Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-31 / 126. szám
Külföld 1995. május 31., szerda Egy kis közösség nagykorúsága Sok minden tomorítheti egybe az embereket. Lehet az a félelem, a megalázottság érzésé vagy egyszerűen a bizonyítás szándéka, a ..csak azért is megmutatom’' alapállás. Azt hiszem, az öt évvel ezelőtt megalakult Révész Imre Társaság tagjait éppen ez utóbbi kapcsolta és kapcsolja össze. Ez a tizenöt, nagyrészt fiatalvagy középkorú művész bizonyítani akarta, hogy korábban méltánytalanul mellőzték őket. Mellőzték, mert igyekeztek önmagukat adni, távol maradni a politikai aktualitásoktól és álaktualitásoktól, nem öltöztek abba a ruhába, amelyet az ideológiai elvárások szabtak a művészekre. Ezek az alkotók meggyőződéssel vallják, hogy igenis helyük van a kárpátaljai képzőművészetben, s hogy munkáikkal nem eredménytelenül vállalkoznak a magyar szellemi élet gazdagítására, ami ugyanakkor nem jelent semmiféle elzárást, elhatárolódást. A művészet nemzetközi nyelv.: mindenkor számítanak tehát a más nemzetiségűek érdeklődésére és rokonszenvére is. A társaság gerincét festők és grafikusok adják, de van közöttük textilművész, keramikus és ötvösművész is. A vásznaktól kezdve a selyem- cérnán, az agyagon át a kovácsoltvasig sokféle anyaggal sáfárkodnak, sokféle anyagba öntik elképzeléseiket. Első közös bemutatkozásukra 1991-ben, az ungvári várkápolnában kerül sor, majd több kiállításuk volt Budapesten — különösen jelentős volt az Árkád Galériában (a volt Fényes Adolf Teremben) megrendezett tárlatuk, de láthatták munkáikat a nyíregyházi, a miskolci, a pécsi, a mezőkövesdi és más művészetkedvelők is Mindemellett sajnos — szponzorok híján—elég hosz- szú ideig váratott magára második hazai csoportos kiállításuk. Végre eljött az ideje ennek is. Május első felében mintegy százötven munkájukból nyílt kiállítás a Megyei Szép- művészeti Múzeum termeiben. Kétségtelen, hogy eddigi útjuk egyik mérföldköve ez a tárlat, nemcsak méreteinél, hanem tartalmánál, színvonalánál fogva is. Bár szűkebb pátriánk különféle vidékeire kalauzolnak el bennünket a művek, könnyen észrevehetjük, hogy alkotóik megkülönböztetett érdeklődéssel fordulnak a korábbi évtizedekben csak elvétve ábrázolt alföldi tájak felé. Tóth Lajos vásznai a széles rónaságok és csöndes falvacskák hangulatát idézik fel sok melegséggel. A hely szelleme, az itteni jellegzetességek öltenek testet Kolozsvári László és Iván Ambrus képein is. A festményekről gyakran nap- és szél- Qserzette arcú idős ungvidéki és tiszaháti parasztemberek tekintenek ránk. Nem hagyták közömbösen a látogatókat Benkő György beregszászi templombelsői és egyéb, sajátos ecsetkezelésű kompozíciói. Veres Péter finom tónusokból kibontott művei, Szemán Ferenc frappánsan megfogott arcképei, Er- fán Ferenc virágcsendéletei és Réti János régi munkaeszközöket ábrázoló festményei. Elidőztek a nézők Jankovics Mária batikjai és gobelinjei, Magyar Sándor kovácsoltvasból készült ízléses tárgyai,//«:// Endre népművészetből táplálkozó köcsögjei, nagyhasú korsói, pompásan formázott falitányérjai előtt. Persze, mind-ez nem áttekintés akar lenni, hanem csak egy kis széljegyzet a „révésze- •sek” nagyszabású tárlatához, mely egyértelműen megmutatta, hogy a társaság tagjai igazan nem játszanak epizódszerepet kárpátalja képzőművészeti életében. Barát Mihály Ahány hulla, mind egyforma? Elképesztő esetről ad hírt a Trud című orosz újság. Az eset a kazányi területen történt. Az Ivanov család 48 éves „feje” váratlanul eltűnt. Reggel elindult a munkahelyére, és utána hetekig nem adott életjelt magáról. A család bejelentette eltűnését. Az eltűnt fotóját a helyi lapok is leközölték. Hamarosan értesítették a családot, hogy a városi hullaházba beszállítottak egy tetemet, mely a leírás szerint nagyon hasonlít a keresett férfira. A családtagok talpig gyászban el is mentek a hullaházba, s könnyek között felismerni vélték hozzátartozójukat. A szerencsétlent eltemették. A hant fölé a családtagok egy síremléket is emeltek. Aztán egy este valaki megnyomta a bejárati ajtó csengőjét. Teljes volt a rémület Mintha mi sem történt volna, hazaállított az eltemetett férj. A családtagok a mai napig nem tudnak napirendre térni az eset felett. Pedig egyszerűen csak annyi történt, hogy az, akit eltemettek, egy vadidegen férfi volt. A meglepő hasonlatosság miatt tévesztették össze a valódi családfővel, aki nem árulta el, hol töltötte azokat a heteket, amíg holléte után kutattak. UJ KELET Az összekötő csoport vitája Boszniáról Csak politikai megoldás lehetséges A délszláv válságban közvetítő hatalmak — az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország, közismert nevén az osszekötőcsoport — külügyminiszterei kedden hajnalban véget ért hágai találkozójukon egyetértettek a térségben szolgalatot teljesítő ENSZ-erők megerősítésében; továbbá annak szükségességében, hogy biztosítsák számukra a szabad mozgást, valamint a „gyors reagálás képességét”. A miniszterek egyúttal felszólították az ENSZ-egységek parancsnokságát, hogy vizsgálják meg mindezen intézkedések kivitelezésének lenetséges módozatait. Mind a találkozó után közzé tett nyilatkozat, mind az öt külügyminiszter közös sajtóértekezlete újabb diplomáciái erőfeszítést szorgalmazott annak érdekében, hogy sikerüljön eljutni az egyedüli megoldásnak tekinthető politikai rendezéshez. Ennek jegyében az összekötőcsoport határozottan támogatja Bosznia és a szerb- montenegrói államszövetség egymás kölcsönös elismerését, felvetve egyúttal, hogy a Biztonsági Tanácsnak határozatot kellene kidolgoznia a kis-Ju- goszlávia elleni szankciók felfüggesztéséről A miniszterek egyúttal erőteljesen elítélték a védett övezeteket ért szerb támadásokat, felháborító akciónak minősítve az ENSZ-kötelékbe tartozó katonák és megfigyelők túszul Karadzic köti az ebet a karóhoz Radovan Karadzic boszniai szerb vezető semmisnek nyilvánította az ENSZ-határozatokat, a NATO ultimátumait, valamint a szerb fél és az ENSZ közötti megállapodásokat — jelentették be hétfőn este egy hivatalos közleményben. —Az ENSZ-nek és a N ATO- nak a (boszniai) konfliktusba való durva beavatkozása miatt, valamint amiatt, hogy a konfliktusban érintett egyik fél pártjára álltak, az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi határozatát, a NATO valamennyi ultimátumát és az ENSZ-szel kötött és visszaélés tárgyát képező valamennyi megállapodást semmisnek tekintjük — olvasható az AFP által ismertetett közleményben. Radovan Karadzic, aki a nyilatkozatot a boszniai „Szerb Köztársaság” haderőinek főparancsnoka minőségében írta alá. azt is közölte, hogy a boszniai szerbek nem fogadják el az ENSZ megbízatásának módosítását a szerb féllel történő újabb megállapodás nélkül. A közlemény szerint „a Szerb Köztársaság helyreállítja teljes körű szuverenitását területe és légtere egészében, és megtiltja az engedély nélküli berepüléseket”. A döntések a „Szerb Köztársaság” haderői főparancsnokságának hétfőre virradóra Karadzic elnökletével tartott ülésén születtek — áll még a dokumentumban. Szenátusi vita az RMDSZ-kongresszusról Viharos vita zajlott le hétfő délután a román szenátusban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vasárnap véget ért kolozsvári kongresszusáról: a hangot ezúttal is a szélsőséges Szociális Munka Pártja es a Nagy-Románia Párt ismert vezetői, Adrian Paunescu és Cornaliu Vadim Tudor adták meg. A román televízió este részletesen idézett a felszólalásokból. Adrian Paunescu közölte: a himnusz eléneklése, a magyar kisebbség autonóm nemzeti közösségként történő meghatározása, a budapesti képviselet felállításának terve és más hasonló tények miatt a hatóságokhoz, elsősorban pedig az államügyészhez fordul, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az ország alkotmányának és törvényeinek súlyos megsértése miatt. Comeliu Vadim Tudor sze rint az RMDSZ kongresszusa túllépett minden mértéket. A Nagy-Románia Párt vezetője követelte: nyilvánítsák nemkívánatos személynek Románia területén az „összes külföldi agitátort, akik a lázadás szikráit szórják szét,, és utasítsák ki az országból Borbély Ernőt (akinek azt a kijelentést tulajdonította a román sajtó, hogy az RMDSZ „állam az államban”). és „mindazokat az RMDSZ-beli radikálisokat, akik súlyosan megsértik a románok nemzeti jelképeit”. továbbá helyezzék törvényen kívül az RMDSZVasile Vetisanu az ellenzéki Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt részéről kijelentette, hogy pártja nem fogadhatja el az etnikai kritériumokat és azt, hogy tagadják az egységes román nemzetállamot. Emil Tocaci nemzeti liberális irányzatú képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy június 30-ig válaszoljon a parlamentben a nemzeti kisebbségek jogainak megsértésére vonatkozó „igazságtalan vádakra,,. A szenátor szerint a román parlament nem tűrheti vég nélkül „az ország címére intézett hazugságokat”. Az RMDSZ nevében Veres- tóy Attila, a szenátusi frakció vezetője rámutatott, hogy az RMDSZ kongresszusát nem egyes résztvevők felszólalásai hanem az elfogadott határozatok alapján kell megítélni, azok pedig az európai normákon, különösen pedig az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 508- as, az 1201-es ajánlást megerősítő utasításán alapszanak. ejtését. A nyilatkozat a palei szerb vezetést teszi felelőssé ez utóbbiak személyi biztonságáért. és arra figyelmeztet, hogy a szerbeknek kell viselniük minden következményét, ha a fogva tartottak nem térnek visz- sza bántatlanul egységeikhez. Az eredetileg másfél-két órásra tervezett vita végül hét órára elhúzódott, s csak hajnali három után lett készen a közös nyilatkozat. Nem hivatalos értesülések szerint a dokumentumnak többek között a szankciókkal kapcsolatos része okozott elhúzódó vitákat (korábban az orosz diplomácia jelezte, hogy a felfüggesztés helyett a szankciók feloldásának a híve) valamint az ENSZ-erők „megerősítése” körül zajlott alkudozás. (A hét végén Oroszország ENSZ-nagykövete még úgy nyilatkozott, hogy Moszkva számára elfogadhatalan a békefenntartó mandátum „harcoló mandátummá” történő változtatása.) Közös sajtóértekezletükön a miniszterek — igaz. néhol eltérő hangsúllyal — valamennyien kiemelték annak fontosságát, hogy.a katonai helyett a politikai megoldásra került a hangsúly, s hogy az ENSZ-erők kivonása helyett éppenséggel megerősítésük került előtérbe. Többen is utaltak emellett a szerb-montenegrói szövetség elleni szankciók feloldásának lehetőségére. (Külön is felhívta erre a figyelmet Andrej Kozirev orosz és Hervé de C harr ette francia külügyminiszter.) Sebesült britek a boszniai tévében A boszniai szerb televízió hétfőn este felvételeket mutatott be a boszniai szerbek által vasárnap elrabolt brit kéksisakosokról, akik közül három megsebesült. A felvételek szerint jól bánnak velük — jelentette az AFP. A tévériportban elhangzottak szerint a sebesült békefenntartókat a sokolaci kórházban ápolják. — Nem túsz vagyok, hanem páciens —jelentette ki angolul az egyik sebesült. A három sebesülttel szemmel láthatóan jól bánnak. Egyikük homlokán ragtapasz volt. A másiknak a riporter szerint mindkét lába eltörött. A harmadik, aki a homlokán sebesült meg, elmonta, hogy a sebet bevarrták. Kedden végleges NATO-program? Nem hivatalos értesülések szerint Andrej Kozirev orosz külügyminiszter kedden külön találkozó keretében „16+1 ”-es ülésen vesz részt a NATO-tagországok külügyminisztereivel, amelynek során ezúttal hivatalosan is jóváhagyja majd a Szövetség és Oroszország közötti békepartneri kétoldalú munkatervet, illetve a békepartnerség keretein kívül eső „különleges párbeszéd,, feltételeit tartalmazó dokumentumot. A „ 16+1 ”-es találkozó elvi- ekben az Észak-atlanti Együttműködési Tanács valamennyi tagországa számára nyitva áll: lényege, hogy ha valamely partnerország szükségét érzi kifejezett kétoldalú konzultációnak a NATO-val, megfelelő Indok esetén a nagykövetek készek kizárólag az adott ország képviselőjével asztalhoz ülni. Értesülések szerint több kelet-európai ország is élt már ezzel a lehetőséggel, többek között éppen Oroszország is, az Észak-atlanti Tanács legutóbbi, tavaly decemberi találkozója alkalmával. Ez volt az a híres „16+l”-es ülés, amelyen Kozirev általános várakozásokkal ellentétben bejelentette, hogy a NATO bővítési tervei felett érzett aggodalmak miatt Moszkva egyelőre nem kész a békepartnerségi együttműködési program jóváhagyására. Hétfőről keddre virradó éjszaka, miközben a hágai sajtóközpontban tudósítók százai várták a délszláv válságban közvetítő összekötő csoport külügyminisztereinek — ismételten halasztott — sajtó- értekezletét, egymást megerősítő módon hangzottak el értesülések arról, hogy az orosz diplomácia a hét végén állítólag levélben értesítette a NATO brüsszeli vezetését: az orosz diplomácia vezetője ismét szeretne külön, kétoldalú ülés keretében találkozni a Tizenhatokkal, s ezúttal sor kerül majd a tavaly decemberben félretolt munkatervek véglegesítésére. Ez egyúttal egybeesik azzal, amit Borisz Jelcin elnök a hónap elején a moszkvai orosz-amerikai csúcson Bili Clinton elnöknek ígért: hogy Moszkva tudniillik „még a hónap vége előtt,, véglegesíteni fogja a kérdéses (NATO- orosz együttműködésnek formális kereteket adó) munka- programokat — mutatnak rá megfigyelők. A NATO részéről hónapok óta ismételten hangsúlyozzák: a Szövetség kész „különleges” és elmélyült párbeszédre Moszkvával, de minden alkalommal leszögezték, hogy ennek egyik alapvető feltétele a meglévő — békepartneri — keretek kitöltése, azon belül az együttműködés formálissá tétele és megkezdése.
