Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-08 / 106. szám

2 Belföld-külföld 1995. május 8., hétfő UJ KELET nemzetközi Chirac nyert Jacques Chirac lesz a Francia Köztársaság következő államfője: az urnák zárásakor közzétett első becslés sze­rint a jobboldali jelölt 52,2 százalékot ért el, s ezzel le­hagyta riválisát, a szocialista pártot képviselő Lionel Jospint. Gracsov a NATO-bővítésről Oroszország nem tudja ugyan megakadályozni a NATO kibővítését, de ha ez bekövetkezik, Moszkva politikai és más természetű lépéseket tesz. Minderről Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter beszélt szombati moszkvai sajtó- értekezletén. — A Varsói Szerződés felbomlása után Orosz­ország már nem az az ország, amely parancsnokolt Kelet- , illetve Közép-Európában. A NATO-ba való belépés min­den ország belügye, és Oroszországnak nincs joga beavat­kozni. Amíg a NATO katonai-politikai tömb marad, ki- szélesítése semmiképpen sem kívánatos Oroszország szá­mára. Amennyiben viszont ez bekövetkezik, Moszkva po­litikai és más intézkedésekkel reagál majd — fejtegette a miniszter a moszkvai álláspontot. Gracsov nem részletez­te, hogy milyen lépésekről lehet szó. Mint mondta, az utóbbi időben szünet állt be Moszkva és a NATO közötti kapcso­latok fejlesztésében, s ezért a közép-európai országok ter­vezett tagfelvételét okolta. Kifejtette egyben, hogy az új európai biztonsági rendszert tömbök nélkül képzeli el. Christopher Oroszországról Warren Christopher amerikai külügyminiszter péntek este ismételten figyelmeztette Moszkvát: csecsenföldi ka­tonai fellépésével és Teheránnal kötött nukleáris megálla­podásával a nyugati intézményrendszerbe illeszkedését koc­káztatja. A PBS televízó esti műsorában nyilatkozva Christopher emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok volt az, amely szorgalmazta Oroszország bevonását a fej­lett ipari államokat tömörítő Hetek csoportjába. Most vi­szont világosan értésre adta: amerikai megítélése szerint mind az orosz—iráni atomügylet, mind a csecsenföldi be­avatkozás komolyan hátráltathatja Moszkva integrálódá­sát a nyugati struktúrába. Csecsenfóld A május 9-i győzelem napja alkalmából hirdetett tűzszü­net, illetve a mind hangosabb nyugati neheztelés ellenére is folytatódtak a hét végén Csecsenföldön a halálos áldozato­kat követelő összecsapások Dzsohar Dudajev elnök erői és a szövetségi csapatok között. Az orosz parancsnokság állí­tása szerint a csecsen fegyveresek már nem csak éjszaka, hanem napközben is támadják a szövetségi csapatok állása­it. Az orosz állításokat csecsen részről nem erősítették meg. Újabb gázincidens a tokiói metrón A japán rendőrség szerint tízezer ember halálát okozó ciángáz kerülhetett volna a levegőbe péntek este a tokiói metró egyik állomásán, ha a földalatti alkalmazottainak azonnali közbelépése nem akadályozza meg a szivárgást. Az újabb incidens a főváros egyik legforgalmasabb üzleti negyedében lévő Sindzsuku állomáson történt. Clinton vodkacímkén Ukrajnában az amerikai elnök jövő heti látogatása alkalmá­ból a zsitomiri szeszgyár ukrán nemzeti viseletbe „öltözte­tett” Clinton-portréval látott el kétezer, a legkiválóbb minőségű vodkát tartalmazó üveget. A fekete-arany vodkaemblémán egy szélesen mosolygó, csengővel díszített kozáksüveget és prémkaftánt viselő Clinton látható, hímzett ingben. Harckocsik a Dunánál Az ENSZ zágrábi szóvivője, Simo Vataainen szombaton tompította azoknak a jelentéseknek az élét, amelyek sze­rint Jugoszlávia harckocsikat vezényelt a Jugoszláviát és Horvátország szerb ellenőrés alatt lévő területeit elválasz­tó Duna partjára. A szóvivő elmondta: a kéksisakosok ugyan észlelték a szerb (jugoszláv) harckocsik mozgását, nincs szó azonban „erőfitogtatásról”. Egy másik zágrábi ENSZ- illetékes azt állította, hogy a harckocsik jugoszláv terüle­ten vannak, s „fel-le mozognak” a határ térségében. Atomsorompó-szerződés Az atomsorompó-egyezmény New York-i felülvizsgála­ti értekezletén részt vevő kanadai küldöttség vezetője pén­teken bejelentette, hogy százhárom ország támogatja a szerződés hatályának meghatározatlan időre szóló kiter­jesztését — tizenhárommal többen, mint amennyi szüksé­ges ehhez. Az értekezletnek szerdáig kell döntenie, arról, hogy milyen feltételekkel hosszabbítja meg az egyezményt. Nyolc hónap — nyolcmilliárd Bokros mondjon le! Nem úszhatja meg lemondás nélkül a korábban általa veze­tett Budapest Bank csődjét Bokros Lajos jelenlegi pénz­ügyminiszter — hangoztatta vasárnap Szabó Iván, az MDF ügyvezető elnöke, frakcióve­zetője. Az MDF-székházban megtartott sajtótájékoztatón Szabó Iván rámutatott arra is: a Budapest Bank, amely a bank­konszolidáció során egyszer már kapott 15 milliárdot, a jelenlegi 8 milliárdos hiányát 8 hónapon belül „termelte ki”. A csődbe jutott pénzintézet rendbetételé­re az MSZP—SZDSZ kormány egy titkos határozattal juttatta a 12 milliárd forintot. Szabó Iván elmondta: a Lakiteleken megtartott együt­tes elnökségi és frakcióülésen arról is határoztak, hogy hétfőn napirend előtt kérjen szót a parlamentben. Hozzátette: a Budapest Bank csődjét 1993- ban sem engedhette volna meg magának az állam, mert a ma­gyar pénzvilág dominószerű összeomlását okozta volna. Az akkori tőkejuttatásra — más bankok esetében is — azért volt szükség, mert az 1988- 1989-ben kihelyezett hitelek egy része nem térülhetett meg. Ez a helyzet azonban 1994-ben már nem állt fenn. Ezért Sza­bó Iván szerint a bank vezetőit azonnali hatállyal és végkielé­gítés nélkül fel kellett volna menteni. Ehelyett — mint a frakció-vezető fogalmazott — az elnök pénzügyminiszter, a helyettese pedig a bankfel­ügyelet elnöke lett. Az MDF- es politikus azt is szóvá tette: hogyan lehet egy privatizáci­óra éretlen, összeomló bank magánosítását meghirdetni. Az országos elnökség és a képviselőcsoport Boross Péter alelnök, Kónya Imre frakció­vezető-helyettes és Szabó Iván frakcióvezető részvételével tárgyalócsoportot hozott létre azzal a feladattal, hogy infor­málódjék a négy ellenzéki pártnál, tudnak-e közös köztár- saságielnök-jelöltet állítani. A jelöléshez ugyanis, mint Sza­bó Iván elmondta, 50 képviselő ajánlása szükséges, követke­zésképpen egyetlen ellenzéki frakció sincs abban a helyzet­ben, hogy egyedül állíthasson jelöltet. Kérdésre válaszolva Szabó Iván elmondta, frakció- vezetői mandátuma nem jár le hamarosan, megbízatása á par­lamenti ciklus végéig szól. 38 órás munkahét később MSZOSZ-kongresszus Szombaton reggel a program­vitával folytatta munkáját az MSZOSZ kongresszusa Buda­pesten, az építők székházában. A vita során Sándor László al­elnök kijelentette: az MSZOSZ még véletlenül se kerüljön egy platformra azokkal az ellenzéki erőkkel, akik nemrég ádáz har­cot folytattak ellene, s felszámo­lására törekedtek. Ma pedig az MSZOSZ-t kívánják potenciális szövetségesként feltüntetni. Legalább ennyire óvta az alel­nök az MSZOSZ-t attól, hogy a hatalmat kiszolgáló szakszerve­zet szerepét vegye fel. Világos, kritikus viszonyt kell kialakíta­ni a kormánnyal — mondta. Az érdekazonosság, a közös múlt az MSZP-vel nem jelenthet kriti­kátlanságot. De ez ugyanakkor ne jelentse a szélsőségek erősí­tését sem. Az MSZOSZ tisztség- viselői ma már képviseltetik magukat a társadalombiztosítá­si önkormányzatokban és az Országgyűlésben,ezért nem biz­tos, hogy csak a direkt szakszer­vezeti eszközöket kell igénybe venni. Nem helyes a képvisele­tek adta lehetőségeket elutasíta­ni, s csupán a közvetlen szak- szervezeti nyomásgyakorlásra helyezni a hangsúlyt. A két esz­köz kombinálható. Sándor László foglalkozott a pénteki vitanapon felvetett, a kormány, a munkavállalók és a munkaadók által aláírandó po­litikai nyilatkozattal. Elmondta: amíg esély van az érdekegyez­tetésre, addig alapvető érdekük ennek kihasználása. Azt, hogy milyen viszonyt alakítsanak ki a kormány által ígért politikai nyilatkozat-tervezethez, csak annak megismerését követően lehet eldönteni. Amennyiben az megfelel elvárásaiknak, akkor tárgyalniuk kell a nyilatkozatról a szociális partnerekkel. Kálmán Csaba, a bányász szakszerveze­tek képviselője hangsúlyozta, hogy az MSZOSZ nem támo­gathatja a terheket aránytalanul a dolgozókra hárító kormány­zati intézkedéseket. Ebben nem partner. A szakszervezeti tiszt­ségviselőknek mindenekelőtt a választóiknak kell megfelelni­ük, akik rendkívül elégedetle­nek, keményen bírálják a kor­mányt. Amennyiben a tárgyalá­sok nem vezetnek eredményre, s nem lesz változás a kormány­zat magatartásában, akkor az MSZOSZ-nek le kell vonni a megfelelő következtetéseket az MSZP-re nézve is. Ha a kong­resszus — akár csak pár mon­dattal is—erről állást foglal, ak­kor egy fontos kötelességének tesz eleget. Hollósi Mihály, a MEDOSZ képviselője úgy fo­galmazott: itt a fal mögöttünk, tovább már nem hátrálhatunk. Péter Mihály a vasutasok részéről hangsúlyozta, a szak- szervezetek nem feledkezhetnek meg arról, hogy elsődleges fel­adatuk az érdekvédelem. Mint mondta, a jelenlegi kormánnyal egyáltalán nem könnyebb meg­egyezni mint az előzővel. Az érdekegyeztetés egyre inkább elveszti jelentőségét az egymás melletti elbeszélgetés színteré­vé vált. Javasolta, hogy a szak- szervezetek mondják ki látszat érdekegyeztetésre nincs szük­ség. Az MSZOSZ sokat segített az MSZP-nek a választás során, ezért joggal várhatja el, hogy le­galább komolyan vegyék a szak- szervezeti szövetséget. Kijelen­tette: amennyiben szükséges sztrájkkal kell érvényt szerezni a munkavállalók érdekeinek. A vita során többen vélték úgy, ha a kormány kormány­ként viselkedik, akkor a szak- szervezeteknek válaszul szak- szervezetként kell fellépniük. Volt aki azt igényelte, hogy a baloldali szociálliberális kor­Előretörtek a kisgazdák Próbavoks Kaposvárott A kaposvári próbaválasztá­son délután 14 órakor ismét felnyitották az urnákat, s össze­számlálták a szavazatokat. A 16 órakor közölt részeredmé­nyek szerint 2808 választópol­gár, az összes jogosultak 5,02 százaléka adta le voksát. Az első hely — 29,58 százalékkal — továbbra is a szocialistáké. Második a Független Kisgaz­dapárt (23,96 százalék), har­madik az MDF (8,77 száza­lék), negyedik a Fidesz (8,62 százalék), ötödik a KDNP (7,41 százalék), hatodik az SZDSZ (6,39 százalék), hete­dik a Munkáspárt (5,83 száza­lék), nyolcadik a M1ÉP (5,69 százalék), kilencedik a Köztár­saság Párt (2,46 százalék) és tizedik az Agrárszövetség (1,78 százalék). A 18 év alatti fiatalok körében is az MSZP az első 22,22 százalékkal, má­sodik a Fidesz 21,21 százalék­kal, harmadik a Független Kis­gazdapárt 19,19 százalékkal. A további sorrend: SZDSZ, MIÉP, KDNP, Munkáspárt, MDF, Köztársaság Párt, Ag­rárszövetség. Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke az eddigi eredményekre reagálva úgy nyilatkozott: meglepte volna, ha másként alakul a szavazás. Hozzátette: véleménye szerint annak sem lenne politikai sú­lya, ha elveszítenék a próba- voksot. A részeredményeket ismertették a délutáni pártel­nökfórumon, s erről, mivel nincs kampánycsend, minden résztvevő elmondhatja a vé­leményét. Kevés a demokrácia Pártelnökök fóruma A részvételükkel tartott fó­rumot követő sajtótájékozta­tón a pártok képviselői már elsősorban a délutáni, máso­dik részeredményekre reagál­tak. A fórumon elhangzottak­ról, azaz az ország helyzetéről és a kormány eddigi munká­járól itt már jóval kevesebb szó esett. Torgyán József, a Függet­len Kisgazdapárt elnöke dilet­tantizmussal és tudatos or­szágrombolással vádolta a kormányt. A próbavokssal kapcsolatosan kijelentette: „ha itt ilyen jó eredményeket értünk el, akkor a vidék a mienk.” Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a demok­rácia mértékét kevesellte. A választási részeredményekkel viszont elégedett volt. Az Ag­rárszövetség elnöke, Soly- mosi József a mezőgazdasá­got érintő törvénytervezetek elhalasztása miatt aggódott, és sajnálattal vette tudomásul, hogy pártjának nem sikerült közel kerülnie a kaposváriak­hoz. Isépv Tamás, a KDNP frakcióvezetője szerint az 1994. évi választások egy or­szág nosztalgiáját tükrözték, de ezek elveszett illúziók. A mostani próbaválasztáson — mint mondta —pártja jól sze­repel, s reméli, hogy 1998- ban tovább javítják eredmé­nyeiket. Szabó Ivánnak, az MDF ügyvezető elnökének véleménye szerint a kormány tévesen ítéli meg a helyzetet. A fogyasztás csökkentése ugyanis nem oldja meg a problémákat. A kaposvári vá­lasztással kapcsolatosan el­mondta: a jobboldali pártok külön-külön jó eredményeket érnek el, tehát együtt kell működniük a továbbiakban. Csintalan Sándor, az MSZP alelnöke és Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője egyaránt elismerte, hogy a kormány hosszú ideig tétlenkedett. Míg Csintalan Sándor elégedett volt a részeredményekkel, s a város politikai tervét ismerve nem is csodálkozott pártja első helyén, addig Magyar Bálint azt hangoztatta: ez egy tét nélküli játék, amiből nem szabad messze-menő követ­keztetéseket levonni. Csurka Isnán, a MIÉP elnöke ezzel ellentétesen azt állította: ezt is, mint minden játékot, ko­molyan kell venni. A MIÉP egyébként úgy látja — mond­ta —, hogy az országnak ide­iglenes kormánya van, ame­lyik ráadásul a legrosz- szabb arcát mutatja. Magyar György, a Köztársaság Párt ügyvezető alelnöke kifejtet­te, hogy a kormány döntései nem voltak kellően előké­szítve, pártja részeredmé­nyeiről pedig az volt a véle­ménye, hogy egy kezdő párt­ról van szó, és még van ide­jük a választók bizalmának elnyeréséhez. A kaposvári próbaválasztá­son az urnákat 18 órakor zár­ták le, a szavazás végered­ményéről a késő esti órák­ban tartanak sajtótájékozta­tót. mány ne maradjon semleges a munkavállalók és a munkaadók érdekegyeztetése során. A jog eszközeivel, illetve közvetítő­ként segítse a kiszolgáltatottabb felet, a munkavállalókat. Szombaton kora délután befe­jezte munkáját az MSZOSZ két­napos kongresszusa. A zárást követő sajtótájékoztatón Nagy Sándor elnök elmondta: az alap­szabály módosításával a tagszer­vezetek közötti szakmai, pénz­ügyi kapcsolat erősítésével ütőképesebbé vált a szövetség. E változtatások nélkül többen az el­nökségi tagok közül nem vállal­ták volna a jelölést. Megállapítják: súlyos felelős­ség terheli a kormányt azért, mert üressé tette az érdekegyeztetést. sőt annak formális szabályait is felrúgta, jogosítványait csorbítot­ta. Az MSZOSZ nem fogadja el, hogy a kormány a stabilizációs döntéseivel kapcsolatban nem csupán a kompromisszumoktól, a megegyezéstől, de az MSZOSZ alternatív javaslatainak érdemi mérlegelésétől is elzárkózott. Ugyancsak voltak ellenzői annak, hogy már most fellépjen a szövetség a 38 órás munkahét bevezetéséért, végül azonban el­fogadták. Árnyaltabb formában hagyták jóvá a küldöttek azt az indítványt, hogy a közüzemek privatizációjánál amennyiben az fogyasztói vagy munkavállalói kiszolgáltatottságot jelent, ne szerezhessenek a külföldiek többségi tulajdont.

Next

/
Thumbnails
Contents