Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-17 / 114. szám
Megyénk életéből ÚJ KELET ____________ __________Mikola-díj a fizikatanárnak „Ü ljék végig az órákat” Az Eötvös Lóránd Fizikai Társaság az 1961-ben Mikola Sándor akadémikus tiszteletére alapított Mikola-díjjal tüntette ki a baktalórántházi gimnázium fizikatanárát, GerőLászlót. A nagy hírű tudományos társaság a tanár urat javasolta az éves díjra méltónak, ami általa került első ízben Szabolcs-Szatmár- Bereg megyébe. A tanár urat keresve természetesen a fizika laboratóriumba irányítottak, ahol többnyire a saját maga készítette kísérleti berendezések között dolgozik. — Gratulálok a megtisztelő díjhoz. Mióta dolgozik Ön ebben a laborban? — Már harminc éve, gyakorlatilag a kezdetektől. 1965-ben alapították ezt az iskolát, és az akkor még az ürességtől kongó teremben én voltam az első tanár. Nézzen körül, ez olyan nekem, mintha az otthonom lenne. A legtöbb műszert a saját kezemmel csináltam, építettem meg. Sok más iskolában megfordultam már, amíg ’74- től tizennyolc éven keresztül szakfelügyelő, illetve szaktanácsadó voltam, de egyikkel sem cserélném el ezt. Annak ellenére is, hogy az utóbbi öt évben semmi új berendezést nem vettünk. A fizikalaborban a tanár úr — Ez a számítógép mégis egészen új! — Viszonylag, de ez is csak kísérleti eszköz, amit ha nem használunk, akkor csak felesleges porfogó, mint sok más helyen. De itt ennek segítségével végzik a gyerekek a moz- gástani kísérleteket egy foto- kapu segítségével. — Ez a fotokapu is saját gyártmány? — Igen, ez is itt készült a laborban. Ez tulajdonképpen csak egy részegysége annak a számítógépre csatlakoztatható mechanikai eszközkészletnek, amivel egy első és egy külön- díjat nyertünk a kollégáimmal 1992-ben, a paksi fizikatanári ankéton. Ezeket aztán tovább fejlesztettük, illetve speciális eszközöket is beépítettünk a rendszerbe, és egy év múlva már a hódmezővásárhelyi ankéton be is a tudtuk mutatni az atomfizikai mérőberendezésünket, amivel nagyon nagy elismerést szereztünk. Kellenek ezek a berendezések, mert a gyáriak nagyon drágák, és az a lényeg, hogy a gyerekek minél előbb megértsék az adott fizikai folyamatot. Ehhez a legjobb módszer a kísérlet, amit sajnos a feszített (a szerző felvétele) tanterv miatt egyre kevesebben végeznek. — A sok elismerés ellenére Ón mégis megmaradt választott hivatásánál, sőt a szaktanácsadói feladatáról is lemondott... — Egyszer beszélgettem egy budapesti kollégával, aki azt ajánlotta, hogy hagyjak itt mindent, és menjek el a fővárosba dolgozni, mert ott van a szellemi élet vérkeringésének központja. Nagyon bántott ez a mondata, az, hogy a vidéket, a falut így lenézik a „magasból”. Ekkor eldöntöttem, arra teszem fel az életemet, hogy ezt a fülsértő kijelentést megcáfoljam. Úgy gondolom, hogy az elmúlt húsz év munkájával ezt sikerült is igazolnom. Azóta persze változott a világ, de a központi kormányzat most is tud olyanokat mondani, amitől feláll a hátamon a szőr. Azt szoktam erre mondani, hogy a tisztelt urak jöjjenek el egyszer egy napra, és üljék végig az órákat, ha bírják. Akkor talán megváltozna a szemléletük... —vip— Nemrégiben rendezték meg a nyírbátori Báthory Gimnáziumban a 8 osztályos regionális tantárgyi versenyt. Két felvételünk ott készült. A bal oldalon: dr. Kriveczki Béla átadja az írásbeli feladatokat. Jobbra: Mile Andrea (Nyíregyháza) verset mond. (A.B.A. felvételei) 1995. május 17., szerda Amit tudni kell az önkéntes biztosítópénztárakról... A második pillér alapja Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári rendszereket nevezi a világ a szociális biztonság második pillérének, mert egy jól kiépített népjóléti hálónak a társadalom biztosítása az első, és az egyéni takarékosság, az önbiztosítás pedig a harmadik pillére. Hazánkban a szűk körben ismert biztosítási formát 1993-ban emelte törvényerőre az Országgyűlés, és alkotta meg azokat a jogi és gazdálkodási keretszabályokat, amik lehetővé teszik a széleskörű működési feltételek megteremtését. Szükség volt a gyakorlatban már kiépített kettős szociális rendszerbe beilleszteni e harmadikat, mert a gazdasági-társadalmi folyamatok piacközpontúvá alakulása indokoltá tette, illetve az ezzel együtt járó negatív mellékhatások nagymértékben megrendítették a személyi és a családi lét jelen és jövőbeni alapjait. Az önkéntes biztosítópénztárak új, intézményes formát adnak az öngondoskodásnak és a tartósan befektethető források bővítésével elősegíti a hazai tőkepiac kialakulását. Ezért a magyar társadalom- biztosítás megreformálásának fontos részét képezik. Az utolsó mondat némi magyarázatra szorulhat. A második világháború után kötelezővé tették az egészség- és nyugdíjbiztosítást. Az akkoriban működő segélyegyleteket összevonták és az átszervezésükkel létrehozták a társadalombiztosítást, amely az ötvenes években viszonylag korszerű volt. Ennek ellenére például a vasutasok, a bányászok vagy akár az újságírók meg tudták őrizni önsegélyező egyesületeik viszonylagos függetlenségét. Ma ugyanaz a társadalombiztosítás — bár túlesett egy-két változtatáson — állandó anyagi gondokkal küzd. nagyon szerteágazó és nem működik megfelelő hatékonysággal. Pillanatnyi helyzetéből adódóan nem képes egy modern egészségügyi ellátást finanszírozni. A biztosítási pénztárakról szóló törvény a társadalombiztosítási, szociális ellátást kiegészítő, pótló vagy helyettesítő szociális vagy egészségvédelmi szolgáltatások nyújtásának hatáskörét kiterjeszti az önkéntes biztosítópénztárakra is. Ami annyit jelent, hogy a fenti tevékenységeket, saját önkormányzati szerveken keresztül szervezetbe tömörülve, bárki gyakorolhatja. A reform egyik megnyilvánulása az, hogy a törvény a polgárok saját belátására és autonóm irányítására, szervezésére is bízza jövőjük alakítását. A másik pedig az, hogy törvényi keretek között egy újabb lehetőséggel nő az egyéni talpon- maradás lehetősége. Ebben az esetben elkerülhetővé válik az úgynevezett amerikai utas társadalombiztosítási rendszer kialakulása. Ott a szociális biztosítási rendszer, teljesen a pénzintézetek és a vállalkozási szektor befolyása alatt állva, gyakorlatilag megvásárolta a gazdag és egészséges embereket a nonprofit és állami rendszerek elől. Hogy az utóbbiak működni tudjanak, magas díjtételeket kénytelenek szabni. E kettős csapdában az elszegényedő rétegek egyiket sem tudják megfizetni, s közel 35 millió ember biztosítás nélkül bizonytalan jövővel létezik. A piacgazdaság törvénye miatt a sok, lokális, önkéntes biztosítópénztár kiküszöbölheti a piaci árakat irányító, gyakorlatilag monopol- helyzetű mamutcégeket, és ami talán a legfontosabb: ezáltal mindenki a saját jövőjét veheti a kezébe. (A következő rész: A múltban gyökerező hagyományok) —vip— A Magyar Posta is segít A fővárosi és vidéki kórházak gyerekosztályainak megsegítésére szervezett Aranyág jótékonysági akcióba a Magyar Posta is bekapcsolódott. Az Aranyág számlájára történő adományok befizetéséhez szükséges lapok a városokban működő valamennyi postán megtalálhatók. A községekben és kisebb településeken lakók adományainak eljuttatásában is segít a Posta. A felajánlott pénzösszegeket 1995. május 31 -ig díjmentesen juttatja el az Aranyág számlájára. —fij — A napokban ünnepelték Kisvárdán a helyi tűzoltóság fennállásának 125 éves jubileumát, az ebből az alkalomból rendezett emlékülésen többen kaptak kitüntetést, jutalmat. 50. születésnapja alkalmából dicséretben és tárgyjutalomban részesítették Szónok István tűzoltó főtörzsőrmester urat. Az idei megyei tűzvédelmi vetélkedőn elért eredményükért dicséretet és tárgyjutalmat kapott a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium csapata (Domokos Anita, Banga Agnes, Formeszter Szilvia), és a Gégényi Általános Iskola csapata (Kazár Viktor, Keller Katalin, Márta László). A BM Tűz- és Polgári Védelem Országos Parancsnoka a Kisvárdai Tűzoltóság részére emléktárgyat adományozott, dicséretben és jutalomban részesítette Váradi István nyugalmazott tűzoltó alezredes urat, Bodnár Zoltán nyugalmazott tűzoltó alezredes urat, Kiss Szabó Ferenc tűzoltó főhadnagy urat, Gyeb- nár István tűzoltó főtörzs- őrmesterer urat, Kocserha Zoltán tűzoltó főtörzsőrmester urat, Popovics József tűzoltó főtörzsőrmester urat. A Kisvárdai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka soron kívül előléptetette tűzoltó főtörzszászlóssá: Pálinkás István tűzoltó törzszászlós urat, tűzoltó törzszászlóssá: Dobrai József tűzoltó zászlós urat, Lecza Ferenc tűzoltó zászlós urat, tűzoltó zászlóssá, Szónok István tűzoltó főtörzsőrmester urat. Dicséretben és jutalomban részesíti: Németh Attila tűzoltó törzsőrmester urat, Szanyi Imre tűzoltó törzsőrmester urat, Bárdi Ferencné asszony köz- alkalmazottat. Dicséretben és az önkormányzatuk, illetve a vállalatuk által felajánlott jutalomban részesíti: Jánvári Ernő vállalati tűzoltó főtörzsőrmester urat, a Várda Drink Rt. tűzoltóját, Kovács Imre önkéntes tűzoltó főtörzsőrmester urat. Pap község Önkéntes Tűzoltó Egyesületének parancsnokát, Gáncsos József önkéntes tűzoltó főtörzsőrmester urat, Domb- rád község Önkéntes Tűzoltó Egyesületének parancsnokát. Az évforduló alkalmából a Tűzoltóparancsnokság tűzvédelmi rajzversenyt hirdetett az illetékességi területén lévő középiskolák, általános iskolák, alsó és felső tagozatosai részére. A rajztanárokból álló független zsűri végezte a rajzok bírálatát. A három kategória első három helyezettjei részére a Providencia Osztrák— Magyar Biztosító Rt. Debreceni Területi Igazgatósága ajánlott fel díjakat. Középiskolai kategóriában: megosztva I. helyezést ért el. Pajtás Zsolt és Vasas Róbert, a Kisvárdai Bessenyei Gimnázium 111/e osztályos tanulói; II. helyezést Bódis Noémi Bessenyei Gimn. Ill/e, III. helyezést PethőAnita Bessenyei Gimn. Ve. Általános iskola felső tagozatos kategóriában: I. Imre Tamás Gégény, Általános Iskola 6. o.; II. Sinka Erika Dombrád, Ált. Isk. 7. o.; III. Györkös Ferenc Gégény, Ált. Isk. 6. o. Általános iskola alsó tagozatos kategóriában: I. Gerő Róbert Kisvárda, 3. Sz. Ált. Isk. 3. o.; II. Marján Ákos Péter Kisvárda, 4. Sz. Ált. Isk. 3/b.o.; III. Frisku Éva Kisvárda, 3. Sz. Ált. Isk. 3. o. A Várszínház és a Művészetek Háza különdíját Nyakó Béla igazgató úr adta át Dankó Norbertnek. A kisvárda. 5. Sz. Általános Iskola 7/b. osztályos tanulója tűzzománc alkotásával nyert. (száraz)