Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-18 / 115. szám
Nagyhalász / UJ KELET Nagyhalászban Meleg kenyér A frissen kisült kenyér illata valami csodálatos. Aki egyszer is érezte, soha nem tudja elfelejteni. Nagyhalászban, amikor beléptünk az ÁFÉSZ sütőüzemébe, ismét ebben az élményben volt részünk. Éppen akkor szedték ki a kemencéből a szépen megsült kenyereket. — A most kisült kenyeret hova szállítják? — kérdeztem az irodában szorgoskodó Diós Sándor üzemvezetőt, aki több mint tíz éve irányítja a pékséget. — Nagyhalászon kívül Ibrányba és Tiszatelekre terítjük az árut. Naponta 14-15 mázsát, de a szombati napokon ez a mennyiség eléri a 23-24 mázsát is. — Gondolom, a kialakult vevőkör meghatározza azt is. hogy hányféle terméket állítsanak elő. — Természetesen. Azt sütünk, amire igény van. így ötféle kenyeret, zsemleveknit és a szokásos péksütemények széles választékát. Aztán a tanulóink a betanulás miatt más, nem mindennapi termékeket is gyártanak, de ez nem jellemző. — Van egyedi termékük? — A kalocsai rúd, amit a környéken senki sem készít. Ez kalácstésztából készül és sós köménymag van a tetején. — A korábban említett napi sütőkapacitás lehetne több is, vagy csak ennyire van kereslet? — Ilyen minőségben nagyobb kapacitást nem nagyon bírnánk el. Akkor dolgoztatni kellene délután is. Aztán az átvevő, a boltos meg a vevő is olyan, hogy ha nem elég puha és meleg a kenyér, akkor már fitymálja. Ezért nekünk friss kenyérrel kell megjelenni a piacon minden reggel és napközben is. A mostani két műszak teljesen kitölti a kapacitásunkat. Ha többet termelnénk, akkor már nem meleg kenyeret szállítanánk, bár a minőség nem lenne rosz- szabb. — Ezt értsük úgy, hogy most mindeki meleg kenyeret akar venni? — Erről van szó, és ezért bővítik a környező pékségeket. Veszik az új kemencéket, az új gépeket, hogy reggelre friss — ha kell, forró — áruval terítsék a boltokat. Minél nagyobb a kapacitás, annál nagyobb mennyiséget tudnak vállalni a friss meleg termékből. Pedig a meleg kenyér nem egészséges, de ha a vevő ezt óhajtja...-— Mielőtt idejöttünk, egykét helyen érdeklődtünk a kenyér minősége iránt. Kivétel nélkül mindenki dicsérte. Van valami különleges titka, hogy ilyen jó kenyeret sütnek? — Megmondom őszintén, az adalékanyagoknak nem vagyok a híve, és ha tehetem, nem is használjuk, csak akkor, ha nagyon rossz a liszt minősége, de akkor is minimálisan. Kisült az illatos kenyér A Nagyhalászhoz tartozó Homoktanyán készült írásunkat a lap hétfői számában olvashatják. Az oldalakat írták: Fullajtár András, Úri Mariann A képeket Bozsó Katalin készítette 1995. május 18., csütörtök 9 Fűben, fában orvosság... ...jutott eszembe a népi bölcsesség, amikor a Florexim Kft. telephelyére beléptem. Hatalmas fóliasátrak alatt száradtak a különféle gyógynövények, míg a szabadtéri betonplaccon villával forgatták a csalángyökeret, hogy jobban száradjon. A körforgás folyamatos volt, mert egy Trabant akkor állt a hídmérlegre a csomagtartóját jól megbuggyantatva zölt csalánnal, amiből szintén szárítmány, tea készül majd.-— Milyen időszerű munkájuk van most? — kérdeztem Albók Józsefet, a kft. vezetőjét, miután a csalánt átvette. — Cégünk fő profilja a gyógy- és fűszernövények termeltetése, begyűjtése, aztán a feldolgozás, csomagolás és értékesítés. Jelenleg a begyűjtést végezzük, hiszen ezek mind vadon termő növények. Kora tavaszi gyűjtések a különféle gyökérféleségek, mint például a bojtorján-, fehérmályva-, a csalán- vagy a kecskefűgyö- kerek. Aztán így tavasz közepe felé rátértünk a Herba-nö- vényekre, a ragadós galajra, kecskefűre, csalánfűre. A virágféleségek közül kezdjük gyűjteni a galagonyavirágot levéllel, és ezt követően jön a bodzavirág szezonja. — Hányféle termékkel foglalkoznak? — Körülbelül 70 féle termék fordul meg nálunk, ebből 50 vadon terem. Kezdődik a kora tavaszi gyökerekkel, füvekkel, virágokkal, és kitolódik egész késő őszig. Téli időszakban feldolgozzuk azokat a termékeket, amikre menet közben nem jutott idő. —A termékeiket hova adják el? —l Főként Németországba, de szállítunk Olaszországba, Svájcba is. — A hazai piac? — Most akarok egy nagykereskedést nyitni, ahol beszerzési lehetőséget kapnak a drogériák és egyéb üzletek is. — Eddig nem volt igény ezekre a termékekre a hazai " piacon? — Igény van rá, de ezek csak kis tételek. Például van olyan külföldi partnerem, aki egy termékből több tíz tonnát is rendel, míg egy hazai üzlet vagy drogéria csak száz kilókat kér. Éppen ezért akarom a nagykert beindítani, hogy a hazai fogyasztók is hozzájussanak ezekhez a készítményekhez. — Kik gyűjtik össze a növé- . nyékét? — Mondhatom, össznépi gyűjtögetésről van szó. Szorgoskodik a magyar, de a cigány lakosság is, mivel egyformán nagy a munkanélküliség. Nekünk egy nagyon jól működő megyei hálózatunk van, átvevő telepekkel. Visszatérve a gyűjtőkre, például Nyíregyházán egy cigány gyűjtővel sem találkoztunk. Itt tisztán a magyarok foglalkoznak a begyűjtésekkel. Viszont kisebb településeken, mint itt, Nagyhalászban is, elég nagy azoknak a cigánylakosoknak az aránya, akiket rábírtunk arra, hogy gyógynövényt gyűjtsenek vagy termeljenek. — Milyen jövedelemhez jut az, aki rendszeresen vagy akár alkalomszerűen gyűjt? — Ennek a gyűjtőmunkának előnye, hogy mindenki maga határozza meg. mikor és menynyit dolgozik. Csak egy példát említek: ha valaki kimegy a területre, dolgozik három-négy órát, délre bejön, az 1500 forintját vígan megkeresi. Ez ráadásul adómentes, mert mező- gazdasági termeléshez lehet sorolni. De a ragadós galaj vagy a csalánfű felvásárlásnál még ennél is többet tudnak keresni. Nekiáll valaki egy kaszával vagy sarlóval pillanatok alatt szed egy mázsát. Szóval én azt mondom, hogy ez bárkinek, de főleg a munkanélkülieknek nagyon jó lehetőség. Három nap alatt meg lehet keresni annyit, mint a segély. — Naponta hány ember fordul meg mostanában itt, a nagyhalászi telepen ? — Végig a szezonban öt-hat- száz ember hozza a begyűjtött termékeket, aminek az ellenértékét azonnal készpénzzel fizetjük minden átvevő telepünkön. Megérkezett a szállítmány Mi leszek, ha nagy leszek? Az általános iskola nyolc osztálya után nem könnyű a pályaválasztás. A 14 éves gyermek még nem tudja igazából, hogy mi szeretne lenni. Legtöbbször a szülők óhaja érvényesül. Természetesen vannak kivételek is, akik határozott céllal kezdenek el egy középiskolát. Nagyhalászban három, most végző nyolcadikossal beszélgettem, öröm volt hallgatni, hogy optimistán néznek a jövő elé. Az első beszélgetőpartnerem Kovács Brigitta volt, aki nem mindennapi pályára készül, rendőr szeretne lenni. — Miért pont ezt a hivatást választottad? — Szerintem rendőrre mindig szükség lesz, bárhol a világban, és a kereseti lehetőség is elég jó. — Úgy gondolod, hogy jól megfizetik a rendőröket? Kovács Brigitta — Elég veszélyes és kockázatos a szakmájuk, ezért biztosan jól is keresnek. — Ezek szerint Baktalóránt- házára jelentkeztél a közbiztonsági osztályba? — Ez egy olyan iskola, ahol megfelelő előkészítést kapnak a diákok a Rendőrtiszti Főiskolára való továbbtanuláshoz. Nekem is az a célom, hogy oda eljussak. — A rendőri munkán belül milyen területen szeretnél majd dolgozni? — Nyomozó szeretnék lenni, és egy kábítószer-ellenes csoportban dolgoznék legszívesebben, mert a fiatalok legjobban ennek a veszélynek vannak kitéve. — Milyen volt a tanulmányi eredményed? — Majdnem kitűnő voltam, két tized hiányzott csak hozzá. Köröskényi Adrienn Köröskényi Adrienn álma, hogy újságíró legyen. — Úgy hallottam, Nyíregyházán, a Kölcsey ben folytatod a tanulmányaidat. — Nagyon szeretem a humán tárgyakat, az irodalmat, a történelmet, és szeretnék később újságíró lenni. így a humán fakultációs osztályba kerülök, ahol ezeket a tantárgyakat emelt óraszámban oktatják. Kézilabdázóm is, és szeretnék bekerülni a Kölcsey csapatába. — Miért vonz az újságírói pálya? — Nagyon szeretek az emberekkel foglalkozni, és izgalmas lehet róluk írni, megírni azt, ami velük történik. — Próbálkoztál már írással? — Régebben volt egy tábor Nagyhalászban, akkor írtam először, és megtetszett. Aztán a Nagyhalászi Hírekbe is írtam már cikkeket. —Szüleid mit szólnak a döntésedhez? — Ok rám bízták, csináljam azt, amit én szeretnék. De egyetértettek a döntésemmel. Egy fiatalember, Kurucz István szeptembertől a nyíregyházi Bánki Donát Szakközép- iskolába tanul tovább. — Milyen szakra jelentkeztél? — Mechatronikai szakra, ez elektronikai és mechanikai ismereteket is ad. — Miért ezt a szakmát választottad? Kurucz István — Az elektronika a hobbim. A szabad időmben szívesen barkácsolok vagy tévéket, rádiókat javítok. Ez egy négyéves iskola, de az ötödik évben lehetőség van arra, hogy megszerezzem a technikai minősítést. Érettségit és szakmát is lehet szerezni. Ez is vonzó a számomra. — Mennyire nehéz bekerülni ebbe az iskolába? — Jó négyes volt az átlagom, és úgy érzem, nem volt nehéz a felvételi. — Érettségi után milyen terveid vannak? — Lehet, hogy a 107-esben folytatom, mivel oda érettségi után lehet menni, és még komolyabban foglalkoznak az elektronikával. Aztán egyetemre vagy főiskolára is szeretnék eljutni.
