Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-12 / 110. szám

Belföld-külföld 1995. május 12., péntek Keleti György Brüsszelben Csütörtök este egynapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett Keleti György védelmi miniszter. A politikust Simonyi András nagykövet, a brüsszeli Atlanti Összekötő Hivatal vezetője fogadta. Keleti György a tervek szerint pénteken megbeszélést folytat Sergio Balanzino NATO- főtitkárhelyettessel, valamint — nem hivatalos formában — találkozik a tagországok nagyköveteiből álló Észak-at­lanti Tanács tagjaival is. Pozitív hangulatjelentés Kijevből Gennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter csütörtök este rendkívül jó hangulatúnak nevezte az ukrán-amerikai csúcs- találkozó eddigi tárgyalásait, akárcsak a két külügyminisz­ter megbeszélését. Udovenko elmondta, hogy Leonyid Kucs­ma és Bili Clinton szűkkörű megbeszélésén főleg az euró­pai biztonságról esett szó, de Clinton nem mulasztotta el ismételten hangsúlyozni: az Egyesült Államok abban érde­kelt, hogy a meghirdetett reformokat végre is hajtsák, a gaz­dasági együttműködésnek most már legalább olyan súllyal kell szerepelni a kétoldalú viszonyban, mint a politikai té­máknak. Moszkvai kölcsönből épül Mohi Oroszország 150 millió dollár kölcsönt ajánlott fel a mohi atomerőmű befejezésére - jelentette ki Vladimir Meciar szlo­vák kormányfő csütörtökön, egy — a Dunán Bős irányába haladó — hajó fedélzetén tartott sajtótájékoztón. A minisz­terelnök — akinek szavait az APA osztrák hírügynökség idézte — azt is hangsúlyozta: Moszkva e kölcsönhöz nem szabott feltételeket, és arra is ígéretet tett, hogy átveszi a kiégett nukleáris fűtőelemeket. Brckói folyosó — újabb támadás Az AFP a helyszínről származó értesülések alapján megerősítette, hogy csütörtökön a szerbek újabb tüzérségi támadást indítottak a Jugoszláviát a horvátországi és bosz­niai szerb területekkel összekötő brckói folyosó védelmé­ben. Délelőtt 10 és 12 között mintegy 1000 szerb lövedék hullott a térségre, s a szerbek gyalogsági támadást indítot­tak obodovasi és Covic Polje-i állásaikból — közölte az AFP-vel Mirko Zivkovic, az orasjei övezet politikai tevé­kenységért felelős helyettes parancsnoka. Szerdán mintegy 5000 lövedék hullott a brckói folyosóval szemben található orasjei horvát beékelődésre. Három polgári személy meg­halt, és mintegy tízen megsebesültek. Az övezetben 30 000 polgári személy tartózkodik. A boszniai horvát tiszt szerint 1993 márciusa-áprilisa óta ez a legszervezettebb szerb of- fenzíva. Romániai antiszemitizmus Nissim Zvili, az Izraeli Munkapárt főtitkára, aki a román kormány vezető pártjának meghívására tett bukaresti láto­gatást, csütörtökön sajtóértekezleten összegezte tapasztala­tait. A politikus kijelentette: meglepi az, hogy 1995-ben Romániában még vannak antiszemita, szélsőséges és idegengyűlölő — a világ más részein már elfelejtett — meg­nyilvánulások. „Noha elmagyarázták nekem, hogy ez egyes igen kis csoportok műve, mégis szeretném, hogy a román nép és kormány legyen éberebb az ilyen megnyilvánulá­sokkal szemben” -— mondotta Zvili. Atomsorompó-egyezmény—tovább A huszonöt éve életbe lépett atomsorompó-egyezmény New York-i felülvizsgálati értekezletén részt vevő küldött­ségek csütörtökön úgy döntöttek, hogy meghatároztál an időre kiterjesztik a szerződés érvényét. Ukrán-amerikai hitelszerződés Hitelgarancia-egyezményt írt alá csütörtökön Kijevben Ukrajna és az Egyesült Államok képviselője. A Clinton- látogatáshoz kapcsolódó tárgyalások eredményeként létre­jött szerződés értelmében az amerikai EximBank rövid és hosszú lejáratú hitelekhez nyújt garanciát amerikai befektetőknek. Francia atomkísérletek Franciaországnak valószínűleg további atomfegyver-kí­sérleteket kell még végrehajtania, hogy fenntarthassa elrettentő képességét — jelentette ki Edouard Balladur. A leköszönő francia miniszterelnök a Le Monde című francia napilap csütörtöki számában nyilatkozott, s az intefjút a Reuter ismertette. — Nyilvánosságra kell majd hoznunk, hogy hány kísérletre lesz szükségünk és ezeket mikor akar­juk elvégezni. A kísérleti robbantások nélkül bárki megkérdőjelezhetné elrettentő erőnket — mondta a poszt­járól a jövő héten távozó kormányfő. UJ KELET A kormány tegnapi ülése Nem született döntés csütör­tökön arról, hogy a kormány milyen lépéseket tesz az Ag­robank helyzetének rendezésé­re. A kabinet úgy határozott, hogy több vizsgálatot kell le­folytatni azzal kapcsolatban, mi is történt az Agrobanknál és kik a felelősök. Megbízta a pénzügyminisztert és az Álla­mi Bankfelügyelet elnökét, hogy az eset kapcsán saját in­tézményében végezzen elem­zést, amely kiterjed a szemé­lyi felelősség megállapításá­ra is. Ugyanilyen vizsgálatot vé­gez a Magyar Nemzeti Bank is, sőt Horn Gyula kormányfő az Állami Számvevőszék elnö­két is megbízta egy gyors vizs­gálat elkészítésével. A kor­mány jövő heti ülésén ismét foglalkozik az üggyel, s akkor valószínűleg már a teendőkről is döntenek. Minderről Kiss Elemér államtitkár tájékoztat­ta a sajtó képviselőit csütörtö­kön. Csák Elemér kormányszó­vivő elmondta, hogy a kabinet foglalkozott a Budapest Bank ügyével is. Erről azonban nem adott részletes tájékoztatást, mivel a pénzügyminiszter pén­teki sajtótájékoztatóján ma­gyarázza el, hogyan is történt a pénzintézet tőkemegerő­sítése. A kormány döntése alapján az idén 4 milliárd forinttal emelkedhet az agrártermelés támogatása. Ehhez azonban még szükség van parlamenti jóváhagyásra is. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a pótköltségvetést, úgy meg­kezdődhet a plusztámogatás folyósítása. Ebből vissza nem fizetendő forrásokhoz juthat­nak a szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitenyésztők, ha gyarapítják az állományt. Több pénz jut agrárreorganizá­cióra, a friss zöldségfélék fel­vásárlásához pedig 5 százalé­kos kamattámogatást vehetnek igénybe az érintettek pályázat alapján. Minderről Lakos László föld­művelésügyi miniszter számolt be a kormánydöntést követően. Elmondta azt is, hogy meg­hosszabbítják az étkezési búza, illetve a takarmánykukorica exportjára igénybe vehető tá­mogatás idejét. Az étkezési búza esetében ugyanis április végéig folyósították a támoga­tást, ami 1200 forint volt ton­Idegenforgalmi passzívum Az idén két hónap alatt több mint 100 millió dollárhiány ke­letkezett az idegenforgalmi mérlegben. A Magyar Nemzeti Bankban csütörtökön az MTI érdek­lődésére elmondták, hogy feb­ruár végéig 151,8 millió dol­lár bevétel keletkezett az ide­genforgalomból, ami 19 száza­lékkal több mint az elmúlt év azonos időszakában. Ugyanakkor a kiadás 267,6 millió dollárt tett ki, ez viszont csaknem háromszorosa az egy évvel ezelőttinek. így összes­ségében 115,8 millió dollár passzívum keletkezett két hó­nap alatt az idegenforgalom­ban, míg tavaly ugyanezen idő alatt 32,4 millió dollár aktívu­mot mutatott a mérleg. Az idei mérlegromlást az okozta, hogy az év elején je­lentősen megnőtt a lakossági turistavaluta-vásárlás. Két hó­nap alatt a lakossági 800 dol­láros keret terhére 236 millió dollárt adtak el, míg tavaly ugyanezen időszak alatt csak mintegy 70 milliót. Miután márciusban is élénk volt a lakossági valutavásárlá­si kedv, valószínűleg az első negyedév után is passzívumot fog mutatni az idegenforgalom pénzügyi mérlege. Diplomaátadás a Rendőrakadémián A magyar rendőrség kiemel­kedő szerepet tulajdonít a nem­zetközi együttműködésnek a bűnügyek felderítésében. A Közép-európai Rendőrakadé­mia a határokon átlépő szerve­zett bűnözés leküzdését segíti elő a rendőrök magas szintű to­vábbképzésével. Mindezt Pin­tér Sándor altábornagy, orszá­gos rendőrfőkapitány közölte csütörtökön a Rendőrakadémia ünnepélyes diplomaátadásán, a BM Duna Palotában. Mint elmondta: az 1992-ben osztrák-magyar kezdeménye­zésként létrejött akadémia cél­ja többek között a programban részt vevő országok büntető jogrendszerének és bűnüldözé­si gyakorlatának megismerése, illetve a rendőri tapasztalatok átadása. A főkapitány ezután átadta a részt vevő államok — Né­metország, Ausztria, Csehor­szág, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország és Magyaror­szág — 22 hallgatójának dip­lomáját. Valamennyien — köztük a négy magyar rend­őrtiszt is — a szervezett bűnö­zés elleni szolgálatoknál, illet­ve a gazdasági bűnözéssel fog­lalkozó nyomozóhatóságoknál dolgoznak. A képzést váltako­zó helyszíneken tartják, és a következő kurzusban — szep­tembertől — a határrendészeti ismeretekkel bővül a német nyelven oktatott tananyag — közölte Pintér Sándor. Az ünnepélyes diplomaát­adáson megjelentek az osztrák belügyminisztérium, a bajor rendőrség és a részt vevő or­szágok budapesti nagykövetsé­geinek képviselői. nánként. Az összeget 800 fo­rintra csökkentették, ám ezt június 15-éig lehet igénybe venni. A takarmánykukorica eseté­ben június 1-jéig 1200 forin­tos marad a támogatás tonnán­ként, azt követően augusztus 31-éig 1000 forintos tonnán­kénti szubvencióval segíti a kormány a kivitelt. A határidők meghosszabbí­tásától azt remélik, hogy mint­egy 100 ezer tonna tavalyi ter­mésű étkezési búzát és 500 ezer tonna kukoricát sikerül az elkövetkező hetekben külföld­ön értékesíteni. Csák Elemér a továbbiakban elmondta, hogy a kormány a gazdasági stabilizációs prog­ram végrehajtásával kapcsola­tos konkrét létszámleépítési feladatokról is határozott. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a kabinet már korábban elfogadta a Magyar Televízió két lépcsőben történő karcsú­sítását. Horváth Adám tévéel­nök ezúttal arról tájékoztatta a kormányt, hogy milyen elkép­zeléseik vannak a második lépcsőre. Javasolta, hogy az intézmény egyes tevékenysé­geit helyezzék ki részvénytár­saságokba, magántársaságok­ba, s azok megbízások, szer­ződések alapján folytassák ed­digi munkájukat. Rendeletben szabályozta a kormány a gazdasági kamarák elhelyezését. A kabinet végül jóváhagyta a magyar-indonéz légiközlekedési megállapodást. Csökkentik az amerikai segélyeket — Az amerikai költségve­tési megszorítások következ­tében az Egyesült Államok csökkenteni fogja a Magyar- országnak folyósított segé­lyek összegét, később pedig — a tervek szerint még 2000 előtt meg is szünteti a segé­lyezési programokat — kö­zölte csütörtökön újságírók­kal David Cowles, az Egye­sült Államok Nemzetkö­zi Fejlesztési Hivatala (USAID) budapesti irodájá­nak igazgatója. A szervezet — amely az elmúlt öt évben csaknem 200 millió dollár­nyi segélyt folyósított Ma­gyarországnak -— világszer­te csökkenti juttatásait, a ma­gyarországi programok leál­lítására az ország gazdasági fejlődésének függvényében kerül majd sor. David Cowles jelezte: az amerikai költségvetés által előirányzott segélycsökken­tések Európát érintik a leg­kevésbé, mivel e kontinen­sen működő programok élve­zik a legnagyobb politikai támogatást a kongresszus­ban. A magyarországi támo­gatás mégis jelentősen fog csökkenni, mivel Közép-Ke- let-Európa más országaiban nagyobb szükség van a segé­lyekre. A mérlegelésben sze­repet játszik, hogy máshol kevésbé előrehaladott a piac- gazdasági átalakulás. A táv­lati csökkentési tervek elle­nére az USAID rövidesen a kisvállalkozók segélyezése és a foglalkoztatási gondok enyhítése mellett új tevé­kenységbe kezd: megállapo­dás születik a nem kormány­zati szervek támogatásáról. Az amerikai munkaügyi minisztérium a gazdasági re­formokhoz kapcsolódó mun­kaerőpiaci átalakulást tá­mogat Magyarországon. A program segít a szociális védőháló megújításában, át­képzési programokat és vál­lalkozói felkészítéseket szer­vez, javítja a gazdasági in­formációkhoz történő hozzá­jutást és segíteni kívánja a különböző foglalkoztatási szolgálatok megreformálá­sát. Az USAID budapesti munkatársai elmondták, hogy az elmúlt években több sikeres programot valósítot­tak meg a munkaügy és a foglalkoztatáspolitika terén. A sikerek egyik alapfeltéte­le volt, hogy Magyarorszá­gon — a környező országok többségével ellentétben — léteznek azok a jogi és egyéb feltételek, amelyek alapján az átképzési programok és központok hatékonyan mű­ködhetnek. Ugyanakkor rámutattak, hogy az egyik legfőbb gon­dot az jelenti: az Egyesült Államokkal szemben itt az emberek nem szoktak hoz­zá, hogy időről időre szem­be kell nézniük a munkanél­küliséggel. Az egyik központi mun­kaügyi segélyprogram — amely a gyors reagálás ne­vet viseli — munkaerőpo­litikai bizottságok felállítá­sával kíván technikai segít­séget nyújtani. Az ország mind a 19 megyéjében és Budapesten regionális mun­kaügyi oktatóközpontok jöt­tek létre. A tömeges elbocsá­tások kivédésére egy 30 év­vel ezelőtt Kanadában kifej­lesztett és az Egyesült Álla­mokban is alkalmazott meg­előző jellegű modellt kíván­nak megvalósítani 10-12 te­lepülésen (például Martfűn, Almásfüzitőn, Pécsett és Ózdon). A program lényege, hogy az elbocsátandók még mun­kájuk elvesztése előtt együtt­működnek a munkaügyi köz­pontokkal, széles körű infor­mációkat nyernek az állás- lehetőségekről, így előre fel­készülhetnek az átállásra, és bekapcsolódhatnak az átkép­zési programokba. Egy másik program kere­tében kormányzati, üzleti vezetőket és közvetítőket ké­szítenek fel a munkaügyi vi­ták, érdekegyeztető tárgyalá­sok megoldására. 1991 óta olyan programok is léteznek munkanélküliek számára, amelyek a vállalkozóvá válást hivatottak elősegíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents