Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-29 / 124. szám
4 1995. május 29., hétfő Keszthelyi találkozó ÜJ KELET A bűnözés, a terrorizmus előtt nincs határ Esély csak együtt van A közép-európai államfők — szem előtt tartva, hogy ártatlan emberek élete és az Európa alapját képező értékek forognak kockán — felhívást intéznek minden érintett félhez Bosznia-Hercegovinában, hogy azonnal szüntessék be a harcokat, és szigorúan tartsák be az ENSZ BT döntéseit. A két napja Keszthelyen tanácskozó államférfiak álláspontját a vendéglátó, Göncz Árpád ismertette a televízió által élőben közvetített elnöki eszmecsere kezdetén, szombat délben. Az egységesülő Európa új jelentését és benne az államelnökök feladatát körbejárva a cseh Vaclav Havel azt emelte ki, hogy az államfők fel tudják hívni a figyelmet a polgári elvek, az értékek érvényesítésének fontosságára. Hasonlóan vélekedett a német Roman Herzog is, aki szerint Európának jólétet kell jelentenie, és ebbe beletartozik sok egyében kívül a humanitás érvényesülése is, A magyar államfő, Göncz Árpád egyszerre látja egységnek és sokféleségnek Európát, amelyhez a mi régiónk sem „üres kézzel” csatlakozik. A lengyel Lech Walesa úgy tartja: már csak a civilizáció, a technika fejlődése miatt is integrációra kell a kontinensen törekedni, a kérdés csak az. hogy hogyan. A szlovén államfő, Milan Kucan felvetette, hogy az európai integráció összetartó erejét — a vallás és a kultúra után — új értékek jelentik majd: az emberi méltóság, az új módon A térség országaiban a magyarországi privatizáció iránt a legnagyobb az érdeklődés — hangsúlyozta szombaton a közép-európai országok államfőinek keszthelyi találkozóján megtartott sajtótájékoztatóján Suchman Tamás privatizációs miniszter. Elmondta: Ausztria például 5400 vegyes vállalattal vagy osztrák tulajdonú céggel érdekelt, s a kelet-európai térségbe irányuló tőkebefektetéseinek 60 százaléka Magyarországra jut. Németország összekapcsolódó közös sors. Ezek miatt az értékek miatt a csatlakozásra váró országok is szívesen engednek szuverenitásukból — vélte, megjegyezte azonban — Havel elnökkel egyetértve —, hogy a boszniai konfliktus most ezeket az értékeket veszélyezteti. Roman Herzog erre fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az az Európa, amely felé mindnyájan törekszünk, senkitől nem követeli identitásának, szuverenitásának feladását. A közös európai tudat pedig már létezik, ezt az európai kultúra közös gyökerei jelentik. Az osztrák Thomas Klestil szerint is igen fontosak a gyökerek, azokat senkitől nem szabad elvenni, mert növekedni csak az tud, aminek gyökerei vannak. A szlovák Michal Kovac megemlítette a magyar—szlovák alap- szerződést is, amely hozzájárul ahhoz, hogy a régiónak az EU- tagságra törekvő, szomszédos országai rendezzék kapcsolataikat. Szlovákia az alapszerződéssel bizonyítja, hogy az európai nemzetek családjának aktív tagja kíván lenni — szögezte le. Az államfők megerősítették: országaik polgárainak többsége Európa egységének híve, arról szólva pedig, hogy az egyes embereknek mit jelenthet ez, Thomas Klestil leszögezte, miszerint a schengeni egyezmény megvalósítása nem vezethet új akadályok létesítéséhez, és — mint arról Göncz Árpád bécsi tárgyalásai idején is szó volt — a határon külön sáv létesül majd a magyarokennél kevesebb, ám számos nagy céggel vesz részt a folyamatban. A miniszter hozzátette: figyelembe kell venni a többi kelet-európai ország privatizációs folyamatát, konkurens kínálatát, így például az olaj- finomítók esetében. Közölte, hogy az idén a Matáv-részvé- nyek jelentős része piacra kerül, de a legjelentősebb a villamosenergia és a gázszolgáltatás privatizációja lesz. Hogy milyen arányban, az a nak. Michal Kovac arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU bővítésére mindkét oldalon jobban fel kell készíteni a közvéleményt, és ebbe — akár az államfők segítségével — be kell vonni a polgári kezdeményezéseket. Nem szabad eltitkolni az esetleges aggodalmakat sem, például a munkaerővándorlás megindulása miatt feltámadó riadalomról is beszélni kell. Az államok szuverenitásának jelentőségét firtató kérdésre válaszolva Thomas Klestil felvetette: egy államnak egyedüi esélye sincs arra, hogy minden veszélyt elhárítson polgárairól, mert a bűnözés, a terrorizmus, a környezetszennyezés mára átnyúlik a határokon. Együtt kell tehát az országoknak fellépniük ezen jelenségek ellen, és csak az együttes fellépéssel tudják saját szuverenitásukat is gyakorolni. A német és a cseh államfő szintén egybehangzóan úgy vélekedett, hogy az országok politikai elitjei támogatják a kontinens egységesülését. Vaclav Havel szerint a posztkommunista országok elitje saját politikai sikerének tekinti a minél gyorsabb integrációt, Roman Herzog úgy látja: ha egy politikus ma az egyesítés ellen szól, az nem érti meg saját korát. Göncz Árpád az eszmecserét záró szavaiban úgy fogalmazott, hogy az integráció az élet diktátuma. Európában a legfontosabb problémák azonosak, és az országok egymás nélkül nem tudják azokat megoldani. tenderek benyújtása után dől el. Csupán a villamosműveknek 16 eladandó, nagy értékű vagyontárgya van, amelyeket egyenként kell értékesíteni, megőrizve a magyar tulajdoni többséget. Suchman hangsúlyozta: a megkülönböztetés legkisebb szándéka nélkül is szükséges a vevők előzetes üzleti kontrollálása, a „kalandorok” és a csak piacvásárlók kiszűrése a biztonságos privatizációs döntés érdekében. Érettség és geopolitika Magyarország a legesélyesebb A televíziós fórumot követően a köztársasági elnökök — a pénteken este hazautazott Oscar Luigi Scalfaro kivételével — egyéni sajtótalálkozókon nyilatkoztak az újságíróknak a kastélyparkban. Göncz Árpád többek között elmondta: jó jelnek tartja Roman Herzog azon véleményét, miszerint Magyar- ország a legesélyesebb az Európai Unióba való bejutásra, de továbbra is úgy tartja, hogy a pályázó országok történelmileg egy időben válnak az Unió tagjaivá. Még akkor is, ha kétségtelen: a döntés előtt az „érettségi” és geopolitikai állapotokat értékelik elsősorban. A magyar—szlovák alapszerződésről szólva megerősítette: mindkét ország érdeke a mielőbbi ratifikálás, s azzal számol, hogy erre még szeptemberben sor kerülhet. Ez a dokumentum további kedvező politikai hatásokat gerjeszthet a két állam viszonyában. Köztársasági elnökünk egyik asztalszomszédja, Michal Kovac közölte, hogy osztrák kollégájával, Klestillel is szót váltottak az alapszerződésről, aki szerint Ausztria is érdekelt annak mielőbbi megvalósításában. Roman Herzog, német elnök az európai integrációs folyamat nem csak gazdasági kérdéseken alapuló komplex jellegét emelte ki. Mint mondotta: a német államegyesítés után a volt NDK „befogadása” is nehéz feladat volt — jellegében hasonló, de sokkal nagyobb feladat az EU új tagokkal való kibővítése. Lech Walesa közölte: a díszebéden felajánlja, hogy a legközelebbi közép-európai csúcstalálkozó színhelye a lengyelországi Láncút legyen. (Egyébként a jövő évi találkozó megrendezésének szándékát az előző napon az olasz elnök is jelezte.) Milan Kucan szlovén elnök közölte, hogy 1997-ben Szlovénia szívesen vállalná a hasonló „csúcs” házigazda szerepét. Privatizációs érdeklődők Közös álláspont Boszniáról A keszthelyi találkozón az államfők a kétoldalú megbeszélések befejeztével közös állásfoglalásban fejezték ki aggodalmukat a bosznia-herce- govinai kegyetlen események miatt. Elítélték a folytatódó harcokat, az ENSZ békefenntartó erői szerepének, valamint az ENSZ-határozatok sorozatos figyelmen kívül hagyását, a nemzetközi humanitárius tevékenység hátráltatását és a felelőtlen támadásokat polgári célpontok ellen. Elismerve, hogy vannak esetek, amikor erőre erővel kell válaszolni — támogatják az ENSZ kérésére a NATO által legutóbb végrehajtott légicsapásokat. Hangsúlyozták: a palei szer- bek állandó támadásai boszniai városok, különösen Tuzla ellen, valamint az UNPRO- FOR tisztjeinek túszokkénti és emberi pajzskénti felhasználása teljesen elfogadhatatlan a civilizált társadalmak számára. Szem előtt tartva azt, hogy itt mind ártatlan emberek élete, mint pedig olyan értékek forognak kockán, amelyek Európa alapját képezik — felhívást intéztek minden érintett félhez Bosznia-Hercegovinában, hogy azonnal szüntessék be a harcokat, és szigorúan tartsák be a Biztonsági Tanács döntéseit. A barbarizmus megjelenése a XX. század végén megengedhetetlen — hangsúlyozták a közép-európai államfők. Oldani a történelmi görcsöket Kétoldalú tárgyalások A szlovák köztársasági elnök esedékes magyarországi látogatására azt követően kerül sor, hogy mindkét ország parlamentje ratifikálta a magyar—szlovák alapszerződést. Ebben egyetértett a két államfő, Michal Kovac és Göncz Árpád szombaton délelőtt, a keszthelyi találkozón folytatott kétoldalú megbeszélésükön. A magyar köztársasági elnök a délelőtt folyamán szlovák kollégáján kívül találkozott a cseh és a német elnökkel is, velük elsősorban a közép-európai államfők találkozójának jövőjéről váltott szót — tájékoztatta a sajtó képviselőit Faragó András, az államfő szóvivője. Göncz Árpád és Michal Kovac — a szóvivő beszámolója szerint — egyetértett abban is, hogy az alapszerződés a két ország kapcsolatában új korszak kezdetét jelentheti. A magyar államfő megjegyezte azonban, hogy a most parlamentijóváhagyásra váró dokumentum nem oldhat meg minden kérdést, hiszen az eszmeiségek görcsei nehezen oldódnak fel. Michal Kovac a kapcsolatok fejlesztéséhez szilárd alapnak nevezte az alapszerződést, és emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban kedvező fejlemények tapasztalhatók, hiszen nemrégiben adtak át két határátkelőt, és kettő további átadását most készítik elő. Megkezdi működését a magyar—szlovák vegyes bizottság, és egyezményt készítenek elő a közúti és vasúti forgalomról. Az elnök jelezte: szeretné, ha látogatása alkalmából olyan jellegű nyilatkozatot tehetnének magyar kollégájával, amely megteremti a lehetőséget a történelmi görcsök oldásához, ám nem a múltra, hanem a jövőre összpontosítana. Göncz Árpád azt kérte szlovák kollégájától: Pozsony a nehéz gazdasági helyzetben is próbálja meg legalább szinten tartani a szlovákiai magyarok kulturális egyesületének támogatását. A német és a cseh államfővel elsősorban a közép-európai elnökök találkozójának jövőjéről váltott szót Göncz Árpád. A szóvivő tájékoztatása szerint Vaclav Havelnek a magyar elnök felvetette: jó lenne ezeken a találkozókon az európai csatlakozás emberi vonatkozásait alaposabban feltárni. Ezek a beszélgetések megmutathatnák, hogy a közép-európai térség békében, együttműködésben tud és akar élni. Vaclav Havel azt hangsúlyozta, hogy a térségnek a kon- tinens lelkiismeretének kell maradnia. A cseh elnök véleménye szerint nem kell bővíteni az elnöki találkozó résztvevőinek körét, és ebben a szellemben foglalt állást Göncz Árpád későbbi beszélgetőpartnere, Roman Herzog is, akivel a magyar köztársasági elnök szót váltott a magyar—szlovák és a magyar- román viszonyról is. Az államfők búcsúztatása A magyar köztársasági elnök a Festetics-kastély parkjában ünnepélyes külsőségek között köszönt el az államfőktől, akik két napot töltöttek a Balaton partján. A vendégek autói kigördültek a park kapuján — ezzel szombaton, a délutáni órákban befejeződött a közép-európai államfők keszthelyi találkozója. Az államférfiak hazaindultak, a szlovén elnök, Milan Kucan azonban az MTI értesülése szerint néhány napot — nem hivatalosan — még Magyarországon tölt. Az államfők délutáni programjában elsőként a díszebéd szerepelt, majd a kastély koncerttermében magyar szerzők műveiből összeállított hangversenyt hallgattak meg. A Bihari tánceggyütjes leánykara a Szerelem, szerelem című kompozíciót adta elő a Hegedős együttes kíséretével, Jandó Jenő két Bartók-mű- vet zongorázott, Csengery Adrienne Kurtág György egy művét énekelte el.
