Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-22 / 118. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. május 22., hétfő 5 Zsákmányra lesve A nyár közeledtével indul be sokak számára a halszezon, amikor is az éjszakák már megengedik, hogy a tóparton vagy a folyó mellett virrasztva várjanak a horgászok a nagy zsákmányra. Sokak bosszúságára azonban hamarosan élet­be lép a legfinomabb halfajták egyikének tartott ponty és néhány társa halászati tilalma. Abortusz előtt A nők maguk döntenek A legtöbb asszony álma egy mosolygós kisbaba, akit dédelgetni, szeretni lehet. Az élet és a statisztikák azonban sajnos azt igazolják, hogy szép számmal akad olyan nő, főleg a fiatalabbak között, aki mielőbb szabadulni szeretne „terhétől”. Nyíregyházán 1993 januárjában megalakult a családvédelmi szolgálat, melynek szakem­berei az abortuszra jelentkezők lelki problémáival foglal­koznak. — Nekünk nincsenek ilyen gondjaink — mondja vidá­man Fekete Mihály, az 1976- ban alakult Textiles Sporthor­gász Egyesület Nagyhalász titkára. A mi saját használatú tiszai holtágunkban tavalytól ugyanis intenzív telepítést folytatunk. így ránk nem vo­natkoznak a faj szerinti tilal­mi idők. Ennek feltétele min­dössze annyi, hogy évente legalább 26 mázsa halat tele­pítsünk bele. Az idén már 29 mázsánál tartunk, és legalább még egyszer ennyit szeret­nénk betelepíteni kétszeri részletben. — Ez meglehetősen költsé­ges mulatság... — Valóban, éppen ezért megpróbálunk úgy gazdál­kodni, hogy ne csak nagy ha­lakat hozzunk bele, hanem előnevelt halakat is veszünk, amelyek két év alatt nőnek meg fogható méretűre. —Említette, hogy holtágról van szó. Mindig van benne elegendő víz ? — Nagyon sok bosszúságot okozott már, hogy a nagy nyá­ri szárazságok idején nem volt természetes vízutánpótlás. Ilyenkor meglehetősen leapad a víz, és gyorsan megindul az algásodás, a vízminőség rom­lása. Sajnos, ez idáig nem tud­tunk vele mit csinálni, tehetet­lenül néztük, hogyan pusztul­nak el tömegesen a halak. Ta­valy azonban pályázatot nyúj­tottunk be a Földművelésügyi Minisztériumba egy vízelve­zető csatorna megépítésére. A pályázatot elfogadták, és elég pénzt kaptunk áhhoz, hogy a gávai részen megépítsünk egy nyílt vízárkot,a berceli részen pedig vízszintszabályozó mű­vet létesítsünk. Ezzel egycsa­pásra megoldódik ez a gon­dunk. — Hány tagja van az egye­sületnek? — Tavaly körülbelül 260- an voltunk, az idén azonban átléptük a háromszázat is. Ez egy behatárolt létszám, mert a 13 hektáros holtág nem bír el sok embert. — Miből finanszírozzák a költségeket? — Elsősorban a tagdíjak­ból, bérletekből. Az egész éves komplett bérlet 3150 fo­rintba kerül, de napi jegyet is lehet váltani ötven forintért. Ezenfelül a környező telepü­lések önkormányzatai is tá­mogatnak minket kisebb-na- gyobb összegekkel. — Tervek? — Szeretnénk fokozatosan áttérni a saját előnevelt ivadé­kok tenyésztésére. Azaz a meg­vásárolt „csöppségeket” saját tóban előnevelnénk, majd 8— 10 dekagrammos súlyban tele­pítenénk át. Ezzel elérhetnénk, hogy két-három év múl va a ter­mészetes szaporulattól függet­lenül is igen bőséges halállomá­nyunk lenne. Ezt a munkát egyébként egy haltenyésztő mérnök koordinálná. Egy má­sik dédelgetett álmunk, hogy mesterséges körülmények kö­zött tiszai pontyokat tenyész- szünk. Ha a törzsállományt megvásárolnánk, egy halterme­lő cég kifenyésztené azokat. — Még egy utolsó kérdés. Az igazi horgászoknak sok mindent elárul a helyről a fo­gáseredmény. Önök mennyi­vel büszkélkedhetnek? — A tavalyi év fogásered­ménye 52 mázsa fölött volt. Csakis a horgászokon múlik, hogy az idén több legyen... Úri Mariann —Mennyire hasznosak az itt folytatott beszélgetések? — kérdeztem Dévaldné Türk Csillát, a családvédelmi szolgá­lat munkatársát. — Tapasztalataim szerint a legtöbb nő lelkiekben meg­nyugodva, megkönnyebbül­ve megy el innen. Szinte mindeki félve lép be az ajtón, hiszen elképzelni sem tud­ják, hogy milyen mord embe­rek fognak itt dönteni a sor­sukról. —Könnyű kapcsolatot te­remteni az ide eljövő lányokkal, asszonyokkal? — Ez változó. Főként at­tól függ, hogy az illető mi­ként áll hozzá a dologhoz. Van aki nehezebben, van aki könnyebben nyílik meg egy idegen előtt. Végül szinte minden esetben meleg han­gú beszélgetés alakul ki köz­tünk. — Mi a legfőbb célja ennek a szolgálatnak? — Természetesen az, hogy a bizonytalansággal küszkö­dő nő eldönthesse, tulajdon­képpen mit is akar. Biztos, hogy el akarja vetetni a gye­reket? Vagy inkább megszüli és felneveli? Mi senkit nem beszélünk (le vagy) rá az abor- tusz(ról)ra. — Melyik az a korosz­tály, amely leggyakrabban fordul meg ebben a szobá­ban? — Túlnyomórészt a fiata­lok. Ám sajnos még mindig sok olyan asszony van, aki két gyermek szülése után sem védekezik rendesen — kö­zel 70 százalék — és bor­zasztóan meg vannak lepőd­ve, amikor kiderül, hogy új­ból gyereket várnak. — Meghatározó-e, hogy a városiak, vagy inkább a vidékiek ragaszkodnak inkább az abortuszhoz? — Hogy is mondjam... A vidékiek között többen van­nak, akik végül mégiscsak úgy döntenek, hogy megszü­lik a babát. Úgy gondolják, hogy ahol felnő kettő, ott jut hely egy harmadiknak is. Ez talán azért is van így, mert vidéken több asszony dolgo­zik a háztartásban, mint mun­kahelyen. így nem kell attól tar­taniuk, hogy mire lejár a há­rom év, nem lesz munkahely­ük. A városiaknál ez a legdön­tőbb év. — Ha már itt tartunk, mi a legfőbb oka annak, hogy sokan az abortuszt választ­ják? — Ezt befolyásolják az anya­giak, a szociális körülmé­nyek, a munkanélküliség, vagy esetleg az, hogy a nő rendszeres védekezés mellett esett teherbe. Sok olyan em­ber is felkeres bennünket, akit egyedülállók, elváltak, és így nem akarják vállalni a csöpp­ség világrahozatalát. A fiatal lányoknak pedig sajnos sokszor eszükbe se jut, hogy a méhük­ben egy kis élet fejlődik. Ők csak minél hamarabb meg akarnak szabadulni attól a valamitől. És tudja, ez az iga­zán borzasztó. — Csak orvosi utasításra le­het ide eljönni? — Természetesen nem, de úgy kötelező. Enélkül nem vég­zik el az abortuszt. Itt elkészí­tünk egy jegyzőkönyvet, mely a szociális helyzettől kezdve egészen a védekezés módjáig sok mindenre kiterjed. Azon­ban olyanok is bekopogtatnak hozzánk, akik még nem bizto­sak abban, hogy terhesek, de kíváncsiak a lehetőségeikre. — Milyen juttatások illetik meg a szülő nőt? — A most még életben lévő jogszabályok szerint a terhes­ség 13. hetétől jár a várandó­sági pótlék. Természetesen, ha a kismama csak később jelent­kezik az orvosnál, visszame­nőleg nem jár. A szülési sza­badság húsz hét, és ezután jön munkaviszonytól függően a gyes és a gyed. Azonban épp a hetekben kerül a parlament elé mindennek a gyökeres (és egyáltalán nem kedvező) meg­változtatása. — És aki nem dolgozik? — Ha bejelentett munkanél­küli, akkor ugyanazok a jutta­tások illetik meg, mint a dol­gozó kismamát. Ha pedig ház­tartásbeli volt, akkor méltá­nyossági alapon kaphat gyest, ami most körülbelül 7000 fo­rint. — Mikor lehet felkeresni a családvédelmi szolgálatot? — Mi itt, a Hősök terén lévő zöld irodaházban hétfőtől csü­törtökig reggel kilenctől dél­után háromig, pénteken reggel kilenctől déli tizenkettőig vár­juk a lányokat, asszonyokat. Sikli Tímea Illyés Gyuláról Az Illyés Gyula Irodalmi Alapítvány, a Tolna Megyei Önkormányzat Illyés Gyula Könyvtára és az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola pályáza­tot hirdet két kategóriában: I.: középiskolások, főiskolai és egyetemi hallgatók részé­re. Téma: egy szabadon vá­lasztott, a költő munkásságát reprezentáló Illyés-vers elem­zése. Pályázni lehet tanul­mánnyal vagy esszével, maxi­málisan 15 oldal terjedelem­ben. Pályadíjak: l.hely: 10000 Ft, 2.: 8000 Ft, 3.: 5000 Ft. II.: a pályázat nyilvános, raj­ta életkor és foglalkozási meg­kötöttség nélkül bárki részt ve­het. Téma: a mai magyar társa­dalom rétegződésének vagy valamely hátrányos helyzetű rétege életének bemutatása. Műfaja: szociográfia. Terjedel­me: maximálisan 25—-50 oldal. Pályadíjak: 1. hely: 25 000 Ft, 2.: 20 000 Ft, 3.: 15 000 Ft. A pályázatokat felkért szak­értők bírálják el. A kiírók fenntartják maguknak a jogot a díjak átcsoportosítására. A díjnyertes munkákat az 1995. november 2-án rendezendő Illyés-ünnepségeken bemutat­ják. A pályamunkákat három példányban 1995. szeptember 1-jéig a következő címre le­het beküldeni: Illyés Gyula Irodalmi Alapítvány, Szek- szárd, Rákóczi u. 1., 7100. Az ünnepélyes eredmény- hirdetés 1995. november 2-án, Szekszárdon lesz. Csak másutt még pályázatot nem nyert, publikálatlan dolgozatokkal lehet pályázni! / \ Nyírmeggyes belterüle­te után a hodászi úton is legyalulták az útpadkát, folyamatosan „kátyúz- zák” aszfalttal a repedé­seket és a nagyobb lyuka­kat. Képünkön markoló­géppel „csipkedik” és te­herautóra rakják a kiter­melt földet az útpadkáról. Kép és szöveg: Pénzes László \ _____________________/ Pá lyázat gyerekeknek (1. rész) A sóstói Szabadidő Park és az Új Kelet szerkesztősége há­romfordulós természetvédel­mi pályázatot hirdet általános iskolás korú tanulók részére. A kérdések három egymást követő héten jelennek meg. A három forduló legjobbjai között ajándéktárgyakat sorsolunk ki. A fődíj: ötnapos ingyenes Zoo-suli (vagy Póni-suli) a nyári vakáció ideje alatt. A kitöltött és kivágott pályá­zati szelvényt küldjétek el szerkesztőségünk címére: Új Kelet szerkesztősége, Nyíregy­háza, Árok utca 15. 4400. 1. Melyik ősi magyar pász­torkutya fajtára jellemzők a következők: legnagyobb terme­tű pásztorkutya fajtánk, mely rendíthetetlen bátorságával és hűségével régóta a tanyasi em­ber legjobb birtokőr'ző kutyája. Terelésre nem használták, hosszú szőre megvédi az időjá­rás viszontagságaitól. a. kuvasz b. komondor c. puli 2. A páviánhorda vezérhím­je az állati viselkedést kutató szakemberektől külön megne­vezést kapott. Melyik ez? a. főnök b. hím c. basa 3. Ha ellátogattok a Vadas- parkba, a rókaketrec előtt ta­láltok egy kis rókát ábrázoló táblát. Miről szól a táblán ta­lálható írás? a. a róka életkörülményeiről és szaporodásáról b. az állati szőrmékből készí­tett bundák elleni tiltakozik c. a rókák által terjesztett beteg­ségekre hívja fel a figyelmet 4. Április hónap a madarak dalos korszaka, ilyenkor hall­juk a legtöbb madarat énekel­ni. Miért énekelnek a madarak? a. ilyen módon hirdetik a terü­letfoglalást. hogy fészkeiket meg fogják védeni a betolako­dókkal szemben, csalogatják a tojókat, kifejezi jó közérzetüket. b. csak az agresszív területfog­lalást jelzik így c. a jókedv és a gondtalan öröm kifejezése 5. Valaha lényegesen több ál­latfaj élt hazánk területén. Az alábbiak közül melyik válasz tar­talmazza azokat a fajokat, ame­lyek valamikor a hazai élőhelyek tagjai voltak és most a Vadas­parkban is megtalálhatók? a. hiúz, európai bölény, med­ve, farkas b. gímszarvas, vaddisznó, dámszarvas, róka c. csincsilla, tigris, nyestku- tya, mosómedve Pályázati szelvény n Név: Iskola: Lakcím: L Kérdés: 1. 2. 3. 4. Válasz: • _ J

Next

/
Thumbnails
Contents