Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-22 / 118. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. május 22., hétfő 3 Határozottabb politizálást! (Folytatás az 1. oldalról) Tíz óra után Petróczki Ferenc elnök ismertette az MDF megyei programtervezetét, mely alaplépésként a megye tagságát kívánja megszólítani. Következő fontos feladatként jelölte meg a párbeszéd kezdeményezését a hasonló értékeket valló pártokkal. Majd a helyi politizálás fontosságáról, annak szükségességéről szólt, mely sürgető felelősséget jelent minden szervezet és tag számára. A továbbiakban a következő hétvégén sorra kerülő országos gyűlés előkészületeit foglalta össze. A programtervezetet óriási vita követte, ebédig 25 felszólalással. A hozzászólások főbb irányai: a jelenlegi kormány politikája lakosság-és önkormányzatellenes. Hogyan lehet ezt ellensúlyozni, milyen más alternatívákat tud az MDF felmutatni? Többen megfogalmazták: a régi káder- politika tér vissza, leváltanak valóban hozzáértő szakembereket. Kifogásolták azt is, hogy nincs ifjúságpolitika, valamint a cigánykérdés sincs megnyugtatóan rendezve. Egyöntetű kívánalomként fogalmazódott meg, hogy az MDF határozottabb, karakterisztikusabb politi- zálst folytasson. Délután két órától a meghívott politikusok tartottak tájékoztatást a parlamenti frakció és az országos elnökség munkájáról. Ezt követően két szekcióban folyt a tanácskozás. Az elsőben a szervezetek tisztségviselői határozták meg a teendőket az országos gyűlésre. A másikban az önkormányzati képviselők, polgármesterek vitatták meg az érdekérvényesítési esélyeket és más gyakorlati problémákat az önkormányzatokban. A fórum résztvevői nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatban rámutatnak: „különösen fontosnak tartjuk, hogy a megye ellehetetlenült helyzetét, a kormány felelőtlen és kirekesztő politikáját feltárjuk, és nyílt elvi viták során rákényszerítsük az előző időszak területfejlesztési munkájának folytatására. Katasztrofális a jelenlegi hatalom szociálpolitikája és annak megyénket érintő hatása. A helyzetért nem az itt élők a felelősek. Az évszázados elmaradottságot csak gondoskodó kormányzati figyelemmel lehet csökkenteni. Kiemelt segítséget követelünk: az elmúlt években megkezdett fejlesztések folytatását, átgondolt szociálpolitikát!” Kiss Dániel Megyegyűlés sűrűbben Február után áprilisban ült össze a megyegyűlés, legközelebb pedig majd júniusban. A Nyíregyházán élők az elmúlt öt évben megszokhatták, hogy a megyeszékhelyi városatyák minden hónapban tanácskoznak. Egy beszélgetés alkalmával a koalíciós kisgazdapárt megyei képviselője is a gyakoribb megyegyűlés összehívása mellett tette le a voksát. Vajon az ellenzéki dr. Kiss Gábor, a megyei közgyűlés MSZP-frak- ciójának vezetője, a párt megyei elnöke hogyan vélekedik erről?- Indokoltnak tartanám, hogy sűrűbben ülésezzünk. Nem szerencsés, ha csak kéthavonta találkoznak a képviselők, mert ez magában rejtheti annak a lehetőségét, hogy a tisztségviselők esetleg olyan lépéseket is megtehetnek, amelyeket jobb lenne előtte közösen megbeszélni. —A májusi megyegyűlés elmaradásában (?) az is szerepet játszhatott, hogy vasárnaptól június másodikáig Amerikában tartózkodik a megyei közgyűlés elnöke, illetve több tagja. Ha jók az információnk, akkor Ont is hívták erre az útra, de végül Gazda László utazott el. Miért mondta le az utat? — Az út hasznosságáról egyelőre nem tudok véleményt mondani. Dr. Zilahi József a. hét közepén hívott fel, és említette ezt a lehetőséget. Tehát a küldöttség kiutazásának céljáról kevés információval rendelkezem. Az elnök úrtól kértem, hogy korábban szóljanak az ilyen lehetőségekről, azok célDr. Kiss Gábor járói, hiszen csak így tudjuk kiválasztani azt, aki utazik. Természetesnek tartom, hogy egy tapasztalatcserére utazó küldöttségben a megyei vezetés az ellenzéki frakciónak is ajánl fel helyet. Ez egyrészt méltányos, másrészt okos dolog is, hiszen az ellenzéknek is vannak olyan tisztségviselői, akik a megye fejlesztésében kulcsszerepet játszanak. Ezért utazott el Gazda László. — Eltelt hat hónap. Milyennek ítéli meg a megye és a város egyeztető bizottságának működését?- Erről nincs véleményem. Egyet tudok: néhány nagyon fontos kérdésben kezdeményeztem, hogy üljön össze a város és a megye szocialista frakciója. Nagyon fontos lenne, hogy ez a két csoport fontos kérdésekben egy nyelvet beszéljen. (száraz) Még és már A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színtársulata 1995. május 24-én, szerdán rendezi meg évadzáró gálaestjét Még és már címmel. A műsorban közreműködik többek között Nagy Bandó András, Zalatnay Sarolta, Koós János, Hetey László és a Reflex Táncegyüttes. Jegyek a színház pénztárában elővételben kaphatók. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők. Tiltakoznak az orvosok A Magyar Orvosi Kamara Nyíregyházi Városi Szervezetétől szerzett információnk szerint a kamara tudomásul veszi a közszolgáltatások rendszerének és költségei átdolgozásának szükségességét, ugyanakkor elengedhetetlennek tartja a lakosság egészségromlásának megállítását. A Magyar Orvosi Kamaraszakemberek visszaigazolását várja arról, hogy a tervezett lépések középtávon valódi megtakarítást és egész- ségállapot-javulást eredményeznek. Az egészségbiztosításjelenlegi törvény- tervezete nincs szinkronban a kormányprogrammal, és nem tartalmaz ésszerű struktúraváltást. A kamara élni akar törvény szerinti jogával, és meghatározó részvételt követel magának az átalakítás folyamatában. Különösen aggasztó az alapellátás forrásnövelés nélküli bővítése. Át kell gondolni a fogászati finanszírozás kérdését, a megelőző szolgáltatások tervezett leépítését, a szanatóriumi finanszírozás redukcióját a rehabilitációs lehetőségek csökkenése miatt. A kormányzat nem dolgozott ki alternatívát a felszabaduló értékes szakképzett munkaerő foglalkoztatására. A Magyar Orvosi Kamara — kiadott nyilatkozatában — követeli, hogy az egészségügyet válságágazatként kezeljék, és csökkentsék a pénzügyi megszorítás mértékét, egyben növelve a kormányzat szerep- vállalását az egészségügyi ellátás finanszírozásában. A kamara javasolja az egészségbiztosítás decentralizálását, az alapbiztosítás kismértékű csökkentésével egyidejűleg a foglalkozásegészségügyi és balesetbiztosítási ágazat, valamint egyéb kiegészítő biztosítások bevezetését. —faj— Inkább béke, mint harc Vagyonosztozás előtt? Magyarországon 1993-bftn voltak először üzemitanács-vá- lasztások, az idén erre május 19—26. között kerül sor. Ahol már működött üzemi tanács, a törvény ott egyértelműen feladatukként határozta meg a kezdeményezést és a választás előkészítését. Azon munkáltatóknál, ahol nem működött üzemi tanács, a képviselettel rendelkező szakszervezet, illetve kellő számú munkavállaló kezdeményezhetett. A választással kapcsolatosan kerestük meg a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete megyei titkárát, Mrenkó Lászlót, aki elmondta, hogy a megyénkben a KASZ- hoz 37 alapszervezet tartozik, 22 helyen van 50 főn felüli munkavállalói létszám, itt üzemi tanácsot választanak, s 15 helyen üzemi megbízott választására kerül sor. — A tét nagy, hiszen a részvételi jogok megszerzésén túl a választás eredményeként kerül sor az ágazati vagyon szétosztására. Az Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottságának ajánlása alapján ezzel egy időben történik a munka- védelmi képviselők megválasztása is. Az üzemi tanácsnak, a vállalati létszámtól függően, 3-tól 13 főig alakulhat a száma. A jogosítványokat illetően: a szak- szervezetek kollektívszerződés-kötési jogát semmi sem csorbíthatja. Ajánlatos az üzemi tanácsok és szakszervezetek együttműködése a kollektív szerződések előkészítésében, mert a jóléti eszközök felett az üzemi tanácsok kaptak kompetenciát. Az utóbbi viszont nem rendelkezik a szakszervezet törvény által biztosított nyomásgyakorló eszközrendszerével (például a sztrájk lehetőségével). Ezért az üzemi tanács inkább a munkabéke, míg a szakszervezet a munkaharc intézménye. Ha jól együttműködik az üzemi tanács és a szakszervezet, és nem a riválist látják egymásban, akkor munkájuk révén az egész munkavállalói kollektíva nyertes — fejezte be Mrenkó László, a KASZ megyei titkára. (lefler) A nyíregyházi Kossuth utca részleges lezárásása miatt hatalmas dugók alakulnak ki a közeli utcákban Fotó: Csonka Róbert A kisgazdák már készülnek... Nincs visszatérés... Az utóbbi hetek közvélemény-kutatásai szerint egyre erősödik a kisgazdabázis. Veligdán Sándorné, a párt megyei főtitkára és gazdasági igazgatója a következőket mondta a Szabolcsban már megkezdett szervezőmunkáj ukról: — Már most az 1998-as országgyűlési választásokra készülünk! Javában zajlik a tagrevízió, a tagdíjak befizetésének ellenőrzése, és folyik a szervezőtitkárok kiválasztása. Minden országgyűlési képviselői körzetben állítottunk szervezőtitkárt, akik több helyen a képviselőjelöltjeink is. Munkatáraimmal a megye területét járjuk, sorra vesszük a problémákat. Újjászervezzük az egész apparátust, minden taggal elbeszélgetünk. Új tagokat nem kell különösebben szervezni, mert jönnek maguktól is. Hetente ötvenen kérik, hogy tagjai lehessenek az FKGP-nek. Olyan emberek jönnek hozzánk, akik soha nem politizáltak, de a jelenlegi helyzetet már nem tudják elviselni, és valamit tenni akarnak ellene. — Az FKGP-ből korábban kivált, 36-ok néven ismert táj'saság nagyon sok borsot tört és tör a mai napig is a pártelnök és a tagság orra alá. Azonban közülük többen, látva az FKGP megerősödését, visszavágynak a dr. Torgyán József nevével fémjelzett pártba. Mindenkit visszavesznek? —A kiválás és az akörüli hercehurca nagyon csúnya dolog volt. Az Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Pártnak adományként például a Magyar Közlönyben megjelentek szerint a penészleki orvos, dr. Kiss Zoltán kétmillió forintot adott. Cseh Sándort sem vesszük vissza semmi szín alatt. A volt alelnök már többször jelezte, hogy bár Debrecenben él, az FKGP-be való visszatérését a Szabolcs megyei szervezetbe képzeli el. O a Harag napján még vállvetve együtt szónokolt Budapesten dr. Torgyán Józseffel, majd egy hét múlva hátba támadta az elnök urat a televízió nagy nyilvánossága előtt. Persze, tudjuk mi, hogy a párt szétveréséért, a tagság elviteléért cserébe a Kárpótlási Hivatal fölött álló állam- titkári posztot ígértek neki. Jelenleg is benn ván a városnál két embernek a kérelme, amikről döntenünk kell. A mai napig baráti kapcsolatban vagyunk velük, de amikor megnyílni látszott számukra a visszatérés lehetősége, máris megkezdték a szervezkedést, más úton kezdtek járni, mint mi. A tagság és a vezetőség elé viszünk minden kérelmet. —A köztársasági elnök közvetlen megválasztására tett javaslatot az Alkotmánybíróság elutasította, jelenleg az Ország- gyűlés.tárgyalja. Mit tesznek, ha az is elutasítja? — Azt ígérték, hogy ez lesz az utolsó alkalom, amikor a parlament jelöli ki a köztársasági elnököt. Ezt követően a nép választja meg. A nép akaratát ebben az esetben is a Kisgazdapárt képviselte. Göncz Árpád személyével egyébként semmi bajunk nincs. Az viszont nem igaz, hogy dr. Torgyán József köztársasági elnök akar lenni. Már korábban is elmondta, hogy neki ilyen vágyai nincsenek, mert abból a székből nem tud annyit segíteni, tenni a parasztságért, amennyit szeretne. (sz-a)
