Mint sajtóértekezletén a herceg kifejtette már ajánlotta a londoni állatkertnek is, hogy a pandákat öltöztessék állatgondozónak. A történet szemérmesen hallgat arról, hogyan fogadták az ötletet maguk a gondozók. — Nekem, kérem, saját fám van. Ma már többször megjelöltem Szépek, csak egy kicsit szégyenlősek... Tragikus kutyamentés Két ember halálával végződött vasárnap Bécstől nem messze az a kísérlet, hogy megmentsenek egy kutyát a vízbe fulladástól. A kettős tragédia — az AFP jelentése szerint — úgy kezdődött, hogy egy 13 éves fiú azzal szórakozott, hogy fadarabokat hajigáit a gyors folyású Krems vizébe, s Artus névre hallgató kutyája a vízbe ugorva kihalászta azokat. Sem a fiú, sem a boxer nem ismert azonban határokat a játékban, és egy idő múlva az ár elsodorta a kimerült ebet. A fiú ezt látva riasztotta közelben tartózkodó apját, aki a jeges vízbe vetette magát a kutya után. Ez lett a veszte — belefulladt a folyóba. A tragikus fordulatot vett mentési kísérletet látva, két közelben tartózkodó jugoszláv férfi azon nyomban a Kremsbe ugrott, hogy kimentse a férfit és a kutyát. Végül a két jugoszlávnak sikerült kivonszolnia a partra a fiú apját, de már nem volt benne élet. Egyikük pedig halálos kimerültségében visszazuhant a vízbe, és ő is megfulladt. A boxernek nyoma veszett. Borrendek világtalálkozója Ünnepélyes felvonulással és a pécsi bazilikában tartott isten- tisztelettel zárult vasárnap a Bacchusi Borlovagrendek Nemzetközi Szövetségének, a FICB-nek 32. világtalálkozója. A dél-dunántúli város főterén Páva Zsolt polgármester köszöntötte kilenc ország huszonkilenc borrendjének százhúsz, ünnepi díszöltözetben megjelent lovagját. Köztük volt Claude Josse, a FICB elnöke, Szendrődy Győző, a Magyarországi Borrendek Szövetségének elnöke és Szűcs József, az Európai Bortermelő Régiók Gyűlésének alelnöke is. Az első borrendek száz éve alakultak Franciaországban, a Bacchusi Borlovagrendek Nemzetközi Szövetségét pedig több mint három évtizede hozták létre. A szövetség már 1967-ben hazánkban — mint a világ egyik legelismertebb bortermelő országában — tartotta kongresszusát. Az idei világtalálkozó annak elismerése, hogy Magyarország a kelet- közép-európai országok közül elsőként igazította szőlészetének és borászatának szabályait, a szőlőültetvények tulajdonszerkezetét és termelési kultúráját a nemzetközi normákhoz, és Siklós—Villány térségében megalakult a borturizmust megalapozó első magyar „borút’’-egyesület. Pókkábítás Az a jelenség, hogy a marihuánával vagy más drogokkal elkábított házi pókok furcsa, időnként meghökkentően „avantgárd” és jellemzően egyedi hálókat szőnek, fontos szerephez juttathatják az ízeltlábúakat az új gyógyszerek to- xicitásának vizsgálatában. A NASA tudósai által elvégzett kísérletek során, amelyekről a Reuter tájékoztat, a közönséges házi pókok más és más formájú hálót szőttek, attól függően, hogy milyen pSzichotróp, a lelki folyamatokra ható vegyü- letet kaptak. így a marihuánával elkábított rovarok a szokásos módon, szabályosan kezdik szőni a hálójukat, ám félúton elvesztik koncentrálóképességüket. A koffeinnel kezeltek semmi másra nem képesek, csupán néhány véletlenszerűen összebogozott szálból álló szövedék elkészítésére. Az altatók egyik komponense (chloralhydrat) hatására a pókok még munkájuk megkezdése előtt lepotyognak. A diszkózó fiatalok egyik kedvenc „lágy” kábítószere, a benzedrin vagy más néven a „speed” hatása alatt álló pókok hatalmas lendülettel lámák neki hálójuk kialakításának. Ám hiányzik a tervszerűség, hatalmas lyukak tátonganak a speedes pókók hálóin — írja a New Scientist című magazin az amerikai kutatók kísérleteiről. Az, hogy minél mérgezőbb egy vegyüld, annál torzabb a pókháló, a NASA kutatói szerint a különféle hatóanyagok tesztjeinek elvégzésénél kaphat gyakorlati jelentőséget. A legfontosabb és legkonkrétabb megállapításuk az, hogy a toxicitás mértékének egyik mutatója a pókháló befejezett széleinek száma. Kiderült ugyanis, hogy minél mérgezőbb egy vegyület, annál kevesebb oldala készül el a pókhálónak. Szexuális forradalmárnők Az orosz hölgyek többsége több szerelmi együttlétre vágyik, mint amennyiben része van — derült ki annak a közvélemény-kutatásnak az adatai alapján, amelyet a Cosmopolitan című magazin orosz kiadványa végzett el. Meglehet, talán a hiányérzet miatt is csalafintábbak az orosz nők, mint például amerikai kortársaik: míg az előbbiek 55 százaléka lép félre a házasságban, addig az utóbbiaknak csak 35 százaléka hűtlenkedik. A medve szimbólumú országban a férfipartnerek bőségét jól tükrözi, hogy minden tizedik huszonéves hölgynek több, mint 26 „mackóval” volt már (nemi) életében kapcsolata. A Reuter ismertetése megjegyzi, hogy a szovjet érában jóval zordabbak voltak az erkölcsi normák. A magazin Moszkvában és Szentpétervárott gyűjtötte össze a statisztikai mintát. Míg szexuális téren valóságos forradalom tombol Oroszországban, addig a fogamzásgátlás terén jóval nagyobb a lemaradás. Ennek következtében a házasságon kívül születettek aránya három év alatt 15 százalékkal emelkedett, s manapság Moszkvában minden ötödik újszülött anyukájának csak a sorsa asszonyi, családi állapota szerint leány. Nagyon drága csók Két és fél millió dollárért kelt el Roy Lichtenstein csókja, mármint a vászon helyett papírra festett, Csók II. című alkotása egy New York-i aukción, amelyet a Christie's cég rendezett. Lichtenstein 1962-ben alkotta a művet, amely hozzáértők szerint korai példája az amerikai festő — mondhatni — „mókamesteri” tudásának, komikus publikációkra jellemző stílusának. A névtelenségbe burkolódzott vevő még így is viszonylag olcsón jutott a képhez, ugyanis az árverés előtt sokan még úgy becsülték, hogy a licit akár 3 millió dollárra is emelkedhet. A Christie's kortárs festők műveiből rendezett aukcióján egyébként jó pár rangosnak tartott mű nem kelt el. így az est összárbevétele csak 11,3 miihó dollár volt, holott a cég 13-17 millió dollár közötti összegre számított —jegyezte meg a Reuter.
