Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-18 / 115. szám

/ 1995. május 18., csütörtök Megyénk életéből J KJ EJ U ET Vigyázat! Mérges gomba! Egyre hosszabbak és melegebbek a nappalok, az eső is el­elered néha. A fák sűrűjében vagy a mezők, rétek fűszálai között megjelentek az első gombák. Sok embernek kedvenc étele, ugyanakkor nagyon egészséges táplálék is. De nem árt az óvatosság! A megyénkben fellelhető több mint száz ehető gombafaj mellett 19-20 mérgező faj létezik. Az igazi veszélyt az jelenti, hogy a közkedvelt, ehető gombáknak van mérgező párjuk is. Ráadásul egy időben és ugyanazon a tenyészterüle- ten találhatók meg. így nagyon nagy a tévedés lehetősége. Erről kérdeztük meg Jenei Lajost, a nyíregyházi piaccsar­nok kereskedelmi gombaszak­értőjét, a téma jó ismerőjét. — Milyen gombafajtákkal találkozhatnak most a kirándu­lók? — Manapság már nemcsak a kirándulók, hanem a kispénzű emberek, az anyagilag rászo­rultak is foglalkoznak gomba­szedéssel. A többség csak saját fogyasztásra, de jelentős azok­nak a száma is, akik eladásra, értékesítésre gyűjtenek, kiegé­szítve ezzel a kis nyugdíjat vagy a munkanélküli segélyt. De visszatérve az eredeti kér­désre. Ilyenkor, az év első har­madában előforduló gombák­kal találkozhatunk. Ezek lénye­gesen kevesebb fajszámmal fordulnak elő, mint ősszel vagy késő ősszel. Pillanatnyilag ehető gombaként a nyíregyhá­zi piacon megvizsgáltuk a me­zei szegfűgombák néhány téte­lét, a csiperkéknek néhány fa­ját, a gyapjas tintagombát, a májusi pereszkét és a tövisalja- gombát. Ezekből egész évben folyamatosan szedhetők — az időjárás függvényében — a mezei szegfűgomba és a népes csiperkefajok előforduló példá­nyai. A gombákat hatóanyaguk és felhasználhatóságuk szerint három csoportba soroljuk. Az első az ehetők és piacon árusít­hatók, a második az ehetők, de piacon nem árusíthatók és har­madik a mérges gombák. — Miért különböztetik meg ezeket a piacon árusíthatóság szerint? — Azok a fajok, amelyek egyébként nagyon finomak és ízletesek, de könnyen összeté­veszthetők valamelyik mérge­ző párjukkal, illetve amelyek csak bizonyos feltételekkel fo­gyaszthatok, közterületen nem árusíthatók. — Mik a tapasztalatok? — Eves szinten a vizsgálatra behozott gombáknak 70 száza­lékát emberi fogyasztásra alkal­masnak találjuk. A maradék 30 százalék sem mind mérgező, hanem csak feltételesen fo­gyasztható. Tipikus példa erre a tintagomba, amely ugyanazo­kat a tüneteket produkálja, mint az Antaetil névű gyógyszer, amit az alkoholelvonó-kúrán részt vevők jól ismerhetnek. A gomba fogyasztása előtt és után nyolc órával semmilyen sze­szes italt nem szabad inni. De vannak olyan fajok is, amelyek az egészséges emberekre ártal­matlanok, azonban a szív- és keringési betegségekben szen­vedőkre veszélyesek lehetnek. — Melyek a leggyakoribb halálosan mérgező gombák? — A legfontosabbak: a ga­lócafélék közül a gyilkos galó­ca, sok esetben hozzák az úgy­nevezett mesegombát, a légy­ölő galócát, illetve a citromga­lócát. Nagy mérgezési veszélyt jelentenek még a susulykák. Ezekből 5—10 dkg elfogyasz­tása is halálos dózist jelent. Is­mert mérgező faj még az apró tölcsérgomba, a parlagi és a mezei tölcsérgomba. De tovább sorolható még a nagydöggom- bával, a papsapkagombával, a kénvirággombával. A pöfeteg- gombával könnyen összeté­veszthető áltriflagomba is elég veszélyes. A közkedvelt őzláb­gombák között is jó pár nem ehető. Hozzávetőlegesen 50 féle tartozik ebbe a fajcsoport­ba, ebből csak egy, a nagy- őzlábgomba engedélyezett pi­aci árusításra. Egy gyakorlati jó tanács: az őzlábgombák közül, amelyiknek a kalapátmérője nem éri el a 10 cm-t, azt ne szedjék le, ne hozzák be, mert valószínűleg mérges. — A gyűjtéskor mire ügyel­jenek a gombaszedők? — A gombák teljes fejlődési idejének legelején és legvégén lévőket ne szedjék le. Amelyik még nem fejlődött ki teljesen, azt nem lehet egyértelműen azonosítani. A túlérett egyed pedig olyan, mint a túlérett gyü­mölcs. Már elindultak benne az erjedési folyamatok, rovarok lepik el és nem is gusztusos. Ráadásul a spórájára szüksége van a természetnek. Ha mérges gombát találnak a természet­ben, azt se pusztítsák el, mert a természetes körforgásban nagy a szerepük. A gomba szimbió­zisban él a fával. A 40 száza­léknál erősebb lejtőn a csapa­dék meg sem marad. De a gom­ba megköti a vizet, és ezzel se­gít a fának. — Mondana még egyéb ér­dekességet is? — Rendkívül finom a tövis- aljagomba, halálosan mérge­ző párja a nagydöggomba. Május 15-e után azonban már nem szedhető, mert annyira nehéz az elkülönítés, hogy ezu­tán az időpont után az ehető párját sem engedjük ki a forga­lomba. — Gyakran kifogásolják a gyűjtők, hogy az ehető egyede- ket is kidobálja a szakértő. Ho­gyan lehetséges ez? — Amikor szedés közben a tönkkel együtt földesen, fale­véllel hozzák be, akkor azokat kiszedjük. Azt tudom javasol­ni, hogy ha valaki egy nagyobb lelőhelyre bukkan, akkor 4-5 példányt egészben szedjen le — az azonosítás végett —, a többit pedig a kalapja alatt 5— 6 cm-rel törje le. Ha a spórale­mez talajjal szennyezett, az már emberi fogyasztásra nem alkal­mas. Aki vizsgálatra bemutat­ja az általa gyűjtött termést, az tanácsokat is kap az elkészítés és a tartósítás módjára is. Le­het szántással, fagyasztással — a csiperkefélék kiválóan alkal­masak erre a célra — illetve ecetes vagy sós vízben is télre eltenni. Annak idején, mikor a fagyasztóládák lázában égett az ország, nagyon sokan vettek 280—300 literes mélyhűtőket. Manapság már nem nagyon van az embereknek pénzük arra. hogy ezeket hússal is meg­töltsék. De szeptemberben — ez a gombatermés főszezonja — akár fél évre valót is le lehet fagyasztani. Fehérjeértékben vetekszik a hússal. Arra kell azonban vigyázni, hogy csak szakemberrel bevizsgált ter­mést, és tisztán — konyhaké­szen — tároljunk be. A gyors­fagyasztás előtt célszerű né­hány percig előfőzni, hogy a baktériumok és a mikro­organizmusok elpusztulja­nak. Egyszerre mindig csak any- nyi ételt készítsünk el, ameny- nyit a család egy étkezésre el tud fogyasztani. Ez fejen­ként — étvágytól függően — 10—15 dkg alapanyagot jelent. Mivel a gomba fe­hérjedús étel, könnyen rom­lik. Ha a délről megmaradt paprikást kint felejtik az asz­talon, és este valaki meg­eszi, hányinger, rosszullét, láz kaphatja el. És nem köny- nyű megkülönböztetni a gombamérgezést az ételmér­gezéstől. — A megyében hol vannak gombaszakértők ? — Mindenhol, ahol piac működik, lenni kellene szak­értőnek is. Ez jegyzői feladat. Két évvel ezelőtt a megyei önkormányzat közreműkö­désével szerveztünk utoljára piaci gombaszakértői tanfolya­mot. A jelentkezők fele sikeres vizsgát is tett. Hozzájuk fordulhatnak bi­zalommal, és ne hallgassa­nak ismerősök vagy szom­szédok akármilyen jó taná­csaira. Fekete Kutyavilág A hétvégén ren­dezték a Sóstói Mú­zeumfaluban a ran­gos CAC-kutyaki- állítást. Az eseményen kö­zel 800 négylábú vett részt, nemre és fajtára való tekintet nélkül. Kicsik és nagyok, kutyák és gazdáik egyaránt jól érezték magukat. Harascsák Annamária felvételei A fiatal felvezetők versenyének első helyezettje Na ne! Hogy én nem nyerek?! Vajon melyikünket találják szebbnek? Még bele kell nőnöd a bőrödbe

Next

/
Thumbnails
Contents