Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-19 / 116. szám
2 Belföld-külföld 1995. május 19., péntek Amerikai vétó a BT-ben Az Egyesült Államok öt év után szerda este élt először vétójogával a Biztonsági Tanácsban: leszavazta azt a határozattervezetet, amely felszólította volna az izraeli kormányt, hogy vonja vissza a kelet-jeruzsálemi földkisajátításokról hozott döntését. A testület összes többi tagja támogatta a javaslatot. Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagykövet kormánya álláspontjának indoklásaként leszögezte, hogy vonakodva bár, de kénytelen volt vétójogával élni, mivel nézete szerint elvi kérdésről van szó. — Az elvi alap pedig a következő: a tartós és általános közel-keleti béke kizárólag az érintett felek közvetlen tárgyalásai révén valósulhat meg... Márpedig a tanács Jeruzsálem státusát érintő határozata megsértette volna ezt az elvet — közölte. Arab vélemény Az Arab Liga csütörtökön soraik szorosabbra zárására szólította fel az arabokat, miután Washington megvétózta az ENSZ BT határozattervezetét a kelet-jeruzsálemi földek izraeli kisajátításának elítéléséről. — Az amerikai vétó Izrael ütőkártyájává vált, ezért az arab országoknak le kell vonniuk a tanulságot, és félre kell tenniük nézetkülönbségeiket, hogy szembeszállhassanak az amerikai politikával —jelentette ki Szaid Kamal, a szervezet palesztin ügyekért felelős főtitkár- helyettese. A politikus szerint az amerikai vétó annál is inkább veszedelmes precedens, mivel az Egyesült Államok tartózkodott vagy támogatólag lépett fel a BT Jeruzsálemmel kapcsolatos korábbi határozatainak meghozatalakor. Szerbia holland zsoldosokat vádol Szerbia háborús bűnök elkövetésével vádol az AFP jelentése szerint 13, a dpa szerint nyolc, a horvát hadseregben szolgáló holland zsoldost. A holland televízió szerda esti híradásában közölte: a szerb hatóságok eljuttatták a hágai külügyminisztériumba a holland zsoldosok névsorát. Hans van Mierio holland külügyminiszter a listát továbbküldte a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására alakult hágai ENSZ-törvényszék- nek. Szerb híradások szerint a zsoldosok egy horvátországi szerb területen statáriális eljárás alapján civileket lőttek agyon. A BT óva inti Horvátországot A Biztonsági Tanács felszólította Zágrábot, hogy haladéktalanul fejezze be csapatainak kivonását az ENSZ-felügyelet alá tartozó ütközőzónákból —jelentette több hírügynökség. Jóllehet a BT „a felek” csapatainak kivonását követelte egyhangúlag elfogadott szerdai határozatában, több felszólaló a horvát hadsereget bírálta, amely két hete sikeres offenzívát hajtott végre a Zágrábtól keletre lévő Nyugat-Szlavónia visszafoglalására. „A katonai vállalkozások csábítóak lehetnek, de e tanács nem fog szemet hunyni fölöttük” — idézte a Reuter Karel Kovanda cseh ENSZ-nagykövetet. Kozirev a NATO-ról Andrej Kozirev orosz külügyminiszter szerint minden országnak joga van eldönteni, hogy mely szövetség tagja kíván lenni. Az orosz külügyminiszter, akit az Interfax idézett szerdán, ugyanakkor a NATO-bővítés kapcsán hangsúlyozta, hogy tartózkodni kell az elsietett lépésektől. — Hibát és visszalépést jelentene a NATO-val kapcsolatos ellenségkép helyreállítása. Ugyancsak „katasztrofális hiba” lenne, ha Oroszország belső nehézségei, így a csecsenföldi tragédia miatt ismét ellenséget kezdenének látni Oroszországban — mondta. Kozirev szerint az utóbbi fél évben a NATO-bővítés kérdése az összeurópai biztonsági rendszerrel kapcsolatos szélesebb összefüggésbe került. Ennek kapcsán a május eleji moszkvai orosz—amerikai csúcs egyik fő eredményének nevezte, hogy az európai biztonsági kérdéseket és a NATO ügyét a legmagasabb politikai szintre, az elnökök szintjére emelték. Román elnöki szóvivő Traian Chebeleu nagykövet, Iliescu román államfő szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén elismerően méltatta Horn Gyula magyar miniszterelnök kiegyensúlyozott és építő jellegű állásfoglalásait a román—magyar kapcsolatok tematikáját illetően, és ugyanebben a nyilatkozatban szembeállította azokat az RMDSZ „egyes vezetőinek” szerinte folytatott kampányával, amely — a szóvivő értelmezésében — „az etnikai alapú területi autonómia antidemokratikus és antieurópai koncepciója mellett és közvetve a román-magyar alapszerződés megkötése ellen” irányul. Kovács László marokkói tárgyalásai Az euro—mediterrán kapcsolatok formálódó új rendszere pótlólagos lehetőségeket teremt az észak-afrikai és a középeurópai térség országai, köztük Magyarország és Marokkó sokrétű együttműködéséhez — állapította meg szerdán Ra- batban Kovács László külügyminiszter és marokkói vendéglátója, AbdellatifFilali miniszterelnök, egyben a külügyi tárca gazdája. Megbeszélésük után gazdasági együttműködési megállapodást, valamint a két külügyminisztérium közötti együtt- működésfe vonatkozó jegyzőkönyvet írtak alá. UJ KELET Horn Gyula a különleges gazdasági övezetről Rövidesen valóra válik? Horn Gyula szerint már nem álom, hanem rövidesen valóság lesz a záhonyi különleges gazdasági övezet. A miniszterelnök ukrajnai útja előtt a Magyar Televízió Debreceni Regionális Szerkesztőségének adott interjújában — amelyet csütörtökön este láthattak a nézők a keleti országrészben — elmondta: az övezet létrehozására intenzíven folynak az előkészületek. Ugyanakkor gondot okoz, hogy a vállalkozók saját pénzből ezt természetesen nem tudják létrehozni, tehát feltétlenül szükség van állami segítségre, támogatásra. Emellett ki kell alakítani egy ilyen övezet pontos működését, és feltétlenül szükség van az ukrán fél közreműködésére is. A záhonyi különleges övezet megteremtésével kapcsolatos kormányzati szerepvállalásról szólva Hóm Gyula elmondta: kétoldalú alapon — mindenekelőtt a németekkel — már jóváhagyás előtt áll egy olyan megállapodás-csomag, amelynek többek között éppen az a célja, hogy az ilyen vállalkozásokat hosszú lejáratú hitelekkel megtámogassa. A különböző államok között komoly versenyfutás zajlik, ami azt jelenti, hogy például a szlovákok, de mások is foglalkoznak ezzel a gondolattal. Éppen ezért szükséges, hogy mielőbb döntés szülessen az ügyben. Azt, hogy a különleges gazdasági övezet létrehozására a központi költségvetésnek mennyit kell áldoznia, még nem számszerűsítette a miniszterelnök, de jelezte, hogy a kérdést rövidesen újból tárgyalja a kormány. Azt viszont üdvözölte, hogy a kormányzat elsősorban külföldi beruházási eszközökkel kívánja támogatni az övezet kialakítását, amihez természetesen kormánygarancia szükséges. Bejelentette: a Pénzügyminisztériumban már dolgoznak az egyéb könnyítéseket, kedvezményes hiteleket biztosító javaslatokon. Horn Gyula szerint a különleges övezet mindenképpen beépül, a magyar gazdaság szerkezetébe, hiszen az egyik alapvető cél éppen az, hogy „helyreállítsuk, illetve fejlesszük kapcsolatainkat a keleti államokkal”. — Közismert, hogy Ukrajnán keresztül sokféle áru áramlik Oroszországból, és a többi FÁK-államból; mi intenzív kapcsolatra törekszünk, s célunk, hogy egyfajta közvetítő szerepet töltsünk be Kelet és Nyugat között — mondta a kormányfő. — Nagyon fontos továbbá — hangsúlyozta —-, hogy a keleti gazdasági övezet lehetővé teszi egy olyan vállalkozói aktivitás megjelenését és folyamatos kiszélesedését, ami jól szolgálja majd a vállalkozók támogatásának ügyét is. A gondokról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a magyar—ukrán határon sok olyan dolog is átáramlik, ami nem kívánatos; itt elsősorban a kábítószerekre és az emlékezetes paprikahamisításra utalt, amihez az anyagokat Ukrajnából szerezték be. „Én annak a híve vagyok—közölte —, hogy amikor az ország érdekeit veszélyeztetik, akkor tegyünk szigorú, korlátozó lépéseket, viszont meg kell találnunk a helyes arányt. Azt ugyanis nem szeretnénk, hogy leálljanak a lakossági kapcsolatok, vagy azok a közvetlen gazdasági kapcsolatok, amelyek még pillanatnyilag naturális jelleget öltenek.” Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is — hangoztatta—, hogy meg kell teremteni egy széles körű, az eddigieknél hatékonyabb ellenőrzési rendszert — lényegében ez már meg is történt —, amely viszont az ukrán kormány közreműködése nélkül nem tartható fenn. Ezzel összefüggésben a miniszterelnök fontosnak tartotta hangsúlyozni; semmiképpen nem akarják, hogy a határ túloldalán élő magyarok ne tudjanak bejutni Magyarországra, tehát korlátozva érezzék magukat. A kormányfő végezetül arról beszélt, hogy a különleges gazdasági övezet még 1995-ben „tető alá kerülhet”, ennek az ügynek azonban szerteágazó feltételei vannak, mindenekelőtt meg kell fogalmazni és meg kell teremteni a garanciákat. (MTI) Horn Gyula Ukrajnában Kétnapos hivatalos látogatásra csütörtök délután Kijev- be utazott Horn Gyula. A miniszterelnököt Leonyid Kucsma ukrán elnök és Jevhen Marcsuk kormányfő hívta meg. A magyar miniszterelnököt kísérő népes delegáció tagja Kuncze Gábor belügyminiszter, Lakos László földművelésügyi miniszter, Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint Pál László ipari és kereskedelmi miniszter. A külügyi tárcát Szent-Iványi István politikai államtitkár, a pénzügyi vezetést pedig Akar László politikai államtitkár képviseli. Tagja a küldöttségnek Arnold Mihály vezérőrnagy, az Országos Vám- és Pénzügyőrség parancsnoka is. Az Egyesült Államok és Japán közötti kereskedelmi háborúban a Fehér ház 100 százalékos vámmal fenyegeti a japán autóexportot. Képünkön: japán luxuskocsik Los Angelesben A „labilizációról” A Bokros-féle „labilizációs csomag” vitájára a parlament történetében példátlanul rövid időt szabott meg a kormánykoalíció, ami nemtörődömséggel és azzal magyarázható, hogy eleve eldöntött szándéka a kormányzópártoknak, hogy 72 százalék birtokában keresztülnyomják a törvénycsomagot — jelentette ki Zsigmond Attila, az MDF képviselőcsoportjának képviselője a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján. A csütörtök reggeli órákig elhúzódó vitáról még elmondta: az ellenzéknek kutya kötelessége, hogy ennek a hosszú távon ártó és meggondolatlan csomagnak az összes negatív hatását feltárja a nyilvánosságnak és a jegyzőkönyv nyomán az utókornak. A képviselőcsoport szóvivője még megjegyezte, hogy az MSZP-frak- ció jelenlévő képviselői egyetlen szót sem szóltak, ez szerinte azt jelenti: erős a frakciófegyelem, vagy nem volt az érvekkel szemben ellenérvük. Zsigmond Attila a továbbiakban példátlannak nevezte, hogy — mint mondta — Gál Zoltán. az Országgyűlés elnöke nem adott lehetőséget Salamon László alelnöknek, hogy az ülésen átvegye a levezető elnöki feladatkört. Végezetül a frakció szóvivője elmondta: nem naivak, bármilyen meggyőzőek is voltak az ellenzék érvei, tudják, hogy azok nem fogják megváltoztatni a Bokros-csomagot. Ferencz Csaba alelnök a sajtótájékoztatón az elnökség álláspontját tolmácsolva kijelentette: fokozott figyelemmel kell kísérni az alapszerződések ügyét. Ennek az ad aktualitást, hogy az Országgyűlés vélhetően a jövő héten kívánja ratifikálni a szlovák—magyar alapszerződést. Csáti György, az MDF külügyi szóvivője, akinek e pozícióját az elnökség ismét megerősítette, az Észak-atlanti Közgyűlés közeljövőben Budapesten megrendezendő ülésével kapcsolatban elmondta: nagy megtiszteltetés érte, hogy a magyar delegáció alelnökeként részt vehet a polgári ügyek bizottságának munkájában. Nonstop vita Tegnap reggel hat órára nem változott jelentősen az ülésteremben helyet foglaló képviselők száma és pártállása. Három párt, az FKGP, a KDNP és a Fidesz honatyái már nem vettek részt a Bokros-csomag részletes vitájában. A maratoni hosszúságúra nyúló vitát szinte teljes egészében végigülte Akar László, a pénzügyi tárca államtitkára, mivel az előterjesztő képviselőjeként figyelemmel kellett kísérnie az összes felszólalást. Az MTI kérdésére az államtitkár elmondta: bizonyos ellenzéki megnyilvánulások — amelyekben a képviselők negyven percen vagy egy órán át csak ismételték magukat — kifejezetten taktikai, időhúzási céllal hangzottak el. A beszédek másik része viszont szakmai érveket vonultatott fel, és végrehajtási, gyakorlati kérdéseket érintett. Az államtitkár szerint e felszólalások miatt érdemes volt végigülni a 15 órás vitát. Arra a kérdésre, vajon beépülhetnek-e az elhangzott érvek a törvénybe, Akar László elmondta: a kormány vállalta, hogy a hosszúra nyúlt éjszaka folyamán — a részletes vita lezárásáig — beérkezett csatlakozó módosító indítványokról csütörtökön tizenhárom óra után nyilatkozik a bizottsági üléseken. A legfontosabb kérdéseket természetesen a kabinet ülésén vitatják meg, ugyancsak csütörtökön. A kormánynak egyébként legkésőbb péntek estig kell eldöntenie, hogy mely javaslatokat támogatja a jövő keddi szavazáson. Akar László reggel hat órakor arra számított, hogy a részletes vita hét óra tájban befejeződik. Az Országgyűlés az ülésnap 23. órájában, csütörtök reggel befejezte munkáját. A képviselők 16 órás vita után lezárták a Bokros-csomag részletes vitáját.
