Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-13 / 111. szám
1995. május 13., szombat nemzetközi Izetbegovics kérései Alija Izetbegovics bosnyák elnök Butrosz Gáli ENSZ- főtitkártól levélben azt kérte, hogy a Szarajevóban állomásozó kéksisakos katonák ismét nyissák meg a bosnyák főváros repülőterét a segélyeket szállító gépek előtt és tartóztassák fel a Nyugat-Szlavóniából Bosznia-Hercegovina északi részébe menekülő szerbek áradatát. Április elején a boszniai szerbek elutasították azt, hogy garanciákat adjanak a légikikötő biztonságos üzemeltetéséhez, ezért a repülőtér azóta nem fogad gépeket. Szlavónia nyugati körzeteiből az elmúlt másfél hét leforgása alatt a támadó horvát erők elől mintegy 8-9 ezer szerb menekült Bosznia északi részébe. Folytatódó harcok Boszniában Folytatódtak a heves harcok péntekre virradóra Bosznia északi részén. A dpa-nak a boszniai rádióra hivatkozó je- ' leütése szerint a szerb csapatok megkísérelték a Száva- medencében fekvő keskeny összekötő folyosót kitágítani. A szerbek páncélosok támogatta heves tüzérségi tűzzel támadták a boszniai horvatokat a folyosótól északra, a muzulmán állásokat pedig délre. Északon a szerbek támadásukat.-a* bősjniai,horvátplp.^ltal>ellenő,rzptt prajsjei $í$^lásía öss zpomosították. A .szerbek a‘-sájúnutí-|.lét-/? fontosságú folyosótól délre Gradacac városát főtték. Á támadás következtében a városközpontban legkevesebb két polgári személy életét vesztette, és mintegy tízen súlyosan megsebesültek. A Száva-medencébep fekvő folyosó az egyetlen átjáró a Bosznia keleti és nyugati részében fekvő szerb területek között. Csecsenföld: folytatódó harcok Az előzetes várakozások ellenér ^Borisz Jelcin elnök csütörtökön estig nem rendelkezett az éjfélkor lejárt ^jjz^zjineíről. Az április 28-án elrendelt tűzszünetet mindekét fél rendszerein, .nappnta mpgsértette., s péntek hajnal- ban is harcok folytak. A szövetségi erők parancsnoka, Mihail Jegorov tábornok állítása szerint a csecsének a köztársaság területén 20 alkalommal támadtak az éjszaka. Az összecsapásokban öt orosz katona megsebesült. A kéthetes tűzszünet során a csecsének — az orosz erők szerint — több mint 150 támadást hajtottak végre a szövetségi csapatok állásai ellen. A szövetségi csapatok azt állították, hogy ők csak válaszcsapásokat mértek, a helyszíni jelentések tanúsága szerint viszont a tüzérséget és légierőt is bevetették. Meghívó Iliescunak és Göncznek Ion Iliescu román államfőt és Göncz Árpád magyar köz- társasági elnököt is meghívta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség május 26-án kezdődő kolozsvári kongresszusára — erősítette meg pénteken Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI tudósítójának. A meghívásról eredetileg a kolozsvári sajtót tájékoztatták. Takács Csaba az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, hogy az RMDSZ korábbi kongresszusaira is meghívót küldtek mind a román, mind a magyar vezetőnek. — Természetes dolog, hogy a meghívással megtiszteljük országunk államfőjét, illetve annak az országnak az elnökét, amely kultúmemzetnek részét alkotjuk — mondotta az RMDSZ-politikus. Az előző RMDSZ-kongresszusokon mind Iliescu elnök, mind Göncz Árpád személyes megbízottjával képviseltette magát. Kuncze Gábor Kisvárdán (folytatás az 1. oldalról) Figyelembe véve a lehetőségeket, sajnos a tűzoltók nem kapják meg a költségvetésből azt a lehetőséget, ami a társadalomban betöltött szerepük szerint járna — mondta. Pedig ez egy olyan terület, ami nem sorvasztható el, a munkájukra a jövőben is nagy szükség van. Kuncze Gábor reménykedik abban, hogy pár év múlva a tűzoltók megkapják azt a megbecsülést, ami az elismertségük arányában nekik jár. A beszéd után a belügyminiszter Göncz Árpád köztársasági elnök adományaként kitüntetést nyújtott át dr. Oláh Albertnek. A polgármester a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt polgári fokozatát kapta Kisvárda fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájáért a város 25. éves jubileuma alkalmából. Az arany érdemkereszt átadása után Kuncze Gábor nyújtotta a város első emberének Kisvárda kulcsát is. A belügyminiszter szóban köszöntötte dr. Oláh Albert édesanyját és két lányát. Ezt követően többen kaptak különböző kitüntetéseket, pénzjutalmakat. A kitüntetettek pontos névsorát az Új Kelet egy későbbi számában közöljük. A Szózat elhangzása után a Tűzoltóság Központi Zenekarának rövid hangversenyével zárult az ünnepség. Száraz Belföld-külföld Árfolyamnyereség is lehet Bokros a Budapest Bankról — Nem kívánok lemondani, mivel a kormány elfogadta a Budapest Banknál történtekről adott tájékoztatást, és egyértelműen támogatta azokat az erőfeszítéseket, amelyek a pénzintézet privatizációját szolgálták. Továbbra is élvezem Horn Gyula miniszterelnök bizalmát. Nem kívánok a vádaskodásokra részletesen reagálni. Azoknak, akik ilyenre vetemednek, a bíróság előtt kell vállalniuk érte a felelősséget. Mindezt Bokros Lajos pénzügyminiszter mondta pénteki sajtótájékoztatóján. Beszámolt arról, hogy a Budapest Bank tőkemegerősítése a folyó költségvetés számára kiadást nem jelent, az államadósságot pedig csak ideiglenesen növeli. Ha azonban a privatizáció eredményes lesz, úgy emiatt az államadósság ismét visszaállhat az eredeti szintre, sőt az elérhető árfolyamnyereség következtében csökkenhet is. A pénzügyminiszter kifejtette: természetesnek tartja, hogy ■amikor nagyon sokféle érdekeket sértő stabilizációs program tárgyalásával foglalkozik a parlament, jikkor személyét igen éles támadások érik. Ezek azonban nem arra'.ösztönzik, hogy távozzon, hanem kitartóan vigye véghez a programot. Bokros Lajos szerint a Budapest Bank tőkemegerősítése azért vált szükségessé, mert a pénzintézetnél 1993-ban 7,9 milliárd forintos nyereség keletkezett, ám a kétes kintlévőségek miatt 21 milliárd forintnyi céltartalékot kellett képezni. Ez a céltartalékképzés elvitte a teljes nyereséget, sőt a bank eredménytartalékában 13 milliárd forintnyi hiány jött létre. így csak olyan privatizáció jöhetett szóba, ami növeli a bank tőkéjét. Még az előző kormány döntött az ilyen jellegű privatizáció előkészítésének megkezdéséről. A probléma azonban az volt, hogy a bank részvényei a tőzsdei szabadpiacon 50—60 százalékos árfolyamon forogtak. A tőkeemeléses privatizációt csak úgy lehet megvalósítani, ha a bank új részvényeket bocsát ki. Az újonnan kibocsátott részvényeket a befektetőnek legalább 100 százalékos árfolyamon kell megvásárolnia. Erre azonban ilyen körülmények között aligha kényszeríthető egyetlen befektető is. Ezért született az a megoldás, hogy a tőkeemelést az állam megelőlegezi, és ebben az esetben a privatizáció kivásárlás formájában valósul meg. Az ÁV Rt. é forgatókönyv szerint juttatta el a 12 milliárd forintot a Budapest Bankhoz. Az elképzelés az volt, hogy ezt a külföldi befektető névérték fölött vásárolja meg. Elég nagy volt a valószínűsége annak, hogy a Budapest Bank részvények 140 százalékos árfolyamon kelnek el, s ezzel az állam nemcsak visszakapja a befektetett 12 milliárdot, hanem jelentős árfolyam- nyereségre is szert tehet. A tőkejuttatás azonban csak ideiglenes jelleggel történt, így ha az idén nem jön létre a privatizáció, úgy a 12 milliárd forintos összeget és az arra eső kamatokat a Budapest Banknak vissza kell juttatnia az ÁV Rt.-hez. Bokros Lajos szerint azonban a Credit Suisse visszalépése után is jelentős az érdeklődés a pénzintézet iránt. A pénzügyminiszter kitért arra, hogy miért nem hózták nyilvánosságra a Budapest Bank-i tőkejuttatást. Elmondotta, hogy erről egy háromezres titkos kormányhatározat született, és a bank vezetése államtitkot nem sérthetett meg. Egyébként sem lett volna helyes :— mondta a pénzügyminiszter — az ideiglenes tőke- juttatást nyilvánosságra hozni, mert az a bank részvényeivel történő manipulációkra adhatott volna okot. Az értékpapír- törvény szerint csak azt a változást kötelező bejelenteni, ami, a társaság tőkéjét érdemben módosítja. Ez pedig a Budapest Banknál csak a privatizáció lezajlásakor következett volna be, hiszen az ideiglenes tőkejuttatás akkor vált volna véglegessé. Bokros Lajos szerint ezt az eljárást nem külön a Budapest Bankra találták ki. Bármely más magyar banknál is alkalmazható, ha hasonló módon megkönnyíthető értékesítése, és árfolyamnyereség érhető el az eladáskor. , Az Agrobank-ügy Figyelemelterelés Az MDF már márciusban kérte, most nyomatékosan követeli: a kormány a gazdaság- politikai feladatok között tegye első helyre az infláció visszaszorítását — mondotta Barsiné Pataky Etelka, a parlamenti frakció gazdasági kabinetjének vezetője a képviselőcsoport szokásos pénteki sajtóbeszélgetésén. Az ellenzéki párt megítélése szerint ugyanis a Horn—Kuncze-kormány tétovázó, halogató politikájának ára az lett, hogy az országot már csak az infláció mesterséges felpörgetésével tudják átmenetileg finanszírozni. Bokros Lajos pénzügyminiszter puccsszerű, kapkodó lépései pedig önmagukban is tovább gerjesztik az inflációt. Barsiné Pataky Etelka azt hangsúlyozta: nem reális a pótköltségvetés bevételi és kiadási oldala, ezért számítani lehet újabb pótköltségvetésre. Az MDF gazdasági kabinetjének az az álláspontja. hogy a pótköltségvetés nem oldja meg a gazdasági helyzetet. Ezért azonnali lépések megtételére van szükség. A kormánynak haladéktalanul érdemi párbeszédet kell kezdeményeznie a bérfejlesztések mértékéről a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel. Tárgyalnia kell az önkormányzatokkal, hiszen a legnagyobb mértékű áremelések (víz, távfűtés, csatorna, tömegközlekedés) őket érinti a leginkább. Barsiné Pataky Etelka szerint a kormánynak be kellene nyújtani a fogyasztói érdekvédelmi törvényt, mert ez „jó pszichikai hatással” lenne az inflációra. Az MDF-es politikus a továbbiakban elmondta: az MDF gazdasági kabinetje felvette a kapcsolatot független szervezetekkel, így az ÁSZ-szal, a jövő héten pedig a Magyar Nemzeti Bankkal tárgyal, hogy megalapozott ismeretei legyenek a pótköltségvetés parlamenti tárgyalása során. A sajtóbeszélgetésen Szabó Iván frakcióvezető, ügyvezető elnök aktuálpolitikai kérdésekről szólva elmondta: felébredt a gyanú, hogy két-három nappal a Budapest Bank-botrány után, annak elfedésére „dobta be” a bankfelügyelet az Agro- bank-ügyet. Szabó Iván szerint a bankfelügyelet nem egyeztette akcióját a kormánnyal, s ennek súlyos pénzügyi kihatásai lesznek. Az Agrobank egymillió forint alatti betétesei számára ugyanis a Betétbiztosítási Alaptól 16 milliárd forintra lenne szükség, ezzel szemben az alap rendelkezésére mindössze kétmilliárd forint áll. A fennmaradó 14 milliárd forintot csakis a bankszférából lehetne kivonni, amit Szabó Iván lehetetlennek tart. A frakcióvezető a sajtóbeszélgetésen a Magyar Nemzet privatizációjával kapcsolatban elmondta: kíváncsian várják, hogy az MSZP, vagy az SZDSZ fogja-e működtetni a lapot, miután amerikai és német befektető között indult meg a privatizációs harc. Szabó Iván azt is elmondta, hogy a kormányzat illetékes minisztere tárgyalt az MDF-fel valamint a KDNP-vel és érdeklődött az iránt, hogy tudnak-e olyan befektetőről, aki meghagyná a Magyar Nemzet konzervatív arculatát. Szabó Iván azt is elmondta: pillanatnyilag nincs e két párt mögött olyan tőkés csoport, amely ekkora tőkével rendelkezne. Szabó Iván kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a párt pénzügyi helyzetének megoldásán folyamatosan gondolkodnak, részleteket azonban erről nem kívánt nyilvánosságra hozni. Hozzátette: kizárólag a párttörvénynek megfelelő konstrukciókban gondolkodnak. Azt azonban megjegyezte, hogy a kormány által tervezett 15 százalékos állami költség- vetési támogatás megvonása nem 15 százalék, hanem gyakorlatilag 30 százalék lesz. Az ellenzéki pártok pénzügyileg teljesen lehetetlen állapotba kerülnek. ÚJ KELET Csurka: „Maffiák!” A mostani- bankbotrányok az egész rendszer botrányát jelentik. Különböző csoportok — amelyeket akár maffiacsoportoknak is lehetne nevezni — küzdenek egymás ellen. Ezt Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke jelentette ki pénteken, az ’56-os szövetséggel közösen tartott budapesti nagygyűlés előtti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: az Agrobank-botrányokért a Magyar Nemzeti Bank vezetőit is felelősség terheli, mivel a pénzintézet elnöke szoros kapcsolatban állt velük. A Budapest Bank ügyéről kijelentette: ezt a botrányt a kormány minden igyekezete ellenére sem lehet elpalástolni. A MIÉP úgy ítéli meg, hogy a privatizációs törvény a jelenlegi elit érdekeit szolgálja, és megfosztja a dolgozó rétegeket a tulajdonhoz jutás lehetőségétől. A párt ellenzi az Elektromos Művek és a Gázművek, illetve a többi közszolgáltató vállalat jelenlegi tervek szerinti privatizációját. A tervezett magánosítás ellen mozgalmat, népi kezdeményezést vagy akár népszavazást indítanak. Hétvégén is nyitva A hétvégén is nyitva tartanak a jelentős ügyfélforgalomra számító Agrobank - fiókok. Az Agrobank háromnapos türelmi idő után pénteken kezdte meg a kifizetéseket lakossági folyószámla-tulajdonosai számára, akik fejenként maximálisan 20 ezer forintot vehetnek fel. Pénteken egyes kifizetőhelyeken — főként egyetemek közelében — nagy sorok voltak — tájékoztatta Bányai Endre, az Állami Bankfelügyelet (BAF) által az Agrobank- hoz kirendelt ügyvezető pénteken az MTI-t. A BAF kedden a betétek kifizetésének és fogadásának ideiglenes szüneteltetésére kötelezte a bankot. A jogszabályban meghatározott három nap után a betétek befagyottá váltak, és ekkor az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) gyorsított eljárás keretében egy- milliárd forintot biztosított a korlátozott mértékű kifizetésekhez. A maximum 20 ezer forintos összegeket a hónap végéig lehet felvenni — közölte az ügyvezető. A bank tulajdonosai — az állam és magánbefektetők — között folynak a tárgyalások a bank további sorsáról. és a kormány jövő csütörtöki ülésén remélhetőleg döntést hoz az ügyben. A legkevésbé valószínű megoldás a felszámolás — vélte az ügyvezető.
