Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-16 / 113. szám
1995. május 16., kedd Szabadkán hétfőn megkezdődött a többszörös gyilkossággal és rablással vádolt Magda Marinko és társai pere. Az MTI értesülései szerint a Névén Vukasinovic vezette bírói tanács előtt tíz vádlott ül, míg a Magyarországon fogva tartott Magda ügyét az elsőrendű vádlott távollétében tárgyalják. Az 1700 oldalas vádirat azzal vádolja Magdát, hogy társaival együtt meggyilkolta és kirabolta Fehér Idát, Milan, Stano és Dánét Petrícet, valamint a szabadkai Josip és Verica Agoticot. A bűncselekményeket 1993 februárja és 1994 januáija között követték el. Újra gáz Tokióban Mintegy húsz ember kapott köhögőgörcsöt hétfőn este Jokohamában. amikor a Sin-Jokohama metróállomáson ismeretlen eredetű, kellemetlen szagú gázok kerültek a levegőbe. A rendőrség azonnal megkezdte az incidens kivizsgálását, de a szivárgás eredetét egyelőre nem tudta azonosítani. Az érintett utasok közül egy személyt kórházba szállítottak. Ebola Romániában? A Romania Libera című bukaresti lap értesülése szerint esetleg Romániában tartózkodik négy, a halálos Ebola-vírussal fertőzött férfi. Az Egészségügyi Világszervezet közlése szerint ugyanis egyes megfigyelt fertőzött személyek megszöktek a zaire-i Kikwit városából, az eddig mintegy 60 halálos áldozatot követelő járvány központjából. Egyes hírek szerint négy üzletember közülük légi úton Romániába indult. Nem tudni, hol van jelenleg a négy férfi. Felkutatásukra kétségbeesett hajszát indítottak — olvasható a bukaresti lapban. Kínai atomrobbantás Kína hétfőn föld alatti kísérleti nukleáris robbantást hajtott végre —jelentette hétfőn az Új Kína a pekingi külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva. A kínai hírügynökség nem közölt részleteket sem a helyszíntől, sem pedig a robbantás pontos idejéről. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a robbantás négy nappal az atomsorompó-szerződés meghatározatlan időre való meghosszabbítása után történt. A japán védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a robbantás helyi idő szerint hajnali öt órakor következett be. Néhány órával később Japán tiltakozott az újabb kísérleti nukleáris robbantás ellen. Hágai eljárás Karadzic ellen A hágai ENSZ-törvényszék — amely a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására alakult—hétfőn a szarajevói boszniai kormánynak eljuttatott keresetében nyomozati eljárást kezdeményezett Radovan Karadzic boszniai szerb vezető ellen. A dpa jelentése szerint azonban Richard Goldstone fővádló annak a véleményének adott hangot, hogy Karadzic ügyét a hágai nemzetközi törvényszéknek saját hatáskörébe kellene vonnia. A fővádló Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerbek katonai vezetője és Mico Stanisic volt belügyminiszter, a boszniai szerb titkosrendőrség egykori parancsnoka ellen is szeretne eljárni, akiket a törvényszék munkatársai azzal gyanúsítanak, hogy felelősek a boszniai mohamedán lakosság elleni népirtásért. Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy valóban vád alá helyezték volna Karadzicot, Mladicot vagy Stanisicot. Létszámcsökkentés az ÁNTSZ-nél (folytatás az 1. oldalról) Az előző esetben az eddig is hátrányos helyzetben lévő — például a mienk is — megyék helyzete és esélyei tovább romlanak. Visszatérve, volt olyan megye, ahol nem volt üres állás, így azokat nem zárolták és vonták meg. Mi abban reménykedünk, hogy a létszámleépítés differenciáltan történik. — Milyen gondokat okozhat a szolgálat megyei veztőjének munkatársainak tíz százalékos csökkenése? — Először is, személyes emberi problémákat, hiszen embereket kell elküldeni. Át kell gondolni, hogy szakmai szempontok alapján kiket tudunk nélkülözni. A feladatok ellátásához viszonylag kevesen vagyunk, így egy ember elbocsátása ugrásszerű feladatellátási nehézségeket okozhat. Érthető, hogy a kulcspozíciójú munkatársaknak maradni kell, és meg kell vizsgálni, hogy az üresen maradó beosztásokat kivel, vagy mivel tudjuk pótolni. Kialakítottunk egy nagy teljesítményű információs rendszert, amely tartalékait kihasználva a létszám- csökkentés adta hátrányok egy részét kompenzálni tudja. — Az államtitkár megfontolás tárgyává teszi, hogy kell-e egyáltalán minden városba tisztiorvosi hivatal... — A megyében eddig sem volt minden városban, nem vállalták el a beosztást az orvosok. A tisztiorvosi hivatalokra jutó lakónépesség az ország területén igen nagy szóródást mutat, akár tízezernél is több lakos jut az egyik hivatalra, mint a másikra, ahol a feladatok és a létszám nem biztos hogy feladat- arányos. Véleményem szerint sem indokolt minden városban tisztiorvosi hivatal felállítása. Belföld-külföld UJ KELET a Göncz Árpád bécsi előzetese Bécsben arra számítanak, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök kedden kezdődő háromnapos hivatalos ausztriai látogatásának fő témája az európai integráció és a biztonságpolitika lesz. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy Ausztria több ízben hangsúlyozta: kész támogatni Magyarország EU-csatlakozási törekvéseit. Illetékes osztrák politikusok legutóbb Kovács László külügyminiszterrel —januári bécsi látogatásán — is közölték e határozott szándékukat. Másrészt Bécsben idézik Werner Fasslabend védelmi miniszter minapi nyilatkozatát, amelyben a magyar NATO-csatlako- zás támogatását szögezte le. A magyar államfő látogatásán a témák közül osztrák várakozások szerint bizonyára nem maradnak ki a vitás kérdések sem: a két ország közötti határátkelés feltételeinek rosszabbodása árnyékot vethet a hagyományosan jó kapcsolatokra. Az államfő kiséretében Bécsbe érkezik Kuncze Gábor belügyminiszter is, aki most első ízben találkozik Caspar Einemmel, április eleje óta hivatalban lévő osztrák kollégájával; a változás az osztrák tárca élén nem érintette a határkérdésben elhatározott intézkedéseket, illetve azok végrehajátásnak szakértői előkészítését. Göncz Árpád kedden vendéglátójával, Thomas Klestillel kezdi meg a hivatalos tárgyalásokat, majd látogatást tesz a parlamentben és találkozik a bécsi magyar kolóniával. Az első estét a Klestil államfő által a Hofburgban adandó díszvacsora zárja. Szerdán Göncz Vranitzky kancellárral találkozik, majd a Városházán tesz látogatást. A csütörtöki napot a magyar és az osztrák elnök Dél-Burgenlandban tölti: Göncz Árpádot a felsőőri kétnyelvű (horvát-magyar) gimnáziumban látják vendégül az iskola vezetői és diákjai. Ezután Alsóőr magyar könyvtárát tekinti meg — szintén Klestil társaságában —, s a közeli üdülőhelyen folytat tárgyalásokat a burgenlandi tartományi vezetőkkel. A Magyarországgal határos, az EU-támogatások miatt igen nagy fellendülés előtt álló tartomány létfontosságú a magyar gazdaság számára. (MTI) Korai jóléti állam? Pénzügyminiszterünk fogalmazott így: koraszülött jóléti állam vagyunk. Joggal használhatta ezt a stílusában sem szerencsés, hiszen akár sértésként is felfogható (koraszülött: a többihez képest fejletlen, tökéletlen) jelzőt? A század jóléti államainak története ismeretében semmiképp! Minden demokratikus állam előbb lett nagyon szociális, aztán gazdag. Aki ezt a sorrendet úgy akarja megfordítani, hogy előbb legyünk gazdagok, aztán majd jut a szociális célokra is, az nem tanult semmit az utolsó száz év tapasztalataiból. Svédország előbb lett nagyon szociálisan gondoskodó társadalom, aztán gazdagodott meg. Hasonlóképpen minden skandináv ország. Az Egyesült Államok szegényebb volt, mint mi ma, amikor Roosewelt meghirdette a New Deal-t. Előbb követelte meg, hogy a legnagyobb bankár vagy menedzser se kereshessen többet, mint a munkásfizetés tízszerese, aztán a millió dolláros éves fizetések szerénynek számítanak. Japánban évszázados tradíciók gondoskodtak arról, hogy nivelláltak legyenek a jövedelmek. Ma is legfeljebb negyedét keresi egy japán nagyvállalati vezető annak, amit az Egyesült Államokban kapna ugyanazért a munkáért. Ezen az úton jár minden távol-keleti sikerország. A legsikeresebb Singapurban, hogy legyen elegendő költségvetési bevétel, a luxusautók után évi 120 ezer dollár az adó. De a családi pótlékhoz nem nyúlnak. Hazánkat koraszülött jóléti államnak azért sem lehet nevezni, mert minden társadalom jóléti rendszere a pénzügyi bürokraták pillanatnyi hatalmánál sokkal mélyebb gyökerekből táplálkozik. Minket a győztes demokráciák önérdekből odadobtak a sztálini imperializmusnak, amely az állami gondoskodás tekintetében tele volt gazdaságilag megalapozatlan szociális ambíciókkal. Sztálin felismerte, hogy az államhatalommal szembeni engedelmességhez szükség van arra, hogy a tömegek mindennapi életükben alapvetően az állam gondoskodására szoruljanak. Az állam nemcsak ingyenes oktatást és egészség- ügyi ellátást adott, hanem még a lakásellátást is magára vállalta, amíg ki nem derült, hogy ez már igazán sok. A volt szocialista országok népei tehát két-három generáción keresztül hozzászoktak ahhoz, hogy a létminimum határán az államra számíthatnak. Ahhoz, hogy ezeket a szocialista rendszerben kialakított elvárásokat egyszerűen figyelmen kívül hagyhassuk, előbb a létminimum szintjén, sőt jóval az alatt élők számát kellene a mainak a töredékére csökkenteni! Német tartományi választások Szociáldemokrata-Zöld tartományi koalíciók létrejötte várható a vasárnapi választás eredményeként Németország két tartományában, Észak- Rajna-Vesztfáliában és Brémában. A nem hivatalos végeredmény szerint a legnépesebb német tartományban, Észak- Rajna-Vesztfáliában a szociáldemokraták 15 év után először elveszítették abszolút többségüket, míg a legkisebb tartományban, Brémában az elmúlt öt évtized legrosszabb szociáldemokrata eredménye született. A visszaesés ellenére mindkét tartományban szociáldemokrata vezetésű kormány alakul, és ez azt jelenti, hogy a tartományi kormányok képviselőiből álló parlamenti felsőházban, a Szövetségi Tanácsban a Német Szociáldemokrata Párt a jövőben is kompromisszumokra tudja kényszeríteni Helmut Kohl keresztény-liberális szövetségi kormányát. A Zöldek mindkét tartományban nagyon jól szerepeltek, sőt Észak-Rajna-Vesztfá- liában megduplázták öt évvel ezelőtti parlamenti helyeik számát. A vasárnapi voksolás fő vesztese a Szabaddemokrata Párt, amely egyik tartományban sem érte el a bejutáshoz szükséges öt százalékot. Az utóbbi időben teljesen arctalanná vált, sorozatosan vereséget szenvedő liberálisok a 16 közül immár csak öt tartomány parlamentjében foglalnak helyet és csupán Rajna-Vidék-Pfalz tartományban vesznek részt a kormányzásban. Brémában meglepően jó eredményt ért el az SPD jobbszámyából távozott politikusok által februárban létrehozott AFB (Tevékenység Brémáért) elnevezésű választási szövetség. A nem hivatalos végeredmény szerint Észak-Rajna- Vesztfáliában az SPD 46, a CDU 37,7, a Zöldek pártja 10 százalékot ért el. Közvetlen munkatársaival való hosszas konzultáció után Johannes Rau tartományi kormányfő — aki a választási kampány idején elutasította a Zöldekkel való későbbi együttműködést —- vasárnap éjszaka közölte, hogy a héten megkezdik az egyeztetést egy Szociáldemokrata-Zöld koalícióról. Brémában az SPD a vok- sok 33,4, a CDU 32,6, a Zöldek pártja 13,1, az AFB 10,7 százalékát szerezte meg. Klaus Wedemeier szociáldemokrata polgármester ugyan egy SPD—CDU koalíció alakítását sem zárta ki, de az SPD több politikusa egyértelműen a szociáldemokratazöld koalíció mellett foglalt állást és az országos politika szempontjai miatt is ez látszik valószínűnek. Vita a NATO-kapcsolatról Tizennyolcas körben kezdték meg a vitát a Nyugat-Európai Unió védelmi és külügyminiszterei hétfőn Lisszabonban: a tanácskozásnak ebben a fázisában még nem voltak jelen a tavaly május óta „társult partneri státust” élvező keleteurópai országok (köztük Magyarország) miniszterei. Az ő bekapcsolódásuk délután esedékes, ekkorra várható a tanácsülés egyik fő témájának számító „európai biztonságpolitikai fehér könyv” első felének a vitája is. Értesülések szerint a délelőtti ülés egyik fontos kérdését a NYEU és a NATO kapcsolatainak alakulása jelentette. Elviekben az már régről, mindként védelmi szervezet részéről tisztázott, hogy lehetséges és kívánatos is, ha a NYEU időről időre önálló akciókat vezényel. Ez ugyanis módot adhat Washingtonnak az általa kerülni kívánt műveletekből való kimaradásra, miközben kézzelfoghatóbbá teszi az európai országok önálló biztonságpolitikai törekvéseit. A gondok a technikai megvalósításban jelentkeznek: a NYEU nem rendelkezik önálló katonai erővel, csupán a tagországok által felkínált egységekre támaszkodhat. Sőt, önálló parancsnoki törzse, illetve logisztikai infrastruktúrája sincs. A tavalyi NATO-csúcs előtt hónapokon át éppen arról zajlott a vita a nyugati stratégák körében. hogy miként lehet áthidalni a problémát anélkül, hogy a NATO már meglévő, hatalmas költségeket felemésztő rendszere mellé, nem kevéssé költséges módon kiépítsenek egy párhuzamos rendszert is. Á megoldást végül az „elkülöníthető de nem különálló” elvben foglalták össze, amelynek értelmében a NATO egyes kapacitásai a NYEU számára is „kikölcsö- nözhetőek” lehetnek, anélkül, hogy ez utóbbiak kiválnának a NATO szervezetéből. Ezt szolgálná az ugyancsak a NATO-csúcson elvben elfogadott „Többnemzetiségű, Egyesített Fegyvememű Alakulatok” felállítása is, ami módot adna arra, hogy a NYEU igénybe vehessen szövetségi eszközöket, kis létszámú, mobil hadműveletirányító csoportokat. (A Combined Joined Task Force angol elnevezésben a „combined” utal arra, hogy legalább két nemzetiséget, a „joined” pedig, hogy legalább két fegyvernemet foglal magában.) A több mint egy éve hozott döntést azonban mostanáig nem sikerült a gyakorlatba is átültetni. Mindmáig nem sikerült dűlőre jutni ugyanis abban a vitában, hogy miként őrizhetné meg a NATO az ellenőrzés illetve a „vétó” lehetőségét olyan akciókat szolgáló „eszköz-kikölcsönzés” esetén, amelyekben a szövetség még közvetett módon sem akar részes lenni.
