Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-03 / 102. szám

Megyénk életéből 1995. május 3., szerda 3 UJ KELET-------------------------------------------------------------------------­­It t volt május elseje... ...és nem köszöntötte „ének­szó és tánc”. Valamikor ez a nap—tiszta nagybetűvel írva — egy társadalom összefogá­sának napja volt. Vonatkoz­tassunk el egy pillanatra at­tól a társadalmi rendszertől, amely ezt az összefogást biz: tosította egy teljes napra. Igaz, csak egyetlen pártot kel­lett éljenezni, és nem volt más lehetőség, mint hogy vagy tag­jává válni, vagy pedig elis­merni mindenhatóságát. Szó­val, összefogtak bennünket, mindenkit kihívtak az utcára, az emberek nevettek, és bár az egyáltalán nem dicsőíthető— vörös és sarló-kalapácsos — .zászló alá, de összegyűlt az egész ország apraja-nagyja. Anélkül, hogy egekbe ma­gasztalnám az elmúlt évtize­dek május elsejéit, megosztom gondolataimat az olvasókkal. Induljunk el onnan, hogy bármennyire is elvesztette ez a munkaszüneti nap (bolsevis­ta) varázsát, köztársaságunk is pihenőnapként adta aján­dékba polgárai számára. Nem sok társadalmi ünne­pünk maradt. Megszaporod­tak az ország sorsáért aggó­dó polgárok, kialakultak a po­litikai irányvonalak, arcula­tok (álarculatok). Most van párt bőven, kicsik, nagyok, magukat nagyon szeretők, hogy ne mondjam: istenítők, és lön az egypárti május elsejéből többpárti május el­seje. Keresem azt az erőt, amely legalább egyszer egy évben összetartja ezt a magyar né­pet. Eszembe jut, hogy a tele­vízió és a rádió nagy erő, hi­szen segítségével egyik keleti szomszédunknak egy fél év­százados diktatúrát sikerült megdöntenie. Lapozgatom a tévé- és rádióújságot. Sehol egy központi program, sehol egy előre jelzett tudósítás. Eny-nyire lecsendesedett vol- • na a munka ünnepe? Előve­szem a napilapokat, itt aztán van bőven programajánlat: MSZP-majális, SZDSZ-majá- lis, Fidesz-majális, MDF-ma­jális, de külön majálisozott a szélsőbal és a szélsőjobb is, a Munkáspárt majálisát elmos­ta az eső, a szkinhedmajáli- son — istennek hála — nem volt szükség rendőri beavat­kozásra. Illegalitásban műkö­dő pártunk, a Pató Pál Úr Párt — mert ilyen is van — nem hallatott magáról, való­színűleg azért, mert lusták voltak összehozni egy majá­list. Őszintén sajnálom ezt a pártokra szakadt kis országot, anélkül, hogy visszasírnám az elmúlt közel ötven év kötele­ző összetartását, mert látom az eszmék és a politikai cso­portosulások mögött az em­bert, látom a megosztottságot, a virtuskodást egy olyan hely­zetben, mikor a legnagyobb szüksége lenne ennek az or­szágnak a felelős emberek összetartására, félretéve a ha­talmi vágyakat, megértve, hogy sok kiskirály is tud ak­kora káoszt csinálni, mint egyetlen tehetségtelen ural­kodó. F. Sipos József ___________________J Semmire sincs pénz Pusztadobos pályázott Bíró Györgyné polgármester A pusztadobosi'ünkor- mányzat dolgozóinak több mint fele nő. Ráadásul a pol­gármester is a gyengébb nem­hez tartozik. A „nőuralom” azonban a falu hasznára vál­hat, ha a kormány is úgy akarja. — Már tavaly úgy álltunk, hogy az önkormányzat anyagi helyzete megrendült a kor­mányintézkedések miatt — kezdte beszélgetésünket Bíró Györgyné polgármester asz- szony. —Ha a finanszírozási rendszer, a működési feltételek biztosítása nem javul, csak az elvonások növekednek, ko­moly bajok lehetnek, az önkor­mányzatunk alapvető funkció­ját nehezen tudja ellátni. Már a tavalyi tartozások kifizetését is csak anyagi áldozatok árán tud­juk megoldani. — Az elmúlt ciklusban nem ön volt a polgármester... — Az adósság nem a polgár- mester személyéhez, hanem az önkormányzathoz kötődik. Harminc éve dolgozom a köz- igazgatásban, ebből huszonhat évet Baktalórántházán, az utób­bi négy évet itt, szülőfalumban töltöttem el. Ennyi tapasztalat­tal kijelenthetem, lehetne más­ként is kezelni a kistelepülések működését. — Gondolom, ebből a meg­fontolásból indult a választá­son. — Sokan megkértek, hogy induljak, az emberek ilyen irá­nyú bizalma ösztönzött igazán. Hét polgármesterjelölt közül több mint ötven százalékkal lettem az első. Sok feladat van a faluban, nagy a segítőkészség az emberek részéről, de az igé­nyeinknek, szükségleteinknek határt szab a forráshiányos költ­ségvetés, a működési költségek hiányos utalása. Azt mondhat­juk, hogy a dologi kiadásokon kívül valójában semmire sincs pénzünk. — Ilyen helyzetben mit lehet tenni? — Például jótékonysági es­tet rendeztek a szülők, óvónők kezdeményezésére. A műsoros esten összejött bevételből játé­kokat vásároltak a gyerekek­nek. Fiatalok, idősebbek össze­fogtak, és tavaszi falurendezé­sen vettek részt. A ravatalozó előtt fát ültettek, a kastélykert­ben kivágták a cserjéket, a sportpálya és a szeméttelep környékét rendbe szedték. A művelődési ház mennyezete farsang előtt egy héttel omlani kezdett. A lakosság összefo­gott, és a bál előtt felújították. De nézzen szét itt, a hivatalban is, mert ezt a szőnyeget példá­ul a dolgozók összeadott pén­zén vettük. A tanácskozóter­met, a hivatal irodáit a fiatalok saját kezűleg, sokszor otthon­ról hozott tárgyakkal díszítet­ték. Sajnos, közhasznú mun­kást sem foglalkoztathatunk annyit, mint kellene, és két hó­napra van engedélyünk az ilyen foglalkoztatásra is. — Ahol ilyen szívesen vesz­nek részt az emberek társadal­mi. munkán, ott nem lehet rossz polgármesternek lenni. — A lakosság segítségére még ezután lesz majd igazán szükség. Van egy megnyert pályázatunk iskolaépítésre. Ehhez azonban csak akkor lesz meg a saját erő, ha a visszaadott egyházi ingatlanokért megkap­juk a pénzt. Sajnos ennek inté­zése is lelassult, és nem a mi hibánkból, pedig az idő sürget, mert ha az idén nem kezdünk bele az építkezésbe, a pályázat semmissé válik. Ráadásul' az építési fiprvet israódosítani kell, de ezt egy kivitelező ingyen elvégzi. — Más pályázat van-e folya­matban? — Elfogadva még nincs, de már a minisztériumban van az egészségügyi intézményünk műszerbeszerzésének támo­gatását kérő beadványunk. Ugyancsak pályáztunk egy épület felújítására, berendezé­sére, mert egy idősek napközi otthonát szeretnénk indítani. A legfontosabb viszont most az lenne, hogy megkapjuk az ön­hibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek járó támogatást, mert ezzel le­galább pénzügyileg egyenesbe jönnénk. Jelenleg még közel 1400 lakosa van településünk­nek, szükséges, hogy jól érez­zék magukat itt az emberek, és helyben boldoguljanak. A. B. A. Munkahely nem sok akad Magyarországon ma már ál­talános a munkanélküliség. Ezt lehet titkolni, lehet nem beszél­ni róla, akkor is tény. Minden­hol kevés a munkahely, és meg­válogatják, kit foglalkoztatnak. —Mi a helyzet Demecserben, hol dolgoznak az emberek? — teszem fel a kérdést Fáky Lász­ló polgármesternek. —Jelenleg körülbelül kétszáz ember kap munkanélküli se­gélyt a megyei munkaügyi köz- ponttól, és mintegy 230—240 lakos jogosult jövedelempótló támogatásra. Ehhez képest mun­kahely nem sok akad. Az Élel­miszeripari Kft. pillanatnyilag 186 embert foglalkoztat, és úgy tűnik, az átalakulás és a tulajdo­nosváltás után növelni kívánják a létszámot. A svájci tőkével működő S. M. T. Kft. általában tizenöt főt foglalkoztat rugalmas időbeosztásban, de a hírek sze­rint ott is várható bővítés. Fel­futóban van a Fonex Rt. is. Már felvettük velük a kapcsolatot, mert a vezérigazgató jelezte, hogy a mostani 126 fős létszá­mot 150—160 szakemberesre szeretné növelni.-—A pehely gyár működik még? — Igen, de nagyon alacsony létszámmal dolgoznak. — A tsz pedig megszűnőben van... — Nagyon sajnálom, hogy erre a sorsra jutottak, de sem­mit nem tudtunk és tudunk ten­ni megmentésük érdekében. Pedig sok embernek jelentett biztos megélhetést a föld... Úri Mariann Bizony, sok tennivalója akad még az újfehértói önkormányzatnak. Azt aligha tudjuk még, hogy a közeljövőben jut-e pénz erre az útra Fotó: B.K. Beszámoló a Nyírbátori ÁFÉSZ-nél Eredményes évet zártak Az elmúlt évet értékelték a megye AFESZ-einek. A legeredményesebb fogyasztási szövetkezet a nyírbátori lett. Február közepén kezdte részközgyűlésen tájékoztatni a tag­ságot a szövetkezet igazgatósága a végzett munkáról. A hu­szonhat körzet valamennyi részközgy űlésén az igazgatóság elnöke, Rácz Mihály személyesen képviselte a szövetkezet ve­zetését. Az utolsó beszámoló Máriapócson volt, amely után az elnök urat kértem a tapasztalatok összegzésére. — Nagy érdeklődés kísérte a beszámolókat, hiszen a tag­ságnak több mint negyven százaléka megjelent ezeken a gyűléseken. A helyi intézőbi­zottságok és én személyesen adtunk számot az elmúlt év eredményeiről. — Tevékenységről vagy eredményről? — Tevékenységről ésered- ményről is, mert a közel más­fél milliárdos árbevétel meg­közelítőén ötven százalékkal több, mint az előző évi telje­sítésünk. Ezzel a megye leg­nagyobb teljesítményű szö­vetkezete lettünk, míg tavaly „csak” a másodikok voltunk. Nálunk a legmagasabb a dol­gozók bére. — Mire volt kíváncsi a tag­ság a beszámolón? — Megelégedéssel, elisme­réssel szóltak a szövetkezet tevékenységéről. Elmondtam, hogy e mögött többek között egy jól képzett, jól dolgozó, kereskedőgarnitúra van és olyan üzletpolitika, amely a vevőt helyezi középpontba, az­által, hogy kedvező áron nagy kínálatot nyújt. Fehérgyarma­ton, Nyírbátorban diszkont- áruházaink és raktáráruházaink vannak. Mivel a PRO-COOP üzletláncon bőiül közvetle­nül kapcsolatban vagyunk a termelőkkel, nálunk olfcsóbban vásárolhatók meg a termékek, mint egyébként. Á raktáráru­házainkban viszonteladókat, gyűjtőcsomagolásban vásárló­kat szolgálunk ki, akik így még kedvezőbben jutnak az áruhoz. Ez nagy forgalomnövekedést jelentett. Nagyban hozzájárult az eredményeinkhez a bútor­boltunk működése is, amely a megyében legolcsóbban kínál­ja a legjobb minőségű árukat. Hasonló a helyzet műszaki áru­házunkkal, amely térségünk egyik legnagyobb alapterületű és árukészleté' elárusítóhelye. —-Megfogalmazódott-e va­lamilyen kérés a tagság részé­ről? — Ötletei, kérései egyaránt voltak a tagságnak. Ezeket fi­gyelembe vesszük. A szövet­kezeti pozíció és a tagsági el­látás javítása érdekében to­vább bővítjük diszkonthá- lózatunkat, így átalakítva máriapócsi, nyííbógáti, ófé- hértói ABC-nket. A nyírbáto­ri ruházati áruház alsó szint­jét bútorbemutatónak alakít­juk át. A vjdéki, vegyesbol­tokba olcsó ruházati terméke­ket helyeztünk ki, amelyek főleg az igen népszerű távol­keleti termékek. Továbbfoly­tatjuk akcióinkat, amikor egyes termékeket olcsóbban adunk. Természetesen, ha év közben van valamilyen jó öt­lete a tagságból valakinek, azt is beépítjük tevékeny­ségünkbe. — Lehet-e ilyen jó ered­ményt megismételni? — Nem lehet, hanem kell! Kötelességünk a tagsággal és a vásárlóinkkal szemben is a jó munka, annak pedig csak eredményes kereskedelmi te­vékenység lehet a vége.

Next

/
Thumbnails
Contents