Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-09 / 107. szám
UJ KELET Gazdaság 1995. május 9., kedd ] L1 Tőzsdei árfolyamok Az elmúlt napokban a Budapesti Értéktőzsdén ugrásszerű emelkedésnek indultak az árfolyamok. Tőzsdei szakemberek mondásával élve „betört a bika a parkettre”! Igaz, hogy ez a „hossz” még nem az igazi, várva várt fellendülésnek látszik, hiszen a részvények többsége még csak a tavaly novemberi árfolyamig emelkedett. A rövid távon spekulálók közül azok jártak a legjobban, akik az elmúlt 2-3 héten befektették pénzüket a részvénybe, és gyakorlatilag ez idő alatt néhány esetben akár 30 százalékos árfolyamnyereségre tehettek szert. Talán a legnagyobb mértékben a Fotex árfolyama ugrott meg. A 154 forintos árfolyamon vásárlók, ha időben eladták papírjaikat, akkor talán 218 forinton is meg tudtak tőlük szabadulni. Aki a hét végéig kivárt, az szomorúan tapasztalta, hogy a részvényt már csak 201 forinton keresték a befektetők. A másik legdinamikusabban meglóduló papír a tőzsde egyik húzópapírja, a Pick volt. Napi 100—150 forintos árfolyamemelkedést produkálva hét végére már 7500 forinton kereskedtek vele, és több tízezer darab fogyott belőle. A Danubius is kezdi visszanyerni régi formáját, és már 1240 forintig emelkedett az árfolyama. A gyógyszerrészvények közül először a Richter Gedeon árfolyama indult emelkedésnek, átlépte a 2000 forintos határt, majd 1950 forinton állapodott meg. Az EGIS nehezebben mozdult, de hét végén már 2630 forinton is el lehetett adni a részvényt, ami még mindig jóval alacsonyabb árfolyam, mint amit elvárnak a papírtól a befektetők, de biztató lehet a jövőre nézve, hogy folyamatosan 20-300 ezer darabos napi forgalom mellett kötik az üzletet a papírra. A Domus iránt is megnőtt a kereslet, bár az árfolyam még csak alig lépte túl az 500 forintot. Megélénkült a Pan- nonplast piaca is, és némi hullámzás után — napról napra hol csökkent, hol nőtt 100 forinttal az árfolyam — 1250 forintig emelkedett a részvény árfolyama. Az Inter-Európa Bank részvénye tartja 13 400 forintos árfolyamát, míg az elmúlt hetek egyik legdinamikusabb részvénye, a Prímagáz is megtorpant 2630 forintnál. A legnagyobb vesztes a Soproni Sörgyár részvénye, hiszen a tavalyi 4500 forintos árfolyamot meg sem tudja közelíteni. Néhány száz darabos kötés születik a papírra naponta, és az árfolyam nem tudja áttörni a 2100 forintot. A kárpótlási jegy piacán pangás van, kis forgalom mellett 215 forint körül mozog az árfolyam. Az árfolyamok ugyan emelkedtek, de a részvények többségénél ez az emelkedés nem haladja meg a múlt év végén kezdődött bessz előtti árfolyamot. Tehát a régi befektetők most állnak befektetéseikkel nullán. Akiknek volt mobilizálható tőkéjük és bele mertek vágni a tőzsdézésbe április folyamán, azok mindenképpen nyertek, és sikerélménnyel — valamint jókora haszonnal — gazdagabban gondolkodhatnak azon, hogy melyik papírt érdemes megvásárolni. Befektetéssel kapcsolatos kérdésekre továbbra is szívesen válaszol Turcsik Ottó, a BU-KÉ Bróker Kft. kereskedelmi igazgatója a 42/406- 910 vagy a 30/353-667-es telefonszámon. Zalai csalás Csalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt a zalaegerszegi városi rendőr- kapitányság bűnügyi osztálya eljárást folytat Cs. G. hódmezővásárhelyi lakos és három társa ellen. Egy évvel ezelőtt Zalaegerszegen megalakították a Pilán Építőipari és Kereskedelmi Bt.-t, majd sajtóhirdetés útján befektetőket kerestek, irreálisan magas - 48 százalékos - kamatot ígérve. Ez év január végéig 109 jelentkezővel összesen 20 millió 326 ezer forintról kötöttek készpénzes és 106 személlyel 11 millió 398 ezer forint értékű kárpótlási jegyes befektetési szerződést, ingatlanvásárlás céljából. Nagybajom községben a bt. meg is vásárolt két ingatlant csaknem 6 millió forintért, ám a fennmaradó több mint 25 millióról nem tudtak elszámolni, azt ez ideig ismeretlen célra fordították. A városi bíróság által elrendelt vizsgálat alapján ketten előzetes letartóztatásba kerültek, a másik két személy ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki. Stallone is játszott Három éve nyílt - a nyolc fővárosi kaszinó közül utolsóként - a Las Vegas Casino. A külföldi tulajdonban lévő, amerikai stílusú játékkaszinó bruttó nyeresége fennállása alatt 23,9 millió dollár volt, amiből közel 11 millió dollárt fizetett be játékadóként - mondta el Bodnár György, a kaszinó társtulajdonosa a vasárnapi sajtótájékoztatón. A három év folyamán közel 250 ezer vendég játszott a Las Vegasban, több mint kétharmaduk külföldi. A kaszinóban olyan hírességek is megfordultak, mint Jim Belushi, Tony Curtis, Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone. A költségvetés helyzete Privatizációs bevétel=0 A központi költségvetés hiánya április végén 147,1 milliárd forint volt, ami 405,6 milliárd forint bevétel és 552,7 milliárd forint kiadás egyenlegeként alakult ki. A költségvetés alakulásában már jelentkeztek a stabilizációs intézkedések hatásai. Áprilisban sikerült tompítani a korábbi kedvezőtlen folyamatokat. így a költségvetési hiány a múlt hónapban mindössze 779 millió forinttal emelkedett az előző hónapok sokkal gyorsabb növekedésével szemben - jelentette be László Csaba, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a pénteken tartott sajtótájékoztatón. Elmondta: a A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a kivitel igen gyorsan, növekvő ütemben bővül, miközben az import szintje továbbra is magas. Várhatóan az idén az exportnövekedés 15-20 százalékos, az importbővülés pedig 5- 8 százalékos lesz. Az év második felétől kezdve az infláció várhatóan mérséklődik, s decemberben már az előző év decemberéhez viszonyítva a fogyasztói áremelkedés mértéke 25 százalék alatt lesz. Ez részben annak köszönhető, hogy a második félévben a havi leértékelés a jelenlegi 1,9 százalék helyett 1,3 százalék lesz. Minderről Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken. Az MNB elnöke szerint abban egyetértés van Magyarországon, hogy hosszú távú, tartós és gyors növekedésre van szükség az élet- színvonal emelése érdekében. A vita elsősorban a módszerekben van. Az MNB és á kór- mány álláspontja szerint a jelenlegi nagyfokú egyensúlyhiány előbb-utóbb mindenképpen megtörné a gazdaság fejlődését. Ezért kell már most az államháztartás hiányát jelentősen mérsékelni. így tud egyébként az üzleti szektor kellő forráshoz jutni. A kormány stabilizációs programjának megfelelően a Magyar Nemzeti Bank is módosítja monetáris politikai irányelveprivatizációból származó bevételek többsége várhatóan az év vége felé folyik majd be, ez évben április végéig a költség- vetésnek nem volt privatizációs bevétele. A pénzügyminisztérium erre az évre továbbra is 150 milliárd forint privatizációs bevétellel számol. Ha ennek időarányos része már beérkezett volna, a költségvetés helyzete az előző évihez hasonló lehetne. Ha a privatizációs bevételek jelentősen elmaradnak a tervezettől, a hiány szinten tartása érdekében a kormánynak valószínűleg további intézkedéseket kell hoznia. Ehhez azonban a nyár közepére, véit. A fő cél az infláció féken tartása. Az MNB a csúszóleértékelés rendszerének bevezetésével a stabil árfolyam mellett kötelezte el magát. E tekintetben szilárd az álláspont, továbbra is kitartanak a bevezetett rendszer mellett. Surányi György szerint a Magyar Nemzeti Banknak a korábbi években egyáltalán nem volt szigorú és restriktiv a monetáris politikája. Ez bizonyítja az, hogy a belföldi hitelállomány évről évre jelentős mértékben bővült. Az idén április végéig a belföldi hitelállomány előző év áprilisát figyelembe véve 19 százalékkal növekedett. így most mindenképpen szükség van a belföldi likviditás bővülésének bizonyos mértékű korlátozására. Ez azonban nem jelent olyan súlyos restrikciót, ami megakadályozná a gazdaság további növekedését. A Magyar Nemzeti Banknál arra számítanak, hogy az idén az; GDP \-2 százalékkal bővülhet. A vállalatok belföldi forrásból nettó módon számítva, közel annyi hitelhez juthatnak az idén, mint jövőre. Emellett nem elhanyagolható a külföldi forrás- beáramlás. A Magyarországon működő cégek külföldi közvetlen hitel- felvétele 1994-ben 900 millió dollárt tett ki. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen jellegű forrásbevonás 1995-ben meghaladja az 1,5 milliárd dollárt. gére ki kell derülnie, mennyi privatizációs bevétel várható reálisan az év végéig. A költségvetés kiadásai a negyedik hónap végéig közel 1 százalékkal maradtak el a tervezettől. Az április havi kiadás csak 124,7 milliárd forint volt, 18 milliárd forinttal kevesebb az előző három hónap átlagánál. (Fotó: Csonka) A bevételek április havi összege — 124 milliárd forint - ugyanakkor 30 milliárd forinttal meghaladta az első negyedév átlagos havi szintjét. A távközlési koncessziós díjakból 9 milliárd forint folyt be, az árfolyamlépések és az általános vámpótlék eredményeképpen 2,5 milliárd forinttal nőttek a vám- és importbefizetések. Az előző három hónap átlagánál 20,5 milliárd forinttal magasabb volt az áfa-bevételek összege, amelyben közrejátszott a negyedéves befizetési kötelezettség. Az első négy hónapban a költségvetés nettó finanszírozási szükséglete 157,1 milliárd forint volt, ami a hiányból és abból a 9,9 milliárd forintból állt össze, amelyet a tb-önkor- mányzatok vettek igénybe a forgóalapból. Emellett 348,5 milliárd forint értékben kellett megújítani lejárt hiteleket és állampapírokat. Mindezek összegeként a költségvetés bruttó finanszírozási szükséglete április végén 505,6 milliárd forint volt, amit azonban nem tudtak teljes mértékben fedezni az értékpapírok összességében 452,1 milliárd forintos kibocsátásával. A központi költségvetés bruttó külföldi tartozása egy hiteltörlesztés miatt 6,9 milliárd forinttal csökkent, míg a belföldi kamatozó adósság 119,4 milliárd forinttal bővült. A múlt hónapban több mint 2600 postahivatalban megkezdődött a kincstári takarékjegyek értékesítése, melyekből az első hónapban 1,9 milliárd forint értékben fogyott. A Pénzügyminisztériumnál már megkezdődtek az 1996-os költségvetés tervezésének előmunkálatai. László Csaba elmondta: szigorú költségvetési tervezetre és kemény vitákra lehet számítani. (Csúszó)leértékelés Adókijátszás, szerződésszegés A feketegazdaságot megszüntetni nem lehet, legfeljebb csak visszaszorítani. Az illegális tevékenységet azonban drasztikusan mérsékelni kell, mert becslések szerint hazánkban a láthatatlan jövedelmek elérik a GDP 25-30 százalékát. Ez indokolja a kormányzat tervezett, összehangolt fellépését. Mindezt Bánfai Béla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára fejtette ki pénteken az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének konferenciáján, amelyet a feketegazdaság visszaszorításának lehetőségeiről tartottak Budapesten. A tanácskozáson Bártfai Béla elmondta: a fekete-tevékenységnek négy fő típusa van: a kifejezett törvénysértés, a gazdasági , bűncselekmények, a legális vállalkozások adókijátszása, de ide tartozik a szerződéses kötelezettségek be nem tartása is. Az első kettő rendőrhatósági intézkedéseket követel, míg a többi a Pénzügyminisztérium feladatait gyarapítja. A tárca eddig is hozott jogszabályi intézkedéseket, szigorodtak az adótörvények, azonban kétségtelen, hogy a személyi jövedelemadó és az áfa terhei nem növelhetők tovább. Elkészült a jövedéki és a vámtörvény, ezek gátat szabhatnak az illegális tevékenység egyes fajtáinak. A PM további tervei között szerepel az adórendszer áttekintése, az szja újraszabályozása, a társasági adórendszer közelítése az európai normákhoz. Vizsgálják az adóhatóság eszköztára bővítésének, illetve az adószervek hatékonyabb működésének lehetőségét. Az élelmiszeripar a feketegazdaság szempontjából különösen veszélyeztetett iparág, évente többtízmilli- árd forintra tehető az a veszteség, amely a csempészet és más illegális tevékenység miatt éri. Nemzetgazdasági szinten a nem látható jövedelem eléri az 1600 milliárd forintot becslések szerint, és ebből 500 milliárd forint súlyos bűnözés eredménye a szövetség adatai szerint. Ez a tevékenység 100-300 vállalatot érinthet. Az Élelmiszerfeldolgozók Szövetsége ezért hangsúlyozza, hogy érdekei megegyeznek a kormány lépéseivel. Az ágazat 90 százalékig magánkézben van, és a tőke bizalma függ a lépések hatékonyságától. Kifolyik? Befolyik? Elfolyik?
