Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

4 1995. május 30., kedd Belföld-Külföld l UJ KELET A német védelmi miniszter: Történelmi találkozó — A NATO kibővítését esetről esetre vonatkozó dön­tések alapján hajtják végre. Egyes nemzetek előbb lehet­nek tagok, mint mások. A lépésről lépésre.történő bő­vítés visszafordíthatatlan fo­lyamat — jelentette ki hét­főn a parlamentben Volker Rühe német védelmi minisz­ter az Észak-atlanti Közgyű­lés ülésszakán. A kibővítéssel kapcsolatos elvként határozta meg, hogy vétóról nem lehet szó, de meglepetésről sem. Biztosnak látszik, hogy a jelöltek első csoportja már a 2000. év előtt taggá válhat — mondta. Leszögezte, hogy a NATO bővítése nem expanzionista stratégia, nem jelenti új befo­lyási övezetek megszerzését. A kibővített NATO egy új NATO lesz, amelynek három alapfeladatát emelte ki: a kol­lektív védelmet, a kollektív válságkezelést és a stabilitás kiterjesztését. A béke, a sza­badság és a jólét kiterjesztése senkit nem fenyeget. Éppen ellenkezőleg, mindenkinek — nem utolsósorban Orosz­országnak is — szüksége van a nagyobb stabilitásra Euró­pában. Azzal nem mentjük meg az oroszországi reformfolyama­tokat, ha veszélyeztetjük a re­formokat Kelet- és Közép-Eu- rópában — emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy a II. világháborúban aratott győ­zelem nem hozott szabadságot Európa egészének. Nem Len­gyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia, ha­nem az orosz uralom számlá­ját terheli, hogy ezek az orszá­gok nem csatlakozhattak az 1949-es washingtoni és az 1957-es római szerződéshez. Magyarország, Lengyelor­szág és a kommunista rendszer más áldozatai nem azért akar­nak csatlakozni a NATO-hoz és az EU-hoz, hogy olyan szer­vezetek tagjai legyenek, ame­lyek egy harmadik féllel szem­beni frontot jelentenek, hanem mert a szabad nyugati demok­ráciák családjához akarnak tar­tozni. Ezek a nemzetek az eu­rópai kultúra és civilizáció ré­szei voltak és maradtak — mondta. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „már több mint 50 éve európai hatalom”. Amerika az európai biztonsá­gi kultúra lényeges tényezője. Ennek az évszázadnak a há­borúi megtanítottak bennün­ket arra, hogy szükségünk van Amerikára a béke és a stabilitás fenntartásához Eu­rópában és Európa számára — mondta Volker Rühe. Oroszországnak részt kell vennie az európai folyama­tokban az Európai Unió po­litikai és gazdasági partnere­ként, olyan nagyhatalom­ként, amelynek a NATO kü­lönleges és stratégiai partneri viszonyt ajánlott fel. Orosz­ország jelentős európai, egyúttal pedig ázsiai hata­lom, s függetlenül attól, hogy milyen úton megy to­vább, a hagyományos erőket és a nukleáris fegyverzetet tekintve, a kontinens vezető katonai hatalma marad — mondta Rühe. A német védelmi minisz­ter történelminek nevezte az Észak-atlanti Közgyűlés bu­dapesti ülésszakát. Méltatta azt a szerepet, amelyet Ma­gyarország játszott a német egyesítés előmozdításában a vasfüggöny lebontásával. Kijelentette, hogy ezt soha nem felejtik el az európaiak, különösen pedig a németek. „Itt vagyunk, és itt is maradunk” Holbrooke felszólalása — Nincs időrend a NATO kibővítésére, és nincs lista a lehetséges tagokról sem — jelentette ki egy kérdésre vá- laszolvaRichard Holbrooke, az Egyesült Államok kül­ügyi államtitkár-helyettese az Észak-atlanti Közgyűlés budapesti ülésszakának hét­fői plenáris ülésén. Beszédében egyebek kö­zött leszögezte, hogy országa megtanulta évszázadunk lec­kéjét: az Egyesült Államok európai hatalom, és az is ma­rad. „Itt vagyunk, és itt fo­gunk maradni, hogy támo­gassuk a demokráciát és a szabad vállalkozást, valamint a közép-európai nemzetek belépését az európai intézmé­nyekbe, az EU-ba, a NATO- ba, az OECD-be és az Euró­pa Tanácsba” —jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy kedden a NATO kül­ügyminiszteri tanácsának ülésén — amelyre meghív­ták a magyar külügyminisztert is — megerősítik elkötelezett­ségüket a NATO bővítése iránt. Kijelentette, hogy a későbbiekben egy bizottság a békepartnerségben részt vevő 26 állam fővárosában előter­jeszti azokat az elképzeléseket, amelyek a bővítéssel kapcso­latos hogyanra és miértre ad­nak választ. Emlékeztetett arra, hogy a múlt év decembe­re óta Moszkva halogatja a választ a békepartnerségre vo­natkozó NATO-ajánlatra. A válasz megadása után megin­dulhat a párbeszéd Oroszor­szág és a NATO között, pár­huzamosan a szövetség bőví­tésének a folyamatával. Holbrooke szerint a NATO, a GATT, az EU és az OECD békét és fejlődést biztosított fél évszázadra, de csak a konti­nens felén. Szükségesnek ne­vezte, hogy ezeket az intézmé­nyeket, a közös értékeket ki- teijesszék, s örökre megszün­tessék azt a választóvonalat, amelyet a Vörös Hadsereg húzott meg 1945 tavaszán. A kelet- és közép-európai térség történelmi problémá­ira emlékeztetve méltatta annak jelentőségét, hogy Magyarország alapszerző­dést írt alá Szlovákiával. Ki­jelentette. hogy ez egy lépést jelent az egyesült Európa felé. Megjegyezte, hogy a Magyarország és Románia közötti hasonló erőfeszítések egyelőre nem vezettek ered­ményre. Kifejtette, hogy az Egyesült Államok üdvözöl­ni fogja az új tagokat a NATO-ban, és ösztönözni fogja az EU-t a bővítésre, azonban az utat a jelentke­zőknek kell megmutatniuk. Önökkel vagyunk, mert az erős, szabad és demokratikus Európa szükséges Amerika saját biztonságához és fejlő­déséhez, közös jövőnk sike­réhez — mondta. Megelőzni a vitákat Időszerű kérdésekről, így a NATO-bővítésről, a délszláv helyzetről és a „nagyon-na- gyon jó” kétoldalú kapcsola­tokról tárgyalt és informálta egymást Horn Gyula minisz­terelnök és Volker Rühe német védelmi miniszter. Az Észak­atlanti Közgyűlés hétfői ülése után sorra kerülő megbeszélést követően a német védelmi tár­ca vezetője azt is elmondta a sajtó munkatársainak, hogy a NATO döntési folyamatairól tájékoztatta a kormányfőt. Volker Rühe elmondta Horn­nak: a NATO a bővítésével párhuzamosan —a viták meg­előzése érdekében — kísérle­tet tesz arra is, hogy partner­séget hozzon létre Oroszor­szággal. Az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogy megnevez­te-e Hornnak azt az időpontot, amikor Magyarország a NATO teljes jogú tagja lehet, Rühe ha­tározott nemmel válaszolt. Hoz­zátette: ezt nem is kérdezte tőle a magyar kormányfő. Minden­esetre először egy, a bővítés ha­tásaira vonatkozó tanulmányról kell döntenie a szervezetnek — mondta. Azt azonban hag- súlyozta, hogy történelmi lép­tékkel mérve nagyon gyors fo­lyamat megy végbe. Fontosnak nevezte, hogy a NATO-ba igyekvő országok jól kihasználják a felvételük előtti időszakot, s törekedjenek az észak-atlanti szervezet és az adott ország közötti együttmű­ködés javítására, elmélyítésére Volker Rühe megítélése szerint közte és magyar kollégája kö­zött nagyon intenzívek a kap­csolatok. A német miniszter dicsérőleg szólt Magyarország­ról a tekintetben is, hogy — Romániával és Szlovákiával összehasonlítva — rendkívül nagy erőfeszítéseket tett a szom­széd országokkal megkötendő alapszerződések megkötése, s ily módon a térség stabilitásá­nak megteremtése érdekében. „Magyarország jelenleg helyes lépéseket tesz a helyes irányba” —- mondta befejezésül Ruhe. Érettek vagyunk a tagságra Horn Gyula beszéde — „Magyarország szerin­tünk megfelel a NATO-tagság követelményeinek, más szóval érett a tagságra” —jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök hétfőn az Észak-atlanti Köz­gyűlés budapesti ülésszakának plenáris ülésén. A kormányfő utalt arra, hogy hazánkban szi­lárd a parlamentáris demokrá­cia, s Magyarország az egyetlen olyan ország a kelet-közép-eu- rópai térségben, amely a kisebb­ségekkel szemben a pozitív diszkrimináció elvét követi. Itt a legátfogóbbak a gazdasági és szociális átalakulás keretei, az országnak nincsenek határvitái a szomszédaival, sem pedig te­rületi követelései velük szem­ben — hangsúlyozta. Horn Gyula bejelentette: Budapest a parlament nyári szünete előtt ra­tifikálni akarja a magyar—szlo­vák alapszerződést, és szintén a nyári szünet előtt kész megköt­ni az alapszerződést Romániá­val. Hozzátette: „részünkről megvan a politikai akarat”. Horn Gyula közölte a részt­vevőkkel, hogy a kormány kedden a közvélemény elé tár­ja a modernizációs programot, amely egyben az Európai Uni­óhoz való csatlakozás prog­ramja. 1997 végére befejező­dik a privatizáció, amelynek következtében a gazdaságban a magántulajdon dominál majd. Mint mondta: a térség­ben a gazdasági és szociális átalakulás hosszú folyamat. Ezért sürgette a Nyugatot, hogy teremtse meg az aszim­metrikus együttműködés fel­tételeit, s előlegezze meg a bi­zalmat a további fejlődéshez. Magyarország nem a szom­szédos országok ellenében akar csatlakozni a NATO-hoz, és nem érzékel semmilyen külső fenyegetettséget sem, de meggyőzősdése, hogy csak az észak-atlanti szövetség garan­tálhatja biztonságát — mond­ta a kormányfő. Annak a meg­győződésének adott hangot, hogy a folyamatos párbeszéd fenntartása Oroszországgal nemzetközi érdek. Örömének adott hangot amiatt, hogy a NATO nyitva hagyta Moszk­va számára a csatlakozás lehe­tőségét, s ezt Bili Clinton ame­rikai elnök a napokban ismét megerősítette. Horn Gyula el­mondta, hogy a legfelsőbb orosz vezetés arról biztosítot­ta: hazánk NATO-csatlakozá- sa az ország szuverén döntésé­től függ, s nem befolyásolja majd károsan a kétoldalú kap­csolatokat. Végezetül a kormányfő le­szögezted hazánk a NATO-tag- ságtól további fejlődéséhez való ösztönzést, valamint biz­tonsága szavatolását várja. A szövetség pedig Budapest fel­vételével egy fejlődő, civilizált állammal, és egy kelet felé vezető híddal gyarapodna. Egy kérdésre válaszolva megerősí­tette a kormány elhatározását, hogy a tagsági tárgyalások be­fejezése után a NATO-tagság- ról népszavazást tartanak. A kivonulást vérfürdő követné Az Észak-atlanti Közgyűlés plenáris ülése felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát: bővítse ki a Boszniában állo­másozó ENSZ-erők mandátu­mát úgy, hogy azok válaszol­hassanak bármiféle, ellenük végrehajtott támadásra. Egye­bek között ezt tartalmazza az a határozat, amelyet hétfőn fo­gadtak el a parlamentben az ÉAK budapesti, tavaszi ülés­szakán. 1 A két ellenszavazattal elfo­gadott határozatban erélyesen elítélték az ENSZ-katonak fog­lyul ejtését, azt, hogy a bosz­niai szerbek élő pajzsként használják túszaikat. Követel­ték, hogy azonnal engedjék szabadon a Boszniában fogva tartott kéksisakosokat, szüntes­sék be a támadásokat, minde­nekelőtt a polgári lakosság el­len. Támogatásukról biztosí­tották mindazok erőfeszítéseit, akik a béke fenntartása és hu­manitárius segítségnyújtás ér­dekében tevékenykednek a volt Jugoszláviában. Ugyan­csak támogatásukról biztosí­tották a nemzetközi összekötő csoport erőfeszítéseit a tárgya­lásos rendezés elérésére. A határozat elfogadása előtt szót kaptak azoknak az orszá­goknak a képviselői, amelyek katonákat küldtek Boszniába az ENSZ zászlaja alatt. Fran­ciaország képviselője egyebek között azt emelte ki, hogy vagy megváltoztatják az UNPRO- FOR-erők mandátumát, vagy Franciaország kivonja katoná­it Boszniából. Több felszólaló is hangúlyozta. hogy a boszni­ai válságot nem lehet katonai erővel megoldani. A cseh képviselő „gyáva taktikának” nevezte, hogy a boszniai szer- bek ENSZ-katonákat használ­nak élő pajzsként, s az egyet­len kiútnak a tárgyalásokat nevezte. Az Egyesült Államok kép­viselője kijelentette, hogy az UNPROFÓR erői örökre nem maradhatnak Boszniában, ám alaposan meg kell fontolni a további állomásoztatás vagy a kivonás dilemmáját. Figyel meztetett, hogy a kivonást vérfürdő követné, és az ENSZ, valamint a NATO közötti kap­csolatok erősítését szorgal mazta. Véget ért az ülés Hétfőn délután befeje­ződött Budapesten az Észak­atlanti Közgyűlés /ÉAK/ négynapos tavaszi ülésszaka. A NATO-tól független, de ennek ellenére NATO-parla- mentnek nevezett, befolyásos személyekből álló testület negyvenéves fennállása óta először tartotta évi két ülés­szakának egyikét a NATO- határokon kívül. A körülbe­lül 250 képviselő — köztük a társult tagságot élvező Ma­gyarország delegátusai — öt állandó bizottságban politikai, biztonságpolitikai és katonai - műszaki témákat vitattak meg, amelyek közül a legnagyobb figyelmet a NATO bővítésé­nek kérdése kapta. Míg az ÉAK elnöke, Karsten Voigt és mások menetrendet is előterjesztettek, amelynek ér­telmében a bővítés első körébe bekerülő országok 1998-ban, vagy 1999 elején mar tagok le­hetnének, főleg amerikai kor­mányzati részről elzárkózás volt tapasztalható az ilyen konkrétumokkal szemben. Orosz részről ismét és erő­teljesen bírálták a NATO ki- terjesztésének tervét, román részről pedig azt kifogásolták, hogy egyesek a bekerülés szempontjából differenciál­nak az országok között, s Ro­mánia nem szerepelne az „első körösök” között. A képviselők egy részét Keleti György honvédelmi miniszter meghívta Táborfal- vára, egy SCUD-rakéta meg­semmisítése nek megtekinté­sére.

Next

/
Thumbnails
Contents