Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-07 / 82. szám

♦*­NYÍREGYHÁZI KÖZE AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE Sajtótájékoztató a Városházán Díjhátralék részletre — Az intézmények felül­vizsgálatával párhuzamosan hétfőn megkezdődött az ön- kormányzati hivatal átvilágí­tása is — tájékoztatta a sajtó képviselőit tegnap délelőtt Csabai Lászlóné polgármes­ter. A felülvizsgálatot április­ban szeretnék befejezni, hogy a májusi közgyűlésen már tisztán látva döntsenek a felmerülő kérdésekben. A polgármester asszony el­mondta, hogy a hét közepén részt vett egy országos tanács­kozáson, melyen többek kö­zött az önkormányzatok hi­telképességéről is szó esett. Kifejtette, hogy a hitelké­pességet csakis az önkor­mányzat saját bevételére lehet alapozni. Vagyis a bevételből le kell vonni a lízingeket, a törlesztéseket, a törzstőkét, valamint annak kamatát, és a fennmaradó összeg 70 száza­léka után lehet hitelt felvenni. Ez alapján Nyíregyháza min­den olyan hitelt fel tud venni, amit szeretne. Az említett tanácskozá­son szó volt a közalkalma­zottak és köztisztviselők lét­számleépítéséről is. Abban állapodtak meg, hogy bár az ajánlott létszámcsökkentés 15 százalékos, a leépítést dif­ferenciáltan kell megoldani. Csabainé felvetette, hogy a későbbiekben szeretné tá­jékoztatni a lakosságot a szociális téren felmerült kér­désekről és problémákról. Addig várhatóan tisztázódik az országosan erre a célra for­dítható 9 milliárd forint sor­sa. Az azonban bizonyos, hogy a Nyíregyházán élők nagy része továbbra is kapja majd a családi pótlékot. A városi adó- és illetékhi­vatal is elkezdte a hatásköré­be tartozó feladatokkal kap­csolatos vizsgálatokat. Felül­vizsgálják a különböző adók összegét és azoknak létjogo­sultságát, valamint igyekez­nek behajtani az elmaradt be­fizetéseket, megkapni az el­maradt bevallásokat. A polgármester asszony után Felbermann Endre alpol­gármester úr kért szót. Beszá­molt a Környezetvédelmi Ta­nácsadó Testület megalakulá­sáról, melynek feladata a vá­ros környezeti helyzetének elemzése, és az alapján négy­éves környezetvédelmi terv elkészítése, valamint külön­böző (környezetvédelemmel kapcsolatos) akciók szerve­zése. A kilencfős testület el­nökének dr. Bálint Zoltánt választották meg. Ismételten felvetődött az önkormányzati tulajdonban lévő. Hősök terei „zöld iro­daház” kérdése. Amíg bérlők voltak benne, rendben volt, ma azonban a ház félig üres, lepusztult és gondozatlan. Az önkormányzat mindenképpen szeretne megoldást találni a problémára, de egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa. Kidol­goztak egy olyan koncepciót, hogy „egyesületek háza” len­ne, azaz ide csoportosítanák a nyíregyházi egyesületeket, szervezeteket. A másutt így felszabadult bérlemények értékesítéséből elkezdődhetne az irodaház felújítása. Úgy tűnik, lassan meg­születik a megegyezés a köz­üzemi vállalatok vezetőivel a díjhátralékok rendezésé­ben. Az ebben érdekelt Ház­kezelő Kft., a Nyírtávhő Kft., valamint a NYITVICSAV hajlik arra a megoldásra, hogy egy bizonyos összegű befi­zetés mellett 2-5 évig terjedő kamatmentes részletfizetési lehetőséget (havi 1000-1200 forintos befizetésekkel) adja­nak a lakosoknak. Ennek fel­tétele azonban, hogy a folya­matban lévő közüzemi díja­kat rendesen kell fizetniük. Ehhez az önkormányzattól lakásfenntartási támogatást lehet igényelni, de ezt azon­nal visszavonják, ha csak egy­szer is elmaradnak a fizetés­ben. Az alpolgármester úr tá­jékoztatója után ismét szót kért a polgármester asszony, hogy elmondhassa, hogyan áll a „piacosok" ügye. Mint is­mert, a márciusi közgyűlé­sen háromszorosára emelték az asztalfoglalási díjat. A KGST-piacon árulók petíciót juttattak el a polgármester asszonyhoz és a közgyűlés­hez, így tiltakozva az áreme­lés ellen. Úgy tűnik, a megol­dás az lehet, hogy ebbe a hat­ezer forintba belevonják a napi parkolási díjat is, azaz a parkolásért nem kell külön fizetniük. Képünk a nyíregyházi Búza tári piacon készült Átfogó vizsgálat az oktatási intézményekben Nem az iskolák bezárása a cél Az egyre nehezedő pénzügyi helyzet rákényszeríti a kormányt, a települési önkormány­zatokat és, azt hiszem, országunk valamennyi lakóját, hogy pénztárcánkat, eddigi gazdál­kodásunkat felülvizsgálja és módosítsa. Ezt teszi június közepéig a nyíregyházi önkor­mányzat többek között a megyeszékhely oktatási intézményeinél. Munkacsoport alakult, amely áttekinti az óvodák, az általános iskolák és középfokú oktatási intézmények — szám szerint hetven intézmény — létszám- és bérgazdálkodását, valamint az ezzel összefüggő tar­talmi tevékenységet. — Előre szeretném bocsá­tani, a vizsgálat nem azért indult, hogy iskolákat zár­junk be, pedagógusokat küld­jünk el — tájékoztatott Bé­kési Elemér, a polgármesteri hivatal humán irodájának he­lyettes vezetője, a munka- csoport elnöke. — A nyír­egyházi önkormányzat ne­héz anyagi helyzete indo­kolja lépésünket, hisz a gye­rekek után járó állami támo­gatás évek óta változatlan, miközben mindennek emel­kedik az ára. Hosszabb tá­vú koncepciót szeretnénk kialakítani a vizsgálat ered­ményei után, hiszen a de­mográfiai hullámvölgy után hamarosan — ha csak mér­sékelten is — növekedni fog a gyerekek száma. Az intézmények vezetői meg­értették az önkormányzat gondjait, a vizsgálat célját, és ők is javaslatot tesznek a költségeik csökkentésé­re. — Milyen alapelvekből in­dul ki a vizsgálat? — A gyermeklétszám vál­tozásainak megfelelő kapa­citású intézményhálózatot szeretnénk kialakítani, amely­nél figyelembe vesszük a gyermekek és a szülők ér­dekeit úgy, hogy a lehető­ségekhez mérten a pedagó­giai munka színvonala ne csökkenjen. A közoktatási törvény betartásával — fi­gyelemmel az alapvető pe­dagógiai elvekre — tanu­lócsoportok összevonására kerülhet sor, mégpedig úgy, hogy a törvényben megha­tározott maximális létszám- határokat tekintjük irány­adónak. Az eddigi, csoport- bontásokkal támogatott szak­mai programokon belül a prioritások a csoportbontá­si létszámhatárokkal együtt intézményfokonként kerül­nek meghatározásra. A tan­órán kívüli tevékenységek körét és mértékét felülvizs­gáljuk, az egyedi érdeklő­dést kielégítő szakköröket az önkormányzat a térítési díjról és a tandíjról szóló ren­deleté alapján kezeli. Kez­deményezni fogjuk a je­lenleg intézményi keretek között működő konyhák vál­lalkozásba adását. — Nyíregyházán jelenleg majd háromezer pedagó­gus dolgozik. Mennyien lesz­nek állás nélkül szeptem­bertől? — Ezt csak a vizsgálat után lehet számszerűen megmon­dani. Elvünk, hogy a nyug­díjkorhatárt elértek ne dol­gozzanak tovább. Támo­gatjuk a nyugdíjkorhatárhoz közel állók korengedmé­nyes nyugdíját. Zárolni fog­juk az üres álláshelyeket is, és csak ezek után kerülhet sor aktív pedagógusok el­bocsátására. Szorgalmazzuk, hogy ha létszámleépítésre kerül sor, az intézmények a pedagógiai pályára kevés­bé alkalmasaknak mondja­nak fel. — A fizetésemelések, a ju­talmak, az F kategóriába be-, illetve be nem sorolások több esetben szubjektív ala­pon történtek. Előfordulhat ugyanez az elbocsájtások- nál is? — Minden emberi döntés magában hordja a szubjek­tivitás lehetőségét. A bizott­ságnak nem feladata a peda­gógusok szakmai elemzése, munkájukat az intézmények vezetője, vezetése és kollégá­ik ismerik. Az utóbbi kérdést feltet­tem a pedagógusok szak- szervezete megyei elnöké­nek is. — Először azt szeretném elmondani, amennyiben az intézmények nem fogadják el a rájuk vonatkozó dönté­seket, jogorvoslatért a köz- igazgatási hivatalhoz fordul­hatnak — mondta Béres Já­nos. — A korábban említett szubjektivitás természetesen a pedagógusok állásának meg­szüntetésekor is előfordul­hat. A nevelőket ért sérelmet a munkaügyi bíróságon lehet orvosolni. KvZ Harapjon rá! <2 ti li cj n r\r & ? 0 E? T Kitűnő zene, riportok, játékok, érdekességek. Naponta 12 órától 24 óráig 70,88 MHz 104,75 MHz-es kábelcsatorna TT (42) 310-653

Next

/
Thumbnails
Contents