Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-29 / 124. szám

2 1995. május 29., hétfő Belföld-külföld UJ KELET Clinton és Jelcin Bili Clinton amerikai elnök pénteken telefonbeszélgetést folytatott Borisz Jelcinnel. Arra kérte az orosz elnököt, hogy szólítsa fel a szerbeket a túszul ejtett ENSZ-katonák szaba­don bocsátására —jelentette az ITAR-TASZSZ orosz hír- ügynökség. Clinton közölte Jelcinnel: ha sikerül meggyőznie a szerbeket, és azok felhagynak a túszszedéssel, valamint a polgári lakosság elleni támadásokkal, nem lesz több NATO- légicsapás a szerb állások ellen. Telefonegyeztetés A boszniai válságról folytatott telefonbeszélgetést szom­baton este Bili Clinton amerikai elnök Jacques Chirac fran­cia elnökkel és John Major brit kormányfővel — jelentette az AFP francia és a UPI amerikai hírügynökség. A tele­fonbeszélgetés során a három vezető politikus egyetér­tett abban, hogy hétfőre Hágában összehívják a nemzet­közi összekötő csoport ülését. A hétfői találkozó tényét a Hervé de Charette francia külügyminiszter már meg­erősítette. Az ENSZ nem enged Az ENSZnem fog engedni a szerb zsarolásnak — jelen­tette ki szombaföfi feqjxS^rnard, Mérim.ée, aBizjonságlífar: vnács francia elnöke. Közölte azt is, hogy a testület tagjai szolidaritásukról és támogatásukról biztosították a francia katonákat. A világszervezet békéltető akciókért felelős tisztségviselője, Kofi Annan ugyancsak megerősítette, hogy a világszervezet nem enged a kegyetlen szerb taktikának. Mint mondotta, most keresik, milyen akció szükséges a fog­ságban lévő emberek kiszabadítása érdekében. Az ENSZ- diplomata úgy vélekedett, hogy nem a légicsapás az egyet­len megoldás. Kéksisakosok halála “Két francia'ÉfslS^-katona életét vesztette'szombaton Szanyevóbítn, egy hídért folyó közelharcban a bősznia szer- bekkel — jelentette a Reuter a békefenntartók egy szóvivőjére hivatkozva. Gerard Dubois alezredes elmond­ta, hogy az egyik francia az összecsapás közben vesztette életét, a másik súlyos sérülést szenvedett a tűzharcban, és később halt bele sebeibe. Dubois helyesbített egy korábbi jelentést, amely arról számolt be, hogy francia kéksisako­sok visszafoglalták a Vrbanja-hidat, és egy megfigyelőállást a szerbektől. Túszul ejtett ENSZ-katonák 4 William Pertry amerikai védelmi miniszter pénteken kör veteke, hogy a boszpiai szerbek engedjék szabadon a túszul ejtett és a NATOlégicsapások ellen emberi pajzsként hasz­nált ENSZ-katonákat. Perry felháborítónak nevezte a szer- bek taktikáját — jelentette a Reuter. Perry találkozott Domenico Corcione olasz védelmi miniszterrel. Az ameri­kai miniszter szombaton fejezi be négynapos európai kör­útját, amelynek során előző nap Nápolyban tárgyalt Leighton Smith amerikai tengernaggyal. Szerb hitványságok Hitvány cselekedetnek miősítette szombaton az élő pajzs­ként használt ENSZ-alkalmazottak túszul ejtését a brit vé­delmi miniszter. Malcolm Rifkind, aki amerikai és — mint utóbb kiderült — német kollégájával rögtönzött villámtár­gyalást tartott szombat délután a brit főváros gatwicki repülőterén, a megbeszélésen a hírek szerint — Volker Rühe német védelmi miniszterrel vállvetve — ellenállt a szer- bekre gyakorolt katonai nyomás fokozását célzó amerikai szándéknak. Rifkind a tárgyalás után kijelentette: London szerint nem férhet kétség ahhoz, hogy most az elsődleges feladat a túszok életének megmentése. Földrengés Szahalinban Áldozatai is voltak a szombati földrengésnek Oroszország távol-keleti szegletében, Szahalin északi részén. A halottak pontos számát nem közölték. A korábbi jelentések szerint a Richter-skála szerint 7,5 fokozatú földrengés több emeletes házat romba döntött. A földrengés a térségben lévő Nyeftyegorszk várost sújtotta a legjobban. Markó Béla az elnök Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán helyi idő szerint vasárnap hajnali 5 órára névre szóló szavazással, 293 igen szavazattal 43 ellenében. 58 tartózkodás mellett véglegesí­tették az új alapszabályt. Ezt követően a küldöttek áttértek a következő napirendi pontra, az új szövetségi elnök meg­választására. MDF: visszanyerni a társadalom bizalmát Megtorpanó átalakulás? A Magyar Demokrata Fórum IX. Országos Gyűlése elfogad­ta a párt cselekvési program­jának első részét, mely a Szö­vetség Magyarországért címet viseli. Ez a programtervezet felhívja a magyar honfitársa­kat arra, hogy támogassák az MDF törekvéseit. Szövetséget ajánl mindenkinek, aki megér­ti, hogy a korszakváltás lelki és fizikai megpróbáltatásain a magával megbékélő nemzet erőinek mozgósításával lehet csak úrrá lenni. Mindazoknak, akik nem törődnek bele abba, hogy jövőnk külső kényszerek és hatalmi harcok áldozatává váljék és akik személyes sor­suk jobbra fordulását Magyar- ország felemelkedésétől remé­lik. A több fejezetből álló doku­mentum bevezetője megálla­pítja: az MDF olyan körülmé­nyek között fogalmazza meg cselekvési programját, amikor az MSZP—SZDSZ koalíció egy esztendeje tartó kormány­zása aláássa a rendszerváltozás első négy évének eredménye­it. A jelenlegi kormány hibá­jából elakadt az 1993-ban megindult gazdasági növeke­dés, romlik az ország nemzet­közi megítélése és egyre keve­sebb működőtőke érkezik az országba. Az MDF szerint megnőttek az átalakulás meg­torpanásának veszélyei, és a válság elmélyülésének és elhú­zódásának reális lehetősége látszik. Most dől el, hogy Ma­gyarország gazdasági és poli­tikai szempontból Európa me­lyik feléhez fog tartozni. A helyzet értékeléséből ki­indulva ezért az MDF a rend­szerváltoztatás befejezése mel­lett legfőbb stratégiai céljának az ország új európai helyének kialakítását és az összmagyar- ság ügyének szolgálatát tekin­ti. E célok érdekében az MDF — néppárti törekvéseiből faka­dóan — arra teszi a hangsúlyt, hogy visszanyerje a társadalom bizalmát és a következő vá­lasztások eredményeként ismét kormányzó erővé váljék. Külön fejezet foglalkozik az előző kormányzati ciklus érté­kelésével. Mint a programal­kotók leszögezik: az MDF vállalja a felelősséget a rend­szerváltoztatás első négy esz­tendejének kormányzati tevé­kenységéért. Ugyanakkor el­utasítja az igaztalan vádakat. Büszke arra, hogy a külgazda­sági környezet drámai össze­omlása és a parlamenti ellen­zék anarchia veszélyét is fel­idéző magatartása ellenére ké­pes volt megőrizni a társadal­mi békét. Új alapokra helyez­te a határokon túli magyarság és az anyaország kapcsolatát. Külön fejezetben foglalko­zik a cselekvési program az MDF és más pártok viszonyá­val. A dokumentum határozot­tan megfogalmazza: az MDF igyekszik egyértelművé tenni mind a parlamenti, mind a par­lamenten kívüli pártokhoz való viszonyát. Üdvözli és támogatja az or­szág felemelkedését szolgáló, saját programjához illeszkedő törekvéseket, de következete­sen elutasít minden olyan esz­mét és módszert, amely meg­akadályozza vállalt feladata teljesítésében. A dokumentum,szerint^ az MDF a realitások felismerése alapján egy pártszövetség ki­alakítása érdekében vállalja a lehetséges együttműködést az ellenzéki pártokkal. Nagy hangsúlyt helyez a do­kumentum Magyarország eu- ro-atlanti orientációjára és a magyarság — azaz a határain­kon innen és túl élő magyarok — nemzeti érdekei közötti összhang megteremtésére és arra, hogy meghiúsítson min­den olyan kísérletet, amely akár szándékosan, akár tudat­lanságból e két követelmény szembeállítására irányul. A dokumentum meghatároz­za azt is, hogy az MDF-nek egy olyan, a jövőben elkészí­tendő átfogó programot kell összeállítania a következő vá­lasztásokra, amely saját kor­mányzati tapasztalataik és az állandóan változó feltételek mélyreható elemzésén alapul. E program minden elemének ahhoz a stratégiai célhoz kell igazodnia, amit az európai in­tegrációhoz való csatlakozás és a magyarság felemelkedésének szándéka fejez ki. Az MDF- nek az a célja, hogy visszaad- já az állampolgárok biztonság- érzetét. Az országos gyűlés a Szózat eléneklésével ért véget. Keleti György az ÉAK ülésén Nem volt botrány — Mint minden eddigi or­„*a4§0® mostani- ás. jelentős, állomás. % J$I3F, ■ életében. Végétért égy na­gyon nehéz szakasz, az 1994- es választások csatavesztése utáni időszak, és most egy előretekintő, aktívabb, cse- lekvőbb, offenzív politizálást kezd az MDF — ezekkel a gondolatokkal kezdte Für Lajos, az MDF elnöke a két­napos országos gyűlést Lezá­ró és értékelő sajtótájékozta­tót. A sajtótájékoztatón részt vett Szabó Iván ügyvezető elnök, frakcióvezető, vala­mint Kónya Imre és Pusztai Erzsébet, az országos elnök­ség újonnan megválasztott két tagja. A párt elnöke ki­fejtette, hogy az alapszerve­zetektől a legfelsőbb vezeté­sig megtörtént a tisztújítás, és az ellenzéki cselekvési program elfogadása után ha­tározott. terjeszkedni akaró, az ország közvéleményét megnyerő politizálásra lesz szükség. Für Lajos még azt is hozzátette: az országos gyűlés politikai légköre biza­kodó volt, s egy demokrati­kus pártban természetes, hogy a hozzászólások bírá- ,latot;is tíHíabnaztfüti' .-.&ZabQ4>án arról' beszélt, hbgy mindén várakozással ellentétben nem volt botrány az országos gyűlésen, fe­gyelmezett, sokrétű vélemé­nyek kifejtésének tere volt a tanácskozás. A cselekvési program első részének elfo­gadása, a párt belső életére vonatkozó szervezet- és kap­csolatépítési fejezet átdolgo­zása után minden lehetőség megvan arra, hogy az MDF szervezettebb és egysége­sebb pártalakulatként jelen­jék meg a magyar politikai életben. A sajtótájékoztatón kér­désre válaszolva Für Lajos és Szabó Iván egybehangzóan elmondta, hogy az ellenzéki pártokra vonatkozó szöveg- módosítás, miszerint az MDF nem tesz különbséget az ellenzéki pártokkal kiala­kítandó jövőbeni viszony­ban, nem jelent lényeges vál­tozást, a párt nem kíván programjában diszkrimináci­ót megfogalmazni: baráti kezet nyújt mindenkinek, arról már nem tehet, ha va­laki ezt nem fogadja el. Hősök napi ünnepség Ökumenikus istentiszteleten emlékeztek vasárnap a Hősök Napja alkalmából a Pákozdi Mészeg-hegyen emelkedő Don-kanyar Kápolnánál a tra­gikus sorsú II. magyar hadse­reg áldozataira, a távoli harc­mezőkön elesettekre és eltűn­tekre, azokra, akik a háborúk­ban vesztették életüket. A ma- dárszámyakat formázó, kőből és fából épített kegyeleti hely­nél Bobory Zoltán, a Don-ka­nyar Kápolna Alapítvány ku­ratóriumának titkára köszön­tötte az emlékezni és megbé­kélni érkezetteket, majd Nagy István, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere és Szabó Gábor, a Fejér megyei közgyűlés elnöke emlékezte­tett a hősökre, a háborús vér­ontások áldozataira, s szólt az utókor kegyeletteli kötelessé­géről. Az ünnepség befejezé­seként a kegyelet és az emlé­kezés virágait helyezték el a kápolna oltárának talapzatán. Keleti György honvédelmi miniszter szombaton értésre adta, hogy Magyarország sem­miféle katonai intézkedést nem tett a boszniai helyzet legújabb fejleményei miatt. A miniszter az ÉAK védel­mi és biztonsági bizottságának a parlamentben tartott ülésén egyebek között kijelentette: mindent meg kell tenni azért, hogy a magyar határoktól nem túlságosan távol dúló háború végre befejeződhessen. Ennek érdekében a Magyar Köztársa­ság, mint az ENSZ soros elnö­ke, mindent megtesz. A kor­mány mellett működő nemzet- biztonsági kabinet folyamato­san értékeli a helyzetet, s úgy ítéli meg: a délszláv válság je­lenleg nem közvetlen katonai fenyegetés Magyarországra nézve, „Éppen ezért a magyar honvédség semmiféle lépést nem tett a határok megerősíté­sére, semmiféle katonai átcso­portosítást nem hajtott végre, a laktanyákban a békeidőknek megfelelő kiképzés folyik” — emelte ki. A miniszter a bizottság előtt ismertette a magyar biztonság- és védelempolitika legfonto­sabb elemeit. Egyebek között kiemelte: hosszú távú célunk, hogy a nem túl távoli jövőben teljes jogú taggá váljunk az európai és euroatlanti intézmé­nyekben. A politikai rendszer- változással Magyarország elfo­gadta a fejlett demokráciák ér­tékrendjét, amelynek alapján , úgy véli, hogy hasznosan szol­gálhatja a közös érdekeket az integrációs szervezetekben. Hangsúlyozta: védelmi kon­cepciónk alapja az a feltétele­zés, hogy a következő 10-15 évben nem számolunk az álla­mok közötti katonai konflik­tussal. A fegyveres erők fel- használásának legvalószínűbb formáját Magyarország abban látja, hogy magyar katonai egységek olyan válságkezelő műveletekben vesznek részt, amelyeket nemzetközi bizton­sági és védelmi szervezetek hajtanak végre multinacionális katonai erőre támaszkodva. Keleti kiemelte, hogy Ma­gyarország nagy figyelmet for­dít a kétoldalú katonai kapcso­latok fejlesztésére, s ezzel összefüggésben részletesen szólt a magyar—román együtt­működésről. RMDSZ-kongresszus Mintegy a magyar Ország- gyűlésben az alapszerző­dések kérdésében lezajlott viták folytatódtak szomba­ton, amikor az RMDSZ ko­lozsvári kongresszusán Csin­talan Sándor az MSZP, Or­bán Viktor a FMPP, Torgyán József pedig a kisgazdák ne­vében szólalt fel. Az utóbbi Trianon elleni vádbeszéde nyomán Gellért Kis Gábor MSZP-képviselő, a magyar Országgyűlés emberjogi bi­zottságának elnöke külön szót kért, és rámutatott: több mint hiba elvonatkoztatni az időtől és a tértől, ami a be­széddel megtörtént, és saj­nálkozását fejezte ki, mivel ez a felszólalás igen kelle­metlen helyzetbe hozta a kongresszus résztvevőit a romániai nyilvánosságban.

Next

/
Thumbnails
Contents