Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-06 / 105. szám

ÜJ KELET Megyénk életéből 1995. május 6., szombat 3 Nagy kálióban szorít a cipő „Ha a cipőm beszélni tud­na”— gondolhatja mostanában Szabó Antal, a nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezet­elnöke. Nemcsak a családok, magánszemélyek küzdenek anyagi problémákkal, hanem a cégek, vállalatok is. Nem titok, hogy a nagykállói szövetkezet is erősen küzd talponmara- dásáért. Szabó Antal igazgató a kiútkeresés módjairól számolt be lapunknak. — Nem tudom kikerülni az 1995. március 12-i kormány­program-csomagot, a forintle­értékelés és a vámpótlék válto­zásai miatt. A kormány szerint ezáltal élénkül a gazdaság, nö­vekszik a termelés, s növeke­dik az export is. Azonban óriá­si problámákkal küszködnek azok a cégek, amelyek alap­anyagainak 90 százaléka im­portból származik. Szövetkeze­tünk számára is ez okoz nehéz­séget, hiszen a bőrök, talpak, a ragasztók s más kellékek kül­földről származnak. Eddig a belföldre gyártott cipőket 2200—2500 forintos termelői áron állítottuk elő, a boltokban pedig 3500—4200 forintért árulták. Az alapanyag­ok díjának 25 százalékos eme­lését a vásárlói árnak is követ­nie kell. A belföldi fogyasztók nagy része ilyen drága lábbelit már nem engedhet meg magá­nak. Ha talpon akarunk marad­ni, akkor külföldi bérmunkát kell vállalnunk. Ezzel viszont valamennyi ország üzletembe­rei tisztában vannak, nem tekin­tenek egyenlő rangú partnerek­nek. A magyar dolgozókat fe­hér rabszolgának tekintik. Ne­vetségesen alacsony árakat kí­nálnak munkánkért, s rá va­gyunk kényszerítve, hogy ezt elfogadjuk. Állandóan tárgya­lásokat folytatunk, próbálunk üzletet kötni, munkát szerezni. Elfogadhatót találni nagyon nehéz. Gondot okoz az is, hogy bérmunkában csak felsőrészek elkészítésére van szükség, üze­münk pedig kész cipő előál­lítására van berendezkedve. Nem akarunk profilt veszteni, ha elveszítjük a teljes előállítás lehetőségét, akkor kiszolgálta­tott helyzetbe kerülhetünk. — Hogyan tervezik a jövőt? — Az elmúlt évet a nehézsé­gek ellenére eredményesen zár­tuk. A legutóbbi igazgatósági ülésen arra az eredményre ju­tottunk, hogy az év második felétől rendkívüli takarékossá­gi tervet kell kidolgozni, amely létszám- és bérgazdálkodást, energiafelhasználást, anyagta­karékosságot foglal magában. Meg kell találnunk azokat a pontokat, amelyek segítségével a jelenlegi gazdasági helyzet nehézségeit csökkenthetjük. — Létszámcsökkentésre is sor kerülhet? — Szövetkezetünk többször karcsúsodott az elmúlt évek­ben. Jelenleg annyi emberrel dolgozunk, amennyi elenged­hetetlenül szükséges a működé­sünkhöz. Nem akarom elkia­bálni, ha terveink, tárgyalása­ink eredményesek lesznek, ak­kor még kevesen is leszünk. Szeretném, ha a dolgozóim is éreznék, hogy nem lehet úgy élni, mint ahogy tíz-húsz évvel ezelőtt tettük. A munkahelyet nagyobb becsületben kell tar­tani. Igaz, nem sokat tudunk fizetni, de a bérüket mindig pontosan kapják az emberek. Időnként kedvezményeket adunk cipővásárlásokra, abban segítünk, amiben tudunk. Az elvesztett piaclehetőségek — gondolok a volt Szovjetunió területeire — miatt veszélybe kerültünk. Akkoriban tudtuk, hogy mennyi terméket kell gyártani, azokat elkészítettük, szállítottuk. Tisztában voltunk azzal is, hogy mennyi alap­anyagra van szükség a követ­kező évi munkánkhoz. Bizton­ságot jelentett ez a beszállítók­nak és az alapanyagot terme­lőknek is. Véleményem szerint nem lenne szabad az érzelmek­nek és a politikai viszonyoknak befolyásolni a gazdasági hely­zetet. —Hogyan élik meg a dolgo­zók a szövetkezet nehézségeit? — Az üzemi tanácskozáson tájékoztattam őket a cég hely­zetéről. Kértem, hogy legyenek megértéssel, de nekem is figye­lembe kell venni a dolgozók problémáit. Tudom, hogy ennyi pénzből, amit mi tudunk nyúj­tani nem lehet megélni. Nagy- kállóban mezőgazdaságból is élnek az emberek. Paradicsom­ültetés és dohánytörés idején kérik legtöbben szabadságukat. Engedélyezem, hisz jövedel­mük egy része a növényteri mesztésből származik, viszont ha túlórára vagy sürgős mun­kára van szükség, senkinek sincs ellenvetése, s ez így van jól. Partnerkapcsolat van köz­tünk, s ez sokat segít saját fel­adataim ellátásában is. A tár­gyalásokat nem lehet befejez­ni, nem adhatom fel a kedvező üzletek keresését sem, mindez könnyebb, ha egy biztos, meg­értő és munkára kész dolgozói háttér áll mögöttem. Kozma Ibolya *Sím Az agyvelőgyulladás megelőzhető A vírus ellen van védőoltás Amint a tavaszi nap első su­garai előcsalogatják a kullan­csokat téli szálláshelyeikről, azonnal lesnek is áldozataikra, mert nekik vér kell ahhoz, mindegy, hogy ember vagy ál­lat vére, hogy ivarérett, felnőtt példányokká válhassanak. Saj­nos, ezek a kis rovarocskák olyan vírusokat terjesztenek, amelyek agyvelőgyulladást (kullancsencephalitis-t) okoz­hatnak. Ez a betegség nem gyó­gyítható, csak reményünk lehet arra, hogy enyhe lefolyású lesz. Némely területen nagyon sok fertőzött kullancs található, de van olyan hely is, ahol egyál­talán nem fertőznek a kullan­csok. A beoltatlan szervezetnek nincsenek védőanyagai, ezért a vírusok gyorsan és nagymér­tékben elszaporodnak. Az agyvelőgyulladás első fá­zisa körülbelül hét nappal a kullancscsípés után kezdődik, és az influenzához hasonlóan zajlik le. A súlyosabb második fázis kettő-négy héttel később lép fel. A vírusok az agyat tá­madják meg, és gyulladást előidézve elpusztítják az agy- és az idegsejteket. Magas láz, nagyon erős fájdalmak, eszmé­letlenség, tartós károsodások (bénulás, depresszió, állandó fejfájás) lehetnek a következ­ményei. Minden száz .megbe­tegedésből általában egy halál­lal végződik. Az ÁNTSZ-től szerzett to­vábbi információk szerint a másik — kullancsok és más csípő-szúró rovarok által ter­jesztett — betegség az úgyne­vezett Lyme-borreliosis. Ezt a fertőzést arról ismerjük fel, hogy a csípés helyén kör alakú vörös folt képződik, mely kör­körösen növekedik, majd láz, fejfájás, torokfájás és nyirok­csomó-duzzanat kíséri. Ezt a megbetegedést az agyvelő- gyulladással ellentétben nem vírus, hanem baktérium okoz­za, ezért a korábban adott, kullancsencephalitis elleni védőoltás hatástalan ellene. A betegség tüneteit észlelve azon­nal orvoshoz kell fordulni, mert ha az antibiotikum-kezelés el­marad, évek múlva az agyvelő- gyulladáshoz hasonló késői tü­netek, reumás panaszok és ízü­leti elváltozások lépnek fel. A két, kullancs által terjesz­tett betegség között alapvető különbség, hogy a kullancs­encephalitis nem gyógyítható, de van ellene védőoltás, a Lyme-borreliosis gyógyítható, de nincs vele szemben meg­előző védőoltás. Még egy fon­tos információ az állattartók számára: a Lyme-borreliosis kutyákra is veszélyes, ezért meg kell őket vizsgáltatni, az agyvelőgyulladást okozó vírus viszont nem bántja a háziálla­tokat. Európa számos területe kul­lancsoktól fertőzött, ezért a külföldi túrázások előtt aján­latos a védőoltás. A legve- szélyeztettebb területek: Len­gyelország északkeleti és északnyugati része, Szlovákia nyugati harmada, Svédország Stockholmtól délre eső keleti partvonala, Ausztria keleti fele a Klagenfurt—Bécs vonaltól és a Duna völgye egészen Passauig. Magyarországon a dunántú­li rész több mint fele fertőzött, és majdnem összefüggően az Északi-Középhegység. Az al­földi megyékben itt-ott lelhető fel fertőzött terület. Mit tehetünk? Bár nem minden kullancs fertőzött encephalitist okozó vírussal, az általa terjesztett betegség sokkal veszélyesebb annál, hogy szerencsejátékként kezeljünk. Vigyázzunk! A borreliosisfertőzés olyan he­lyen is létrejöhet, ahol nincs agyvelőgyulladást okozó vírus, ezért ahogy a testünkön észre­vesszük a kullancsot, a lehető leggyorsabban távolítsuk el! Sajnos ezzel a veszélyt még nem szűntetjük meg, mert a fertőzött kullancs a bőr átfúrá­sakor azonnal vírusokat ad le. A Lyme-borreliosis átviteléhez sokkal hosszabb időre van szükség, ezért a hiedelmekkel ellentétben nem ajánlatos kö­römlakkot vagy olajat csepeg­tetni az állatra, mert az ilyen „sokk” hatására megtörténhet. hogy a kullancs a borreljosis- kórokozót idő előtt adja át a szervezetnek. A kullancsot csi­pesszel, egyenesen, elfordítás nélkül húzzuk ki. Szétnyomni nem szabad! A kullancscsípés miatti agy­velőgyulladás védőoltással biz­tonságosan megelőzhető. F. Sipos József Nyári táborok a Vadaskertben Sok gyermeknek és szülő­nek okoz gondot a nyár tar­talmas eltöltése, a szünidő értelmes kihasználása. A Mátészalkai Városi Műve­lődési Központ munkatársai ebben a gondban szeretnének segítséget nyújtani a nyári tá­borok megszervezésével. A táborokban minden ér­deklődő megtalálja azt, amit a nyárban szeretni lehet: já­ték, kikapcsolódás, pihenés, de mindezek mellett sokat ta­nulhatnak is különböző téma­körökben. S mindezt igazán szép környezetben, a Tibor- szállás-Vadaskert-i táborban kínálják a program szervezői. Az első turnusban — amely július 1-jétől 7-éig tart — moderntánc-tábor, nyelvi (angol és német), valamint képzőművészeti és rajztábor V __________________ vá rja az érdeklődőket. A má­sodik turnus július 9-étől 15- éig tart, melyre szintén lehet jelentkezni, de akkor csak a nyelvek és a moderntánc kedvelőit tudják fogadni. Sokaknak az sem mindegy, hogy milyen árakon lehet egy-egy tábor munkájában részt venni. Nos, a modem­tánc- és a képzőművészeti tá­bor költsége 4500 forint gyer­mekenként, s a jelentkezéskor 2000 forintot kell előlegként befizetni. A nyelvi tábor 6000 forintba kerül, ennek az elő­lege 3000 forint. * * * Jelentkezni a mátészalkai művelődési központban le­het személyesen vagy a 44/ 310-010-es telefonon, ahol bővebb felvilágosítást is ad­nak az érdeklődőknek. A téesz végnapjai Több száz dolgozóval alakult meg és működött folyamatosan Demecserben az egykori Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet. Mára azonban — sok tár­sához hasonlóan — csak árnyéka régi önmagának. A jelenlegi ti­zenkét fős kis brigádnak sem biz­tosít már sokáig munkahelyet... — A tsz felszámolása 1995 márciusában elkezdődött — mondja kérdezetlenül is Klap- csik Kálmán elnök. — Az el­múlt három év aszálykára na­gyon sok pénzt felemésztett, nem tudunk többet belefektet­ni. Mi több, kilábalni sem tu­dunk a rengeteg adósságból. — Mekkora tartozásuk van? — Ezt csak Eszenyi Attila, a felszámolóbiztosunk tudná megmondani. — Kinek tartoznak? — A helyi polgármesteri hi­vatalon és a Dombrádi Áfész- en kívül nem ismerem a többi hitelezőnket.-— Mi lesz a dolgozókkal? — A volt és a jelenlegi szö­vetkezeti tagok egy részével jelentős alaptőkével alapítottunk egy mezőgazdasági kft.-t, amely immár második éve működik. Természetesen mint minden más mezőgazdasági egység, ez is elég labilis helyzetben van, de pillantnyilag is negyvenhét em­bernek biztosít munkát. — A tsz keretén belül nem is kezdték el a mezőgazdasági munkát az idén? — A szövetkezetnek nincsen földje, így csak bérföldet mű­velhetnénk, mint ahogy tettük azt tavaly is. Az idén azonban fel sem merült még a gondola­ta sem, mert egyrészt pénzünk sem volt rá, másrészt pedig ta­valy az aszály miatt mindenünk ráment. S hogy mikor lesz vége a pénztelenségnek? Azt csak a jóisten tudná megmondani... Úri Marianna

Next

/
Thumbnails
Contents