Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-23 / 119. szám
12 1995. május 23., kedd Gazdaság UJ KELET Jönnek az amerikaiak A magyar gazdaság hírneve az ismeretes problémák ellenére jó a tengeren túl, s az erre alapozott beruházói érdeklődés változatlanul jelentős — mondotta ötnapos kaliforniai útjáról hazatérve Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az államtitkár a Los Angeles-i World Affairs Council szervezésében üzletember-találkozókon vett részt. Beszámolójában elmondta: kereskedelmi forgalmunkban az USA az ötödik helyen áll, a 3,5 milliárd dolláros magyarországi beruházásokkal viszont első a partnerek között. A Kaliforniába irányuló magyar export az elmúlt évben 40 millió dollár körül alakult, s ez amerikai exportunknak mintegy 10 százaléka. A kivitel zömét Rába-futóművek, gumiabroncsok és élelmiszerek teszik ki. Az import értéke tavaly megközelítette az 50 millió dollárt, a Magyarországra szállított termékek döntő többsége elektronikai berendezés és alkatrész, komputer, orvosi műszer, de vásároltunk Kaliforniából élelmiszeripari és mezőgazdasági termékeket, továbbá különféle fogyasztási cikkeket is. Magyarországon jelenleg négy nagy jelentőségű kaliforniai vegyes vállalat működik: a Aeroplex, amely a Malévvel közösen repülőgépek szervizelésére alakult, a Levis Strauss farmergyártó cég, a vendéglátóipari Hemingway Holding, továbbá a Getz Bros and Co., amely 1989-ben az Intercoope- ration cég tulajdonosa lett. Az államtitkár mostani tárgyalásain szó volt további jelentős tőkebefektetésekről. Az MVM és a MÓL, valamint a gázszolgáltatók privatizálásában több kaliforniai nagyvállalat jelentette be érdekeltségét. Alumínium keréktárcsák magyarországi gyártására egy zöldmezős beruházás előkészítése kezdődött meg a Superior vállalattal, amely e téren az USA legnagyobb gyártója. Ugyancsak kaliforniai cég vásárolja meg a Csepel Autógyárat, amelyre az előleget már kifizették. Polgári kisrepü- lőgépek karosszéria-elemeinek magyarországi gyártásában jelezte érdekeltségét a Falcon cég, amely vegyes vállalatot szándékozik alakítani a Duna Repülőgépgyár Rt.-vel. Különleges szilárdságú, mezőgazdasági felhasználású műanyag tartályok magyarországi gyártását tervezi zöldmezős beruházás keretében a kaliforniai Carson-Brooks és Milhous Group cég magyarországi műgyanta nyersanyagbázisra épülve. Érdeklődnek a kaliforniai vállalkozók a magyarországi turizmus iránt is: a Gellért Szálló megvásárlásával vagy bérbe vételével és közös működtetésével kapcsolatos tervei vannak az Adria International cégnek. Középkategóriájú, 200 * szobás budapesti szálloda megvételére, továbbá egy nagyméretű budapesti bevásárlóközpont felépítésére készül a Holiday Inn csoport. Fizetés koporsóban A vállalati körbetartozás miatt sok ukrajnai vállalat képtelen (időben) kifizetni dolgozói bérét. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a munkavállalók természetben jutnak hozzá járandóságukhoz. Nincs semmi meglepő abban, hogy ez így történt a szénbányászatáról híres Donyeck-medencében fekvő Szeverszk városgazdálkodási vállalatánál is. A*kommunáfis> szolgáltatásokat végző kom- irjnát azonban találékonyságban elviszi a pálmát minden más munkáltató elől — írja az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség, amely a Donyeckij krjazs című helyi újság alapján ar- . ról számolt be, hogy e vállalat dolgozói koporsóban kapják bérüket. Egy hónapra egy koporsó jár, e termék ára ugyanis körülbelül az ukrajnai havi átlagbérnek felel meg. A dolgozókra csak annak eldöntése hárul — írja a hírügynökség —, hogy havi járandóságukat saját célra fordítják-e, vagy pedig továbbadják valamely megboldogult földijük rokonainak. A pénzükhöz legkönnyebben nyilván azok jutnak hozzá, akiknek környezetében sokan szenderülnek jobblétre... Fejcsere A részvényesek a Kereskedelmi Bank Rt. közgyűlésén az alaptőke jelentős, 80 százalékos leszállításáról döntöttek, és az állami tulajdonos, a Pénzügyminisztérium javaslatára megújították a bank vezetését. A közgyűlést hétfőn tartották Budapesten, a Thermál Hotel Hélia Szállóban. A bank élére új igazgatóságot választottak, s a testület tagjai közé nem került be Lenk Géza, a pénzintézet eddigi elnök-vezérigazgatója. Módosították a pénzintézet alapszabályát, mégpedig úgy, hogy szétválasztották a bankelnöki, illetve a vezér- igazgatói tisztséget. Adósságtörlesztés A jövő hónap első felében Budapesten folytatódnak a szakértői tárgyalások arról, hogy Oroszország milyen hadieszközök szállításával törlesszen 300 millió dollár értékű adósságot, a még meglévő mintegy 900 millió dollárból. Erdélyi Lajos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője hétfőn az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a múlt heti első, moszkvai megbeszélésen a szakértők előkészítettek egy államközi szerződést, amelynek szövegét majd Budapesten egyeztetik. Ezt követően lehet a konkrét eszközbeszerzésről tárgyalni. Magyar részről azt szeretnék, ha már az idén megkezdődnének az orosz fegyverszállítások. Az MTI információja szerint magyar részről többek között BTR-80 típusú páncélozott szállítóharcjárművet kívánnak beszerezni, illetve különféle alkatrészeket és fődarabokat, egyebek között az ugyancsak az orosz adósság fejében már korábban megérkezett MIG-29 típusú vadászgépekhez. A vádlott: Vén István Nyolszázmilliós csalás Hétfőn Nyíregyházán megkezdődött a több mint 800 millió forint értékű kár- pótlásijegy-csalással vádolt Vén Istvánnak, az Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft. ügyvezető igazgatójának pere. Az ügyészség vádirata szerint a 61 éves férfi 3582 kárpótlásijegy-tulajdónost 804 millió 456 ezer forinttal károsított meg. A kft. nevében — melyet egy társasággal és négy kínai személlyel közösen alakított — tizenhárom megyében vásárolta és vásároltatta fel az értékpapírokat. A kárpótlási jegyek átvételekor 20 .százalékot fizetett, s vállalta, hogy az értéket 90 napon belül 120 százalékra egészíti ki. Később a vételár százalékát és a visszafizetési határidőt módosította. Eleinte pontosan fizetett, majd nem teljesítette kötelezettségeit. Az átvett értékpapírokat Vén István a kft. és saját nevében 24 órán belül a tőzsdei árfolyam alatt 5 százalékkal — a címletérték 51—72 százaléka közötti áron — eladta. A kapott pénzből — amíg abból futotta — fizette vállalt kötelezettségeit s folytatta a felvásárlást, illetve ingatlanokat vásárolt. A kft. Vén tervei szerint geotermikus erőművet épített volna Gádoros és Nagyszénás térségében. azonban a kórpót- lásijegy-felvásárláson kívül — ami viszont a cégbírósági bejegyzés szerint nem tartozott a társaság tevékenységi, körébe — semmi más nem történt az elképzelés megvalósításáért. Az előzetes letartóztatásban lévő ügyvezető igazgató perének tárgyalása — előreláthatólag — hét napig tart. A kutatásokra is pénz kell! Márkacsere A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1995. június 30. után 10 százalékos költséget számít fel a nála elhelyezett, 1960-tól 1990-ig kibocsátott márkabankjegyekért. Ezeket a régi bankjegyeket az MNB újakra cseréli. Az intézkedés az MNB ügyfeleit, a kereskedelmi bankokat érinti. A kereskedelmi bankok maguk döntenek arról, hogy a hozzájuk érkezett régi bankjegyekre számítanak-e fel költséget saját ügyfeleiknek — közölte Verzál- Péter, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetője hétfőn az MTI-vei. Az 1960-tól 1990-ig kibocsátott márkabankjegyek Németországban 1995. június 30. után nem használhatók a kereskedelmi forgalomban. E régi rajzolatú, 5, 10, 20, 50, 100, 500 és 1000 márkás papírpénzeket a Bundesbank korlátlan ideig díjtalanul cseréli be az 1990-től kibocsátott új bankjegyekre. Az MNB-nek azonban költséget jelent a régi bankjegyek cseréjének lebonyolítása, s ezt kénytelen érvényesíteni ügyfeleivel szemben — mondta a főosztályvezető. Németországban — a Bundesbanknál — már most is becserélhetők a régi márkabankjegyek. A magyar kereskedelmi bankok ez ügyben különböző módon járhatnak el. Az MNB intézkedése következtében június 30. után a régi bankjegyek lecserélése számukra is költséget jelent. Ezt át is vállalhatják, de — bankonként különböző mértékben — át is háríthatják ügyfeleikre. A legcélszerűbben azonban kétségtelenül az jár el, aki a cserét június 30. előtt lebonyolítja. — A világ fejlett országaiban általában a GDP 1-2 százalékát fordítják kutatásfejlesztésre és technológiai innovációra. Hazánkban ez az arány 1 százalék alatt marad — mondta Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az újságírókkal ezúttal azt az OMFB felkérésére készült összehasonlító tanulmányt ismertették, amely 12 ország kutatásfejlesztési stratégiájáról ad átfogó képet. A tanulmányból kitűnik, hogy hazánk számára a kutatásfejlesztés területén és a technológiai fejlesztésben sincs esély a gyors kibontakozásra. A működőtőke hatása a fejlődésre csak akkor lehet pozitív, ha azt megfelelő import- és iparpolitikai környezet fogadja, és ugyanakkor nincs akadálya a nemzeti vállalatok fejlődésének sem. Mindehhez az alapokat a modern oktatásnak kell megteremtenie. A Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója külön is felhívta a figyelmet: ügyelni kell arra, hogy a fejlődés a gazdaság egészének felzárkóztatásával történjék. A K+F-politikát közvetlenül érintő kérdések legfontosabb tanulsága az összehasonlító vizsgálatok alapján az. hogy elkülönített állami pénzalapokat kell létrehozni erre a célra. Hazánkban — a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint — az utóbbi években növekedett az állam szerepvállalása a K+F finanszírozásban. Tavaly például 67 százalékos volt. Az idén különféle állami pénzalapokból mintegy 5,2 milliárd forint jut közvetlenül a kutatásfejlesztés és a technológiamegújítás segítésére. Nyíri Lajos, az OMFB ügyvezető elnöke utalt arra, hogy míg a Központi Műszaki Fejlesztési Alap 1990-ben 10 milliárd forint felett rendelkezett, addig ez az összeg az idén mindössze 2 milliárd forintra rúg. A sajtótájékoztatón jelen lévő szakértők egyetértőn és nyomatékosan hangsúlyozták azt, hogy a még megfelelő K+F-stratégia a magyar gazdasági fejlődés sikerének egyik sarkpontja lehet. Ez, mint mondták, egyben feltétele az Európai Unióhoz való integrálódásunknak is. Honda nélkül az USA? Két japán autógyár, a Honda és a Mazda hétfőn bejelentette, hogy egyelőre felfüggeszti azoknak a gépkocsiknak az amerikai exportját, amelyekre az Egyesült Államok az autókereskedelmi vita rendezetlensége miatt 100 százalékos büntetővámot akar kivetni. Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője által a múlt héten nyilvánosságra hozott előzetes szankciólistán 13, luxuskategórába tartozó gépkocsitípus szerepel, köztük a Honda Acura Legend és a Mazda ,929, illetve Millenia típusú autója. A két gyártó most ezeknek az exportját függeszti fel. Egyidejűleg a Mitsubishi cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint ugyancsak fel kívánja függeszteni a listán szereplő gépkocsija, a Diamante amerikai exportját, sőt több száz vámkezelésre várakozó autót vissza akar szállíttatni Japánba.
