Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-31 / 126. szám
8 1995. május 31., szerda Közelkép UJ KELET Versenytárgyalás a nyugdíjasházban Egy-egy nyugdíjasházi bérlakás üresedett meg nemrégiben Nyíregyházán, a Csaló köz 11. és 15. szám alatt. A megyeszékhelyi ön- kormányzat határozatot hozott arról, hogy mind a két lakást versenyeztetés útján kívánja bérbe adni. A versenytárgyalást az nyeri meg, aki a legmagasabb összegű lakbér megfizetésére tesz javaslatot. Létszámszűkítés a tanárképző főiskolán A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán várható változásokkal, leépítésekkel kapcsolatosan tartott sajtótájékoztatót május 30-án dr. Székely Gábor, az intézmény főigazgatója. Amint azt a főigazgató elmondta, a városszerte elterjedt rémhírekkel és téves információkkal ellentétben a főiskola vezetősége csak a napokban tudott meg konkrétumokat az átszervezésre vonatkozó programról. Eszerint a március 12-ei minden felsőoktatási intézményre egyaránt vonatkozó — kormányhatározat értelmében a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az intézmény bérkeretéből 3 százalékot, azaz tizenötmillió forintot elvon az 1995-ös évben. Ugyanakkor 1996. január elsejétől a bérkeretet éves szinten több mint 66 millió forinttal csökkenti. A költségvetési keret csökkentésével arányosan a minisztérium a dolgozói létszám leépítését javasolta, ami konkrétan 67 oktatói és 33 adminisztrációs, technikai státus megszüntetését jelenti. Ez az összlétszámnak az első kategóriát tekintve körülbelül 20 százaléka, a második kategóriában pedig körülbelül 11 százaléka, ami megfelel, illetve alatta marad az országos átlagnak. Az intézkedés a gyakorló- iskolák dolgozóit egyelőre nem érintené, de a pénzügyi keret ez évi 15 millió forintos csökkentését részben úgy kívánják kompenzálni, hogy a gyakorlóiskolákban felére csökkentik a túlórák számát, leépítik a belső, főiskolai túlórákat, megszüntetik a nem kötelező pótlékok fizetését, és felszámolják a külső óraadói státusokat. Dr. Székely Gábor szerint ez a leépítés bizonyos tanszékek, szakok esetében nem jár- I na komoly következményekkel, hiszen az újítások és a korábbi bővítések révén néhány tanszéken több volt az ugyannyi hallgatóra jutó oktatói létszám, mint más felsőoktatási intézményben. Ennek ellenére azonban a létszámcsökkentés mégis tragikus dolog, hiszen az elbocsátások megnövelik a megyében élő munkanélküliek számát, és kizárják annak lehetőségét, hogy a közeljövőben a főiskola szakmai állományában friss munkaerőt tudjanak alkalmazni. A költségvetési keret csökkentésének következtében várhatóan a már elnindított fejlesztési programok elakadnak, a beruházások leállnak. A főigazgató nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az erőteljes gazdasági megszorítások a képzés színvonalának hanyatlását idézik majd elő, sőt, súlyosabb esetben egyes tanszékek megszűnéséhez is vezethetnek. Az átszervezési programmal kapcsolatos konkrét döntékesekről a főiskola vezetőségének július végéig kell tájékoztatnia a minisztériumot, az elbocsátásokról szóló határozatokat pedig augusztus 31-ig kapják kézhez az érintett dolgozók. •s Matyi Épül a szeméttelep A Környezetvédelmi Alapból pályázott támogatásra 1994-ben a nyíregyházi önkormányzat. Célként a Nyíregy- háza-orosi szilárdhulladék-le- rakó telep újabb ütemének elkészültét jelölte meg. Ez év elején érkezett a tájékoztatás a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi Alap titkárságától, mely szerint a város 10 millió forint támogatásban részesül, amennyiben az új PHA- RE-forrásra pályázatot nyújt be. Ennek megfelelően az új pályázatot természetesen rövidesen elkészíti a polgármesteri hivatal. Az orosi szilárdhulladék-le- rakó telep a megyeszékhely és Nyírtelek önkormányzatának közös beruházásaként jön létre. Városházi ütköző Népszavazás Sóstó ügyében? Békésiné Nagy Julianna szocialista városházi képviselő azt vetette fel a hétfői közgyűlésen, hogy legjobb lenne Sóstó ügyében kikérni a Nyíregyházán élők véleményét, mielőtt döntenének arról, hogy részt vesznek-e a megyével és a jelenlegi tulajdonossal, Kínál Jánossal közös részvénytársaságban. Dr. Fazekas János jegyző szerint a népszavazás kiírása hárommillió forintjába kerülne a városnak. Előbb a javaslattevőt, majd pedig koalíciós és ellenzéki képviselőket kérdeztünk arról, hogy ők miképpen vélekednek a nyíregyházi népszavazás kiírásának lehetőségéről. — Szerintem ez a probléma a város egészét érinti — mondja a javaslattevő Békésiné. — Most akkor miért nem dönthet a lakosság erről? — kérdezi. — Nem tudhatjuk pontosan, hogy a városlakóknak mi a véleménye, nyilván meg kell őket kérdezni. Erre pedig legjobb alkalom a népszavazás lenne. Nyilván ennek a döntésnek hosszú távú következményei lesznek, ki tudja, hogy a következő önkormányzati választások után felálló testület is azonosulni tud-e a mi elképzelésünkkel. Megítélésem szerint, a vállalkozási formákkal kapcsolatban a lakosságnak nagyon rossz véleménye van. Kínál úrról sem alakult ki túl jó vélemény a nyíregyházi televíziód ban történő megnyilatkozása után. Ha a környezetvédelemmel kapcsolatos döntést el tudtuk halasztani az őszre, akkor itt sem kellene sietnünk. Itt nem egy egymilliós döntésről van szó, hanem százmilliók forognak kockán. A döntés előtt feltétlenül időt kellene hagyni a népszavazásra. Felbermann Endre alpolgármester: — Úgy gondolom, hogy ez nagyon érdekes felvetés. Azt hiszem, a képviselőket azért választotta meg a lakosság, mert képesek felvállalni a döntéseket. A parlamentáris demokráciának pont az a lényege, hogy a lakosság a képviselőkön keresztül fejti ki véleményét, és amennyiben nem tetszik a képviselő működése, akkor a következő választáson vissza lehet hívni. Én nem helyezném a döntés felelősségét a polgárokra, azt a képviselőknek kell felvállalniuk. Tukacs István (MSZP): — A népszavazás ötletét Csabai Lászlóné programja tartalmazta, egyelőre az a véleményem, hogy a mai viszonyok között elvben mindenképpen támogatom, de gyakorlati kivitelezését 1995-ben nem látom megoldhatónak. Népszavazást akkor lehetne tartani, ha megfelelő idő állna rendelkezésre, erre pedig csak 1996-ban lenne mód. Ha rövidesen nem születik döntés Sóstó ügyében, akkor a népszavazást támogatom. Nemcsak formális népszavazásra lehet itt gondolni, hanem szimpátiaszavazásra is. Például, ha nagyon kis címletekben bocsátanánk ki téglajegyeket, és azt sokan megvásárolnák, akkor azt akár népszavazásként is lehetne értékelni. FöldesiIstván független: — A népszavazás eredménye mindenki számára mérhető eredményt hozna, de nagyon sok pénzt dobnánk ki vele az ablakon. A lakosság véleményét másként is ki lehet kérni, én például nap mint nap köztük járok, és sok mindent hallok. Lakossági fórumon is lehet véleményt alkotni, minthogy alkottak is legutóbb az emberek. Én ezekből a megnyilvánulásokból azt szűrtem le, hogy Sóstót szeretik az emberek, és azt szeretnék, ha minél hamarabb talpra állna. A helyi híradásokból a lakosság jobban ismeri a részvénytársasággal kapcsolatos elképzeléseket, mint azt gondolnánk. A nyíregyházi városlakók jó része nem tudja túltenni magát azon, hogy a korábbi években elkótyavetyélték Sóstó nevezetes épületeit. Azt a városi vagyont meg kellett volna tartani. Akikkel beszéltem, azt kérték tőlem, hogy lépjünk az ügyben, mert a területen lévő épületek állaga gyors ütemben romlik. Lövei Csaba (SZDSZ): — Drágák a transzformátorok Az erre az évre megszavazott közműfejlesztési keretből. Nyíregyházán nyolc utca kapott villanyhálózat építésére 70 százalékos önkormányzati támogatást. A hálózatok építése szükségszerűen maga után vonta három transzformátor telepítését a Kőműves, a Gömb és a Vércse utcában. A TITÁSZ Rt.-vei és a Hálózat- szerelési Kft.-vei folytatott többszöri tárgyalás során azonban kiderült, hogy az időközi áremelések miatt a transzformátorok telepítési költségei igencsak megnövekedtek. Az összköltség túlnyomó részét a tervezett 3 transzformátor és telepítése teszi ki. Ezen pénzt megtakarítani nem lehet, mivel ezeket a TITÁSZ megszabott áron szolgáltatja, és a telepítési, valamint a betáplálá- si munkákat csak a saját Hálózatszerelési Kft.-jével hajlandó elvégeztetni. Végül a TITÁSZ Hálózat- szerelési Kft. azt az ajánlatot tette, hogy a rendelkezésre álló pénzből pluszköltség átvállalásával képes a kisfeszültségű hálózat elkészítésére is. A TITÁSZ azért hajlandó erre az engedményre, mert így Borbányán és Kistelekiszőlőben a feszültségproblémák enyhülnének. A Uj gondozási díjak Július elsejével változnak a Szociális Gondozási Központ szolgáltatásaiért járó díjak. Ezt követően a házi segítségnyújtás óradíja 80 Ft lesz. Az ebéd lakásra való kiszállításának maximált ideje 30 percre módosul, így adagonként a kiszállítás intézményi térítésdíja 40 Ft. Véleményem szerint helyesen döntött a képviselő-testület, amikor úgy foglalt állást, hogy a Megyegyűlés határozatának ismeretében dönt arról, milyen pénzeszközöket biztosít Nyíregyháza. A hárommillió forintos népszavazás helyett inkább egy átfogó közvélemény-kutatást tartanék célszerűnek. Turcsik László (Fidesz MPP): — Nem vagyok benne biztos, hogy feltétlenül népszavazásra van szükség. Egy közvélemény-kutatás ugyanazt a célt el tudja érni. Emlékszem, hogy pár évvel ezelőtt a Kossuth tér rekonstrukciós elképzelésével kapcsolatban két terv volt kitéve a Városháza elé, és aki akarta, elmondta a véleményét. Ha véleménygyűjtő ládákat helyeznénk el a város forgalmasabb pontjain, és arra kérnénk az embereket, hogy írják le a véleményüket, akkor az nyilván nem kerülne hárommillió forintba. Tormássi Géza (KDNP): — Nagyon meglepett a felvetés, mert mindenki tudja, hogy ez nem népszavazás kérdése. Sóstó ügyét rendkívül gyorsan rendezni kéne. A probléma az, hogy erre nincs forrás. A Kereszténydemokrata Néppártnak van javaslata, és a megfelelő pillanatban ezt nyilvánosságra is hozzuk. Egy biztos, a népszavazással nem lesz több pénz Sóstóra, márpedig pénz nélkül a fejlesztéseket nem tudjuk megoldani. A mai árfolyamon számolva egymil- liárd forintra lenne szük-ség. Száraz Attila Több pénz a külügyekre Az év elején még lecsökkentette Nyíregyháza közgyűlése a külügyekre szánt 3,5 milliós összeget 2 millió forintra, de mára vissza lett állítva az eredeti összeg. 1994-ben is hasonló összget (3,5 M Ft-ot) használt fel a megyeszékhely erre a célra. — Hétezerötszáz ECU-tá- mogatáshoz jutott az Európai Unió országaitól egy rendezvény finanszírozására Nyíregyháza, és ezt a pénzt használjuk fel ezt követően külügyi célokra. A szűk külügyi költségvetés 3,5 millió forint — indokolta Dévényi József, a nemzetközi kapcsolatok albizottságának vezetője az 1,5 millió forintos emelés fontosságát, annak anyagi forrását. — A három és fél millió forint jelentős részét, 2 millió forintot kifejezetten a testvér- városok delegációinak fogadására, illetve a soros kiutazásokra fogjuk költeni. További másfél millió forint pedig a hagyományos diákkapcsolatokra lesz felhasználva. Nem kifejezetten kulturális programokról van szó, hanem diákcserékről, nyelvi gyakorlatok finanszírozásáról. — Utána nézett-e már valaki, hogy a külügyekből mennyi haszna származott Nyíregyházának. Vagy elég annyi, hogy demonstráljuk: vagyunk? — A diplomácia előnyeit nagyon nehéz lemérni, de nyugodtan állíthatom, hogy ennek megvan a kulturális és gazdasági haszna is. Például jelenleg is a városban tartózkodik a leendő angol testvér- városunk St. Albani ötfős delegációja, akik a Kelet- Nyugat Expón vesznek részt, kiállítóstandjuk van. A delegációt az alpolgármester és az Iparkamara elnöke vezeti, remélhetőleg a vásár ideje alatt kötnek üzleteket szabolcsi vállalkozókkal. sz. a.
