Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-03 / 102. szám
Megyénk életéből 1995. május 3., szerda 3 UJ KELET-------------------------------------------------------------------------It t volt május elseje... ...és nem köszöntötte „énekszó és tánc”. Valamikor ez a nap—tiszta nagybetűvel írva — egy társadalom összefogásának napja volt. Vonatkoztassunk el egy pillanatra attól a társadalmi rendszertől, amely ezt az összefogást biz: tosította egy teljes napra. Igaz, csak egyetlen pártot kellett éljenezni, és nem volt más lehetőség, mint hogy vagy tagjává válni, vagy pedig elismerni mindenhatóságát. Szóval, összefogtak bennünket, mindenkit kihívtak az utcára, az emberek nevettek, és bár az egyáltalán nem dicsőíthető— vörös és sarló-kalapácsos — .zászló alá, de összegyűlt az egész ország apraja-nagyja. Anélkül, hogy egekbe magasztalnám az elmúlt évtizedek május elsejéit, megosztom gondolataimat az olvasókkal. Induljunk el onnan, hogy bármennyire is elvesztette ez a munkaszüneti nap (bolsevista) varázsát, köztársaságunk is pihenőnapként adta ajándékba polgárai számára. Nem sok társadalmi ünnepünk maradt. Megszaporodtak az ország sorsáért aggódó polgárok, kialakultak a politikai irányvonalak, arculatok (álarculatok). Most van párt bőven, kicsik, nagyok, magukat nagyon szeretők, hogy ne mondjam: istenítők, és lön az egypárti május elsejéből többpárti május elseje. Keresem azt az erőt, amely legalább egyszer egy évben összetartja ezt a magyar népet. Eszembe jut, hogy a televízió és a rádió nagy erő, hiszen segítségével egyik keleti szomszédunknak egy fél évszázados diktatúrát sikerült megdöntenie. Lapozgatom a tévé- és rádióújságot. Sehol egy központi program, sehol egy előre jelzett tudósítás. Eny-nyire lecsendesedett vol- • na a munka ünnepe? Előveszem a napilapokat, itt aztán van bőven programajánlat: MSZP-majális, SZDSZ-majá- lis, Fidesz-majális, MDF-majális, de külön majálisozott a szélsőbal és a szélsőjobb is, a Munkáspárt majálisát elmosta az eső, a szkinhedmajáli- son — istennek hála — nem volt szükség rendőri beavatkozásra. Illegalitásban működő pártunk, a Pató Pál Úr Párt — mert ilyen is van — nem hallatott magáról, valószínűleg azért, mert lusták voltak összehozni egy majálist. Őszintén sajnálom ezt a pártokra szakadt kis országot, anélkül, hogy visszasírnám az elmúlt közel ötven év kötelező összetartását, mert látom az eszmék és a politikai csoportosulások mögött az embert, látom a megosztottságot, a virtuskodást egy olyan helyzetben, mikor a legnagyobb szüksége lenne ennek az országnak a felelős emberek összetartására, félretéve a hatalmi vágyakat, megértve, hogy sok kiskirály is tud akkora káoszt csinálni, mint egyetlen tehetségtelen uralkodó. F. Sipos József ___________________J Semmire sincs pénz Pusztadobos pályázott Bíró Györgyné polgármester A pusztadobosi'ünkor- mányzat dolgozóinak több mint fele nő. Ráadásul a polgármester is a gyengébb nemhez tartozik. A „nőuralom” azonban a falu hasznára válhat, ha a kormány is úgy akarja. — Már tavaly úgy álltunk, hogy az önkormányzat anyagi helyzete megrendült a kormányintézkedések miatt — kezdte beszélgetésünket Bíró Györgyné polgármester asz- szony. —Ha a finanszírozási rendszer, a működési feltételek biztosítása nem javul, csak az elvonások növekednek, komoly bajok lehetnek, az önkormányzatunk alapvető funkcióját nehezen tudja ellátni. Már a tavalyi tartozások kifizetését is csak anyagi áldozatok árán tudjuk megoldani. — Az elmúlt ciklusban nem ön volt a polgármester... — Az adósság nem a polgár- mester személyéhez, hanem az önkormányzathoz kötődik. Harminc éve dolgozom a köz- igazgatásban, ebből huszonhat évet Baktalórántházán, az utóbbi négy évet itt, szülőfalumban töltöttem el. Ennyi tapasztalattal kijelenthetem, lehetne másként is kezelni a kistelepülések működését. — Gondolom, ebből a megfontolásból indult a választáson. — Sokan megkértek, hogy induljak, az emberek ilyen irányú bizalma ösztönzött igazán. Hét polgármesterjelölt közül több mint ötven százalékkal lettem az első. Sok feladat van a faluban, nagy a segítőkészség az emberek részéről, de az igényeinknek, szükségleteinknek határt szab a forráshiányos költségvetés, a működési költségek hiányos utalása. Azt mondhatjuk, hogy a dologi kiadásokon kívül valójában semmire sincs pénzünk. — Ilyen helyzetben mit lehet tenni? — Például jótékonysági estet rendeztek a szülők, óvónők kezdeményezésére. A műsoros esten összejött bevételből játékokat vásároltak a gyerekeknek. Fiatalok, idősebbek összefogtak, és tavaszi falurendezésen vettek részt. A ravatalozó előtt fát ültettek, a kastélykertben kivágták a cserjéket, a sportpálya és a szeméttelep környékét rendbe szedték. A művelődési ház mennyezete farsang előtt egy héttel omlani kezdett. A lakosság összefogott, és a bál előtt felújították. De nézzen szét itt, a hivatalban is, mert ezt a szőnyeget például a dolgozók összeadott pénzén vettük. A tanácskozótermet, a hivatal irodáit a fiatalok saját kezűleg, sokszor otthonról hozott tárgyakkal díszítették. Sajnos, közhasznú munkást sem foglalkoztathatunk annyit, mint kellene, és két hónapra van engedélyünk az ilyen foglalkoztatásra is. — Ahol ilyen szívesen vesznek részt az emberek társadalmi. munkán, ott nem lehet rossz polgármesternek lenni. — A lakosság segítségére még ezután lesz majd igazán szükség. Van egy megnyert pályázatunk iskolaépítésre. Ehhez azonban csak akkor lesz meg a saját erő, ha a visszaadott egyházi ingatlanokért megkapjuk a pénzt. Sajnos ennek intézése is lelassult, és nem a mi hibánkból, pedig az idő sürget, mert ha az idén nem kezdünk bele az építkezésbe, a pályázat semmissé válik. Ráadásul' az építési fiprvet israódosítani kell, de ezt egy kivitelező ingyen elvégzi. — Más pályázat van-e folyamatban? — Elfogadva még nincs, de már a minisztériumban van az egészségügyi intézményünk műszerbeszerzésének támogatását kérő beadványunk. Ugyancsak pályáztunk egy épület felújítására, berendezésére, mert egy idősek napközi otthonát szeretnénk indítani. A legfontosabb viszont most az lenne, hogy megkapjuk az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek járó támogatást, mert ezzel legalább pénzügyileg egyenesbe jönnénk. Jelenleg még közel 1400 lakosa van településünknek, szükséges, hogy jól érezzék magukat itt az emberek, és helyben boldoguljanak. A. B. A. Munkahely nem sok akad Magyarországon ma már általános a munkanélküliség. Ezt lehet titkolni, lehet nem beszélni róla, akkor is tény. Mindenhol kevés a munkahely, és megválogatják, kit foglalkoztatnak. —Mi a helyzet Demecserben, hol dolgoznak az emberek? — teszem fel a kérdést Fáky László polgármesternek. —Jelenleg körülbelül kétszáz ember kap munkanélküli segélyt a megyei munkaügyi köz- ponttól, és mintegy 230—240 lakos jogosult jövedelempótló támogatásra. Ehhez képest munkahely nem sok akad. Az Élelmiszeripari Kft. pillanatnyilag 186 embert foglalkoztat, és úgy tűnik, az átalakulás és a tulajdonosváltás után növelni kívánják a létszámot. A svájci tőkével működő S. M. T. Kft. általában tizenöt főt foglalkoztat rugalmas időbeosztásban, de a hírek szerint ott is várható bővítés. Felfutóban van a Fonex Rt. is. Már felvettük velük a kapcsolatot, mert a vezérigazgató jelezte, hogy a mostani 126 fős létszámot 150—160 szakemberesre szeretné növelni.-—A pehely gyár működik még? — Igen, de nagyon alacsony létszámmal dolgoznak. — A tsz pedig megszűnőben van... — Nagyon sajnálom, hogy erre a sorsra jutottak, de semmit nem tudtunk és tudunk tenni megmentésük érdekében. Pedig sok embernek jelentett biztos megélhetést a föld... Úri Mariann Bizony, sok tennivalója akad még az újfehértói önkormányzatnak. Azt aligha tudjuk még, hogy a közeljövőben jut-e pénz erre az útra Fotó: B.K. Beszámoló a Nyírbátori ÁFÉSZ-nél Eredményes évet zártak Az elmúlt évet értékelték a megye AFESZ-einek. A legeredményesebb fogyasztási szövetkezet a nyírbátori lett. Február közepén kezdte részközgyűlésen tájékoztatni a tagságot a szövetkezet igazgatósága a végzett munkáról. A huszonhat körzet valamennyi részközgy űlésén az igazgatóság elnöke, Rácz Mihály személyesen képviselte a szövetkezet vezetését. Az utolsó beszámoló Máriapócson volt, amely után az elnök urat kértem a tapasztalatok összegzésére. — Nagy érdeklődés kísérte a beszámolókat, hiszen a tagságnak több mint negyven százaléka megjelent ezeken a gyűléseken. A helyi intézőbizottságok és én személyesen adtunk számot az elmúlt év eredményeiről. — Tevékenységről vagy eredményről? — Tevékenységről ésered- ményről is, mert a közel másfél milliárdos árbevétel megközelítőén ötven százalékkal több, mint az előző évi teljesítésünk. Ezzel a megye legnagyobb teljesítményű szövetkezete lettünk, míg tavaly „csak” a másodikok voltunk. Nálunk a legmagasabb a dolgozók bére. — Mire volt kíváncsi a tagság a beszámolón? — Megelégedéssel, elismeréssel szóltak a szövetkezet tevékenységéről. Elmondtam, hogy e mögött többek között egy jól képzett, jól dolgozó, kereskedőgarnitúra van és olyan üzletpolitika, amely a vevőt helyezi középpontba, azáltal, hogy kedvező áron nagy kínálatot nyújt. Fehérgyarmaton, Nyírbátorban diszkont- áruházaink és raktáráruházaink vannak. Mivel a PRO-COOP üzletláncon bőiül közvetlenül kapcsolatban vagyunk a termelőkkel, nálunk olfcsóbban vásárolhatók meg a termékek, mint egyébként. Á raktáráruházainkban viszonteladókat, gyűjtőcsomagolásban vásárlókat szolgálunk ki, akik így még kedvezőbben jutnak az áruhoz. Ez nagy forgalomnövekedést jelentett. Nagyban hozzájárult az eredményeinkhez a bútorboltunk működése is, amely a megyében legolcsóbban kínálja a legjobb minőségű árukat. Hasonló a helyzet műszaki áruházunkkal, amely térségünk egyik legnagyobb alapterületű és árukészleté' elárusítóhelye. —-Megfogalmazódott-e valamilyen kérés a tagság részéről? — Ötletei, kérései egyaránt voltak a tagságnak. Ezeket figyelembe vesszük. A szövetkezeti pozíció és a tagsági ellátás javítása érdekében tovább bővítjük diszkonthá- lózatunkat, így átalakítva máriapócsi, nyííbógáti, ófé- hértói ABC-nket. A nyírbátori ruházati áruház alsó szintjét bútorbemutatónak alakítjuk át. A vjdéki, vegyesboltokba olcsó ruházati termékeket helyeztünk ki, amelyek főleg az igen népszerű távolkeleti termékek. Továbbfolytatjuk akcióinkat, amikor egyes termékeket olcsóbban adunk. Természetesen, ha év közben van valamilyen jó ötlete a tagságból valakinek, azt is beépítjük tevékenységünkbe. — Lehet-e ilyen jó eredményt megismételni? — Nem lehet, hanem kell! Kötelességünk a tagsággal és a vásárlóinkkal szemben is a jó munka, annak pedig csak eredményes kereskedelmi tevékenység lehet a vége.
