Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-22 / 118. szám
UJ KELET Gazdaság 1995. május 22., hétfő 9 Továbbra is tart a „hossz”! Tőzsdei árfolyamok V. 15—V. 19. A részvényárfolyamok to- év legmagasabb árfolyamát vább emelkedtek az elmúlt héten a tőzsdén! A leglátványosabb emelkedést a gyógyszer- gyári papírok produkálták, hiszen a Richter Gedeon részvénye például 2200 forinttal csúcsot döntött, és igen nagy forgalmat bonyolítottak le belőle. Igaz, hogy hét végére ismét csak 2100 forintos áron adták- vették, de még ez is igen tisztes ár a papírért. Az EGIS részvényei megközelítették a már rég nem látott 2800 forintos árat, majd visszaestek 2750 forintra. A tőzsdén kívüli piacon megnőtt a kerslet a privatizáció előtt álló Alkaloida részvénye iránt. Nem csoda, hogy először a gyógyszeripari részvények árfolyamai lódultak meg, hiszen ismerve a gyárak mérlegadatait, láthatjuk, hogy több milliárd forintos nyereséget könyvelhetnek el, ami részben a gyógyszer- áremelés következménye is. Mivel jó kondíciókkal és stabil piaccal rendelkező cégekről van szó, várható a külföldi befektetők további érdeklődése is. A Pannonplast papírjaiért a hét közepén megadták az 1490 forintot is, de ez csak átmeneti erősödést jelent, hiszen pénteken már újra csak 1300 forinton forgott a részvény. A másik műanyagipari cég, a Graboplast viszont az elmúlt produkálta 1545 forinttal. Fellendülőben van a Goldsun hűtőipari cég részvénye is, a héten már 995 fo- ' rintos, a névértékhez közeli ' áron is kötöttek rá üzletet, de ez az ár is visszaesett a hét £ végén 800 forintra. Az Inter-Európa Bank rész- : vényeit megrázta az osztalék- § fizetés, hiszen a bank részvé- 8 nyei közel kétszer ilyen árat I érnének, de az osztalékfize- I tés után jóval nagyobb mér-1 tékben esett a papír árfolya- 1 ma az ilyenkor indokoltnál. | Míg az osztalékszelvénnyel § 14 000 forinton is keresked-1 tek a részvénnyel, addig I most, szelvény nélkül már I csak 11 300 forinton akad I vevő, mérsékelt számban. | A kárpótlási jegy árfolyama 270 forinton látszik stabilizálódni, de a brókerek óvatosak, hiszen a tőzsdén kívüli vételi ajánlatok igen szórtak, általában 180 forint és 240 forint között akad vevő, de az ár nagyban függ az összeg nagyságától is. A tőzsdei értékelést készítette Turcsik Ottó, a BU-Ké Bróker Kft. kereskedelmi igazgatója. Befektetéssel, tőzsdével, értékpapírokkal kapcsolatos kérdéseikre szívesen válaszol! a 42/406-910 vagy a 30/353-667-es telefonszámokon. ! w mJ Versenyképes az iparunk Rövid prágai látogatását befejezve szombaton hazautazott Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Surányi pénteken Josef Tosovskyval, a Cseh Nemzeti Bank elnökével tárgyalt, elsősorban Csehország és Magyarország belépé-. séről a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), illetve valutájuk konvertibilissé tételéről. — Tájékoztattuk egymást arról, hogy e tekintetben közel azonos fázisban vagyunk — mondta Surányi György a Prágában akkreditált magyar tudósítóknak. — Mindkét ország 1996 elejétől akarja bevezetni új devizakódexét, amely a folyó fizetési mérlegre vonatkozóan megteremti a valuták konvertibilitását, a tőkemérlegben pedig számos liberalizálást hoz. Mindkét fővárosban kora ősszel kerül sor a vonatkozó törvény parlamenti vitájára, ami lehetővé teszi, hogy 1996- tól megfeleljünk az IMF 8-as cikkelye által támasztott követelményeknek, és az OECD-tagsághoz szükséges kritériumoknak is. A jegybank elnöke, szavai szerint, azért látogatott a cseh fővárosba, hogy tapasztalatot cseréljen a két országot — különböző makroökonómiai helyzetük ellenére — sok tekintetben hasonlóan érintő pénzügyi kérdésekről. Csehország nagyon sikeres volt az elmúlt időszakban: külső és belső pénzügyi egyensúly fenntartása mellett volt képes megvalósítani gazdasági növekedést. -— Úgy gondolom — tette hozzá—, Magyarország számára is csak ez lehet a cél. — Tulajdonképp azt kell megértenünk — hangsúlyozta —, hogy ha a költségvetés nincs egyensúlyban, akkor a rendszer a hiányon keresztül inflációt gerjesztve veszi el a jövedelmeket elsősorban a lakosság szegényebb rétegeitől. Sajnos épp ezért van szükség náluk szélesebb körű szociális rendszerre is. Surányi kétségtelen ténynek nevezte, hogy a magyar gazdaság korábbi évekből örökölt rugalmasság^, nyitottsága, a külföldi tőkebeáramlás nem csekély tömejge számunkra is nagyon sok feedvező lehetőségeket ad. Cáfolta, hogy a magasabb magyarországi bérek nehezebb feltételeket teremtenének a gazdaság átalakításához. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Csehszlovákiában 1991-ben egy 30 százalék körüli reáljövedelem-csökkenés következett be, a magyar viszonyokhoz képest alacsonyabb korábbi szintről. — Tehát súlyos áldozatokat vállaltak a csehek azért, hogy mára kiegyensúlyozottabb feltételek közt folytathassák a gazdaság növekedését, és hogy bekövetkezhessen az életszínvonal növelése — mondta. A jegybank elnöke utalt arra, hogy Magyarországon az elmúlt években számos vállalat rendkívül kedvező eredményeket ért el, és teljesen verseny- képes tudott maradni a nemzetközi piacokon is. Azok a külföldi nagyberuházások pedig, amelyek eddig egyébként csak Magyarországra irányultak — mindenekelőtt a feldolgozó- iparban és az autóiparban, de a vegyiparban, az élelmiszeripar különböző területein és a gépiparban is — teljesen verseny- képesek a nagy versenytársakkal, csakúgy mint a cseh iparral szemben — mondta. Talpon tudunk maradni Verseny helyzetet kell teremteni! — Tavaly tavasszal kötöttünk csődegyezséget a hitelezőinkkel — mondta Kovács Gábor, a Nyírerdő Rt. vezér- igazgatója. — Tulajdonképpen adtak egy sanszot a tal- ponmaradásunkhoz, amit mi úgy értékeltünk, hogy olyan bizalmat kaptunk, amivel nem szabad visszaélni, amit legjobb tudásunk szerint meg kell szolgálni. Pontosabban az egyességet még a Felső-Tiszai Fafeldolgozó Vállalat írta alá, de 1994. szeptember 31- én a leendő követelményekhez alkalmazkodva átalakult a cég: a teljes jogú utódja a Nyírerdő Rt. lett. A múlt öröksége Hogy a vállalat ilyen nehéz helyzetbe került, az egy közel 25 éves folyamatnak az eredménye — folytatta a vezér- igazgató. — Foglalkoztatási okok miatt a vállalatnak fejlesztenie kellett a szovjet import fára alapozott fafeldolgozó üzemegységeit. Nagyon nagy létszámú munkaerőt alkalmazott akkor a cég, nagy kapacitással termelt, annak ellenére, hogy a technikai háttér gyakorlatilag nem létezett. Ez a teljes egészében foglalkoztatáscentrikus beruházás a piacgazdasági körülményekhez nem volt képes alkalmazkodni, csak hatalmas adósság- állományt, újabb és újabb hitelfelvételeket „termelt” ki. A rendszerváltás után, amikor a banki kamatlábak a csillagos égbe szöktek, ez a vertikális termelés-felépítés, a foglalkoztatáscentrikus struktúra nem viselte el a rá nehezedő kamatköltségeket. Megbukott. Példátlan tulajdonosváltás Az erdőgazdálkodás szervezeti felépítésében példátlan eset állt elő: 1945 óta az erdők tulajdonosa és kezelője egy személy volt: a szaktárcán keresztül az állam. A privatizációs törvény miatt a tulajdonjog a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó 100 százalékos állami részesedésű privatizációs hivatalhoz került, amíg a szakmai felügyeletet továbbra is a Földművelésügyi Minisztérium látja el. Két hivatal, két érdek, ami új konfliktushelyzetet szülhet. Ez a működési rendszer még nincs kipróbálva és majd elválik, hogy mennyire lesz műköKovács Gábor dőképes. Reménykedünk, hogy ezáltal a tisztességtelen árverseny megszűnik, mert a kárpótolt új tulajdonosok gyakran a napi hasznot előtérbe helyezik (például a végletermelés után a faáru eladási ára nem tartalmazza az újratelepítés költségeit, ezzel az erdészetek kínálati árai alá ígérnek) a tartós vagyonérték kezelésénél, ápolásánál. Új helyzetben új célok Mindenképpen prioritást élvez a kitűzött célok között a csődegyezségben meghatározott fizetési kötelezettségeink teljesítése. Ennek a vagyoni lehetősége potenciálisan meg van a „cég testében”. Az eddig előírt jeles fizetési dátumokat betartottuk, a tavalyi évre leosztott adósságunkat, mintegy 150 millió forintot visszafizettük. Hitelezőink elégedettek voltak az eredményeinkkel. A következő dátum ez év június 30-a, majd december 31 -e lesz. Idén is nagyjából a tavalyi összeget kell visszafizetnünk, aminek a teljesíthetőségét biztosítva látom. A ránk bízott közel 55 ezer hektáros, két megyében elterülő erdőnek szednénk hivatott, jó gazdáivá válni, illetve a magánbirtokba került erdők tulajdonosainak mindennemű segítséget megadni, hogy az egyre inkább felértékelődő nemzeti kincsünket sikerüljön szakszerűen megőrizni. A hosszú távú mű-' ködésünk biztosítása végett, az előbbiek miatt is talán a legfontosabb feladat a Nyírerdő Rt.- nél folyó gazdálkodásának veszteségmentessé tétele. A feladatok adottak A Nyírerdő Rt. tennivalói alapvetőek: a bevételeinket növelni, a kiadásainkat csökkenteni kell. A bevételeink növelése miatt jelentősen javítani szeretnénk a marketing munkánkat. Ennek egyik hatása már kezd körvonalazódni. Az értékesítéseink mind a hazai, mind a külföldi piacon javultak. Az ismertebbé válásunknak egyik jele a nyugat-európai — német és holland -— érdeklődés a nyírségi földön termelt akácok iránt, aminek az a pozitív hatása, hogy ennek a faanyagnak felértékelődik az ára, illetve a a termesztési területe nagyobb jelentőséget kap. A költségeink csökkentésével kapcsolatban arra a következtetésre jutottunk, hogy a legjobb módszer a versenyhelyzet megteremtése. Dolgozóink jelentős része vállalkozási formában végzi a feladatát. Közülük azokkal, akik a megteremtett versenyhelyzetben életképesek tudnak maradni, hosszú távú munkakapcsolatot alakítunk ki. Nagyobb szakmai segítséget adunk majd nekik és a későbbiekben különböző csa- * tornákon keresztül tőkeközeibe juttatjuk őket. Biztosítjuk a szakmai továbbképzésüket, fa- kitermelési versenyeket hirdetünk meg közöttük, és például a verseny győzteseivel a korábbinál — számára — előnyösebb szerződést kötünk. A közeljövő tervei között szerepel a kistulajdonosoktól való erdővásárlás. így eleve garantált lesz az erdőfelújítás, a garázda károkozókkal és tolvajokkal szemben lesz jobban védhető, illetve igazán a szakembereink tudják, hogy mekkora hasznot is lehet kihozni egy erdősített területből, mert nekik ez nem csak a munkájuk — a hivatásuk is! —vip— • • Az Ötök arculata Egyesülnek a cukorgyárak Hitelkártya ujjlenyomattal Svéd kutatóknak sikerült az ujjlenyomat felismerésén alapuló hitelkártyát kifejleszteniük. Ez a fejlesztés forradalma- síthatja a biztonsági rendszereket, hiszen alkalmazásával kizárható a kártyákkal való visszaélés — írja az AFP. Az ujjlenyomatot érzékelő lemezre viszik fel, digitalizálják, majd egy chipbe táplálják. A chipet a kártya belsejében helyezik el. A kártyát csak saját tulajdonosa használhatná, akinek ujjlenyomatát az erre a célra kifejlesztett gép felismeri, s ezt követően lehetővé teszi a kártya használatát. A módszer más biztonsági rendszerek esetében is alkalmazható, például nagy jövője lenne az autókulcsok biztosítása, az autólopások megakadályozása terén. Várhatóan ez év közepén egyesül az öt magyar érdekeltségű cukorgyár, amely az Első Hazai Cukorgyártó és Forgalmazó Konzorcium (EHCFK) többségi tulajdonában van. Erről már döntést született és csupán a versenyhivatal jóváhagyása szükséges az egyesüléshez. Ezt Kovács'András, az Ötök Kft. — a menedzsment által alapított társaság — belföldi és nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója mondta az MTI-nek. A szakember közölte: az EHCFK jelenleg 50 százalék plusz egy szavazattal többségi tulajdonosa az említett hazai cukorfeldolgozó üzemeknek, míg az AVÜ részesedése 25 százalék plusz egy szavazat. Az egyesüléshez az ÁVÜ Igazgató- tanácsa legutóbbi, május 17-ei ülésén hozzájárult. Az egyesülés mellett a cégek azért döntöttek, hogy erősítsék verseny- képességüket a hazai piacon, így a sarkadi, a mezőhegyesi, az ercsi, az ácsi, továbbá a sárvári cukorgyárak összeolvadását követően az újonnan létrejövő cég a második legnagyobb magyar cukorgyártó vállalkozás lesz a francia érdekeltségű Beghin Say cég tulajdonában lévő — a szerencsi, a szolnoki és a mátravidéki — cukorgyárak mögött. Az újonnan létrejövő cég jegyzett tőkéje 3,6 milliárd forint lesz, és ebben az évben 10 milliárd forint feletti forgalomra számít. Az új vállalkozás egységes arculattal szeretne megjelenni a továbbiakban Magyarországon. Amennyiben az AVÜ birtokában lévő részvénycsomagot, eladásra felkínálják, úgy várhatóan erre az EHCFK is pályázni fog. Elsősorban azért, hogy így juttassa újabb tulajdoni részhez a termelőket. Az EHCFK-ban ugyanis 59 cukorrépatermelő mezőgazdasági vállalkozás is érdekelt. Az Ötök Kft. vezető képviselője szerint a hazai cukorpiac védelme indokolná annak törvényi szabályozását. (MTI)
