Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-24 / 120. szám
Külföld 1995. május 24., szerda Orosz felderítő berendezések Kubában Peter Tarnoff amerikai külügyi államtitkár visszautasította azt a republikánus elképzelést, hogy Washington tartsa vissza az Oroszországnak nyújtott támogatás egy részét, mivel Moszkva hírszerzőállomást működtet Kubában. Az államtitkár megítélése szerint a segélyek megnyirbálása kedvezőtlen hatást gyakorolna Oroszország együttműködési készségére az Egyesült Államok számára is roppant fontos stratégiai ügyekben. A szenátus külügyi bizottságában hétfőn lezajlott meghallgatásán Peter Tarnoff leszögezte: a kormányzat természetesen nem örül annak, hogy az Egyesült Államok közvetlen közelében felderítő berendezést üzemeltetnek, ám úgy véli, hogy ha „minden egyes apró problémáért büntetést szabunk ki Moszkvára, könnyen elveszíthetjük a lehetőséget a stratégiai fontosságú kérdésekben való együttműködésre”. Utalt arra is, hogy az állomás része a nemzetközi fegyverzetcsökkentési megállapodások ellenőrzésére szolgáló orosz hírszerzési rendszernek. Szerinte mindenféleképpen szem előtt kell tartani, hogy az orosz duma a közeljövőben készül szavazni a START-II szerződés ratifikálásáról: ha Washington megszorongatná Moszkvát az állomás ügyében, az bizonyosan károsan befolyásolná a szavazás légkörét. A meghallgatáson arról a törvényjavaslatról folyt a vita, amelyet a külügyi bizottság erősen jobboldali elnöke, Jesse Helms terjesztett be a Kuba elleni gazdasági-kereskedelmi tilalmak megszigorításáról. A tervezet kimondja, hogy annyival csökkentenék az Oroszországnak nyújtott segélyek összegét, amennyit Moszkva a kubai területen lévő felderítő állomás működtetésére költ (amerikai forrásokból évi kétszázmillió dollárra becsülik ezt az összeget). A republikánus javaslat másfelől - járulékos büntetésként — tilalmakat helyez kilátásba olyan országok ellen, amelyek kereskedelmi kapcsolatban állnak Kubával. A kormány ellenzi a törvénytervezet számos pontját, mert meggyőződése, hogy súlyosan sértené az Egyesült Államok érdekeit a szövetségesekkel fenntartott kapcsolatokban. Az Európai Unió és Kanada egyaránt jelezte, hogy rossz néven venné, ha Washington büntetőszankciókat vezetne be ellenük. Jesse Helms szenátor hétfőn leszögezte, hogy szándéka töretlen: javaslatát szavazásra fogja bocsátani. A Jeruzsálemért vívott küzdelem Az 53 hektárnyi kelet-jeru- zsálemi föld kisajátításának felfüggesztése után kedden valamennyi politikai párt keserűségének adott hangot, a kormány azonban fogadkozott, hogy a küzdelemnek még koránt sincs vége. Egyiptomi részről kedvezőnek ítélték meg a kormány döntését, de szélsőséges palesztin oldalról pusztán „manővernek” nevezték azt. A kormány fő erejét jelentő Munkapárt képviselői úgy ítélték meg, hogy — legalábbis átmenetileg — elvesztették szavahihetőségüket a jeruzsálemi zsidótelepesítés leállításával. A Likud hangadói pedig bírálták a párt vezetőjét, Benjámin Netanjahut, amiért a kormány megbuktatásának reményében a kneszet arab képviselőivel szövetkezett. Benjámin Ben-Eliézer lakás- építési miniszter bevallotta, hogy a Jeruzsálemért vívott első csatát Izrael elvesztette, de a küzdelemnek még nincs vége. Jichak Rabin kormányfő pedig kijelentette, hogy semmi esetre sem vállaltak kötelezettséget Jeruzsálem mind a zsidók, mind pedig az arabok számára történő fejlesztésének leállítására. Tíz hónapon belül izraeli vállalkozók Har Homa néven új zsidótelepülés építését kezdik meg, a még 1991- ben kisajátított 185 hektárnyi területen. A földgyaluk a város keleti felében már hozzá is láttak a munkához. Izraeliek szinte egyöntetűen úgy tartják, hogy Jeruzsálem egysége nem lehet kérdés. Az izraeli kormányok sorra hangsúlyozzák, hogy bármi történjék is, a város egésze a zsidó állam fővárosa marad. A város keleti felének 1967-ben történt elfoglalása óta Izrael Kelet-Je- ruzsálem egyharmadát sajátította ki, ahol tíz zsidó kerületet létrehozva 35 ezer lakást épített. Har Homa lesz a tizenegyedik. A PFSZ a jövőbeni palesztin állam fővárosaként tekint Kelet-Jeruzsálemre, ahol jelenleg 160 ezer zsidó és 155 ezer palesztin él. Izraelnek és a PFSZ-nek elvben egy éven belül meg kell kezdenie a tárgyalásokat a palesztin területek és a szent város végső státusáról. Amr Musza egyiptomi külügyminiszter az izraeli kormány döntését a kisajátítások teljes visszavonása felé tett kedvező lépésnek minősítette. Az izraeli felfüggesztés tükrében azzal magyarázta az arab minicsúcs elhalasztását, hogy azon elsősorban Jeruzsálem kérdését vitatták volna meg. Úgy vélte, hogy a várossal kapcsolatban nincs szükség egyoldalú döntésekre, mivel rendkívül kényes kérdésről van szó, amely tárgyalások témája. Hangsúlyozta, hogy az izraeli döntés több okból született, de a lényeg az, hogy meghozták. A Demokratikus Front Palesztina Felszabadításárt (DFPF) nevű damaszkuszi székhelyű szélsőséges palesztin szervezet szerint a minicsúcs elhalasztása az arabok meghátrálását jelenti. Lech Walesa Magyarországra látogat Lech Walesa lengyel államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására május 25-én hivatalos látogatásra Magyar- országra utazik. A két elnök hivatalos programját követően Walesa május 26-27-én részt vesz a régió nyolc országának — Ausztria, Csehország, Németország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Magyar- ország és Olaszország — Keszthelyen megrendezendő államfői találkozóján. A rendszerváltás utáni Magyarország és Lengyelország viszonyát az 1991-ben aláírt barátsági és jószomszédi együttműködés helyezte új alapokra. Bár e dokumentum 5. cikke kimondja, hogy a két ország államfője minden szükséges esetben, de legalább évente egyszer konzultál a kölcsönös gondokról és feladatokról, a magyar államfő először csupán 1994 márciusában járt Lengyelországban, míg Lech Walesa most első ízben utazik hivatalos útra a magyar fővárosba. Az idei esztendő a kétoldalú kapcsolatokban különösen aktívnak mutatkozik, hiszen éppen egy hónapja járt Budapesten Józef Oleksy lengyel kormányfő, az év második felében pedig a szenátus elnöke és Wladyslaw Bartoszewski külügyminiszter programjában szerepel magyarországi látogatás. A hivatalos viziteken kívül gyakorta kerül sor lengyel— magyar párbeszédre a Visegrádi Csoport találkozóin is. A lengyel külügyi vezetés értékelése szerint a magyar szocialisták kormányra kerülése óta erősen pragmatikus, szentimentalizmustól mentes hozzáállás jellemzi a budapesti politikusokat. A viszonyt nem terhelik feszültségek még a Magyarországon élő mintegy tízezer fős lengyel nemzeti kisébbséget érintően sem, egyedüli nyitott ügyként a lengyel közösségtől 1951-ben elvett templom kérdése szerepel. Kedvezőek a gazdasági eredmények is: tavaly a két ország közötti áruforgalom értéke meghaladta a 400 millió dollárt, ami a korábbi évekhez képest több mint 30 százalékos növekedést jelent. A kiemelkedően jó mutatók nagyrészt annak köszönhetők, hogy mindkét ország tagja a Közép- Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (CEFTA). Megjegyzendő azonban, hogy lengyel részről komoly aggodalmak mutatkoznak a Magyarországon március 20-án bevezetett 8 százalékos importvám és a jelentős forintleértékelés hatása miatt. A szakértők az intézkedés miatt nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a magyar vásárlások emiatt gyakorlatilag a nullára esnek vissza. Horn interjúja a német sajtónak Magyarországnak alapvető érdeke a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és a magyar— szlovák alapszerződés ebbe az irányba tett hatalmas lépés — nyilatkozta Horn Gyula kormányfő a Süddeutsche Zeitung című újságnak. A legnagyobb példányszámú német politikai napilap keddi számának Magyarországról szóló mellékletében a miniszterelnök elengedhetetlennek mondta a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit és reményét fejezte ki, hogy a lakosság idővel belátja ezek indokoltságát. — A magyar—szlovák alap- szerződésnél a kormánynak, eddig példa nélkül álló módon, sikerült elérnie, hogy államközi szerződésben rögzítsék az európai kisebbségi jogok és előírások megvalósítását — mondta a miniszterelnök. Majd a szerződés elleni tiltakozó megmozdulásokkal kapcsolatban kifejtette: minden kormánynak elsőrendű feladata, hogy nagyobb távlatokban gondolkodjon, mint az átlagpolgár. A kormány az ország érdekét tartotta szem előtt, azt, hogy jószomszédi viszony kialakítására van szükség — mondta. Az interjút készítő Weyer Bélának, az ország gazdasági helyzetét érintő kérdéseire válaszolva a miniszterelnök rámutatott, hogy Magyarországnak továbbra is szüksége van a külföldiek tőkebefektetéseire, külföldi cégek magyar- országi letelepülésére, de ezekre csak akkor lehet számítani, ha sikerül az ország pénzügyi helyzetét stabilizálni. A kormánynak ez lebegett a szeme előtt, amikor márciusban meghozta a valóban szigorú takarékossági intézkedéseket. A pénzügyi stabilizálással párhuzamosan kell megteremteni a növekedés feltételeit. Hangsúlyozta, hogy az országnak segítségre, támogatásra van szüksége, s emiatt igenis fontos a magyar kormány intézkedéseinek nemzetközi fogadtatása. Horn szerint várható volt, hogy ezek az intézkedések csökkentik a kormánytagok népszerűségét, de a visszaesés mértékében az is közrejátszott, hogy a kabinet kevés figyelmet fordított a tájékoztató tevékenységre. Polgári áldozatok Horvátország kedden bi illetékesei bejelentet- elismerte, hogy a Nyu- ték: elképzelhető, hogy gat-Szlavónia elleni má- Okucani környékén két jus elejei offenzíva során tömegsír is van. „A helypolgári személyek is éle- színen még mindig lát- tüket vesztették. szanak a munkagépek A horvát rádiónak nyilat- által hagyott nyomok, s kozó Ivica Kostovic mi- a helyi lakosság szerint niszterelnök-helyettes el- a frissen ásott gödrökbe mondta: a hatóságok ed- szerbeket temettek” — dig 188 holttestet találtak monták a világszervezet Nyugat-Szlavóniában, s a illetékesei. 127 eddig azonosított ál- A sírok kérdését minden dozat közül 20 volt polgá- bizonnyal szóba hozza a ri személy. „Elképzelhető, Zágrábban tartózkodó hogy az azonosítás végez- Richard Goldstone és tével 54-re nő a polgári ál- Tadeusz Mazowiecki is. A dozatok száma” — tette hágai nemzetközi törvény- hozzá. Kostovic elmondta, szék főbírája, valamint az hogy a holttesteket már el- ENSZ emberi jogi kérdé- temették, s a horvát kor- sekben illetékes külön- mány az elhunytak hozzá- megbízottja hétfőn érke- tartozóinak kérésére köz- zett a horvát fővárosba, li a sírok helyszínét. hogy kivizsgálja azokat A horvát kormányfő a szerb vádakat, amelyek helyettese egy nappal szerint a horvát hadse- azután nyilatkozott, reg háborús bűnöket kö- hogy az ENSZ névtelen- vetett el a szerb lakosság ségbe burkolózó zágrá- ellen. Orosz választási törvény Borisz Jelcin kedden hivatalosan is bejelentette, hogy megvétózta a duma által a múlt hónapban elfogadott törvényt, amely a parlamenti választásokra vonatkozik. Jelcin Ivan Ribkin házelnököt levélben értesítette döntéséről. Jelcin környezetéből már a hét elején kiszivárogtatták a várható vétót. A hivatalos indoklásban Jelcin megismételte már korábban közölt kifogásait, így azt, hogy a törvény értelmében a képviselők felét választanák egyéni választókerületekben, a másik felét pártlistán. Jelcin szerint ez a rendszer ugyanis a jórészt moszkvai központú pártoknak kedvezne, és nem veszi figyelembe kellőképpen a föderáció tagjainak érdekeit. Jelcin ezért javasolta, hogy a 450 képviselő kétharmadát — azaz 300 képviselőt — válasszák meg egyéni választókerületekben, 150-et pedig pártlistán. Az államfő ugyancsak javasolta, hogy a választások érvényességéhez 50 százalékos részvételre legyen szükség. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a törvény szerint az állami tisztviselőknek fel kellene függeszteni tevékenységüket a választási kampány idejére, és ezért javasolta a vonatkozó törvénycikk törlését. innen-onnan fi* Róma — Néhány óra leforgása alatt 15 millió líra büntetést osztott ki és harminc jogosítványt gyűjtött be az olasz autópálya-rendőrség hétfőn a Milánó—Genova autópálya egyik szakaszán. A közlekedés őrei az egyik lehajtónál állították fel radarjukat, s rövid idő leforgása alatt harminc 170 kilométer óránkénti sebességnél többel száguldó gépkocsit mértek be. Valamennyi sietős vezetőnek a jogosítványába és 500 ezer lírájába került a nem várt találkozó a rendőrökkel. (Az olasz autópályákon a megengedett maximális sebesség 130 kilométer óránként.) A gyorshajtók között volt a népszerű olasz rockénekesnő, Anna Oxa férje is, aki terhes feleségével az oldalán 187 kilométeres sebességgel vezette Volvo 960 típusú gépkocsiját. ■fit1 Újdelhi — Harmincöt gyermeket temetett maga alá egy trágyát szállító kocsi hétfőn a kelet-indiai Orisza szövetségi államban. Rendőrségi adatok szerint a baleset következtében 23 — öt és tizenöt év közötti — gyermek vesztette életét. A végzetes balesetet az okozta, hogy a gépkocsi vezetője elvesztette uralmát a jármű felett, s az ennek következtében letért az útról és felborult — jelentette a dpa. '(ÜT Isztambul — Agyonlőtték a Yeni Gunayadin című török napilap tulajdonosát kedd reggel Isztambulban —jelentette a Reuter. Bekir Kutmanqil ellen a város Mecidiyekoy nevű üzleti negyedében követték el a merényletet. Ä rendőrség három személyt gyanúsít a bűntett elkövetésével, felkutatásukra megkezdték a nyomozást. HÉT' New York — Bili Gaede argentin mérnök — saját elmondása szerint — tíz éven keresztül adott tovább tervezési és gyártástechnológiai információkat Kínának, Kubának és Iránnak az amerikai Intel Corp 386-os, 486-os és pentium számítógépchipjeire vonatkozóan. Gaede a dpa szerint egy, a New York Timesnak adott interjújában azt is állította, hogy az Advanced Micro Devices Inc. (AMD) amerikai chipgyártónál is folytatott ipari kémkedést. Az interjú, amelyet Buenos Airesben készítettek az argentin mérnökkel, az amerikai napilap hétfői számában jelent meg. Az Intel a világ legnagyobb chipgyártója, az AMD ugyancsak a vezető amerikai vállalatok közé számít ezen a területen. Gaede évekig dolgozott mindkét vállalatnál.
