Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-04 / 103. szám
UJ KELET Gazdaság 1995. május 4., csütörtök 11 Gazdasági kis hírek A latin-amerikai országok közül Mexikóban volt a legmagasabb, Argentínában pedig a legalacsonyabb az infláció 1995 első negyedében. A perui statisztikai és tájékoztatási hivatal adatai szerint Mexikóban 14,5 százalékos, míg Argentínában csupán 0,8 százalékos volt a pénzromlás üteme a január—március időszakban. A UPI ismertetése szerint az inflációs listán második Venezuelában 9 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedésének üteme. A sorrendben ezután Uruguay és Kolumbia következik 8,8 illetve 8,2 százalékkkal. Ecuadorban 6,3, Paraguayban 4,4, Brazíliában 3,7, Peruban 2,9, Bolíviában 2,3 és Chilében 1,8 százalékos volt az infláció. Az Európai Unió behatóan tanulmányozza a gondolatot, miszerint létre lehetne hozni szabadkereskedelmi övezetet az Atlanti-óceán két partja, nevezetesen az Európai Unió és az Észak-amerikai Szabad-kereskedelmi Egyezmény között, bár az elképzelés számos bonyolult kérdést vet fel — jelentette ki Sir Leon Brittan, az Európai Bizottság alelnöke ottawai látogatásán. Brittan kedden sajtóértekezleten fejtette ki, hogy mielőtt az EU választ adna a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozásának kanadai felvetésére, Brüsszelnek alaposan tanulmányoznia kell a várható hatásokat. Washington részéről —jegyzi meg a Reuter — a hét elején úgy nyilatkoztak, hogy az EU-val szabadkereskedelmi egyezmény nyélbe ütése nem szerepel a Clinton-kormányzat legsürgetőbbnek tartott teendői között. — Nem fogja kiszorítani Iránt a nemzetközi olajpiacról az Egyesült Államok kereskedelmi embargója —jelentette ki Hasemi Rafszandzsani iráni elnök az iráni televízióban. — Az Egyesült Államok kormányzata tudja, hogy országunk nem ijed meg a szankcióktól, és egy olyan világban, amelynek égető szüksége van üzemanyagra és energiára, Iránt nem lehet kiszorítani a nemzetközi olajpiacról — idézte a Reuter Raf- szandzsanit a BBC-re hivatkozva. Bili Clinton vasárnap jelentette be, hogy megszakít minden kereskedelmi és beruházási kapcsolatot az Egyesült Államok és Irán között, mert Teherán támogatja a nemzetközi terrorizmust és atomfegyverelőállításán dolgozik. Az EgyesültÁllamok európai szövetségesei és Ausztrália elutasították, hogy csatlakozzanak Clinton felhívásához. Csehországban tavaly 70 százalékkal több vállalati csődöt regisztráltak, mint egy évvel korábbban. Az érintett vállalatok abszolút száma 1098-ról 1816-ra nőtt. A CT A cseh hírügynökség adatai szerint a legkevesebb vállalati csődöt (105) februárban jegyezték fel, decemberben viszont már 213-at. A cseh gazdasági minisztérium szóvivője a várt gazdasági fellendülés ellenére a vállalati bukások számának további emelkedésével számol. A bejelentett csődök száma és azok kihatása a munkanélküliség és a gazdasági teljesítmény alakulására nemzetgazdasági szempontból nem jelentős, mivel tavaly elsősorban kisvállalatok kényszerültek bezárni — idézte a szóvivőt az osztrák távirati iroda. Pénzügyi mérleg Surányi György a stabilizációs intézkedésekről Felgyorsulhat az infláció Devizakódex csak szeptemberben Fotó: Haras Öt parlamenti párt — az MSZP, az SZDSZ, az MDF, az FKGP és a KDNP — 1994. évi pénzügyi zárómérlege jelent meg eddig a Magyar Közlönyben. Közülük a Magyar Demokrata Fórum csaknem 500 millió forint veszteséggel zárta az elmúlt évet, a Magyar Szocialista Párt hiánya 60 millió, a Független Kisgazdapárté 37 millió, a Kereszténydemokrata Néppárté pedig 7 millió forint. A Szabad Demokraták Szövetsége viszont 16 millió forintos többlettel zárta az elmúlt esztendőt. A pénzügyi zárómérlegekből kiderül, hogy a legtöbb bevétele, 1 milliárd 65 millió az MDF-nek volt; az MSZP-nek 895 millió, az SZDSZ-nek 633 millió, az FKGP-nek 160 millió, a KDNP-nek pedig 158 millió forint folyt be a kasszájába. A bevételekből a legkisebb összeget a tagdíjak jelentik. Ez az MSZP-nél csaknem 21 millió, az MDF-nél 9,4 millió, az FKGP-nél 6,1 millió, a KDNP-nél és az SZDSZ-nél 4- 5 millió forint volt. A pártok bevétele leginkább az állami támogatásokból származott. Ezenfelül például az MDF 743 millió, az MSZP pedig 167 millió forint hitelt vett fel. A legnagyobb alapítványi támogatást — 246 milliót — az SZDSZ kapta a Szabad Demokratákért Alapítványtól, az MDF a Batthyány Lajos Alapítványtól 2,79 milliót, a Deák Ferenc Alapítványtól 800 ezer forintot kapott. Az ismert kanadai üzletember, Andrew Sarlós 2,5 millió forinttal támogatta az MDF-et. A KDNP a CHR Demockratisch Appeltől 1,7 millió forintot kapott, Andrew Sarlóstól pedig 1 milliót. Az MSZP-nek 334 millió forint nyeresége származott a párt által alapított cégekből, illetve egyéb forrásból 103 millió. A kiadási oldalt tekintve is az MDF áll az élen 1 milliárd 574 millióval, az MSZP 954 milliót, az SZDSZ 616 milliót, az FKGP 197 milliót, a KDNP pedig 167 milliót költött. Működési kiadásokra az MDF 384 milliót, az MSZP 250, az SZDSZ 210, az FKGP 136, a KDNP pedig 98 millió forintot fizetett ki. Politikai tevékenységre, illetve választási kampányra az MDF 721 milliót, az MSZP 531, az SZDSZ 375, a KDNP 61, az FKGP pedig 43 millió forintot költött. (A Fidesz még nem tette közzé 1994. évi pénzügyi zárómérlegét.) A kormány stabilizációs intézkedéseinek hatására az idén fenntartható a gazdasági növekedés, mivel az államháztartás hiteligénye csökken, így elegendő forrás jut a fejlődni képes vállalkozásoknak. A GDP 1995-ben 1-2 százalékkal nőhet. A növekedés hajtóereje az export lehet, de komoly szerep jut az importhelyettesítésben érdekelt vállalkozásoknak is. Minderről Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerdai kibővített elnökségi ülésén. Elmondta, hogy a kivitel az év első négy hónapjában tovább emelkedett, és már meghaladja az import még mindig magas növekedését. így remény van arra, hogy év végére az export- bővülés 15-20 százalék körül alakul,miközben az importváltozás nem haladja meg az 5 százalékot. A kormányzati stabilizációs intézkedés hatására az üzleti szektor belföldi forrásból közel akkora hitelhez juthat 1995-ben, mint 1994-ben. Mintegy 350 milliárd forintot érhet el az üzleti szektor nettó hitel- felvétele. A stabilizációs intézkedések nélkül ez az összeg nem haladhatta volna meg lényegesen a 200 milliárd forintot. Ezentúl várhatóan a vállalatok továbbra is jelentős összegű kölcsönhöz jutnak külföldről. Ennek nagysága az idén elérheti az 1 milliárd dollárt. A Magyar Nemzeti Bank a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására módosítani fogja ez évre kidolgozott monetáris politikáját. Az anyag, amely eljutott a parlamenthez, alapvetően olyan feltételekre épült, amelyek nem megvalósíthatóak. így a célok elérése is irreálissá vált. Az új monetáris politika céljai alapvetően nem változnak, ám feltételrendszere megalapozottá válhat annak révén, hogy az államháztartás hiánya a megszorítások hatására lényegesen csökken. így nagy a valószínűsége, hogy sikerül a folyó fizetési mérleg deficitjét a múlt évi 3,9 milliárd dollárról 2,5 milliárd dollárra csökkenteni és megállítani az ország eladósodását. A Magyar Nemzeti Bank azzal, hogy előre meghirdeti a leértékeléseket, stabil árfolyam-politikát alkalmaz. Surányi György szerint ugyanakkor olyan mértékű leértékelésre van szükség, amely megakadályozza a forint fokozatos és jelentős felértékelődését. Az elmúlt három esztendő során a kismértékű leértékelések miatt jelentős különbség alakult ki a fogyasztói és a termelői árak növekedése között. A fogyasztói árak jóval gyorsabban, 20 százalék körül emelkedtek, míg a termelőiár-drágulás 12-13 százalék között alakult. A leértékelések mértékének meghatározásakor az MNB a termelőiár-szint alakulását vette figyelembe, míg a bérek alapvetően a fogyasztóiár- szinthez igazodtak. Ez különösen hátrányos volt az exportőrök számára, csökkentek bevételeik, növekedtek termelési költségeik. Ezzel magyarázható ebben az időszakban a korábban gyorsan bővülő export visszaesése és az import lényeges növekedése. Az előre meghirdetett árfolyampolitika, az árfolyam-kiigazítás és a vámpótlék bevezetése ezt a kedvezőtlen irányzatot hivatott megfordítani azzal, hogy javítja a kivitelre termelők érdekeltségét és növeli az importhelyettesítés jövedelmezőségét. A bankok természetszerűleg a hitelkamatok megállapításánál szintén a magas fogyasztóiár-index figyelembevételére kényszerülnek. Ez nagyon megdrágította a termelő cégek forráshoz jutását. Az új árfolyampolitika — kényszerűségből — annyiban változtat ezen a helyzeten, hogy gyorsabbá válik a termelői árak emelkedése és így csökken az ütemkülönbség a fogyasztói és a termelői árak változása között. A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor arra törekszik, hogy az infláció semmiképpen se gyorsulhasson fel. Ezt szolgálják a különböző pénzkiáramlást korlátozó intézkedések. Várhatóan az első fél évben kialakult irányzat az év második felében megváltozik, és az árnövekedés lassuló ütemű lesz. Az MNB elnöke beszámolt arról is, hogy bár a kormány a közelmúltban elfogadta a devizakódex tervezetét, a parlament zsúfolt programja miatt csak szeptemberben tud foglalkozni a törvényjavaslattal. így a tervezett intézkedések várhatóan 1996. január 1-jétől léphetnek hatályba. A devizakódex révén a forint — a folyó műveleteket tekintve — konvertibilis lesz. Jelentősen előre halad a tőkeműveletek liberalizálása is. A közép és hosszú lejáratú hitelek felvételénél megszűnik az engedélyezési rendszer. A hitelfelvevőknek csak a bejelentési kötelezettségüknek kell eleget tenniük. Ugyanakkor a rövid lejáratú hitelek továbbra is engedélykötelesek maradnak, mivel a jegybank nem kívánja ösztönözni a forrópénzek beáramlását az országba. A kamara elnöksége a kormány stabilizációs intézkedéscsomagjával kapcsolatban alapvetően azt kifogásolta, hogy az erőteljes lökést ad az infláció felgyorsulásához és növeli a munkanélküliek, illetve a szociális ellátásra szorulók számát. Javasolták az exportfinanszírozás feltételeinek lényeges javítását. Ugyanakkor sérelmezték, hogy egyes kiszivárgott hírek szerint a pénzügyminiszter be szeretné záratni a kereskedelmi külképviseleteket. Ezt a tervet elfogadhatatlannak és hibásnak tartják. Reform újra Újraindul a január vége óta szünetelő Reform hírmagazin — tájékoztatta szerdán az MTI-t Bodzabán István, a lap belpolitikai rovatvezetője. A budapestiek már csütörtökön, a vidékiek pedig pénteken vehetik kezükbe a Reformot. A magazinnak új kiadója van: a Képes Anna és Képes Éurópa című lapokat jegyző Képes Hírlap Kiadó és Kereskedelmi Kft., amely a Reform Hírmagazin Lap- és Könyvkiadó Rt.-től vette át a lapot. A lap formátuma és ára a régi marad, ugyanakkor tördelése és tartalma jelentősen megváltozik. Vissza kívánnak térni a „régi” Reformhoz, vagyis „igazi hírmagazint” kínálnak az olvasóknak. Főszerkesztő egyelőre nincs, a lapot szerkesztő bizottság szerkeszti. Tulipános érdeklődés Pál László ipari és kereskedelmi miniszter és Hans Wijers holland gazdaságügyi miniszter szerdán befejezték budapesti tárgyalásaikat Magyarország és Hollandia gazdasági együttműködésének fejlesztési lehetőségeiről. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón a tárgyaló felek elmondták: a két ország kereskedelmi kapcsolatai és a hollandiai magyar befektetések dinamikusan fejlődnek. Tavaly a magyar export értéke 270,7 millió dollárt tett ki, az importé 443,2 millió dollárt. A holland vállalatok eddig 600 millió dollár értékű tőkét fektettek be hazánkban, az invesztíció értéke az idén elérheti a 300 millió dollárt. A tájékoztatón elhangzott: a magyar kereskedelmi mérleg passzívuma 172 millió dollár volt e relációban, ami 1993-hoz képest 22 százalékos növekedést jelent. Mindez abból adódik — szögezték le a tárgyaló felek —, hogy a holland piac nyújtotta lehetőségeket még mindig kevés magyar vállalat ismerte fel, számukra Hollandia csak kiegészítő piacot jelent. Jelenleg mintegy 400 holland tőkeérdekeltségű cég működik hazánkban. Pál László elmondta, hogy a közelmúltban hollandiai útja során 15 konkrét projektről tárgyalt holland befektetőkkel, köztük elektronikai együttműködésről, zöldmezős üdülőkörzeti beruházásról, söripari befektetésről és virágkereskedelmi kooperációról. Hozzátette: az optimális 300 millió dolláros holland beruházás természetesen csak akkor valósulhat meg az idén Magyarországon, ha a gazdasági környezet és a szabályozók vonzóvá teszik Hollandia számára az országot. Wijers miniszter végezetül elmondta: a holland kormány támogatja a magyarországi regionális iparfejlesztési programot. Ennek keretében Csongrád és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyére iparfejlesztési javaslatokat dolgoznak ki szakemberei, s mindkét megyében érdeklődnek a konkrét befektetési lehetőségek iránt is.
