Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-26 / 122. szám

UJ KELET Kultúra 1995. május 26., péntek 9 Lüktető muzsikák Mostanában piszkosul esik az eső, így a gyereksétáltatás helyett marad a zenehallgatás. Le vagyok maradva, van mit bepótolni. Hogy csak néhány pótolnivalót említsek: Scorpi­ons, a Band, Szörényi Levente. Az utolsó valcer című filmben elbúcsúztunk a Band formáci­ótól, a Capitol Records most visszasírja a rockzene nagy korszakának végét, momentán a 70-es éveket. 1973. július 28- án, egy nyári jamboreen a Senaca tónál a Band, az Allman Brothers Band és a Greatful Dead együttes színezték tovább addigi muzsikájukat. A műsor főszereplőjének a Band számí­tott, a 150 000 ember miattuk zarándokolt el a tópartra. Stílusszserűen felkonferálják az öt zenészt. Közülük egyet jól ismerhetünk, nevezetesen Gart Hudson zongoristát, aki kiváló játékával pecsételte meg Pres­ser Gábor Csak dalok című le­mezét (Jó tudni erről is!). A ta­gok nem sokat teketóriáznak, miután a színpadra lépnek. Chuck Berry Back to memphis- ével szólnak először a nagyér­demű közönséghez, majd saját kompozícióikkal mutatják be kapcsolatukat a rock gyökerei­vel. Az emlékezetes koncertről megjelent CD-jük címét érde­mes megjegyezni: Live—At Watkins Glen. Maradjunk még a 70-es éveknél, annak egy igazán ma­gyar alakjánál, Szörényi Leven­ténél. Levi énekel, gitározik, ünnepel. Az ötödik X-be lépő volt Illés-tag előtt sokan fejet hajtanak, zenei pályafutása előtt sokan tisztelegnek. Nos, hát kedves barátok, rajongók, Illés- hívők! Nyíregyházán is kapha­tó a Levi‘s Best 50’ című kuri­ózum. A rajta szereplő Illés nóták, plusz Szörényi három szólólemezének legkiforrottabb felvételei virágcsokornak tűn­hetnek, az illatos szirmok mel­lett pedig egy cédula, rajta fel­irat: Happy Birthday To You 50. Születésnapja Alkalmából Isten éltesse! Táncolni jó, tán­colni érdemes, például diszkók­ban, utcán, táncháztalálkozón. Az utóbbinak van jelene, múlt­ja, jövője. Immáron a tizenne­gyedik anyagot bocsátja rendel­kezésünkre a Magyar Műve­lődési Intézet. A Táncháztalál­kozó ’95 elnevezésű válogatás igazán csemege a népzene lel­kes híveinek. Csak betesszük a lemezjátszóba és egyből jobban érezzük magunkat. Somogy megyéből indul a Mikor ju­hászbojtár voltam kezdetű vi­gasság és ezzel a Mezőségi Beü buba, beli beli örömünnephez. Utunk során találkozhatunk A Scorpions egyik fele nyitrai dallamokkal, gyimesi keservessel, bolgár tánccal, ka­rácsonyi énekkel, virágtánccal, egyszóval 22 felvétel 71 perc­be sűrítve. Erre a zenére át le­het táncolni az éjszakát. A következő vadonatúj CD borítóján szakállas úriember a bőgőjére támaszkodik, mint leghűségesebb „partnerére”. Igen, ő az: Pege Aladár. A Hungarian Jazz Workshop című jazz „kiadványában” fel­hagyott a hosszabb lélegzetű improvizációkkal, helyette jazz-funky stílusba csapott át, így muzsikája a könnyedebb határt súrolja. Izgalmas a duett­ben előadott Felhők, illetve a Walter című kompozíció. Eb­ben élvezhetjük Vukán György zongorista hajszálpontos kísé­retét Pege oldalán. Igazán kel­lemes érzés volt végighallgatni a lemezt. Mindenki tudtára adjuk: 20 éves a Motörhead. Hála isten­nek még tartják a frontot, Lem- my Kilmister basszusgitáros, énekes, és zenekarvezető hoz­ta össze a csapatot, kisebb meg­szakításokkal kiállták a kemény próbákat, köszönve ezt Lemmy erős harcmodorának. Utoljára 1991-ben fogtak meg lüktető muzsikájukkal, bár az igazat megválva 1916 című lemezük is kitűnő anyagnak bizonyult. Mostani Sacrifice című opu- szuk védjegye csak annyi: ha éjjel felkeltenek egy zenebará­tot, miközben bömböl a „lár­más rock'n' roll”, egyből rávág- ná; ez megtéveszthetetlen hang­zás, ez Motörhead a javából! Manapság ez több bandának adatik meg, így válnak felejt­hetetlenné. Végül primőr áru Németor­szágból, a Scorpions koncert CD-je: a Live Bites. A banda Mexico City-ben, Leningrád- ban, na és természetesen saját hazájukban koncertezett. Ezek a helyszínek forró légkörű han­gulata nyerte el tetszését Klaus Meinnek, Rudolf Schenkelnek valamint a technikáért felelős emberkéknek. Leírom, mert tény és valóság: Santana kon­certje sem múlhat el az ezerszer eljátszott Európa nélkül, a Scorpions fellépésének kötele­ző számai, mint a Wind of Change, Living To Tomorrow kérve-kéretlenül, szinte előírás­szerűén hangzik el, nehogy va­lami hiányozzon az ováció fű­tötte közönségnek. A lemez végére elcsendesedik a tömeg, hazamennek a legények. Stúdi­óban vagyunk. Az utószó ma­gyar vonatkoztatású: az Omega Gyöngyhajú lány című meló­diája átültetve Scorpions-hang- zásra. Érdekes vállalkozás. Kezdődhet az összevetés az ere­detivel. Színek, szívek, virágok Egy szép monda szerint a foltvarrást maga Buddha találta fel... Elrendelvén azt, hogy a szegények adományait — az apró selyemdarabkákat — varrják össze takarónak. Egy biztos: azzal a patchwork művelői bármely országban egyetértenek, hogy ez egy isteni kézimunka! Öröm annak, aki csinálja, öröm annak, aki kapja, és reméljük, öröm lesz annak is, akik — egyelőre (?) — még csak nézik... Talán a fenti történet, talán a kényeszerítő szükség, vagy egy­szerűen az emberi lelelmé- nyesség adta az ihletet ahhoz a tevékenységhez, amely szinte a semmiből — a haszontalan lom­nak, szemétnek tartott ron- gyocskákból — értékeket, ruhá­kat, ágyneműt vagy egyéb, sze­met gyönyörködtető dísztárgya­kat hoz létre. A foltvarrás nap­jainkban már nem egyszerűen mesterség vagy hasznos fogás, hanem művészi szinten és már- már élethivatásként művelt ko­moly mesterségbeli hozzáértést kívánó tevékenység, melynek hasznosságát nem csak az elő­állított textíliák mennyiségével és minősé-gével mérik. A Magyar Foltvarró Céh má­jus 19-től június 8-ig az egye­sület tagjainak legszebb mun­káiból, és egy pályázat útján Magyarországra érkezett textil­munkák nemzetközi anyagából rendez kiállítást Nyíregyházán, a KPVDSZ Művelődési Ház­ban. A tárlatot Dolányi Anna iparművész nyitotta meg, aki maga is foltvarró művész, s a megnyitót követően beavatott ennek a csodálatos művészet­nek a rejtelmeibe. —Hogyan született meg ez a különös művészet? — Ez egy olyan művészi ág, amelynek az alapja egy teljesen átlagos, hétköznapi tevékeny­ség: a foltozás. Ezt talán már az emberiség történelmének hajna­lán az első asszonyok is megta­nulták, mivel a szükség is rá- kényszerítette őket. A legenda Buddhára vezeti vissza a folt­varrás művészetét, Európában mindenesetre az amerikaiak ál­tal vált igazán ismertté. AII. vi­lágháború után ugyanis a nyu­gat-európai megszállási öveze­tekben tartózkodó amerikai ka­tonák —eredetileg telepesek — feleségei már igen rutinos tech­nikával dolgoztak, s a környe­zetükben élőkkel is megszeret­tették ezt a tevékenységet. A század második felében — s különösen a 70-es, 80-as évek­ben — már egész Európában elterjedt a „foltkórosság”, mely­nek szerte a világon számos megszállottja és művelője van. — Magyarországon mióta létezik foltvarró egyesület? —1989 óta, amikor még csak néhány ember volt a tagja, de a tavalyi első országos kiállítá­sunkra már rengeteg „céhtag” hozta, küldte el munkáját. Az egyesület székhelye jelenleg Debrecenben van, a Máltai Sze­retetszolgálat székházában. — Ünnepi megnyitóbeszédé­ben kiemelte annak fontosságát, hogy a magyar „foltkórosoknak" egyesülete van. Végül is a foltvar­rók önállóan dolgoznak, nem? — Önállóan alkotnak ugyan, de mindig együtt dolgoznak, kalákában. A foltvarrás lénye­ge ugyanis nemcsak az, hogy a munka eredményeként milyen alkotás születik, hanem az is, hogy ennek a munkának közös­ségformáló ereje, sőt nyugtató, gyógyító hatása van. Megfi­gyelhető azoknál az emberek­nél, akik eljárnak az egyesület­be, hogy személyiségük pozi­tív irányban változik, hosszabb távon jobban fel tudják dolgoz­ni a problémákat, kevesebb köztül az ideggyenge ember. — Ezek szerint a foltvarrás­nak nem csak iparművészeti vagy kézműipari szempontból van jelentősége. — így igaz. A tevékenységet fent említett jótékony hatása miatt már néhány helyen pszic­hiátriai kezeléseknél is alkal­mazzák. A közelmúltban a hor- vát menekültekkel eredménye­sen alkalmaztuk súlyos dep­resszió ellen. Ezenkívül az or­szág két iskolájában technikaok­tatás keretében már tantárgyként is bevezették, és bebizonyoso­dott, hogy jelentős szerepet ját­szik a kreativitás fejlesztésében. — A kiállított alkotások kö­zött jó néhány külföldről szár­mazó darab is látható. Milyen pályázat útján kerültek ezek Magyarországra ? — Még tavaly meghirdettünk egy pályázatot Küldj egy virágot vagy egy szívet Magyarország­nak! címmel. Ebben kértük a föld bármely pontján élő, foltvarrás­sal foglalkozó embereket, hogy küldjék el a munkájukat, példá­ul egy kis szívet, vagy virágot, amelyekből itthon egy csodála­tos gyűjteményt állítottunk össze. Azért kértünk éppen szívet vagy virágot, mert ezek jelképei a sze­retetnek és a békének. — Milyen további terveik vannak? — Szeretnénk ezt a nemes szenvedélyt mindinkább elter­jeszteni Magyarországon, kiál­lítások, bemutatók útján akar­juk megismertetni az emberek­kel. Úgy érzem, nem szükség- szerű, hogy csak a káros és pusztító szenvedélyek hódítsák meg az embereket. Aki ennek a szenvedélynek a rabjává vá­lik, annak csak haszna lesz belőle! Matyi Zsuzsa Megjelent a Kaleidoszkóp Megjelent a Kaleidoszkóp legújabb száma. Mint azt már megszokhattuk, most is szín­vonalas és tartalmas ez az idősza-kos kiadvány. Az iro­dalmi részben Antal Attila Fa­lusi nyár című novellája mel­letti//'. Katona Béla irodalom- történész megyei irodalmi ba­rangolásra hívja az olvasót, így megtudhatjuk, hogy mint maradt szomjan Tinódi Lan­tos Sebestyén Nyírbátorban, mint élt és alkotott Ratkó Jó­zsef N agykál - lóban, valamint hogy indult el a költői pályára Képes Géza Mátészalkáról. A történelmi részben El­hurcoltak címmel a cseh bör­tönt megjárt szerző készülő könyvéből olvashatunk rész­leteket. Megtudhatjuk, hogy a cseh börtön teadélután volt Sztálinéhoz képest. Járha­tunk még a Keleti-Kárpátok lejtőin, Finnországban, vala­mint Felső-Szabolcsban. A Sóstóra Mar góc sy József ve­zeti el az olvasókat. Megis­merkedhetünk a gyerekek kedvencével, Halász Judit­tal, míg Dévai Nagy Kamil­láról megtudhatjuk, hogy huszonkilenc nyelven énekel népdalokat és megzenésített verseket. A közeledő nyár terveiről, programjáról nyi­latkozik a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház két művésze. Avass Attila és Bárány Frigyes. Anya és énekes Biztos vagyok benne, hogy a legsikeresebb vállalkozá­sunk fiunk, Dávid lett — mondta C sepr égi Éva, aki a közelmúltban mutatkozott be a nyíregyházi művelődési központban Abrakadabra című gyerekműsorával. A Neoton együttes máig igen népszerű sztárja miniturné keretében járja az országot. Előadás után beszélgettem vele. — Mennyire változtál meg gyermeked születése után ? — Azt hiszem, hogy ez az az igazán nagy dolog, ami megtör­ténhet az életben. Az ember ezután egészen másképp látja a világot. Barátaim azt szokták mondani, hogy túl aggodalmas­kodó lettem. Sokkal érzéke­nyebben reagálok a minden­napok dolgaira, nehezebben viselek el egy-egy rossz hírt. Megváltoztatta az egész élete­met, és másképpen gondolko­zom, amióta csemetém van. — Tervezitek a Neoton új­bóli megalakulását? — Divatos manapság, és én is kapható vagyok az ilyesmi­re. Nem hallottam konkrétumo­kat, de beszélnek róla. Elég sok akadálya van, úgy hiszem, túl kell lenni egy pár dolgon, hogy a zenekar újból együtt tudjon dolgozni. Szerintem biztos, hogy idővel lesz belőle valami. — Mostanában gyerekmű­sorokban lépsz fel. Ez hosszú távú terv pályafutásodban, vagy csak egy kis kirándulás? — Tényleg csak egy kis ki­ruccanás. Tulajdonképpen ta­valy született meg az ötlet, és a véletlen műve, hogy ma a gyerkőcöknek énekelek. Kö­rülbelül egy évvel ezelőtt Orosz­lányban volt fellépésem, ahol megdöbbenten olvastam a pla­káton a következőket: ma itt és itt hány órakor fog fellépni, gye­rekműsorával Csepregi Éva. Azt sem tudtam, hogy mihez kezd­jek, olyan ideges lettem. Hiszen nem mesecsokrot állítottam össze dalaimból ez alkalomra. De sikeresen meg tudtam olda­ni. Ezután kedvet kaptam. Mi­ért ne járhatnám az országot, az úgyis egy kicsit elfelejtett Don- kás, pöttyös lemezzel és a Sár­kánybirodalmú albummal. Gon­doltam arra is, hogy ezekből ki­adok egy mesekorongot, de ez még csak elképzelés. Most egy fel-nőtteknek szóló önálló le­mez kiadására készülök. — Kik segítettek a számok megírásában? — Többen is vannak, akikkel együtt dolgoztam, mint például a Kisvárt—Dunai szerzőpáros. Ok még nem annyira ismertek, pedig már igen népszerű sláge­rek is vannak szerzeményeik között. A Manhattanból kivált Varga Szabolcs három dala is hallható lesz előadásomban. Egy felvétel készült el eddig. Egy dalt énekelek a speciális olimpi­ára. Ez New-Havenben lesz, fővédnöke Schwarzenegger. — A Pásztor—Jakab—Hat­vani-stílustól ezek szerint telje­sen eltértél? — Rájöttem, hogy ez régen volt divat, és valami egészen más kell, más a sláger. Tőlem egy populáris, szólisztikus zene lesz hallható, melynek modern­sége a hangszerelésben, hangszínben fog megnyilvá­nulni. És természetesen en­gem is tükröz. Ma már nem dolgozunk együtt, de néha- néha azért találkozunk. Tisz­táztuk azokat a dolgokat, ami­ket forró fejjel vágtunk egy­máshoz. Rájöttünk, hogy nem kellett volna. Baráti kapcso­latom van mindenkivel. —Október óta énekiskolád működik Budapesten. — így igaz, s ott nagyon jó tanárokkal dolgozunk együtt. Van két hangképző pedagógus, két korrepetitor és egy zene­szerző. Én tulajdonképpen nem tanítok, de sok apró fogást mondok el. Hogyan is kell egy mikrofonnal bánni a színpadon és így tovább. Figyelek arra is, hogy minek örülnének diákja­im. Meg lehívok szátrokat, akik elmesélik eddigi pályafu­tásuk nehézségeit, akadályait, sikereit. Egyébként korhatár nélkül jelentkezhet felvétele­inkre mindenki, akinek van egy kis hallása, kedve az egészhez. Érdekességképpen megemlí­tem, hogy van egy férfi tanít­ványunk Paksról, 40 évesen hetente háromszor szorgalma­san tanul nálunk. Hangsú­lyozom, hogy ez nem sztár- nevelde, hanem egy előképző az alapok elsajátításához. Befejezésül elmondta, hogy a boldog, békés családi életet szeremé továbbra is megtarta­ni, és az édesanyaszerepet igen aktívan gyakorolni. Boró Orsolya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents