Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-28 / 99. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1995. április 28., péntek 3 Bezár a Kelet Kapuja — A záhonyi Kelet Kapuja szövetkezet nagy lépésre szánta el magát, május 1-jétől végelszámolás kezdődik. A megyében egyedülálló, hogy a szövetkezet vagyona teljes egészében megvan, ennek ellenére az igazgatóság és a közgyűlés úgy döntött, hogy végelszámolást hajtanak végre — fogad a hírrel Szabó Ferenc, az igazgatóság elnöke. — Mi késztette önöket erre? — Az 500 fős tagsággal ma nem lehet eredményesen szövetkezni. Különösen, ha figyelembe vesszük a jelenlegi mezőgazdasági támogatási rendszert. Mi úgy ítéljük meg, hogy a legtisztességesebb, ha ezeket a szövetkezeteket végelszámoljuk (nem pedig felszámoljuk!). A vagyontárgyakat úgy értékesítjük, hogy a tagok részére elővásárlási jogot biztosítunk. Nagyon szeretnénk, ha a vagyon minél magasabb áron kelne el. Törekszünk arra is, hogy a vagyonjegyeket minél nagyobb százalékban nyugdíjasaink kapják meg. — Mi lesz az aktív tagsággal? — Ha úgy döntenek, hogy összeállnak, és csinálnak egy új szövetkezetét, akkor azt saját vagyonukkal megtehetik. Nem a meglévővel, mert ennek a közel 80 embernek semmi erkölcsi alapja nincsen arra, hogy 600 ember vagyonával vállalkozzon, azt kockáztassa. Ezzel szemben az történik a mezőgazdaságban, hogy a vezetés gyakorlatilag 20-30 embert maga Új gazdára vár a szövetkezet köré vesz, és ezek a vagyont felélik. Mi nem ezt akarjuk. — Meddig tart a végelszámolás és mi történik ez idő alatt? — Hat-nyolc hónapig is eltarthat ez a folyamat, de menet közben is működik a szövetkezet. Ezt követően aztán nagy valószínűséggel a meglévő aktív tagok alakítanak egy új szövetkezetét, mert tevékenységünkre és szolgáltatásainkra szükség van a későbbiek folyamán is. — Mi a fő tevékenységük jelenleg, és mi lesz az új szövetkezeté? — Mezőgazdasággal már szinte nem is foglalkozunk, bár az elmúlt évben vetettünk 110 hektár rozsot, amit az idén betakarítunk. Ebben az évben más mezőgazdasági tevékenység nem folyik — veszi át a szót Nagy Béláné főkönyvelő. — Szolgáltatás a fő profilunk, a Transfer-R. Kft. részére végzünk gépkocsirakodást és anyagmozgatást. Ezenkívül a kft. ügyviteli munkáját is mi végezzük. Ha megalakul az új szövetkezet, valószínű, hogy továbbra is szolgáltató jelleggel fog működni. Az a lehetőség azonban megmarad hogy az új tagság saját földjén közösen gazdálkodjon. Itt kezdődik Európa A megyei közgyűlés elnöke, dr. Zilahi József kezdeményezésére a megyei védelmi bizottság ülést tart Nyír-* egyházán, május 8-án. A téma a Záhony és Csop közötti határátkelőhelyen tartósan kialakult torlódás, és ennek összefüggése a város katasztrofális helyzetével. Mivel a kialakult helyzet az utóbbi egy évben sem sokat változott, a védelmi bizottság a lehetséges megoldási módokat vizsgálja. Az ülésre komplex előterjesztés készül, a helyi sajátosságokat figyelembe véve intézkedési javaslattal együtt. A bizottság munkájában aktívan részt fog venni a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a környezetvédelmi felügyelőség — országos vezetői szinten is —, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. A város vezetői bíznak benne, hogy olyan intézkedéseket sikerül majd közösen kiharcolni, amelyek tovább javítják az év elejéig fennállt áldatlan állapotot. Remélik, hogy a 4-es út felvezető szakaszán elkészül majd a bővítés a környék megfelelő infrastruktúrájának a kiépítésével. Szükség van például közvilágításra, környezetvédelmi, közegészségügyi létesítményekre. Ennek eredményeként korszerű határátkelőhellyé válhat Záhony. A szervezőknek nem titkolt szándéka felhívni a figyelmet arra, hogy Európa itt kezdődik, és nem Hegyeshalomnál. F ullajtár A ndrás Uszályok a tiszalöki zsilipnél Bozsó Katalin felvétele Év végére háromszázezren jövedelempótlón Mi lesz veled, munkanélküli? Senki nem tudja pontosan, hogy hány munkanélküli van ma Magyarországon. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minden ötödik munkaképes ember annak számít, bár lehet, hogy jelentős részük nincs regisztrálva. Ez indokolta, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége egyik konferenciáját Nyírbátorban tartotta. A rendezvényt, amelynek témája az önkormányzatok lehetősége a munkanélküliség kezelésében, anyagilag támogatta a Konrád Adenauer Alapítvány. Az ország több településéről érkeztek polgármesterek a megbeszélésre, amelyen részt vett Erhard Von Der Bank, az alapítvány magyarországi képviselője és dr. Halmos Csaba, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Ahogy a házigazda polgármester, Petróczki Ferenc megfogalmazta, a szakma és a politika is kapjon üzenetet a konferenciától, mert ha a munkanélküliség további növekedését nem képes megállítani a kormány, akkor azok szociális gondként az önkormányzatoknál jelentkeznek. — Ez a mai tanácskozás nem oldhat meg minden problémát—kezdte vitaindítóját a helyettes államtitkár. — Azonban minden lehetőséget meg kell ragadni a válságos helyzet kezelésére, és ebben látom a mai tanácskozásjelentőségét. A probléma összetett, több minisztérium közös munkálkodását igényli. Készült egy átfogó kiadvány a munkaerőpiaci helyzetről. Ez azt mutatja, hogy a regisztrált munkanélküliek száma csökkent. Ez ugyanakkor nem jelenti a tényleges munkanélküliek számának csökkenését, mert a foglalkoztatottak száma nem lett több. Az igazi lényeg a strukturális kérdés. Ez azt mutatja, hogy nő a pályakezdő és a huszonöt év alatti munkanélküliek száma. Több a tartósan munkanélküli is. A jövedelempótló támogatásban részt vevők száma jelenleg kettőszázhúszezer. Ez a szám év végére elérheti a háromszázezret. A munkanélkülieknek ez a rétege az, amelyik az önkormányzatok terheit igazán növeli. Hogy az elkövetkező három évben mire számíthatunk? Nagy a bizonytalanság, mert nincs gazdasági növekedés, készül egy államháztartási reform, nyudíjkorhatár-módosí- tás és számtalan olyan kormányintézkedés, ami növelheti a munkanélküliek számát. Nem jó ez a rendszer, amivel most kezelik a munkanélküliséget, mert a jövedelempótló támogatásnál passzív az önkormányzat, aki adja, passzív, aki kapja. Emelni kell a munkaügyi kirendeltségek munkájának színvonalát is, mert a minisztérium nem kap igazi visszajelzést. Az önkormányzatokat mentesíteni kell a munkanélkü- liség kezelése alól, mert nekik elég megoldani azt, ami ebből adódóan szociális problémaként jelentkezik. — Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkanélkülisége két lényeges okra vezethető vissza—kezdte a hozzászó- lásokat Nyírbátor polgármestere, Petróczki Ferenc. — Az ipar struktúrája olyan volt ebben a térségben, hogy a törzsgyárak a megyén kívül helyezkedtek el, és amikor jöttek a gazdasági nehézségek, az itteni gyáregységeket építették le. A másik nagy munka- nélküliséget képző tényező megyénkben a mezőgazdaság rosszul végrehajtott átalakítása. Az önkormányzatok feladatához nem tartozik a munkahelyteremtés, és nem is képesek ezzel a feladattal megbirkózni. A munkanélküliség csak részben gazdasági probléma, mert az erkölcsi probléma sokkal nagyobb, ugyanis a személyiséget ássa alá, és minél tovább tart az egyénnek az az állapota, annál nehezebb a visszailleszkedés. Az önkormányzatoknál ez mint szociális probléma jelentkezik. Ha a minisztérium nem segít az ilyen helyzetbe jutott embereken, ez kiszámíthatatlan következményekkel járhat. — Félmillió gyerek úgy nő fel, hogy nem lát jó családmodellt — folytatta a vitát Pataki László, Pócspetri polgár- mestere. — A munkanélküliség igazi vesztesei a gyerekek, mert ők érzik meg fizikai, szellemi, erkölcsi vonatkozásban is, hogy szüleik nem jutnak munkához. Egyelőre nem látszik annak a jele, hogy a kormány megoldást keresne ennek a válságos helyzetnek a leküzdésére. — Lépjünk túl a személyiségi jogokon, és a munkanélkülieket kötelezzük közhasznú munkára — jelentette ki kategorikusan Tiszalök polgármestere. — A kormányzat a köztisztviselők létszámának csökkentését tervezi. Ezzel nemcsak az a baj, hogy újabb munkanélküliséget eredményez, hanem agyonütik vele az önkormányzatokat, mert nem lesz, aki a közigazgatási feladatokat ellássa. — A Dunántúlról jöttem, 800 kilométert utazva — mondta panaszos hangon Tóth Tamás, Sárszentmihály polgármestere. — Egy ilyen fontos konferencián magasabb szinten is képviseltethette volna magát a kormányzat. Köszönjük a szervezőknek ezt a konferenciát, de kételyeim vannak afelől, hogy megoldódik-e valami is. Ebben az országban az utóbbi egy évben semmi nem nőtt. Tavaly hetven, az idén csak ötven százalékot kapnak az önkormányzatok a jövedelempótló támogatás kezelésére. Az emberek kényszerből kénytelenek a feketemunkát végezni, mert kapzsi vállalkozók kihasználják őket. — Az egy púderozás, hogy ennyi meg ennyi a munkanélküli — csattant fel Méhkerék polgármestere. — Olyan statisztikát csinálnak, ami nem a valóságot tükrözi. Nálunk a felnőtt lakosság 37 százaléka nem tud elhelyezkedni, de nagy részük még regisztrálva sincs, így nem nyilvántartott, de tényleges munkanélküli. A munkaügyi kirendeltségeknek van arra apparátusuk, hogy ezt a problémát kezeljék, az önkormányzatoktól vegyék át ők a jövedelempótló támogatásra jogosultakat is. —Egységes, egységesen értelmezhető, alkalmazható törvények kellenének, mert sokszor még ez is akadálya a munkanélküliség kezelésének — jelentette ki Solymosi László, Dombrád polgármestere. — Minél később lépünk, annál nehezebb a megoldás. Van a munkanélkülieknek egy olyan rétege, amelyik még arra is rest, hogy munkanélküliségét bejelentse, de a szociális támogatást ők igénylik a legerőszakosabban. Elkövettek hibákat a polgármesterek is, mert sokszor közhasznúként alkalmaztak olyanokat is, akik nem közhasznú munkát végeztek, ezzel az egész rendszer hitelét rontották. Sajnos a kormányzattól sem várható sok jó, mert az intézkedései mögött nem látja az embert. Mit várjunk attól az országvezetéstől, amelyik a rákos betegektől is megvonta az ingyenes gyógyszerellátást? A munkanélküliség is csak úgy kezelhető, ha az illetékesek figyelembe veszik, hogy emberekről, sorsokról van szó. Egyébként hiába tanácskozunk min-, den hónapban. Aradi Balogh Attila
