Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-22 / 118. szám
Magazin UJ KELET 1995. május 22., hétfő 11 A nemrégiben Nyíregyházán járt német nagy követ órát is láthatott a Zrínyi Gimnáziumban Pókok az emberért Madárpókok, tarantellák és fekete özvegyek — a Weis- senburgban megrendezett első' német mérgespók-szimpó- ziumra a résztvevők magukkal vitték kedvenc állatkáikat is. Ott azután tűkkel addig ingerelték őket, amíg nem sikerült néhány cseppnyi mérget „lefejniök”, hogy az így nyert „koktélt" bonyolult el járással aprólékosan kielemezzék. — A pókok lefejése valóságos türelemjáték, mert a legtöbb pók nem érzi magát veszélyeztetve az ember által — magyarázta a dpa tudósítójának Dirk Weickmann, a tanácskozás elnöke. — A harapós madárpók, amely gyilkolva vándorol a tájon, nem egyéb mint a filmesek képzeletének szüleménye — hangsúlyozta Weick- man. — Még egyetlen esetről sem tudnak a világon, amikor ennek a szőrös testű póknak a marása halálos lett volna. Mérgét ezzel szemben — akárcsak a Dél-Európában elterjedt fekete özvegyét — előszeretettel használják a gyógyszeriparban. Az a „méregkoktél", amely- lyel a fekete özvegy védekezik, oldja a görcsös sokkokat, a madárpók mérge pedig minden mellékhatás nélkül nyugodt álmot biztosít. Még a szakértők által egyedül valóban veszélyesnek tartott, Amerikában előforduló remetepók mérgét is az ember javára használják fel — elpusztítja a sejtszövetet, feltehetően a rákos sejtét is. Svájci gyógyszergyárak ez idő szerint óriási mennyiségben vásárolnak pókmérget. Az Egyesült Államokban intézetek és cégek ma már szabályos „pókfarmokat" tartanak fenn. Németországben ezzel szemben ez a kutatási terület még napjainkban is kizárólag a magánszférára tartozik — nyilatkozta Weick- mann, aki kereken ezer pókot tart otthonában. Amit ő és a hozzá hasonló szakértők a pókokról megtudnak, azt külföldi szaklapokban teszik közzé. A kutatás területe egyelőre áttekinthetetlen. Becslések szerint mintegy 33 ezer mérgespók fajta él a Földön, de ezek nagy részét még nem tanulmányozták. Arra a kérdésre, hogy a legtöbb ember miért irtózik a pókoktól, a szakértők még nem ismerik a választ. Ez a fóbia éppen Európában a legerősebb, ahol egyáltalán nem élnek veszélyes pókfajták. De ugyanígy nem ismerik a magyarázatot arra sem, hogy miért viseltetnek egyes emberek előszeretettel a pókok iránt, amelyek „á tenyér verejtékéről képesek megismerni gazdájukat”. A Ring Ausztráliában Első ízben tervezik előadni Ausztráliában Richard Wagner tetralógiáját, A Nibelung gyűrűjét. Mint a dpa jelentéséből kitűnik, Adelaide városa azt reméli, hogy 1998 végén „a déli félteke Bayreuth-ja” lehet, amikor is a párizsi Chatelet színház vitatott rendezésében színre viszik a négy operát. A vállalkozás szervezői szerint egyébként eddig még soha nem játszották német nyelven a Ringet a déli féltekén. Pénteken hivatalosan bejelentették, hogy a tetralógiát 1998 novemberében és decemberében háromszor adják elő. A szövetségi állam kormánya 15 millió márkának megfelelő bevételre számít az előadásokból. A dpa értesülése szerint a Ringet nem utolsósorban azért adják elő Adelaide-ben, mivel a város alulmaradt a szomszédos Mel- boume-nel szemben a Forma-l-es nagydíj megrendezéséért lezajlott vetélkedésben. így kulturális attrakcióval szeretnék kiegyenlíteni az ebből származó veszteséget. Mátészalkáról a tévévetélkedőbe Mindent vagy (már) semmit barátnőm és a szülei. Az ötöMíg fotósfelszerelésemet összekészítem, kétszer is cseng a telefon Vargáék mátészalkai lakásában. Nem csoda, hiszen a Mindent vagy semmit című tévés vetélkedő közelmúltbeli szereplője, ifj. Varga Sándor alig egy órája érkezett haza Debrecenből, ahol az orvos- egyetem utolsó éves hallgatója. Most is régi barátok gratulálnak sikeréhez, hiszen az elmúlt héten fejeződött be számára a vetélkedő, ahol a hatodik fordulóig jutott el. Nem kis teljesítmény ez, hiszen ilyen fiatalon — az autót is megnyerő Kodaj Bencét leszámítva — még senkinek sem sikerült hat fordulón át versenyben maradnia. Most Varga Sándor elsőként az Új Keletnek nyilatkozik a Mindent vagy semmit kulisszatitkairól, a szereplésről. 3 Hogyan jutottál el a tévé- szereplésig? — Nagyon sok kérdést be- küldtem, s aki figyelemmel kíséri a műsort, többször találkozhatott adásban is a feladványaimmal. Ez volt az alapfeltétele annak, hogy játékra behívjanak, ahol először írásbeli feladatot kellett megoldanom. Ez elég jól sikerült, utána szóbeli megmérettetés — amolyan kérdezz-felélek játék — következett, amin szintén megfeleltem. Ezután már az igazi, az éles felvétel jött... 3Felvételt mondtál... Tehát nem élő adásról van szó? — Nem élő az adás, bár a felvételben — amely több napig tart — minden ugyanúgy „élesben” történik, ahogy azt a nézők látják. 3 Kicsit avass he bennünket! Hogyan zajlik a felvétel? — Minden résztvevőt — Vágó Istvánt, a nagyon csinos Mártát és a játékosokat — a felvétel előtt „kisminkelnek” a tévések. Ez főként a színes adás miatt van és azért, hogy az esetleges veríték ne tükröződjön a fényekben. Ezután beállunk az ismert nyomógombok mögé —- ekkor lehetőség van a próbálgatásra is —, s ezután gyakorlatilag minden úgy zajlik, ahogy azt a nézők is ismerik. A reklám Fagyióriás finn módra Hét és fél méter hosszú, két méter széles és 82 centi vastag nyeles óriásfagyit „gyúrt” egy finn tejüzem, a Valio. A gigantikus finomsághoz 8400 liter jégkrémet öntöttek formába. A fagyióriást egy jyväskyläi iskolának készítették. Finnországban az egy főre eső fagylaltfogyasztás évente 13,3 liter. Ezt figyelembe véve egy személy 635 év alatt lenne képes elnyalni a mamutfagyit. A Valio egyébként szakértőnek számít az óriásfagylaltok készítésében: 1987-ben akkori remekművükkel bekerültek a Guinness Rekordok Könyvébe — írja az AFP. idejére jut egy kis pihenőidő, és akkor is lehet lazítani, mikor Márta ajánl valamit. Ettől eltekintve szinte megállás nélkül folyik a felvétel. 3 Olvasóink biztosan kíváncsiak például arra is, hogy a ruha, amit viseltél az adásban, a sajátod-e vagy az is „kellék” ? — Természetesen minden játékos saját ruhát visel. Egyébként mindenki annyi öltözetet hoz magával, amennyit gondol, illetve jónak lát. Ki milyen biztos önmagában és a szereplésében, annál több ruhával érkezik. Persze volt olyan eset is, hogy egy idősebb férfiversenyző kilenc öltönnyel érkezett... Ennek ellenére az első fordulóban kiesett. Elárulhatom, hogy én két öltönyt vittem magammal, s ezt váltogattam. 3 A közönség végig jelen van? — Igen, persze addig, ameddig az idejük engedi. Velem az első négy adásban ott volt a Esküvők Iránban Több mint 3300 fiatal pár kötött házasságot Irán-szer- te olyan tömeges ceremóniákon, amelyeket egy, a néhai Khomeini ajatollah által létrehozott alapítvány finanszírozott. A tömegesküvőt egy síita vallási ünnep alkalmából rendezték, és a menyasszonyok hozományát is az alapítvány fizetette — írja a Reuter. Az esküvő hagyományosan igen nagy terhet jelent Iránban a lányos családok számára, mivel az elvárt hozomány értéke az átlagos jövedelmekhez képest kirívóan magas. dik és hatodik fordulóban már „csak” a kedvesem szurkolt nekem élőben. No és, persze, itthon. Mátészalkán a szüleim, akik sajnos nem tudtak eljönni Pestre. Velük telefonon tartottam a kapcsolatot. Egyébként úgy éreztem, hogy a tévéstáb — a technikusok, a kellékesek — értem drukkoltak, hiszen mindannyian velem egykorúak voltak. Ez roppant jólesett, főként, mikor egy-egy jó válaszomnál hangosan ünnepeltek! 3 Hogyan lehet, egyáltalán lehet-e készülni erre a vetélkedőre? — Úgy igazán egy-egy fordulóra nem lehet készülni. Főként azért nem, mert nem tudni, milyen kérdéscsoportok lesznek. Én a vetélkedő előtt éppen szigorlati periódusban voltam, s úgy „készültem”, hogy abbahagytam a tanulást. Félreraktam a belgyógyászatot, és egy hétig relaxáltam. Újságot olvastam, tévét néztem, séltáltam, moziba jártam. Ezt azért tejtem, hogy amikor a gombot megnyomom, ne a „magas vérnyomás kezelése”, hanem a helyes válasz ugorjon be. 3 A vetélkedő előtt mi volt a célkitűzésed? — Arra gondolsz, hogy az autóért mentem-e vagy sem? Őszintén mondom, én úgy indultam el, hogy elsősorban játszani akarok, hiszen a tévé előtt ülve nagyon könnyen jöttek a válaszok. Nem tudtam viszont, hogy milyen leszek a kamera előtt, meg tudok-e egyáltalán szólalni. Ebből a szempontból kellemesen csalódtam magamban, mert elég jól mentek a dolgaim. Sokáig nem gondoltam az autóra, de az ötödik fordulónál már megfordult a fejemben... 3Mi történt a hatodikban? — Az az igazság, hogy ekkor nem volt szerencsém a témakörökkel. Idegesebb voltam a kelleténél, s többször hibáztam, ami addig alig fordult elő. Emiatt még idegesebb lettem, olyannyira, hogy a végén már meg sem tudtam szólalni, teljesen leblokkoltam. így kétezer ponttal kezdtem a villámkérdéseket, amit lehetetlen volt behozni. Sajnos nem sikerült tovább lépnem, de ennek ellené7 re, úgy, érzem, nem vállattani szégyent. S ha most lehetőség van rá, ezúton is szeretném megköszönni a családomnak a sok segítséget, valamint egykori tanáraimnak a munkájukat: a mátészalkai Hősök téri iskola pedagógusainak és az Esze Tamás Gimnázium nevelőinek. 3 Az utolsó kérdés: lesz folytatás? — A nézők is hallhatták, hogy — Vágó István ígérete szerint — a későbbiek során még behívnak a Mindent vagy semmit műsorába. Ezenkívül — ha lehetőség adódik és időm is engedi — szívesen részt fogok venni más, hasonló jellegű megmérettetésben is. Szamosi István Gyermekek 2000-ben Gyermeknek lenni 2000-ben címmel rendezett szombaton egynapos konferenciát a MTESZ Kossuth téri székházában a Magyar Szocialista Párt Nőtagozata. Nyitóelőadásában Csehák Judit parlamenti képviselő, az Országgyűlés Szociális Bizottságának elnöke kiemelte: hogy napjainkban a három- vagy többgyermekes családokban élő fiatalok 50, a cigány fiatalok 70 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, s noha az utóbbi években nem változott a közép- és felsőfokú tanulmányokat folytatók száma, a végzősök közül egyre kevesebben tudnak elhelyezkedni. A képviselőnő hangsúlyozta: az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a leggazdagabb és legszegényebb rétegek keresete közötti különbség. Míg néhány éve a legjobban keresők a legszegényebbek fizetésének 5-6-szorosát tudhatták magukénak, mára ez az arány 13-15-szöfösre nőtt. A szónok arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a társadalom szemében nem csökkent a gyermekes családok megbecsülése, egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy több gyermekük legyen. Különösen érvényesnek nevezi?e megállapítást azokra az időkre vonatkozóan, amikor az Európai Unió — a magyarországinál jóval kevésbé gyermekcentrikus, nemegyszer alacsonyabb szintű — szociális rendszeréhez kell a magyar jogrendszernek alkalmazkodnia.
