Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-15 / 112. szám
Belföld-külföld 1995. május 15., hétfő Választottak az Együttélésben A március végi országos közgyűlést követően szombaton, a Rimaszombathoz közeli Serkén ülésezett az Együttélés országos tanácsa. Duka Zólyomi Árpád, a mozgalom általános alelnöke az MTI tudósítóját arról tájékoztatta, hogy megválasztották az Együttélés legfelsőbb szervét, a 14 tagú intézőbizottságot, pártigazgatói posztot hoztak létre, és bővítették a mozgalom alelnökeinek számát. A gazdasági alelnök Harna István lett, a művelődéspolitikai alelnök Dohuk Erzsébet. Batta István a külügyi, és az újravásztott Kvarda József az önkormányzati kérdésekben illetékes alelnök áll majd a jövőben a Duray Miklós vezette mozgalom élén. Chirac hivatalosan is elnök Hivatalosan is a Francia Köztársaság legújabb elnökévé nyilvánították szombaton Jacques Chirac-ot. Az elnökválasztás végleges eredményét Roland Dumas, az Alkotmánytanács elnöke hirdette ki —jelentette az AFP. A május 7-ei második választási fordulóban Chirac 15 763 027 szavazatot kapott (52,64 százalék). Ellenfele, a szocialista párti Lionet Jospin 14 180 644 választópolgár támogatását nyerte el (47,36 százalék). Az elnökké választáshoz szükséges többség 14 971 836 szavazat volt. Záródokumentum nélkül Az előzetes tervekkel ellentétben záródokumentum elfogadása nélkül ért véget szombatra virradóra az atomsorom- pó-szerződés (NPT) New York-i felülvizsgálati értekezlete. Az AFP jelentése szerint a leszereléssel kapcsolatos nézeteltérések miatt nem került sor a záródokumentum aláírására, az öt atomhatalom ugyanis elutasította az atomfegyverrel nem rendelkező államok ama követelését, hogy pontos leszerelési célokat határozzanak meg. Csecsenföld A tűzszünet lejárta után folytatta a hadműveleteket . Csecsenföldön a szövetségi haderő, miután Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter kilátásba helyezte: egészen addig folytatják a harci tevékenységet, amíg a csecsének be nem látják az ellenállás értelmetlenségét. Szombaton orosz harckocsik tüzet nyitottak az EBESZ állandó csecsenföldi képviseletének gépkocsioszlopára, de senki sem sérült meg a támadás következtében. A moszkvai Otkritoje rádió jelentése szerint a képviseleten dolgozó amerikai diplomata Groznijból Satojba tartott, hogy ellenőrizze a csecsének pénteki közlését, amely szerint megtalálták a múlt hónapban eltűnt amerikai segélyezésügyi szakértő, Frederick Cuny holttestét. A gépkocsik közelében több lövedék csapódott be, de senki sem sérült meg. Ebola-vírus: 49 halott Zairében Az Egészségügyi Világszervezet legújabb mérlege szerint már 49 halottja van a Zairében másfél hónapja kezdődött Ebola-járványnak. Mint a szervezet egyik szóvivője szombaton Kinshasában közölte, a járvány központjában, Kikwitben jelenleg 66 fertőzöttet ápolnak kórházban, s legtöbbjük állapota igen súlyos. Világszépét ünnepük Windhoekban Namíbiában szombaton farsangi hangulatban köszöntötték Világszépét, Miss Chelsi Smith-t, aki az Egyesült Államokból jött, hogy 21 éves fejére feltegyék a legszebb nőnek járó koronát — jelentette a Reuter a helyszínről. A barna hajú texasi hajadon egy 1935-ben gyártott Fordon szórta hálás csókjait az egybegyűlteknek, akik többre vágytak ugyan, de érzelmeiknek rendőrmotorosok állták útját. Az egyetemi hallgató Smith kisasszony 81 versenyző közül bizonyult a legszebbnek, és bár a namíbiaiak nagyon remélték, hogy honfitársuk aratja le a babért, Miss Chelsit látván igazat adtak a zsűrinek, hogy őt kiáltotta ki az 1995. év világszépévé. A szex közszolgáltatás — Izraelben A tel-avivi hatóságok igazán komolyan veszik feladatukat, hogy városukban minden eszközzel biztosítsák az alapvető közszolgáltatásokat: ez alól számukra a szex sem kivétel. — A szexuális szolgáltatás a közszolgáltatások körébe tartozik, s mint ilyet, nem hagyhatjuk figyelmen kívül —állapította meg a várostervezési bizottság vezetője, akit a Reuter idézett. A bizottság a város bordélyházait — Amszterdamhoz hasonlóan —1 vöröslámpás negyedbe kívánja tömöríteni. A tel-avivi remények a városi prostitúció legalizálására már csak a parlament szigorán bukhatnak meg. UJ KELET Miniszteri válaszok az Új Keletnek Megyénk támogatása nincs napirenden Pénteken a Kisvárdai Tűzoltóság fennállásának 125 éves évfordulója alkalmából me^ gyénkben járt Kuncze Gábor belülminiszter úr. Az Új Kelet munkatársa a sportcsarnokban tett látogatásakor kérdezte aktuális politikai kérdésekről a belügyminisztert urat. — Miniszter úr, miként vélekedik a Budapest Bank-botrányról? — Nem tudok Budapest Bank-botrányról. Egy dolog az, hogy milyen intézkedéseket hoz a kormányzat és más dolog az, hogy ezt milyen eszközökkel akarják valakik politikai felhangokkal körbevenni, illetve politikai sikerek érdekében kihasználni. Fog alakulni egy parlamenti bizottság, amelyik meg fogja állapítani, hogy mindenben szabályosan járt-e el a kormányzat és a Budapest Bank. Bokros Lajos pénzügyminiszter szívesen áll rendelkezésére mindazoknak, akik ezt a vizsgálatot végzik. Budapest Bank-botrány nincs, még akkor sincs, ha egyesek igyekeznek ezt minél nagyobb hangon a közvélemény tudomására hozni. — Az MSZP korábban elkötelezte magát Göncz Árpád köztársasági elnökjelöltsége mellett. Most azonban egyre többet hallani arról, hogy a szocialista párton belül felvetődött Szűrös Mátyás neve is. Mint koalíciós parnernek mi erről a véleménye? —' Valóban, Szűrös Mátyás neve már többször felmerült ebben az ügyben. Azt gondolom, hogy az MSZP hivatalos testületéinek állásfoglalásait érdemes figyelembe venni. Nem tudok arról, hogy ebben az utóbbi időben változás történt volna. —Az előző kormány elismerte Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hátrányos helyzetét, több milliárd forinttal segítette a térséget. Önök már Borsodnak adtak segély, mikor kerül Szabolcs is sorra? — Konkrétan ez a kérdés nincs napirenden. Ugyanakkor a megyei országgyűlési képviselőktől ily'en előterjesztések rendszeresen érkeznek. Nekik is, és most is azt kell válaszolnom: mindig a költségvetés lehetőségeinek a figyelembevételével lehet ezeket a döntéseket meghozni. 1995-ben, mint az közismert, a költség- vetés meglehetősen nehéz helyzetben van. Felelőtlenség lenne tőlem, ha most bármiféle ígéretet tennék ebben az ügyben. (sz. a.) „Csúszunk-mászunk Európa felé” Az elmúlt hét közepén városunk vendége volt Pozsgay Imre politológus, egyetemi tanár, és részt vett a Népfőiskolái Egyesület, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei csoportja által szervezett beszélgetésen, ahol elsősorban aktuális közéleti, társadalmi kérdésekről tartott előadást az ismert szakember. Ilyen demokráciát akart? — Bármilyen demokrácia nem lehet olyan kiábrándító, mint a demokrácia hiánya. Nézzük az elmúlt éveket: ezt a társadalmi rendszerváltozást szükséges történelmi eseménynek tartom, annak ellenére, hogy a társadalom élménye az utolsó évtizedekben sokkal jobb volt, mint most. Mindenki azt remélte, hogy olyan világ jön, ami mindenre megoldást nyújt. Két párhuzamos vágányon kellett volna elindulni. Az egyik a politikai demokrácia — ezt sikerült létrehozni —, a másik a társadalmi jólét — ez viszont nem sikerült. Hol gyökerezik a félsiker? — A magyar politikai elit nem készült fel a kormányzás: ra, és nem élt azzal a lehetőséggel, amit a rendszerváltozás felkínált. Mivel a nép nem vett részt tevékenyen a rendszerváltozásban, nem tudta megszervezni önmagát (az elmúlt negyven évben ezt békés úton lehetetlen volt megtenni), ez in- den felelősség az új pol I „ai elité. A másik, hogy a jelenlegi Magyarországon álpártok működnek. Amit ma pártoknak mondunk, azok csak szellemi táborok, pártszerű szerveződés nélkül. Nem is beszélhetünk direkt politikai mozgalmakról a nyolcvanas években, a fiatalok hallgattak, nem vettek részt a történelem formálásában. Őket a perspektívanélküliség tartotta fogva, nem is érezték a szerep- vállalás szükségességét. Egyet viszont nem szabad elfelejteni: egy ilyen nagyléptékű társadalmi, politikai változás vérontás nélkül ment végbe, és ez példátlan a magyar történelemben. Az állam és a civil társadalom Helytelen, hogy az állam „kotródik” onnan, ahol dolga lenne, és mindenhol ott van, ahol nem kellene lennie. Ha egy állam negyven évig mindent elvett, nem szabadíthatja fel magát addig, míg ezeket vissza nem adja. A társadalom jövedelemtermelő erejét nem tudja megtartani, de a jövedelmeket elvonja, sőt, azokat az eszközöket semmisíti meg, amelyekkel jövedelmet lehetne termelni. Hol történt a hiba? A régi rendszer egy demokra- tikús választáson dőlt meg különösebb társadalmi nyomás nélkül, és nincs, amit ez a társadalom számon kérhetne. A másik nagy hiba, hogy itt mindig szakértői kormányt követelnek, s akarnak is csinálni, pedig a konnányok mindig politikai alapon szerveződnek, s ez így is helyes. Egyszerűen politikai kormányzatra van szükség, s nincs jelentősége szakértői kormányt emlegetni — a szakértők tudását meg kell vásárolni. Végül, semmi oka bárkinek magas lóról kormányozni. Akár bal-, akár jobboldali kormányzás van, demokráciában ez ideig még senki sem kormányozott. Nem tudni, mire alapítják ezt a magabiztos kormányzókészséget. A nemzetközi környezet Nyugat-Európa és Amerika segítőkészsége elmúlt. Bármennyire is örült a nyugat a vasfüggöny lebontásának, most kétségbeesetten húzná vissza. Én hiszek a magyar emberekben. A magyar ember elég okos ahhoz, hogy problémáit meg tudja oldani, csak a megfelelő embereknek kellene összefogni. Demoralizált értelmiség? A magyarországi egyetemi és főiskolai képzés Európa sereghajtói közé tartozik. Mögöttünk csak Románia és Albánia kullog. Minden állítás ellenére nincs túlképzés a felsőoktatásban, hanem egy nagy társadalmi zavar kelti a túlképzés illúzióját. Ugyanabba a kategóriába sorolják a naplopót és a kvalifikált munkanélkülit, s mindez demoralizáló hatású. A művelődési tárca nem jó úton halad, hiszen ahelyett, hogy érdekképviselete lenne az értelmiségnek, és próbálná „eladni” a kormány felé, részt vesz az elnyomásában. A megszorító intézkedések veszteségei nagyobbak, mint a megtakarítások. A piacgazdaság és a magyar tradíciók Érthetetlen, hogy miért engedik olyan külföldi vállalatok, vegyes vállalatok működését, melyek éveken keresztül veszteséget hoznak ki, pedig nyilvánvaló, hogy tevékenységük gyakorlatilag nyereséges. Tanulja meg az állam megszámolni a nagyiparosok pénzét, és ne a kisember köny- nyen utolérhető fillérjein akarjon meggazdagodni! Sajnos húsz év felhalmozott adósságterhe van mögöttünk, és ehhez párosul még a gazdasági visz- sza.C v',. Ha annak idején a re '-rvájtozás áraként a nyugat elengedi az adósságot (elengedte volna, ha kérjük), akkor a tisztességes magántőke már régen jelentkezett volna Magyarországon. Például Lengyelországba folyamatosan áramlik a magántőke, és senki sem kérdezi, milyen áron vált adósságmentessé az állam. A lengyeleknél ebben az évben tízszázalékos gazdaságnövekedés várható. Sajnos, mi a piacgazdaságot úgy képzeljük el, mint valamikor Rákosi a kolhozrendszert, vagyis elvonatkoztatjuk a magyar tradícióktól. Nyugatot meg kellett volna győzni: neki sem érdeke, hogy a politikai válság- övezet mellett Közép- és Ke- let-Európa gazdasági válság- övezetté is váljon. „Európa nem hajt fejet” Csúszunk-mászunk Európa felé, ahelyett, hogy értékeinket ismerve határozottan képviselnénk akaratunkat Európában. Segélyért kuncsorgunk, ahelyett, hogy érdekeinket érvényesítenénk. Vegyük észre, hogy ebben a formában nem kellünk a nyugatnak. Egy kéregető Kelet-Európa sem az európai országok közösségének, sem a NATO-nak nem kell. Miért is vásárolnának maguknak egy válságövezetet? A békepartnerség „szentelt vizes locsolkodás”, és gyakorlatilag azt jelenti, hogy békében veletek vagyunk, de háborúban nem. Tudomásul kell venni, hogy magunk vagyunk! és ha nem találjuk meg a kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatokat, kiszorulunk Európából, mert a kolduló népet nem fogadja be a nyugat. Ne feledjük Széchenyi szavait: „Ha gondok, bajok tornyosulnak fölénk, ne boruljunk le előtte, hanem feladatot lássunk benne.” F. Sipos József
