Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-04 / 103. szám

Magazin UJ KELET un— Repülőn ne telefonálj! 1995. május 4., csütörtök 13 Ölhet-e a hipnózis? A polgári repülőgépeken növekvő számban jelentkező nyugtalanító esetek, amelyek nem egyszer az irányítórend­szer zavarásában öltenek tes­tet, hamarosan odavezethet­nek: általános érvénnyel betilt­ják, hogy az utasok hordozha­tó számítógépet, elektronikus játékokat vagy videokamerát működtessennek a gépek fe­délzetén — vetette fel a The Sunday Times című brit lap legutóbbi száma. A lap a brit polgári repülés­ügyi hatóság egy belső jelen­tését ismertette, amely 97 ilyen jellegű incidenst sorolt fel. Nem egy közülük akár kataszt­rófához is vezethetett volna. A lap többek között ismer­tette a British Airways egyik Boeing 747-es gépének az ese­tét, amikor is a gép nem enge­delmeskedett az utasításnak, és minden nyilvánvaló ok nélkül letért a kijelölt útvonalról. A gép személyzete csak azt követően avatkozott be, hogy felszólították az egyik utast, állítsa le videokameráját, ame­lyet működésbe hozott. A lap említést tesz egy másik törté­netről is, amikor egy ugyan­csak Boeing típusú gép vala­mennyi tájolója „megbolon­dult”, amikor egy kamasz ki­kapcsolta a nála lévő elektro­nikus játékot. Egyre több incidens szól a hordozható személyi számító­gépek fedélzeten való haszná­lata ellen is, amivel előszere­tettel élnek az üzletemberek a repülés közben. A légitársasá­gok többsége máris felszólítja utasait: mobiltelefonjaikat ne működtessék repülés közben. De könnyen lehet, hogy a sza­porodó esetek arra indítják a világ polgári repülésügyi ható­ságait. hogy javasolják vala­mennyi elektronikus berende­zés működtetésének tilalmát repülés közben — vélekedik a Thfe Sunday Times. Tilos a riasztó Torinóban, a Fiat észak­olaszországi fellegvárában a városi vezetés megelé­gelte az állandóan sivítozó autóriasztókat, és úgy dön­tött, hogy este tíz és reg­gel hat óra között betiltja használatukat. Aki a ren­delet ellenére mégis be­kapcsolja riasztóját, arra 300 ezer líra (körülbelül 260 márka) bírságot szab­nak ki — jelentette a dpa. Az egyik torinói város­atya azzal indokolta a dön­tést, hogy a riasztók a leg­több esetben indokolatla­nul verik fel az éjszaka csendjét. Arról nem is be­szélve, hogy az autólopás megakadályozására a han­gos szirénázásnál már van­nak sokkal hatásosabb módszerek. Fotó: ABA Új piramis Egy ötven méter magas­ságú új piramist fedezett fel egy francia expedíció a gizai piramisoktól délre — közölte az AFP-vel Zahi Havasz, a helyi régészeti hivatal igazgatója. Ezzel 97-re emelkedett az Egyip­tomban eddig fellelt pira­misok száma. Az igazgató elmondása szerint a francia régészek a múlt héten a szakkarai si­vatagban egy homokkal betemetett álajtóra bukkan­tak, amelyen egy eddig is­meretlen királynő, Merit Ajet Esz neve szerepelt. Az álajtótól néhány méternyi­re találtak rá a piramisra. A piramist valószínűleg az óbirodalom vége felé, a VIII. dinasztia korában (i.e. 2200) építhették, az ókori Egyiptom történelmének eddig meglehetősen isme­retlen korszakában. Egyes régészek azonban azt sem zárják ki, hogy az épület a VI. dinasztia korából szár­mazik, mivel II. Pepinek, a dinasztia alapítójának, il­letve a király feleségeinek három, piramisa közelében található, amelyeket tavai)) fedezett fel a francia ré­gészexpedíció. .Időről időre lábrakapnak hírek arról, hogy hipnotikus állapotban az embereket bűncselekmény elkövetésére, netán általuk nem óhajtott szexuális kapcsolatra bírtak rá. Legutóbb a külföldi sajtó adott hírt egy betegről, aki hipnózis következtében halt meg. Az ilyen történetek fé­lelmet keltenek a hipnózissal kapcsolatban, és azt a véle­kedést erősítik, hogy ebben az állapotban az ember elve­szíti öntudatát, transzjellegű, nem evilági szférába kerül, magatehetetlenné válik, ki­szolgáltatva magát a hip­notizőr akaratának, paran­csainak. — így van ez? — kérdeztük dr. Nelhiebel József pszichiá­ter főorvostól. —- Tévhit, hogy a hipnózis­ban az ember elveszíti öntuda­tát és — mint akaratlan báb — erkölcsi felfogásával ellenkező cselekedetekre bírható rá! Igaz, hogy a hipnózis egyfajta megváltozott tudatállapotot jelent, ám ez nem azonos az öntudatvesztéssel, s az alvás­sal sem, hanem a figyelemnek bizonyos meghatározott szűk területre irányuló koncentráci­óját jelenti. Életünket hipnózis nélkül is többféle megváltozott tudatállapot kíséri. Gondoljunk például arra, hogy amikor au­tót vezetünk, akkor is a figye­lem speciális összpontosítására van szükség, az agy szigorú ellenőrzésével. Szintén más tu­datállapot jellemzi a munkavég­zést, azt ha könyvet olvasunk, sporteseményen szurkolunk, vagy éppen társaságban beszél­getünk. A csukott szem, ami a hipnózisnál gyakori, csupán technikái kérdés. Nem alvás, csak a figyelem elterelődését akadályozza, ahogyan a műél­vező zenehallgató is behunyja a szemét, hogy teljesen a zené­re fordíthassa a figyelmét. — Tehát szó sincs arról, hogy a beteg öntudatlanul ren­deli alá magát az orvos paran­csának? — Csupán annyi történik, hogy hipnózisban a beteg könnyebben fogadja el azokat a gondolatokat, szuggesztiókat, melyeket az orvos, a pszicholó­gus közöl vele. Hangsúlyozom: ebben az állapotban önálló dön­tésre képes és alkalmas marad az ember, saját akaratát nem veszíti el a hipnózis egyetlen pillanatában sem. Számtalan tu­dományos kísérlet bizonyítja ezt a tényt, példaként említem meg Wagner-Jaureg-hkes kísér­letét. A demonstrációs alany minden szuggesztiót végrehaj­tott, viszont amikor vallási meg­győződésével ellentétes felszó­lítást kapott, az utasítást nem teljesítette. • — Mi az igazság abban, hogy a hipnózis alkalmazása halált is okozhat? — Kétségtelen, hogy min­den gyógyító eljárás hordoz magában veszélyeket, adott esetben hatástalan vagy éppen káros lehet. Am Pierre Jeanet megállapítására utalok: „A hipnózis egyetlen veszélye az, hogy nem eléggé veszélyes”. Ennek ellenére a szakirodalom leír néhány esetet, amikor fi­gyelmen kívül hagytak diag­nosztikai kizáró okokat, hiány­zott a szaktudás és tapasztalat, s a kezelésbe belehalt a beteg. Bizonyos pszichotikusoknál a hipnózis nem ajánlatos, mert ronthatja a beteg állapotát. — A hipnózis a szó gyógyító erejére épül. Mikor, milyen be­tegségeknél alkalmazható? — Olyan betegségeknél, melyek hátterében lelki okok állnak. Ilyenek többek között a fekélybetegségek, az asztma, a pszichogén szívpanaszok, a magas vérnyomás bizonyos formái, a migrén. Ugyanakkor a fájdalom leküzdéséhez is se­gítséget adhat, gondolok pél­dául a szülési fájdalmak eny­hítésére, vagy a fogászati al­kalmazására. Állati utazás Nem az abortuszra Claudia Card inaié nem hor­dozza tovább a titkát. A sike­res filmszínésznő múltjára kí­váncsi újságírók először csak a pletyka szintjén tárták fel, hogy valami nincs rendjén CC előéletében, aztán már a művésznő sem tagadta, hogy viseli a lányanyák bélyegét: törvénytelen gyermeket szült... Most azonban arra az elha­tározásra jutott, hogy életének minden fontosabb részletébe bepillanthat, aki kíváncsi rá: egy írónőre bízta történetét. Feltárva annak részleteit is, aminek a terhével évtizedekig élt együtt. így mondta el ifjú­korának sokkoló eseményét: „Megerőszakolt. Kétes egzisz- tenciájú, erőszakos férfi volt. És ez az esemény kitörölhetet­len nyomot hagyott bennem. Hogy miért beszélek róla? Azért, mert elsősorban a nők­nek akarom megmondani, hogy az erőszak -sosem csak egyeseket érint, az sok ember­re tartozik.” Kiderült, hogy á megrázkód­tatás után még vagy egy évig a megrontója közelében volt. Hogy miért? „Egyfajta ön- pusztítási téboly miatt. Úgy éreztem, hogy az az egyszeri tett szüntelenül gyötör, s én a férfi közelségét kerestem, azért, hogy így büntessem ma­gam: félelemből, önkínzás­ként. Ellenállhatatlan volt az önmagam szenvedésre ítélésé­nek kényszere.” S ebben a ke­gyetlen időszakban nyílott meg előtte a filmgyár kapuja: „De ez akkor nem a sikert, az ígé­retes karriert, a gazdagságot je­lentette, hanem a szabadulás lehetőségét, a menekülés egyetlen módját. Akkor ugyan­is már rádöbbentem, hogy ter­hes maradtam.” A férfi arra akarta kényszerí­teni, hogy vetesse el a gyerme­ket. „Elvitt egy gyanús helyre, és ott, akkor valami rendkívüli történt velem: legyőztem a fé­lelem állandó kísértését, erőt vettem magamon, és nem en­gedtem meg az abortuszt. Elme­nekültem anélkül, hogy bármi­lyen elképzelésem lett volna ar­ról, hogy mi |s lesz ezután. Egyetlen dologban voltam biz­tos: még egy erőszakot nem szenvedhetek el!” A színészkárfiér ázofiban megkövetelte, hogy titkolja az anyaságot. A fia úgy nőit fel. hogy CC nem az éde'sa'nyjaV hanem a nővére. Putrik 37 esztendős, New Yorkban él, & amikor a véleményét kérdez­ték édesanyja könyvéről, ki­mérten válaszolt: ez á szülés már üzleti megfontolásból tör­tént! ■ *;• Ezer vagy kétezer patkány jjres & kj j Sztárbiztosítás Amikor tájfun pusztította el az Apokalipszis most című film egyik jelenetének díszle­teit, a producereket nem érte veszteség. A másfél millió dol­láros biztosítás, amely a vihar okozta károkra is kiterjedt, lehetővé tette az újjáépítést. Csaknem minden filmforgatást biztosítanak károk ellen, ame­lyek tűzvésztől szuvenírgyűj­tők elkövette lopásig terjed­nek. A legnagyobb biztosító ezen a területen az amerikai Fireman’s Fund Insurance. Az 1863-ban alapított társaságnál kötöttek biztosítást például a világsikert aratott Forrest Gump producerei — írta a dpa német hírügynökség. A biztosítások csaknem min­denre kiterjednek. így például arra is, ha egy szereplő meg­sebesül forgatás közben, és ar­cán hegek maradnak vissza. Fizet a biztosító, ha valamelyik szereplő betegség vagy más akadály miatt nem áll a forga­tók rendelkezésére. A különleges szolgáltatások közé tartozik, ha a film forga­tás, előhívás vagy vágás köz­ben megsérül. így például Woody Allen Manhattan című filmjének előhívás utáni példá­nya karcolások miatt használ­hatatlan volt. A biztosító meg­fizette azoknak a jeleneteknek az újbóli forgatási költségeit, amelyeknek filmszalagjain sé­rülések keletkeztek. Az Indiana Jones és az utol­só kereszteslovag című film­ben van egy jelenet, amelyben kétezer patkány szerepel. A biztosító kikötötte, csak akkor fizet, ha legkevesebb ezer pat­kányt olyan károsodás ér, amely miatt nem használhatók a forgatásnál. Az El País című újság keddi számát idézve a dpa arról számol be, hogy Ismael Victoria Zaragoza, a Valenciától 120 kilomé­terre északra fekvő Trai- guera postása többször kért segítséget főnökeitől arra hivatkozva, hogy kép­telen szétválogatni és kéz­besíteni naponta több mint 500 küldeményt — ám süket fülekre talált. A helység lakóinak azonban egy idő után fel­tűnt, hogy szinte mindig üres a levelesládájuk, és a postához fordultak. A pos­tás lakására kiküldött el­lenőrök megdöbbenve ta­pasztalták, hogy a házban szinte már moccanni sem lehet a rengeteg felbontat­lan leveleszsáktól. A több ezer levél között igen so­kat még 1990-ben adtak fel... Bujócska Fotó: Csonka

Next

/
Thumbnails
Contents