Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-22 / 118. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. május 22., hétfő 3 Határozottabb politizálást! (Folytatás az 1. oldalról) Tíz óra után Petróczki Fe­renc elnök ismertette az MDF megyei programtervezetét, mely alaplépésként a megye tagságát kívánja megszólítani. Következő fontos feladatként jelölte meg a párbeszéd kez­deményezését a hasonló érté­keket valló pártokkal. Majd a helyi politizálás fontosságáról, annak szükségességéről szólt, mely sürgető felelősséget je­lent minden szervezet és tag számára. A továbbiakban a következő hétvégén sorra kerülő országos gyűlés előké­születeit foglalta össze. A programtervezetet óriási vita követte, ebédig 25 felszó­lalással. A hozzászólások főbb irányai: a jelenlegi kor­mány politikája lakosság-és önkormányzatellenes. Ho­gyan lehet ezt ellensúlyozni, milyen más alternatívákat tud az MDF felmutatni? Többen megfogalmazták: a régi káder- politika tér vissza, leváltanak valóban hozzáértő szakembere­ket. Kifogásolták azt is, hogy nincs ifjúságpolitika, valamint a cigánykérdés sincs megnyug­tatóan rendezve. Egyöntetű kí­vánalomként fogalmazódott meg, hogy az MDF határozot­tabb, karakterisztikusabb politi- zálst folytasson. Délután két órától a meghívott politikusok tartottak tájékozta­tást a parlamenti frakció és az országos elnökség munkájáról. Ezt követően két szekcióban folyt a tanácskozás. Az elsőben a szervezetek tisztségviselői ha­tározták meg a teendőket az or­szágos gyűlésre. A másikban az önkormányzati képviselők, pol­gármesterek vitatták meg az ér­dekérvényesítési esélyeket és más gyakorlati problémákat az önkormányzatokban. A fórum résztvevői nyilat­kozatot fogadtak el. A nyilat­kozatban rámutatnak: „külö­nösen fontosnak tartjuk, hogy a megye ellehetetlenült helyzetét, a kormány fele­lőtlen és kirekesztő politiká­ját feltárjuk, és nyílt elvi vi­ták során rákényszerítsük az előző időszak területfejlesz­tési munkájának folytatásá­ra. Katasztrofális a jelenlegi hatalom szociálpolitikája és annak megyénket érintő ha­tása. A helyzetért nem az itt élők a felelősek. Az évszá­zados elmaradottságot csak gondoskodó kormányzati fi­gyelemmel lehet csökkente­ni. Kiemelt segítséget köve­telünk: az elmúlt években megkezdett fejlesztések folytatását, átgondolt szoci­álpolitikát!” Kiss Dániel Megyegyűlés sűrűbben Február után áprilisban ült össze a megyegyűlés, legkö­zelebb pedig majd júniusban. A Nyíregyházán élők az elmúlt öt évben megszokhatták, hogy a megyeszékhelyi városatyák minden hónapban tanácskoz­nak. Egy beszélgetés alkalmá­val a koalíciós kisgazdapárt megyei képviselője is a gyako­ribb megyegyűlés összehívása mellett tette le a voksát. Vajon az ellenzéki dr. Kiss Gábor, a megyei közgyűlés MSZP-frak- ciójának vezetője, a párt megyei elnöke hogyan vélekedik erről?- Indokoltnak tartanám, hogy sűrűbben ülésezzünk. Nem sze­rencsés, ha csak kéthavonta ta­lálkoznak a képviselők, mert ez magában rejtheti annak a lehe­tőségét, hogy a tisztségviselők esetleg olyan lépéseket is meg­tehetnek, amelyeket jobb len­ne előtte közösen megbeszélni. —A májusi megyegyűlés el­maradásában (?) az is szerepet játszhatott, hogy vasárnaptól június másodikáig Amerikában tartózkodik a megyei közgyűlés elnöke, illetve több tagja. Ha jók az információnk, akkor Ont is hívták erre az útra, de végül Gazda László utazott el. Miért mondta le az utat? — Az út hasznosságáról egyelőre nem tudok véleményt mondani. Dr. Zilahi József a. hét közepén hívott fel, és említette ezt a lehetőséget. Tehát a kül­döttség kiutazásának céljáról kevés információval rendelke­zem. Az elnök úrtól kértem, hogy korábban szóljanak az ilyen lehetőségekről, azok cél­Dr. Kiss Gábor járói, hiszen csak így tudjuk kiválasztani azt, aki utazik. Ter­mészetesnek tartom, hogy egy tapasztalatcserére utazó kül­döttségben a megyei vezetés az ellenzéki frakciónak is ajánl fel helyet. Ez egyrészt méltányos, másrészt okos dolog is, hiszen az ellenzéknek is vannak olyan tisztségviselői, akik a megye fejlesztésében kulcsszerepet játszanak. Ezért utazott el Gaz­da László. — Eltelt hat hónap. Milyen­nek ítéli meg a megye és a vá­ros egyeztető bizottságának működését?- Erről nincs véleményem. Egyet tudok: néhány nagyon fontos kérdésben kezdemé­nyeztem, hogy üljön össze a város és a megye szocialista frakciója. Nagyon fontos len­ne, hogy ez a két csoport fon­tos kérdésekben egy nyelvet beszéljen. (száraz) Még és már A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színtár­sulata 1995. május 24-én, szerdán rendezi meg évad­záró gálaestjét Még és már címmel. A műsorban köz­reműködik többek között Nagy Bandó András, Zalatnay Sarolta, Koós János, Hetey László és a Re­flex Táncegyüttes. Jegyek a színház pénztárában elővételben kaphatók. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők. Tiltakoznak az orvosok A Magyar Orvosi Kama­ra Nyíregyházi Városi Szer­vezetétől szerzett informáci­ónk szerint a kamara tudo­másul veszi a közszolgálta­tások rendszerének és költ­ségei átdolgozásának szük­ségességét, ugyanakkor el­engedhetetlennek tartja a la­kosság egészségromlásának megállítását. A Magyar Orvosi Kama­raszakemberek visszaigazo­lását várja arról, hogy a ter­vezett lépések középtávon valódi megtakarítást és egész- ségállapot-javulást ered­ményeznek. Az egészség­biztosításjelenlegi törvény- tervezete nincs szinkronban a kormányprogrammal, és nem tartalmaz ésszerű struk­túraváltást. A kamara élni akar törvény szerinti jogá­val, és meghatározó részvé­telt követel magának az át­alakítás folyamatában. Különösen aggasztó az alapellátás forrásnövelés nélküli bővítése. Át kell gondolni a fogászati finan­szírozás kérdését, a meg­előző szolgáltatások terve­zett leépítését, a szanatóriu­mi finanszírozás redukcióját a rehabilitációs lehetőségek csökkenése miatt. A kormányzat nem dolgo­zott ki alternatívát a felsza­baduló értékes szakképzett munkaerő foglalkoztatására. A Magyar Orvosi Kama­ra — kiadott nyilatkozatá­ban — követeli, hogy az egészségügyet válságága­zatként kezeljék, és csök­kentsék a pénzügyi megszo­rítás mértékét, egyben nö­velve a kormányzat szerep- vállalását az egészségügyi ellátás finanszírozásában. A kamara javasolja az egészségbiztosítás decentra­lizálását, az alapbiztosítás kismértékű csökkentésével egyidejűleg a foglalkozás­egészségügyi és balesetbiz­tosítási ágazat, valamint egyéb kiegészítő biztosítá­sok bevezetését. —faj— Inkább béke, mint harc Vagyonosztozás előtt? Magyarországon 1993-bftn voltak először üzemitanács-vá- lasztások, az idén erre május 19—26. között kerül sor. Ahol már működött üzemi tanács, a törvény ott egyértelműen fel­adatukként határozta meg a kezdeményezést és a választás előkészítését. Azon munkálta­tóknál, ahol nem működött üze­mi tanács, a képviselettel ren­delkező szakszervezet, illetve kellő számú munkavállaló kez­deményezhetett. A választással kapcsolatosan kerestük meg a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete megyei titkárát, Mrenkó Lászlót, aki elmondta, hogy a megyénkben a KASZ- hoz 37 alapszervezet tartozik, 22 helyen van 50 főn felüli munkavállalói létszám, itt üze­mi tanácsot választanak, s 15 helyen üzemi megbízott válasz­tására kerül sor. — A tét nagy, hiszen a rész­vételi jogok megszerzésén túl a választás eredményeként ke­rül sor az ágazati vagyon szét­osztására. Az Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizott­ságának ajánlása alapján ezzel egy időben történik a munka- védelmi képviselők megválasz­tása is. Az üzemi tanácsnak, a válla­lati létszámtól függően, 3-tól 13 főig alakulhat a száma. A jo­gosítványokat illetően: a szak- szervezetek kollektívszerző­dés-kötési jogát semmi sem csorbíthatja. Ajánlatos az üze­mi tanácsok és szakszervezetek együttműködése a kollektív szerződések előkészítésében, mert a jóléti eszközök felett az üzemi tanácsok kaptak kompe­tenciát. Az utóbbi viszont nem rendelkezik a szakszervezet törvény által biztosított nyo­másgyakorló eszközrendszeré­vel (például a sztrájk lehe­tőségével). Ezért az üzemi ta­nács inkább a munkabéke, míg a szakszervezet a munkaharc intézménye. Ha jól együttműködik az üzemi tanács és a szakszerve­zet, és nem a riválist látják egymásban, akkor munkájuk révén az egész munkavállalói kollektíva nyertes — fejezte be Mrenkó László, a KASZ me­gyei titkára. (lefler) A nyíregyházi Kossuth utca részleges lezárásása miatt hatalmas dugók alakulnak ki a közeli utcákban Fotó: Csonka Róbert A kisgazdák már készülnek... Nincs visszatérés... Az utóbbi hetek közvéle­mény-kutatásai szerint egyre erősödik a kisgazdabázis. Veligdán Sándorné, a párt me­gyei főtitkára és gazdasági igaz­gatója a következőket mondta a Szabolcsban már megkezdett szervezőmunkáj ukról: — Már most az 1998-as or­szággyűlési választásokra ké­szülünk! Javában zajlik a tag­revízió, a tagdíjak befizetésé­nek ellenőrzése, és folyik a szervezőtitkárok kiválasztása. Minden országgyűlési képvise­lői körzetben állítottunk szerve­zőtitkárt, akik több helyen a képviselőjelöltjeink is. Munka­táraimmal a megye területét jár­juk, sorra vesszük a problémá­kat. Újjászervezzük az egész apparátust, minden taggal elbe­szélgetünk. Új tagokat nem kell különösebben szervezni, mert jönnek maguktól is. Hetente ötvenen kérik, hogy tagjai le­hessenek az FKGP-nek. Olyan emberek jönnek hozzánk, akik soha nem politizáltak, de a je­lenlegi helyzetet már nem tud­ják elviselni, és valamit tenni akarnak ellene. — Az FKGP-ből korábban kivált, 36-ok néven ismert táj'­saság nagyon sok borsot tört és tör a mai napig is a pártelnök és a tagság orra alá. Azonban közülük többen, látva az FKGP megerősödését, visszavágynak a dr. Torgyán József nevével fém­jelzett pártba. Mindenkit vissza­vesznek? —A kiválás és az akörüli her­cehurca nagyon csúnya dolog volt. Az Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Pártnak adományként például a Magyar Közlönyben megjelentek szerint a penészleki orvos, dr. Kiss Zol­tán kétmillió forintot adott. Cseh Sándort sem vesszük vissza semmi szín alatt. A volt alelnök már többször jelezte, hogy bár Debrecenben él, az FKGP-be való visszatérését a Szabolcs megyei szervezetbe képzeli el. O a Harag napján még vállvet­ve együtt szónokolt Budapesten dr. Torgyán Józseffel, majd egy hét múlva hátba támadta az el­nök urat a televízió nagy nyil­vánossága előtt. Persze, tudjuk mi, hogy a párt szétveréséért, a tagság elviteléért cserébe a Kár­pótlási Hivatal fölött álló állam- titkári posztot ígértek neki. Je­lenleg is benn ván a városnál két embernek a kérelme, amikről döntenünk kell. A mai napig ba­ráti kapcsolatban vagyunk ve­lük, de amikor megnyílni lát­szott számukra a visszatérés lehetősége, máris megkezdték a szervezkedést, más úton kezd­tek járni, mint mi. A tagság és a vezetőség elé viszünk minden kérelmet. —A köztársasági elnök köz­vetlen megválasztására tett ja­vaslatot az Alkotmánybíróság elutasította, jelenleg az Ország- gyűlés.tárgyalja. Mit tesznek, ha az is elutasítja? — Azt ígérték, hogy ez lesz az utolsó alkalom, amikor a parlament jelöli ki a köztársa­sági elnököt. Ezt követően a nép választja meg. A nép aka­ratát ebben az esetben is a Kis­gazdapárt képviselte. Göncz Árpád személyével egyébként semmi bajunk nincs. Az viszont nem igaz, hogy dr. Torgyán József köztársasági elnök akar lenni. Már korábban is elmond­ta, hogy neki ilyen vágyai nin­csenek, mert abból a székből nem tud annyit segíteni, tenni a parasztságért, amennyit sze­retne. (sz-a)

Next

/
Thumbnails
Contents