Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-17 / 114. szám

Megyénk életéből ÚJ KELET ____________ __________Mikola-díj a fizikatanárnak „Ü ljék végig az órákat” Az Eötvös Lóránd Fizikai Társaság az 1961-ben Mikola Sándor akadémikus tisztele­tére alapított Mikola-díjjal tüntette ki a baktalórántházi gimnázium fizikatanárát, GerőLászlót. A nagy hírű tu­dományos társaság a tanár urat javasolta az éves díjra méltónak, ami általa került első ízben Szabolcs-Szatmár- Bereg megyébe. A tanár urat keresve természetesen a fizi­ka laboratóriumba irányítot­tak, ahol többnyire a saját maga készítette kísérleti be­rendezések között dolgo­zik. — Gratulálok a megtisztelő díjhoz. Mióta dolgozik Ön eb­ben a laborban? — Már harminc éve, gyakor­latilag a kezdetektől. 1965-ben alapították ezt az iskolát, és az akkor még az ürességtől kon­gó teremben én voltam az első tanár. Nézzen körül, ez olyan nekem, mintha az otthonom lenne. A legtöbb műszert a sa­ját kezemmel csináltam, épí­tettem meg. Sok más iskolában megfordultam már, amíg ’74- től tizennyolc éven keresztül szakfelügyelő, illetve szakta­nácsadó voltam, de egyikkel sem cserélném el ezt. Annak ellenére is, hogy az utóbbi öt évben semmi új berendezést nem vettünk. A fizikalaborban a tanár úr — Ez a számítógép mégis egészen új! — Viszonylag, de ez is csak kísérleti eszköz, amit ha nem használunk, akkor csak feles­leges porfogó, mint sok más helyen. De itt ennek segítségé­vel végzik a gyerekek a moz- gástani kísérleteket egy foto- kapu segítségével. — Ez a fotokapu is saját gyártmány? — Igen, ez is itt készült a laborban. Ez tulajdonképpen csak egy részegysége annak a számítógépre csatlakoztatható mechanikai eszközkészletnek, amivel egy első és egy külön- díjat nyertünk a kollégáimmal 1992-ben, a paksi fizikatanári ankéton. Ezeket aztán tovább fejlesztettük, illetve speciális eszközöket is beépítettünk a rendszerbe, és egy év múlva már a hódmezővásárhelyi an­kéton be is a tudtuk mutatni az atomfizikai mérőberende­zésünket, amivel nagyon nagy elismerést szereztünk. Kelle­nek ezek a berendezések, mert a gyáriak nagyon drágák, és az a lényeg, hogy a gyerekek mi­nél előbb megértsék az adott fizikai folyamatot. Ehhez a legjobb módszer a kísérlet, amit sajnos a feszített (a szerző felvétele) tanterv miatt egyre kevesebben végeznek. — A sok elismerés ellenére Ón mégis megmaradt válasz­tott hivatásánál, sőt a szakta­nácsadói feladatáról is lemon­dott... — Egyszer beszélgettem egy budapesti kollégával, aki azt ajánlotta, hogy hagyjak itt min­dent, és menjek el a fővárosba dolgozni, mert ott van a szel­lemi élet vérkeringésének köz­pontja. Nagyon bántott ez a mondata, az, hogy a vidéket, a falut így lenézik a „magas­ból”. Ekkor eldöntöttem, arra teszem fel az életemet, hogy ezt a fülsértő kijelentést meg­cáfoljam. Úgy gondolom, hogy az elmúlt húsz év mun­kájával ezt sikerült is igazol­nom. Azóta persze változott a világ, de a központi kormány­zat most is tud olyanokat mon­dani, amitől feláll a hátamon a szőr. Azt szoktam erre monda­ni, hogy a tisztelt urak jöjje­nek el egyszer egy napra, és üljék végig az órákat, ha bír­ják. Akkor talán megváltozna a szemléletük... —vip— Nemrégiben rendezték meg a nyírbátori Báthory Gimnáziumban a 8 osztályos regioná­lis tantárgyi versenyt. Két felvételünk ott készült. A bal oldalon: dr. Kriveczki Béla átadja az írásbeli feladatokat. Jobbra: Mile Andrea (Nyíregyháza) verset mond. (A.B.A. felvételei) 1995. május 17., szerda Amit tudni kell az önkéntes biztosítópénztárakról... A második pillér alapja Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári rendszere­ket nevezi a világ a szociális biztonság második pilléré­nek, mert egy jól kiépített népjóléti hálónak a társada­lom biztosítása az első, és az egyéni takarékosság, az ön­biztosítás pedig a harmadik pillére. Hazánkban a szűk körben ismert biztosítási formát 1993-ban emelte törvény­erőre az Országgyűlés, és al­kotta meg azokat a jogi és gazdálkodási keretszabályo­kat, amik lehetővé teszik a széleskörű működési feltéte­lek megteremtését. Szükség volt a gyakorlat­ban már kiépített kettős szo­ciális rendszerbe beilleszte­ni e harmadikat, mert a gaz­dasági-társadalmi folyama­tok piacközpontúvá alakulá­sa indokoltá tette, illetve az ezzel együtt járó negatív mellékhatások nagymérték­ben megrendítették a szemé­lyi és a családi lét jelen és jövőbeni alapjait. Az önkéntes biztosítópénz­tárak új, intézményes formát adnak az öngondoskodásnak és a tartósan befektethető for­rások bővítésével elősegíti a hazai tőkepiac kialakulását. Ezért a magyar társadalom- biztosítás megreformálásá­nak fontos részét képezik. Az utolsó mondat némi ma­gyarázatra szorulhat. A máso­dik világháború után köte­lezővé tették az egészség- és nyugdíjbiztosítást. Az akkori­ban működő segélyegyleteket összevonták és az átszervezé­sükkel létrehozták a társada­lombiztosítást, amely az ötve­nes években viszonylag kor­szerű volt. Ennek ellenére pél­dául a vasutasok, a bányászok vagy akár az újságírók meg tudták őrizni önsegélyező egyesületeik viszonylagos füg­getlenségét. Ma ugyanaz a tár­sadalombiztosítás — bár túl­esett egy-két változtatáson — állandó anyagi gondokkal küzd. nagyon szerteágazó és nem működik megfelelő haté­konysággal. Pillanatnyi hely­zetéből adódóan nem képes egy modern egészségügyi el­látást finanszírozni. A biztosí­tási pénztárakról szóló törvény a társadalombiztosítási, szoci­ális ellátást kiegészítő, pótló vagy helyettesítő szociális vagy egészségvédelmi szolgál­tatások nyújtásának hatáskör­ét kiterjeszti az önkéntes biz­tosítópénztárakra is. Ami annyit jelent, hogy a fenti te­vékenységeket, saját önkor­mányzati szerveken keresztül szervezetbe tömörülve, bárki gyakorolhatja. A reform egyik megnyilvánulása az, hogy a törvény a polgárok saját belá­tására és autonóm irányításá­ra, szervezésére is bízza jövőjük alakítását. A másik pedig az, hogy törvényi ke­retek között egy újabb lehe­tőséggel nő az egyéni talpon- maradás lehetősége. Ebben az esetben elke­rülhetővé válik az úgyneve­zett amerikai utas társada­lombiztosítási rendszer kiala­kulása. Ott a szociális bizto­sítási rendszer, teljesen a pénzintézetek és a vállalko­zási szektor befolyása alatt állva, gyakorlatilag megvá­sárolta a gazdag és egészsé­ges embereket a nonprofit és állami rendszerek elől. Hogy az utóbbiak működni tudja­nak, magas díjtételeket kény­telenek szabni. E kettős csap­dában az elszegényedő réte­gek egyiket sem tudják meg­fizetni, s közel 35 millió em­ber biztosítás nélkül bizony­talan jövővel létezik. A piacgazdaság törvénye miatt a sok, lokális, önkén­tes biztosítópénztár kiküszö­bölheti a piaci árakat irányí­tó, gyakorlatilag monopol- helyzetű mamutcégeket, és ami talán a legfontosabb: ez­által mindenki a saját jövőjét veheti a kezébe. (A következő rész: A múlt­ban gyökerező hagyomá­nyok) —vip— A Magyar Posta is segít A fővárosi és vidéki kórhá­zak gyerekosztályainak meg­segítésére szervezett Aranyág jótékonysági akcióba a Magyar Posta is bekapcsolódott. Az Aranyág számlájára történő adományok befizetéséhez szükséges lapok a városokban működő valamennyi postán megtalálhatók. A községekben és kisebb településeken lakók adományainak eljuttatásában is segít a Posta. A felajánlott pénzösszegeket 1995. május 31 -ig díjmentesen juttatja el az Aranyág számlájára. —fij — A napokban ünnepelték Kisvárdán a helyi tűzoltóság fennállásának 125 éves jubi­leumát, az ebből az alkalom­ból rendezett emlékülésen többen kaptak kitüntetést, ju­talmat. 50. születésnapja alkalmá­ból dicséretben és tárgyjuta­lomban részesítették Szónok István tűzoltó főtörzsőr­mester urat. Az idei megyei tűzvédelmi vetélkedőn elért eredményü­kért dicséretet és tárgyjutal­mat kapott a kisvárdai Besse­nyei György Gimnázium csa­pata (Domokos Anita, Banga Agnes, Formeszter Szilvia), és a Gégényi Általános Isko­la csapata (Kazár Viktor, Keller Katalin, Márta Lász­ló). A BM Tűz- és Polgári Vé­delem Országos Parancsnoka a Kisvárdai Tűzoltóság részé­re emléktárgyat adományo­zott, dicséretben és jutalom­ban részesítette Váradi Ist­ván nyugalmazott tűzoltó al­ezredes urat, Bodnár Zoltán nyugalmazott tűzoltó alezre­des urat, Kiss Szabó Ferenc tűzoltó főhadnagy urat, Gyeb- nár István tűzoltó főtörzs- őrmesterer urat, Kocserha Zoltán tűzoltó főtörzsőr­mester urat, Popovics József tűzoltó főtörzsőrmester urat. A Kisvárdai Hivatásos Ön­kormányzati Tűzoltóság pa­rancsnoka soron kívül elő­léptetette tűzoltó főtörzs­zászlóssá: Pálinkás István tűz­oltó törzszászlós urat, tűzoltó törzszászlóssá: Dobrai József tűzoltó zászlós urat, Lecza Fe­renc tűzoltó zászlós urat, tűz­oltó zászlóssá, Szónok István tűzoltó főtörzsőrmester urat. Dicséretben és jutalomban ré­szesíti: Németh Attila tűzoltó törzsőrmester urat, Szanyi Imre tűzoltó törzsőrmester urat, Bárdi Ferencné asszony köz- alkalmazottat. Dicséretben és az önkor­mányzatuk, illetve a vállalatuk által felajánlott jutalomban ré­szesíti: Jánvári Ernő vállalati tűzoltó főtörzsőrmester urat, a Várda Drink Rt. tűzoltóját, Kovács Imre önkéntes tűzoltó főtörzsőrmester urat. Pap köz­ség Önkéntes Tűzoltó Egyesü­letének parancsnokát, Gáncsos József önkéntes tűzoltó főtörzsőrmester urat, Domb- rád község Önkéntes Tűzoltó Egyesületének parancsno­kát. Az évforduló alkalmából a Tűzoltóparancsnokság tűzvé­delmi rajzversenyt hirdetett az illetékességi területén lévő kö­zépiskolák, általános iskolák, alsó és felső tagozatosai részé­re. A rajztanárokból álló függet­len zsűri végezte a rajzok bí­rálatát. A három kategória első három helyezettjei részé­re a Providencia Osztrák— Magyar Biztosító Rt. Debre­ceni Területi Igazgatósága ajánlott fel díjakat. Középiskolai kategóriá­ban: megosztva I. helyezést ért el. Pajtás Zsolt és Vasas Róbert, a Kisvárdai Besse­nyei Gimnázium 111/e osztá­lyos tanulói; II. helyezést Bódis Noémi Bessenyei Gimn. Ill/e, III. helyezést PethőAnita Bessenyei Gimn. Ve. Általános iskola felső ta­gozatos kategóriában: I. Imre Tamás Gégény, Általá­nos Iskola 6. o.; II. Sinka Eri­ka Dombrád, Ált. Isk. 7. o.; III. Györkös Ferenc Gégény, Ált. Isk. 6. o. Általános iskola alsó tago­zatos kategóriában: I. Gerő Róbert Kisvárda, 3. Sz. Ált. Isk. 3. o.; II. Marján Ákos Pé­ter Kisvárda, 4. Sz. Ált. Isk. 3/b.o.; III. Frisku Éva Kisvárda, 3. Sz. Ált. Isk. 3. o. A Várszínház és a Művé­szetek Háza különdíját Nyakó Béla igazgató úr adta át Dankó Norbertnek. A kis­várda. 5. Sz. Általános Isko­la 7/b. osztályos tanuló­ja tűzzománc alkotásával nyert. (száraz)

Next

/
Thumbnails
Contents