Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-17 / 114. szám
UJ KELET Közelkép 1995. május 17., szerda Dióhéjban... A Mandala a VMK-ban A Mandala Dalszínház soron következő nyíregyházi előadása május 17-én 15 és 19 órai kezdettel lesz a városi művelődési ház hangverseny- termében. Az előadás címe: A padlás. Május 18-án este hét órai kezdettel a Kolombusz, az őrült spanyol című rockoperát adják elő a VMK-ban. Gimnáziumi előadóest A Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság 1995. május 25-én, csütörtökön 17 órai kezdettel rendezi meg dr. Szabó Gyula Különbéke című előadóestjét az Evangélikus Gimnázium dísztermében. A műsorban elhangzanak Mozart, Beethoven, Verdi zeneművek, illetve Nagy László-, Ady- és Radnóti versek is. Az előadást Keresztesné dr. Papp Agnes kíséri zongorán. Ruszin szimpózium A Bessenyi György Tanárképző Főiskola ukrán és ruszin filológiai tanszéke május 25- én délelőtt 10 órától az intézmény 162. számú termében nemzetközi tudományos tanácskozást szervez a Ruszin történelem kérdései címmel. A Kárpáti-Ruszin Kutató Intézet igazgatója, Paul R. Magocsi a szimpózium keretében nyújtja át a rendezvényt szervező tanszéknek intézménye mikrofilm és könyv ajándékát. Nyári képzőművészeti tábor Gyerekek és felnőttek A Városmajori Közösségi Ház Képzőművészeti Népfőiskolája, a hecei önkormányzat és az Encsi Közművelési Intézmények képző- művészeti tábort szerveznek Hecén, a festői szépségű zempléni falucskában. A gyerektábor június 25. és július 2. között várja a legfi- atalabbakat. A részvételi díj 8990 forint, melynek első részletét (6000 forint) a Városmajori Közösségi Házban, a többit pedig a helyszínen kell majd befizetni. Ez a pénzösszeg tartalmazza a napi háromszori étkezés, a szállás, a programok tanári felügyeletét és szakmai korrektúradíját. A gyerekeket kirándulások, vártúra, közös kompozíciók, plasztikák készítése várja. A középiskolások táborát június 3. és július 13. között rendezik meg. A műhelyjellegű foglalkozásokon stúdiumok (fej-, figura-, tárgyábrázolás), grafikai gyakorlatok (linómetszés, fametszés, bioszobrászat, térrendezés) plasztikai gyakorlatok (kerámia, kisplasztika, bioszobrászat) is terítékre kerülnek majd. Erre a tíznapos kurzusra a részvételi díj 9900 forint,melynek első részlete (7000 forint) a már említett helyen fizetendő be. A fiatalok csapatát a kis faluban a nemzetközi szintű táborozok követik majd június 13. és 23. között. Ide 35 éves korig várják a jelentkezőket. A 10 000 forintos részvételi díj magában foglalja a szállás, a programok, az oktatás és a tanári konzultáció díját is. Az étkezést napi 450-500 forintért a helyszínen lehet megrendelni. A nemzetközi képzőművészeti tábor második csoportja július 16. és 31. között tevékenykedik majd ezen a területen. A grafikai műhelyben rajz, tusrajz, linó-, fametszet, a plasztikai műhelyben pedig fa- és kőfaragásra, kis- plasztikázásra, térrendezésre nyílik majd lehetőség. A részvételi díj 16 000 forint, amit egy összegben kell kifizetni a jelentkezéskor. Ebédet itt is külön lehet igényelni, a már előzőekben említett összegért. A szervezők kérése, hogy alapfelszerelést minden résztvevő vigyen magával. Az előlegbe kifizetett részvételi díjakat visszafizetni nem tudják, de ha úgy adódik, a belépő átruházható másra. A jelentkezések és befizetések határideje május 31. SiTi Mérgező vegyi-anyagok és társaik Napi ezer köbméter szemét „Ha nem tanulsz kisfiam, akkor csak kukásnak mehetsz el!” — zúdították fenyegetésüket régebben, de talán még manapság is a szülők gyermekeik fejére. Lehet, hogy a köztisztasági dolgozók munkája nem egy életkarrier példa, de a tevékenységük rendkívül nélkülözhetetlen. A New York-i egyhetes „szemetessztrájk” teljesen megbénította a vá- rosok-városát. Nyíregyházán egyheti szemétfelhalmozódás komoly, konfliktust, kéthetes tragédiát, az egy hónapos hulladék el nem szállítás pedig katasztrófahelyzetet idézne elő. Nem azért, mert mozdulni sem tudnánk a szeméttől, hanem óriási fertőző járványok alakulnának ki... Nyíregyházán naponta 1000 köbméter hulladékot gyűjt össze a Köztisztasági Kft. 18 munkagépe. Ez természetesen vegyes szemét, ami bizony tartalmaz veszélyes hulladékot is, amik leggyakrabban akkumulátorok, szárazelemek, gyógyszerek, illetve olaj- és festékszármazékok. A köztisztaságiak többféle módszert dolgoztak ki a lakossági veszélyes háztartási anyagok összegyűjtésére. (Az ipari, ilyen jellegű anyagok összegyűjtése úgy- ahogy megoldott egy 1956-ban kiadott törvényben szabályzóiak alapján.) Egyik lehetőségük, hogy az iskolák között meghirdették az elhasznált elemek begyűjtését, egy másik, hogy előre meghirdetett időpontokban gépjárművek körbejárják a várost, s mindenkit megszabadítanak az efféle szemetétől. A nem mérgező lakossági hulladékok szelektív gyűjtésének megvalósításán — mint megtudtuk Soltész Jánostól, a Köztisztasági Kft. vezetőjétől — keményen dolgoznak a szakembereik. Részükről egy közepes, mintegy 3-5 millió forintos beruházást igényelne a tárolóeszközök készíttetése és kihelyezése. De a szép elképzelések megvalósításához önmagukban a kukák kevesek. A pillanatnyi gazdasági körülmények között egyrészt drágább előállítani hulladékból a terméket, mint hagyományos módon. (Nyugaton is csak eszköz és nem cél a felesleges termék recirkulációja.) Másrészt nem megoldott a szemét-újrahasznosító ipari háttér. Harmadsorban az emberi gondolkodásnak kellene megváltoznia. A köztisztaságiak tervezőasztalán születtek már — konkrét kidolgozásra váró — megoldási javaslatok, például iskolai szelektált papírgyűjtésekről vagy lakótömbök közösségeihez szóló elképzelések. Ezek még csak a jövő tervei, úgyhogy nézzük csak meg egy kicsit köztelebbről, hogy hova is kerülnek lakásainkból a hulladékok. A nap mint nap látott szemetesautók úticélja az Oros- Nagyszállási átmeneti ve- szélyeshulladék-tároló és hulladéktemető. Itt a járműveket az országosan is jó minősítésű, a megyében egyedülálló színvonalú telep fogadja. Az autók tartalmukat — egy év alatt mintegy 200-250 ezer köbmétert —, úgynevezett tálcába ürítik. Ez egy duplán — egy természetes anyagú vízzáró rétegből, illetve egy fóliarétegből álló — szigetelt téglalap alakú medence. A két záróaljzat között számítógépes szenzorok figyelik a fenéklyu- kadásokat, és négyzetméter pontossággal kijelzik a helyet, ahol szivárgást észlelnek. Ezenkívül a tálca körül fúrt próbakutakból vett mintákat folyamatosan ellenőrzik a szakemberek, mert a talajvízbe onnan nem kerülhet semmi sem. Egy ilyen tálca körülbelül 1,5 köbkilométer hulladékot tud magába fogadni. Folyamatosan épülőben van — közel 76 millió forintos költséggel — a második tálca is, mert az eddig használatos lassan betelik. A korábbiakban felhalmozódott, tömített szemétből termelődött biogázzal fűtik a terület kommunális épületeit. A veszélyes hulladékokat — például az olaj származékokat — közömbösítik, de a nehézfémvegyü- leteket csak tárolni lehetséges a telepen, ahonnan a dorogi hulladékégetőbe kerülnek elszállításra. Nyíregyháza másik négy várossal együttműködve vásárolt egy mobil konténermosógépet, közel 25 millió forintért. A több mint 1200 darab hulladáktárolót az ürítések után ennek segítségével mossák tisztára és fertőtlenítik ki. —vp— A városi kutyatartás Ebek harmincadja Gyepmesteri telep a Tiszavasvári úton Mottó: Minden rendelet annyit ér, amennyit betartanak belőle. Nyíregyháza lakótelepein élő kismamák gyakran panaszkodnak arra, hogy már a játszótérre sem tudják levinni gyerekeiket, mert „a suhanc kölykök a nagy dög kutyáikkal” elriasztják őket. Ha pedig nincsenek ott a kutyák, akkor a homokozó van tele az ebek ürülékeivel. A városi kutyatartásnak is megvannak a maga szabályai, de sokan nem tudják vagy nem is akarják betartani. A gazdák többsége azzal még tisztában is van, hogy a három hónaposnál idősebb kölyköket évente egy alkalommal veszettség elleni kötelező eboltásra kell vinni — ahol egyben az ebadót is befizetik. Ám az állattartás kötelezettségei nem csak ennyiből állnak. Erről kérdeztem minap a Nyíregyháza Városi Polgármesteri Hivatal illetékes főelőadóját. Megtudtam, hogy az 1987. évi 4. számú városi tanácsi rendelet tartalmazza azokat a szabályokat és intézkedéseket, amelyek egyértelműen meghatározzák: ki, hol és hogyan tarthat állatot. A tulajdonos kötelezettségei között szerepel az ebadó befizetését és az eboltást igazoló okmányok megőrzése. „Az ebeket tulajdonosaik akként kötelesek tartani — szükség esetén megkötve, zárva —, hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak.” Mégis, az Orosi úti cigánytelepen nem tudnánk úgy végigmenni, hogy a szabadon kóborló, de gazdával rendelkező kutyák meg ne riasszanak. A harapós vagy támadó természetű ebeket külön szájkosárral lehetne csak sétáltatni. Amit aztán szinte senki sem tart be, hogy a gazda köteles gondoskodni arról, hogy „az eb a gyalogjárdát, sétányt, nyilvános parkot, a lakóház közös használatú területét ne szennyezze”. Ha mégis oda- piszkít, neki kellene eltakarítania. A francia vagy a német gazda már eleve úgy indult el sétáltatni a kutyáját, hogy viszi magával a kis lapátot, a seprűt és a zacskót. Jó lenne, ha ez nálunk is szokássá válna. A gazdák többsége azt tudja, hogy a kutyáját tilos bevinni vendéglátóegységekbe, élelmiszerüzletekbe, piac- és vásárcsarnok területére. De azt már kevesebben, hogy oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális intézmények területére sem. Sőt, a rendelkezés külön pontban említi a játszótereket. Mégis, esetenként a lakótelepi kutyatulajdonosok kedvenc gyülekezőhelye a homokozó vagy a hinta környéke... A rendelet megalkotói szabályozzák azt is, hogy a kertes családi házakban legfeljebb két eb (és egyszeri szaporulata három hónapos korig) tartható. A többlakásos épületekben, társasházakban lakásonként legfeljebb egy eb és annak kölykei lakhatnak. A panelházakban élők gyakori problémája, hogy a szomszéd egész napra bezárva tartja azt a szerencsétlen jószágot. Szegény szeretne kimenni, futká- rozni egy kicsit, ehelyett szűköl, nyüszít és maga alá pisz- kít. A városházán gyakran kell olyan eseteket kivizsgálni, amikor a szomszédok tesznek feljelentést az ilyen tulajdonosok ellen. Minden kutyafajtának megvannak a maga szokásai. Nem egyformán tűrik a bezártságot. A nagyobb mozgásigényű (pásztor)kutyák nem alkalmasak arra, hogy panellakásokban éljenek. A nagytestű őrző-védő ebek egyenesen riadalmat okoznak, amikor végigszágul- danak a lépcsőházon. Van olyan gazda, akinek ez még külön tetszik is. Pedig a polgármesteri hivatal megtiltja az állattartást, ha az a környék lakóinak nyugalmát zavarja és a környezetet szennyezi. Talán kevesebb kóbor kutya lenne a városban, ha kétszer is meggondolnák a lakótelepi emberek, hogy el tudnak-e látni rendesen egy ilyen jószágot. Amennyiben később derül ki, hogy mégsem, arra is van megoldás. Nyíregyháza-Sóstóhegyen állatmenhely üzemel, de leadhatják a Tiszavasvári úton működő gyepmesteri telepen, ahol a sintérek kötelesek át is venni. Ha valaki mégis „elhagyja” kutyáját, a gyepmester bármikor befoghatja. Mivel ez a rendelkezés 1987-ben készült, nem szabályozza a nemrégen alakult őrző-védő kft.-k állattartási szabályait. Egyre több helyen látni: „Vigyázat! Kutyával őrzött terület.” Erre vonatkozóan'sincsenek utasítások. Nyíregyháza Város Közgyűlése a közeljövőben tűzi napirendre ezt a kérdéskört. Jó lenne, ha a módosítások igazodnának a nyolc év alatt bekövetkezett változásokhoz. —Fekete— Ha azt mondom... Ha azt mondom, szekunda- barlang. Azt mondod, Városi Tanács árkádjai. Ha azt mondom. Kitérő Azt mondod, Tölgyes-csárda. Ha azt mondom, Beloiannisz tér. Azt mondod, farmotoros ruszki buszok. Ha azt mondom, kávédaráló? Azt mondod, kismozdony. Én még utaztam villamoson. A Kossuth utcán a kis házak ablakai előtt csörömpölt végig. A „kávédaráló” csak lépésben kapaszkodott fel a vasúti hídra, de a nyitott kocsikban nyáron is friss volt a levegő. A kalauz kívül sétált el, úgy kezelte a jegyeket. Egyszer Sóstón felejtettük a fürdőnadrágunkat. Menet közben leugrottunk (mert leugorhattunk) a vonatról, és visszaszaladtunk érte. Ha azt mondom, Bujtos. Azt mondod, lófürösztő. Ha azt mondom, gomba. Azt mondod, sóstói vasútállomás. Én még emlékszem az Északi körút építésekor az Újszőlő utca két oldalát összekötő kis fahídra. Arról ugráltunk le a puha homokba. A bujtosi tavak partján pedig vetkőzőfülkék voltak. Mondd csak, hányas is vagy te? — Fekete —
